Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-09 / 211. szám
KGST-kapesolatok, 1981 I. Miért előnyős a gazdasági együttműködés? Korunkban a külgazdasági kapcsolatok bővítése, elmélyítése a nemzeti erőforrások növelésének, a gazdaság fejlesztésének fontos eszköze. Természetes, hogy hazánk számára a szocialista nemzetközi munkamegosztás kínálja a legnagyobb lehetőséget. Hogyan élünk ezekkel a lehetőségekkel ? Ami a múltat illeti, válaszunk egyértelmű. A KGST-országokkal és mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés döntő jelentőségű volt a szocialista magyar gazdaság fejlesztésében, elért eredményeiben. A nemzeti adottságok jobb hasznosítását, saját erőink meghatvá- nyozódását tették lehetővé a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyei. A KGST-országok energia- és a nyersanyagszállításai, biztonságos felvevő piacai megalapozták a magyar gazdaság fejlesztését. Visszatekintve a megtett útra, nyilvánvaló, hogy az előnyös KGST-kapcsolatok. nak, ha nem is közvetlenül, de voltak bizonyos hátrányai. A lendületes fejlődés, a nagyfokú biztonság kényelmessé tett bennünket, tompította a változások iránti érzékenységünket. A , sikeres fejlődés közepette ! nem fordítottunk kellő gon- ' dót a hatékonyság alakulására. Nem fejlődött megfelelően a magyar gazdaság alkalmazkodási készsége, jóllehet erre a jelenlegi rendkívüli gyors világgazdasági változások sodrában nagy szükség lenne. Hogyan értékeljük tehát a magyar gazdaság legutóbbi negyedszázadban kialakult szerkezetét? Gazdaságunk szerkezete kétségtelenül egysíkú, a hazai szükségletek kielégítésére és a szocialista export növelésére alkalmas, de nem képes nagyobb arányú és hatékony tőkés exportra Köztudott, hogy az ipar termékei a világpiacon többnyire nem versenyképe. - sek. Egyesek ezért — utólag — a szocialista iparosítás létjogosultságát és elért eredményeit vonják kétségbe. Holott a szocialista iparosítás nélkül jelenleg nem csak az ország gazdasági fejlettsége, hanem a lakosság életszínvonala is lényegesen alacsonyabb szinten állna. A közelmúlt, a jelen és á jövő korszakos változásai a megtett utat reflektorfénybe helyezik, mégis nyugodt lelkiismerettel vállalhatjuk — a hibákkal együtt — a magyar gazdaság fejlesztésében elért eredményeket. Csak a szocialista út, a Szovjetunióval, a KGST-országokkal való sokoldalú együttműködés révén juthatott el iparunk, mezőgazdaságunk a jelenlegi — megbecsülésre méltó — színvonalára. A szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlesztése a jelenlegi helyzetben különösen nagy előnyök forrása. Felértékelődött a hosz_ szú távú biztonság szerepe mind a nyersanyag- és energiaellátásban, mind a késztermékek piaci értékesítésében. Az utóbbi évek kiszámíthatatlan tőkés piaci viszonyai közepette a hosszú, távú államközi megállapodások bizonyos fokú védettséget nyújtottak. Jól emlékszünk még az olajválság időszakára, amikor a hagyományos és megbízható tőkés kooperációs és áru- kapcsolatok egyik napról a másikra megszűntek. Az energia, és nyersanyaghiány réme hazánkat jelenleg kevésbé fenyegeti, mint sok nálunk fejlettebb országot, késztermékeink elhelyezése is hosszabb távon biztosított a KGST-országok piacain. A KGST-országok áruforgalmában az alkalmazott árképzési elv és gyakorlat csillapítja a lökésszerű drágulások, költségnövekedések érvényesülését, kiszűri a tőkés piacokon rövid távon