Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-10 / 212. szám
t 2 Mal összeállításunkban az energiahord wnk iránti szük- | séglet változásairól, Földünk energia-tartalékairól köz- ^ lünk információkat. Szólunk árról) hogyan hódítja vissza * régi rangját a szén, s mivel lehet pótolni a hagyományos \ energiahordozók fogyatkozó készleteit. I összeállította: Hekelj Sándor I _________ P öldgázssáUíió hajó r A franciaországi St. Na- zaire hajógyárban bocsátották vízre a képen látható földgázszállító hajót, amely napjainkban „GASTOR” néven szeli a tenger hullámait. A hajó hossza 262 méter, maximális sebessége 19.7 csomó. A francia földgázszállitó tankhajóflottára hárul az a feladat, hogy az algériai lelőhelyekről a földgázt Franciaországba szállítsa. 1 Hogyan történik ez? Az algériai Arzewben a földgázt cseppfolyósítják, s a hajó a szállítmányt cseppfolyós állapotban hozza át a Földközi-tengeren egészen a marseille-i kikötőbe. Itt a cseppfolyós földgázt vissza- gázosítiák. és ilyen állapotban kerül be a földgáz az elosztó vezetékekbe, Franciaország földgázból behozatalra szorul. 1978-ban A magfúzió Több mint negyedszázados az az elképzelés, hogy a magfúziót erőművekben energiaforrásként használják fel. Az 50-és évek elején megindult kísérletek hamar bebizonyítoí:ák. hogy nem le'-z könnyű feladat a t *rv megvalósítása. A magfúziós folyama» megindítása, fenntartása és biztonságos körülmények közt való kezelése a három fő problémakör. A magfúzió megindításá- 1 hoz’ eddig sok különböző rendszert alakítottak és próbáltak Ä »»Jő^ebaJarJást azonftán crak ä 60-as évek vége relé &??;ek a moszkvai Kurcsatov JhU-.zeffür.. A Tokainak-típusú a Gaz de France vállalat összesen 2182 milliárd kWó- nak megfelelő ' mennyiséget forgalmazott az egész országban, ebből 271,6 milliárd kWó természetes földgáz volt. amelyet vezetéken keresztül szállítottak a fel- használás színhelyére. A többit mint palackos gázt használták fel, elsősorban a háztartások. Algériából ugyanebben az évben 32,7 milliárd kWó-nak megfelelő mennyiségű földgáz érkezett a francia hálózatba. Ez a mennyiség az. előző évhez viszonyítva 11 százalékos növekedést mutatott 1978-ban az északi-tengeri Ekofisk mezőről' 23,2 milliárd kWó értékű földgáz érkezett Franciaországba. A franciák jelentős mennyiségű földgázt kapnak a holland lelőhelyekről is. ellenőrzése magfúziós erőm (írnod ellben már olyan hőfokokat és pkizmafenn- tarlási időket sikerült elérni, amelyeknek adatai közel jártak az elméleti számításokkal meghatározottakhoz. A legutóbbi években amerikai tudósoknak is sikerült minden korábbinál jobb jellemzőket elérniük a Tokama k-reaktorokkal. Az ígéretes kísérleti eredmények ellenére sem hiszik a tudósok, hogy a közeljövőben véglegesen megoldódna a magfúziós úton való energianyerés ügye. Még abban sem biztosak, hoev a majdan működő fúziós reaktorok Toka- mak-típusúak lesznek-e. 1 világ szélkészlete Képünkön: nagy teljesítményű exkavátor egy külszíni szénbányában (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az. olajellátásnak a nyolcvanas évek közepére előre- jelzett szűkössége, valamint az atomerőművek építésének növekvő költségei ismét vonzóvá tették a szenet. A nemzetközi energiahivatal Párizsban közzétett beszámolója a szén illőiéről világossá teszi. !