Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-09 / 211. szám

KGST-kapesolatok, 1981 I. Miért előnyős a gazdasági együttműködés? Korunkban a külgazdasági kapcsolatok bővítése, elmé­lyítése a nemzeti erőforrások növelésének, a gazdaság fejlesztésének fontos eszkö­ze. Természetes, hogy ha­zánk számára a szocialista nemzetközi munkamegosz­tás kínálja a legnagyobb le­hetőséget. Hogyan élünk ezekkel a lehetőségekkel ? Ami a múltat illeti, vá­laszunk egyértelmű. A KGST-országokkal és min­denekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági, műsza­ki-tudományos együttmű­ködés döntő jelentőségű volt a szocialista magyar gazda­ság fejlesztésében, elért ered­ményeiben. A nemzeti adottságok jobb hasznosítá­sát, saját erőink meghatvá- nyozódását tették lehetővé a szocialista nemzetközi mun­kamegosztás előnyei. A KGST-országok energia- és a nyersanyagszállításai, biz­tonságos felvevő piacai megalapozták a magyar gazdaság fejlesztését. Visszatekintve a megtett útra, nyilvánvaló, hogy az előnyös KGST-kapcsolatok. nak, ha nem is közvetlenül, de voltak bizonyos hátrá­nyai. A lendületes fejlődés, a nagyfokú biztonság ké­nyelmessé tett bennünket, tompította a változások iránti érzékenységünket. A , sikeres fejlődés közepette ! nem fordítottunk kellő gon- ' dót a hatékonyság alakulá­sára. Nem fejlődött megfe­lelően a magyar gazdaság al­kalmazkodási készsége, jól­lehet erre a jelenlegi rend­kívüli gyors világgazdasági változások sodrában nagy szükség lenne. Hogyan értékeljük tehát a magyar gazdaság legutóbbi negyedszázadban kialakult szerkezetét? Gazdaságunk szerkezete kétségtelenül egy­síkú, a hazai szükségletek kielégítésére és a szocialista export növelésére alkalmas, de nem képes nagyobb ará­nyú és hatékony tőkés ex­portra Köztudott, hogy az ipar termékei a világpiacon többnyire nem versenyképe. - sek. Egyesek ezért — utó­lag — a szocialista iparosí­tás létjogosultságát és elért eredményeit vonják kétség­be. Holott a szocialista ipa­rosítás nélkül jelenleg nem csak az ország gazdasági fejlettsége, hanem a lakos­ság életszínvonala is lé­nyegesen alacsonyabb szin­ten állna. A közelmúlt, a jelen és á jövő korszakos változásai a megtett utat reflektorfénybe helyezik, mégis nyugodt lel­kiismerettel vállalhatjuk — a hibákkal együtt — a magyar gazdaság fejlesztésé­ben elért eredményeket. Csak a szocialista út, a Szovjetunióval, a KGST-or­szágokkal való sokoldalú együttműködés révén jutha­tott el iparunk, mezőgazda­ságunk a jelenlegi — meg­becsülésre méltó — színvo­nalára. A szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlesztése a jelenlegi helyzetben kü­lönösen nagy előnyök for­rása. Felértékelődött a hosz_ szú távú biztonság szerepe mind a nyersanyag- és ener­giaellátásban, mind a kész­termékek piaci értékesítésé­ben. Az utóbbi évek kiszá­míthatatlan tőkés piaci vi­szonyai közepette a hosszú, távú államközi megállapo­dások bizonyos fokú védett­séget nyújtottak. Jól emlék­szünk még az olajválság időszakára, amikor a ha­gyományos és megbízható tőkés kooperációs és áru- kapcsolatok egyik napról a másikra megszűntek. Az energia, és nyersanyaghiány réme hazánkat jelenleg ke­vésbé fenyegeti, mint sok nálunk fejlettebb országot, késztermékeink elhelyezése is hosszabb távon biztosított a KGST-országok piacain. A KGST-országok árufor­galmában az alkalmazott árképzési elv és gyakorlat csillapítja a lökésszerű drá­gulások, költségnövekedések érvényesülését, kiszűri a tő­kés piacokon rövid távon ható konjunkturális és spe­kulációs árhullámzásokat. Jellemző például, hogy a KGST-országok közötti for­galomban az olaj jelenlegi tonnánkénti ára 93 rubel, a tőkés világpiaci ára pedig mintegy 200 dollár. A jelenlegi árképzési rendszer lehetővé teszi, hogy a tőkés világpiaci árak ug­rásszerű emelkedése, s a cserearányromlásból adódó