ható konjunkturális és spekulációs árhullámzásokat. Jellemző például, hogy a KGST-országok közötti forgalomban az olaj jelenlegi tonnánkénti ára 93 rubel, a tőkés világpiaci ára pedig mintegy 200 dollár. A jelenlegi árképzési rendszer lehetővé teszi, hogy a tőkés világpiaci árak ugrásszerű emelkedése, s a cserearányromlásból adódó veszteségek ne egyszerre zúduljanak a szocialista gazdaságokra, hanem lassan, fokozatosan érvényesüljenek. De a cserearányromlást, az ebből származó árveszteségeket azért így sem tudjuk elkerülni. Miközben a tőkés világpiaci olajárak növekedése az idén átmenetileg megállt, sőt időlegesen még csökkent is, a KGST-olaj- árak évről évre tovább növekednek, mindaddig, amíg nem érik el a jelenlegi tőkéspiaci árszintet. Következésképpen a nemzetközi cserearányromlásból származó hazai árveszteségek egyre növekvő hányada származik a KGST-országokkal folytatott áruforgalomból. így számolhatunk azzal, hogy a magyar gazdaság külső egyensúlyi gondjai — legalábbis részben — már a közeljövőben a rubelelszámolású áruforgalomban jelentkeznek. A VI. ötéves terv például a KGST-országokkal lebonyolított áruforgalomban az import 12 százalékos, az export 32 százalékos növekedését írja elő. Az import és az export növekedése közötti jelentős különbség ellenére a képződő árveszteségeknek csupán egy részét egyenlítjük ki áruszállításokkal, a másik része — hitelekkel még nem teljesen fedezett módon — az ország .adósságállományát növeli. A költségvetési szervekre vonatkozó takarékossági szabályozóknak általában pozitív. hatása volt; a megszigorított körülmények új lehetőségek keresésére is ösztökélte az érintetteket — tájékoztatták a Minisztertanács Tanácsi Hivatalánál az MTI munkatársát. A közvélemény általában takarékossági törvény néven ismeri a kormány 2018— 1979. számú határozatát a költségvetési szervek előirányzatainak mérsékléséről. Meghozatalát annak idején egyebek között az indokolta, hogy az V. ötéves, tervidőszak közepe táján világossá vált: ez a társadalmi közkiadási előirányzat, amelyet a terv javasolt — az ismert világpiaci helyzet és a hazai gondok miatt — nem valósítható meg. Ezért különböző takarékossági intézkedések születtek, ezek összefoglalója, egyben meghatározója is volt a 2018-as határozat. Ez egyebek között rögzítette, melyek azok az úgynevezett alapellátási területek, melyekhez a költségeket mindenképpen biztosítani, illetve a lehetőségek szerint növelni kell. Ez a „besorolás” ma is érvényes. Alapellátásnak minősülnek a fekvő- és a járóbeteg-ellátás, az anya-, csecsemő, és gyermekvédelem. az óvodai és általános iskolai oktatás, a különböző szociális feladatok, valamint a köztisztasági, belvízelvezetéssel és az épületek felújításával kapcsolatos munkák. A határozat egyúttal VIHARBAN, HÓBAN Ha a Bosszankodik a háziasz. szony, ha forraláskor a tej összemegy. De hányán bősz- szankodnak akkor, ha a tejet szállító teherautó nem érkezik meg a szokott időben? Furcsa. Mintha soha eszünkbe sem jutna: a tejet nemcsak kifejni kell, nemcsak bevinni a gyűjtőhelyre. hanem onnan elszállítani a tejüzembe és végül a nylonzacskókat eljuttatni a boltokba. A tej — csupa szállítás. Kik azok. akik ott ülnek a volán mögött, akik rakodnak, szivattyúznak és... hajnalok hajnalán már a motorzúgás monoton hangja kíséri minden percüket? Mennyire nem gondoltunk rájuk eddig. Az üzem sarkában Ha valaki rpeg akarja