■'Xf.y még viszonylag csekély gazdasági növekedés és eredményes anyagmegtakarítás mellett is fokozottabb szerep hárul majd a szénre, mint alternatív energiahordozóra. A felismerés természetesen nem új: sok ország és sok kőolaj társaság is hosszú ideje igyekszik biztosítani a maga számára a világ meglevő széntartalékait. A szenet viszonylag köny- nyű kitermelni, és a készletek korlátlanok. A téchno. lógiailag és gazdaságilag jelenleg feltárható szénkészletet 637 milliárd tonnára becsülik. ebből 493 milliárd tonna a kőszén és 144 milliárd tonna a barnaszén. Közel 40 százaléka van Ázsiában (beleértve 'a Szov_' jetuniót), majdnem 30 száza- léka Eszak-Amerikában és 20 százaléka Európában. A legjelentősebb szénkészletek az Egyesült Államokban vannak, az összes szén 37,8 százaléka. Az Egyesült. Államokat követi a Szovjetunió 17,3 százalékkal. Kína 15,5 százalékkal. Anglia 7.1 százalékkal. India 5,2 százalékkal, az NSZK 5,5 százalékkal, valamint Ausztrália és Dél-Afrika, egyenként 4,2 százalékkal. A ma kiterrfielhetőnek számító készletek, amelyek az elméletileg meglevő összkészletnek pusztán 6 százalékát teszi jki, a mai •kereslet mellett még mindig elegendőek arra, hogy 250 éven át fedezzék a fogyasztást. A kitermelhető készletek a technikái fejlődés előrehaladtával a jövőben valószínűleg még bővülni fognak. A szakértők aprólékosan elemezték a költségviszonyokat is más energiaforrások vonatkozásában, és részletesen foglalkoztak azokkal a környezeti problémákkal, amelyek a fokozott szénfelhasználás során szükségszerűen előállnak. Bár főleg ökológiai téren még sok kérdést tisztázni kell, fneg vannak győződve arról, hogy a fokozott szénfelhasználás gazdasági feltételei adottak. Számításba veszik azt is. hogy a szén nem csupán energiahordozóként jön számításba. Az iparilag fejlett tőkés országokban szervezetten folynak a kutatások a kőszén gazdaságos gázzá való átalakítására. Így lehetővé válik a szén energiájának nagyobb mértékű hasznosítása, és ugyanakkor nem marad vissza annyi szennyező égést jrmék. A szénből nyert gáz vegyipari továbbfeldolgozása is jelentős. Atom-nemek és igenek I A világ első atomerőmüvét 1954-ben helyezték üzembe a szovjetunióbeli Obnyinszk- ban. Ennek teljesítménye 5 megawatt volt. s ha ezt összehasonlítjuk azzal, hogy 19,67-ben a világ különböző országaiban működő atomerőművek összes kapacitása tízezer, napjainkban pedig több mint százezer megawatt; akkor egyértelműnek mondható az atom karrierje. S ebben a számban még nincs benne az a mintegy kétszázezer megawattnyi kapacitás, melyet — közte ’a paksi atomerőmű 440 megawattos blokkja is — most terveznek, illetve építenek. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint két évvel ezelőtt atomerőművek szolgáltatták a villamosenergia 22 százalékát Belgiumban és Svédországban, míg Svájcban 17, az USA- ban 11, Kanadában, Angliában és Franciaországban pedig 10 százalék körül van ez az arány. Az atom — a számokból is kiderül — egyre jelentősebb helyet követel magának a világ energiatermelésében. Mindezzel együtt, a korábbi előrejelzések alapján a fejlődés lassúbb, mint amit a korábbi előrejelzések alapján várni lehetett volna. Az utóbbi években s ez is közrejátszott ebben — felerősödtek a viták az atomenergia felhasználásáról: az atom a tudósok, a szakemberek mellett a nagyközönséget is egyre inkább foglalkoztatja. Népszavazások döntöttek atomerőművek építéséről és beállításáról, viták egyre hevesebbé, szenvedélyesebbé váltak, s egyes országokban szinte népmozgalommá nőtt az atom-ellenes hangulat. A viták különösen egy-egy — atomerőműben bekövetkezett — ..baleset” után válnak élessé, ilyen volt például két évvei ézelőtt az egyesült államokbeli Harrishurg közelében levő atomerőmű meghibásodása. Ez azonban nem az atomerőmű szükségszerű velejárója: a vizsgálatok megmutatták, hogy a telepen a legelemibb biztonsági szabályokat sem tartották be. (Egyébként ennél — a nagy pánikot kiváltó — eseménynél a lakosságot ért- sugárdózis kevesebb mint egyhar- mada volt annak a mennyiségnek, mint ami egy orvosi mellkasröntgennél éri az embert.) Mindezek az atom-ellenes megmozdulások — melyek mögött nem egy esetben eltérő politikai érdekek húzódnak —^ sem tudják megállapítani az atomenergia térnyerését. Az atomerőművek teljesítményének növekedésével és a berendezések korszerűsítésével egyre csökkentek az atomerőművek beruházási költségei, s míg ez régebben háromszorosa volt az olajerőművekének, jelenleg ez az arány már csak másfélszerese. S ha mindehhez figyelembe vesszük az egyre emelkedő olajárakat, az Így termelt atomenergia ma már nem drágább, mint amit a hagyományos erőművekben állítanak elő. Esetleg valami más...? Ha energiajövőnkről esik szó, tudósok körében rögtön heves vita robban ki arról, hogy az „egyéb” energiaforrások közül melyik lesz a legjelentősebb. Vannak, akik a napenergiá- ra esküdnek, mások a szél erejére, megint mások a hullámerőművekre. Vágyig ha az ..egyéb” energiaforrásokról kívánnánk pontos képet adni, szinte a lehetetlenre vállalkoznánk. Annál is inkább, mert például a napenergiával kapcsolatban sokan mindjárt felemlegetik a kis teljesítménysűrűséget, a hatalmas beruházási költségeket. Mindenesetre már folynak kísérletek a napelemekkel történő áramtermelésre, az Egyesült. Államokban az ezredfordulóra azonban még így is a teljes szükséglet egyetlen százalékát fogják fedezni ily módon. Ahhoz ugyanis, hogy a szükséges erőműkapacitást megteremtsék, tíz éven keresztül egy-két milliárd dollárnyi beruházásra volna szükség. Ennek ellenére a vállalkozó kedv nem hagyott alább, kísérleti jelleggel Ausztráliában már üzemel egy napenergiával működő villanypásztor. Amerikában autó, a Nemzetközi Szabványügyi Hivatal 30 ország közreműködésével hozzákezdett egy központi műszaki napenergia-bázis kiala. kftásához. az amerikai Boeing-cég pedig előállt a naperőművek terveivel. Hasonló kísérletek folynak a szélenergiával, s a Föld melegével is. A szakemberek becslése szerint bolygónk belsejében eavmilliószor több energia van felhalmozva, mint amennyit ismert szén-, kőolaj- és földgáztartalékunk tartalmaz. A Föld melegét napjainkban ott tudják hasznosítani, ahol a vulkáni jelenségeken kívül a mélységben elegendő víz is található, és a forró kőzet vízáteresztő. Az így nyert gőzt jelenleg négy nagyobb erőmű alkalmazza elektromos energia előállítására: Észak- Karolinában egy 412 megawattos, az olaszországi Toszkánában egy 390 megawattos, Űj- Zélandon egy 290 megawattos és Észak- Mexikóban egy 75 megawattos. Ukrán tudósok szerint a növényekből nyerhető hidrogén nemsokára a benzin vetélytársa lehet. Különleges üvegházakban hermetikusan elzárt térségben moszatokat termesztenek. Ezek a parányi élőlények a napsugár hatására hidrogént választanak ki. Ezt fémmel egyesítik, s az így nyert egy köbcentiméternyi hibrid egy-gépkocsihoz 400—500 kilométeres útra elegendő üzemanyag. 