keresni Gyöngyösön a tejszállítókat, végig kell sétálnia a tejüzem betonozott udvarén, el kell mennie néhány ki. szuperált tartálykocsi mellett, amelyek most hűtőgépként enyhítik a raktározás gondját, aztán még egy kanyar után meglátja a jobb sorsra érdemes telepet. — Már kijelölték az új helyünket itt, a kerítés túlsó oldalán, készítik a terveket is, és minden további attól függ. hogy mikor fognak hozzá a tejüzem rekonstrukciójához. Ha az elkezdődik, mi sem várhatunk tovább. A magyarázkodásnak is beillő tájékoztatást Gábor Tivadartól, a kirendeltség vezetőjétől hallottuk. — Mi nagyon jól megférünk itt a tejüzemmel — tette még hozzá. — Személy szerint is jók a kapcsolataink. Igaz. egy célt szolgálunk. de nem egy vállalathoz tartozunk. Majd • hirtelen, minth<: eszébe jutott volna még valami: — Azok a már nulla értéket képviselő hűtökocsik nem a mieink. Mert mondani sem kell, nagyon büszke a na, hogy ezen a telepen rend van! Pontosan úgy, ahogy annak rendelkezett bizonyos költségek, így a reprezentációs kiadások, a kiküldetési-, megbízási és egyéb díjak 25 százalékos csökkentéséről. Ugyanekkor alkották meg a 2019-es számú határozatot, amely a különböző rendezvények és kiadványok 30 százalékos redukálásáról intézkedik. A rendeletek meghozatala óta eltelt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az alapellátás körébe tartozó területek minden támogatást megkaptak, természetesen a lehetőségek határain belül, ismeretes, hogy sok, társadalmilag fontos és indokolt feladata például az egészségügy területén — több pénzt kívánna, de tudomásul kell venni, hogy a népgazdaság „teljesítőképessége” véges. Fontos tény, hogy a központi árintézkedéseket az alapellátási területeken minden esetben „ellentételezték”. Az alapellátás fejlesztése a VI. ötéves tervben is kiemelt feladat, olyannyira, hogy például a felújítási költségeket az előző tervidőszakhoz képest 50 százalékkal növelték. A határozat értelmében nem emelkedhetnek bizonyos, aránylag kevesebb embert érintő költségek. Nem növelhetők a középiskolai ellátásra, a különböző kulturális feladatokra, a sportra, valamint némely gazdasági vonatkozású mun. lennie kell. A kocsik körül, a műhelyben, a raktárban, az irodákban és az öltözőkben. £s ami a fő-fő: a fejekben. Itt szolgálatban vannak az emberek, nem egyszerűen csak dolgoznak. A járatok pedig... — Pontos menetrend szerint közlekednek a kocsijaink, — És ha valamelyikkel baj történik útközben? — Ha a vezetője nem tudja a hibát kijavítani, telefonon értesít bennünket. A szerelő a szükséges alkatrésszel máris indul ki. Vagy: viszi magával a vonórudat. Esetleg a mentesítő jármű is megy és arra átpakolnak. — Milyen gyakran fordul elő ilyen eset? — A kocsijaink mindig tele benzines tankkal állnak be a telepre, és mindig ellenőrizzük is a műszaki állapotukat. Csak nagyon ritkán, évente egvszer-kétszer van baj útközben az autókkal. Mondtuk: ftt nemcsak dolgoznak az emberek, hanem szolgálatban vannak. Precízen, pontosan. Kimondani is sok Nálunk már így szokás*: olyan faramuci nevet tudunk kitalálni egy-egy vállalat jelölésére, hogy az elképesztő. Tessék, itt van ez a mostani is. Azt mondja: Tejipari Szállítási, Szolgáltató és Készletező Vállalat. Amikor leírom tollbamondás után. még figyelmeztet a telepvezető : — Akkor lenne abszolút pontos, ha eléje tette volna még azt is. hogy budapesti. És esetünkben még utána kellene fűzni azt is. hogy. gvöngyösi kirendeltsége. Ami egvben félrevezető is. mert ehhez tartozik még Hatvan, Pásztó és Széesénv. Összesen majdnem kilencven autó, kévés híján százharminc géokocsi vezető, pontosan huszonnyolc szerelő és kilenc a'kalmazott. Ezek még nem számok. Az igazi: naponta több mint háromszázezer liter tejet szállítanak. Akinek kedve van, számítsa ki, egész évbe® kára — . például községrendezésre. közvilágításra — fordítható összegek. E területeken a tételek „befagyasztása” az emelkedő ártendenciák miatt esetleg gondokat is okozhatott volna. Ám a szigorú követelmények a legtöbb helyen új módszerek alkalmazására késztették a költségvetési szervek vezetőit. Kialakultak például a művelődési házak, a könyvtárak, a klubok közös fenntartásának különböző formái, ezek többcsatornás finanszírozási rendszerei, erősödtek az üzemek és az iskolák kapcsolatai. A művelődési házak kultúrpolitikai- lag fontos, ugyanakkor gazdaságos, nagyobb bevételt adó programokat rendeztek. Nagyarányú szemléletváltozás történt: korábban, ha valamilyen új feladat adódott, ehhez az új pénzt szinte automatikusan kérték és kapták a tanácsok. A tanácsi és intézményi vezetők többsége felismerte, hogy ez a kényelmes módszer a múlté, és alkalmazkodniuk kell az új, megváltozott és keményebb körülményekhez. A határozat kibocsátásakor a költségvetési szervek meghatározták saját területükön a konkrét takarékos- sági intézkedéseket. Az azóta eltelt időben azonban úgy tűnik, hogy lazult ez a fegyelem. Sajnálatos példa több is akad. Kezdetben csökkent a különböző, nem kiemelt közhány kilóra rúg ez mindösz- szesen. — A tejeskocsik egyetlen napot sem állnak — halljuk. — Hogy bírják ezt a gép- kocsivezetők? — Ez szinte titok. Naponta tíz-tizenkét órát dolgoznak. Se karácsony, se vasárnap. Ha vihar zúdul rájuk, ha hózápor hullik, ha jeges az út, ők mennek. Miért? Azért, hogy teljesítsék a tervet? Az idén, az első hat hónapban a 27 milliós előírástól lemaradtak. De az eredményesség a várt 7,6 milliót meghaladta. Pont nyolcmillióra kúszott fel. — A pénz is, persze, az is számit. De azt hiszem, az nem minden. A telephelyünkön ugyan minden szociális létesítmény megvan, de ezek inkább olyanok, amilyenekké „barkácsoltuk” azokat a magunk tehetsége szerint. Nincs tehát „fényes, puha, csupa kényelem” telephely sem. Akkor ?. Iá Le nem menne róla Valamikor még lehetett üzletelni a benzinjeggyel. Ma már készpénzért veszik a hajtóanyagot. A diesel-olaj pedig drágább, mint ameny- nyiért az olajkályhákhoz va. ló tápanyagot meg lehet venni. Ha normán alul fogyaszt a motor, a különbséget pénzben kapja meg a gépkocsi- vezető a hónap végén. A kocsik gumijait gyártási számmal írják a nevére. Alkatrészt csak úgy, „szívességből” senk; nem vehet ki a raktárból, de máshonnan sem kérhet kölcsön. Ki állítaná meg útközben a „pilótát” azért, hogy mérjen már oda a csuporba neki „jutányosán” három liter tejet — a jobbikból? A begyűjtőben literre veszi át a tartályok tartalmát. Kiszállításkor tételesen kell elszámolnia minden pohár Fincsivel. Csurgás-csepegés — nincs. Mellékes mi lehetne? — Ha a boltvezetőnek segít a lerakodásnál, megkínálják egy kávéva-É Vagy egy kólával. Ennyi van. Mégis.» Kiss LészGSl "le művelődési jelentőségű rendezvények — nyári- és várjátékok, falunapok és mások — száma, amelyek többségét jelentős állami támogatással tartottak meg. Az utóbbi