'A tankolás az elképzelések szerint úgy történik majd. hogy az autósok1 egy kis méretű fémlamellát kapnak az üzemanyagtöltő állomáson. amit azután elhelyeznek a motor speciális részében. Felmelegedéskor kiszabadul a hidrogén: indulhat az autó. Szakemberek azt is kiszámították, hogy a repülőgép új hajtóanyagának bevezetését 2010-re, az atommeghajtású gépkocsik korszakának kezdetét pedig 2050-re várhatjuk. A hidrogénnek, mint hajtóanyagnak az elterjedésiét 2030-ra jósolják, mí<* a nagyobb épületei^ nnpenftr.-aóval történő Vlimatlzálását az ezredfordulótól valószínűsítik. M I pMÜspROK: B1II9 Kossuth 8.25 Schumann: Kreislerina. 9.00 A bolgár kultúra napja. 9-20 Operett. 9.44 Zenevár. 10.05 Sztárok — anekdoták. nélkül. 10.35 A bolgár kultúra napja. 11.05 Fűvósesztrád. 11.20 „Engedély nélkül?” 11.40 Tom Jones. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Bevallom magának. 12-50 Zenemúzeum. 14.29 Szabadpolc. , 15.10 Nóták. 15.28 Csiribiri. 16.05 Mándy Iván: A .villamos. 16.15 Magyar zeneszerzők. 17.07 Ha elromlik... 17.35 A bolgár kultúra napja- 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.30 Esti magazán. 19.15 Közvetítés az úszó EB_ről és az pttusa VB-ről. 19.34 Feljegyzések az egérlyukból. 20.34 A Rádió Dalszínházának Offembach- ciklusa. / Petőfi 8.05 Népdalkórusok. 8-20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Napközben. 10.00 Zenedél- előtt. 12.33 Népi zene. 12.55 Vihar után. 13.25 Látószög. 13.30 Muzsikáló természet. 13.35 Zongoramuzsika gyermekeknek. 14.00 Színe-ja- va. 15.00 Közvetítés a Magyarország—Spanyolország vízilabda EB-mérkő- zésről. 18.15 Operettdalok. 16-35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk ? 18.33 Debreceni dzsesszna- pok. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.08 Kabarécsütörtök. 22.08 Slágermúzeum. 23.15 NépdalokMiskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 A Tiszától a Duháig. Észak-magyarországi képeslap, Szerkesztő: Nagy István (A tartalomból: Fiatalok családalapítása falun — Az üvegtől a fáig — Kazán palócok — Várnai tölgyek alatt. Gyütkó Géza jegyzeté). 18.00 Eszák- ma-gyarországi krónika. 1Ö.25 Lap- és műsorelőzetes. . • äi rtn 14.35 Iskolatévé. 16.15 Üszó- és vízilabda Európa- bajnökság. Magyarország— Spanyolország vízilabdamérkőzés. 17.10 Ezüsthímzés. 17-25 Hipp-hopp. . . (Óvodások műsora). 18.05 Tíz perc a Szovjetunióban. 18.15 Szamárfül. Tanévnyitó. 19.05 Tévétorna. 19.10 Esti mese. A kis elefánt nagy utazása. 19.30 Tv-híradó. 20-00 Kisfilmek a nagyvilágból. 21.25 Szép magyar tánc. 21.30 Fiatalok órája. Az idegennyelvtudásról. 22.30 Tv-híradó 3. 2. műsor 19.50 Iskoláiévá. Kémia. 19.30 Tv-híradó- 20.00 Mario és a varázsló. A Thá- lia Színház előadása. 20.40 Tv-híradó 2. 21.00 Az én színházam. Nagy Péter akadémikus, irodalomtörténész. 22.00 Úszó- és vízilabda Európa-bajnokság. Az úszódöntők közvetítése Splitből, felvételről. 19o— szeptember 10., csütörtök 1