időben viszont ismét szaporodnak a fesztiválok a karneválok, a tájjellegű bemutatók. Több más . területen sem sikerült általános alapelvvé tenni a takarékosságot. A jövőben a különböző irányító szerveknek is egységesebben kell értelmezniük a takarékossági in-* tézkedéseket. Jelenleg ugyanj is megtörténik, hogy a ta- nácsok takarékossági koncepciói azért nem valósulnak meg mert, a' különböző érdekek kereszttüzében, mintegy ütközőpontként állnak. Minden szervezeti rendszerben javítani kell az ellenőrzési1 munkát úgy, hogy az elemzőbb, gondosabb legyen, kizárjon minden pazarlást, nemtörődömséget. Mindehhez azonban újabb intézkedésekre, és főleg morális, gondolkodásbeli változásokra van szükség. El kell jutni annak felismeréséhez, hogy bár adott területen a megtakarítás „csak” tíz-húszezer, esetleg egy-kétszáz- ezer forint, ám egy új kórházi ágy, óvodai férőhely megteremtéséhez — tehát az egész társadalmat érintő gondok enyhítéséhez — az is hozzájárul. (MTI) nem lehetne venni” a mátrai járatról, pedig telente Fal- lóskútig kell eljutnia —• méghozzá időben. Megtörténik, hogy a hóeke előtt jár az ő autója. Harminc éve eszi a kirendeltség kenyerét a két Viktor: Sándor és László. Fele annyit szolgált itt Juhász István. A „nehéz utak” pilótái 3 Farkas István, aki a rózsa- szentmártonj dombok „lovasa” és Felföldi Károly, aki az ércbányászok lakótelepére, a hegyek közé, Károly- táróba indul naponta. Az itteniek között var» olyan is, aki érettségizett: Mégsem kívánkozik íróasztal mögé., Ilyen Pallai Zol. tán. Vagy Nagy András. Pedig háromgyerekes apa. A szerelők is ... Ha azt mondják: Bognár László, mindenki egyetértőén bólint: Előtte nincs titka a motornak. Szinte nem is igaz Csupa szép, csupa jó, csupa,.. minden. Nem sok ez egy kicsit így, együtt, egy helyen? — Nálunk gyorsan kitelik! annak, aki nem tud megfelelni a követelményeknek) A napokban kellett elbúj csúznunk az egyik gépkocsid vezetőtől, mert kijelentette^ ő pedig nem megy Budapestre, külső szolgálatra. — Csak úgy elköszönt^ Nem ment a szakszervezeti hez? , — Nem. Tudta, hogy ál társadalmi szervek egyetértésével adtuk kezébe amunj kakönyvet. Fegyelmit nett» indítottunk, ennyi komproj misszumot engedtünk. — Tehát „válogatott lei génységgel” dolgoznak? — Aki ide beáll, tudja} mire vállalkozik. A mozgás semmivel sem nagyobb nálunk, mint máshol. Sőt! — De a jövedelemnek jobbnak kell lennie. — Ez igaz. Van még valami, amiről eddig nem esett szó. Mi tíz nap munka, tíz nap szabad rendszerben dolgozunk. Az a bizonyos egy summában járó szabadnap; azért az sokat számít. Megkönnyebbültem, ami. kor ezt meghallottam. Mégj sem valamiféle „megszállotj iák” ezek a tejszállítók. Válj lalják a kemény munkát} mert az talán kicsit virtus is, de — számolnak is. EmJ berek, Ök is emberek. G. Molnár Ferenc Kovács József HOMLOKZATOK. Nyíregyházán tíz évvel ezelőtt, 1971-ben kezdődött az alagútzsalus technikával készülő lakótelepi, több szintes házak építése. A kivitelező a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat és a tervező KELETTERV szakemberei az építkezések kezdete óta együttműködnek az épületek homlokzatának egyedi megtervezésében. A képen: ezt a jellegzetes homlokzatú házat a nyíregyháziak piramisháznak nevezték el. (MTI fotó — Ofäh'-Tibofcfel^riJ-KS). Köznéven:takarékossági törvény Betartjuk de karneválokon lazítunk — Tapasztalja a tanácsi hivatal tej késik