veszteségek ne egyszerre zúduljanak a szocialista gazdaságokra, hanem lassan, fokozatosan érvényesüljenek. De a cserearányromlást, az ebből származó árvesztesé­geket azért így sem tudjuk elkerülni. Miközben a tőkés világpiaci olajárak növeke­dése az idén átmenetileg megállt, sőt időlegesen még csökkent is, a KGST-olaj- árak évről évre tovább nö­vekednek, mindaddig, amíg nem érik el a jelenlegi tő­késpiaci árszintet. Követke­zésképpen a nemzetközi cse­rearányromlásból származó hazai árveszteségek egyre növekvő hányada származik a KGST-országokkal foly­tatott áruforgalomból. így számolhatunk azzal, hogy a magyar gazdaság külső egyensúlyi gondjai — leg­alábbis részben — már a közeljövőben a rubelelszá­molású áruforgalomban je­lentkeznek. A VI. ötéves terv példá­ul a KGST-országokkal le­bonyolított áruforgalomban az import 12 százalékos, az export 32 százalékos növe­kedését írja elő. Az import és az export növekedése közötti jelentős különbség ellenére a képződő árvesz­teségeknek csupán egy ré­szét egyenlítjük ki áruszál­lításokkal, a másik része — hitelekkel még nem teljesen fedezett módon — az ország .adósságállományát növeli. A költségvetési szervekre vonatkozó takarékossági sza­bályozóknak általában po­zitív. hatása volt; a megszi­gorított körülmények új le­hetőségek keresésére is ösz­tökélte az érintetteket — tájékoztatták a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalánál az MTI munkatársát. A közvélemény általában takarékossági törvény néven ismeri a kormány 2018— 1979. számú határozatát a költségvetési szervek elő­irányzatainak mérsékléséről. Meghozatalát annak idején egyebek között az indokol­ta, hogy az V. ötéves, terv­időszak közepe táján vilá­gossá vált: ez a társadalmi közkiadási előirányzat, ame­lyet a terv javasolt — az ismert világpiaci helyzet és a hazai gondok miatt — nem valósítható meg. Ezért különböző takarékossági in­tézkedések születtek, ezek összefoglalója, egyben meg­határozója is volt a 2018-as határozat. Ez egyebek kö­zött rögzítette, melyek azok az úgynevezett alapellátási területek, melyekhez a költ­ségeket mindenképpen biz­tosítani, illetve a lehetősé­gek szerint növelni kell. Ez a „besorolás” ma is érvényes. Alapellátásnak minősülnek a fekvő- és a járóbeteg-ellátás, az anya-, csecsemő, és gyermekvéde­lem. az óvodai és általános iskolai oktatás, a különböző szociális feladatok, valamint a köztisztasági, belvízelve­zetéssel és az épületek fel­újításával kapcsolatos mun­kák. A határozat egyúttal VIHARBAN, HÓBAN Ha a Bosszankodik a háziasz. szony, ha forraláskor a tej összemegy. De hányán bősz- szankodnak akkor, ha a te­jet szállító teherautó nem érkezik meg a szokott idő­ben? Furcsa. Mintha soha eszünkbe sem jutna: a te­jet nemcsak kifejni kell, nemcsak bevinni a gyűjtő­helyre. hanem onnan elszál­lítani a tejüzembe és végül a nylonzacskókat eljuttatni a boltokba. A tej — csupa szállítás. Kik azok. akik ott ülnek a volán mögött, akik rakodnak, szivattyúznak és... hajnalok hajnalán már a motorzúgás monoton hangja kíséri minden percüket? Mennyire nem gondoltunk rájuk eddig. Az üzem sarkában Ha valaki rpeg akarja ke­resni Gyöngyösön a tejszál­lítókat, végig kell sétálnia a tejüzem betonozott udvarén, el kell mennie néhány ki. szuperált tartálykocsi mel­lett, amelyek most hűtőgép­ként enyhítik a raktározás gondját, aztán még egy ka­nyar után meglátja a jobb sorsra érdemes telepet. — Már kijelölték az új helyünket itt, a kerítés túl­só oldalán, készítik a terve­ket is, és minden további at­tól függ. hogy mikor fognak hozzá a tejüzem rekonst­rukciójához. Ha az elkezdő­dik, mi sem várhatunk to­vább. A magyarázkodásnak is beillő tájékoztatást Gábor Tivadartól, a kirendeltség vezetőjétől hallottuk. — Mi nagyon jól megfé­rünk itt a tejüzemmel — tette még hozzá. — Személy szerint is jók a kapcsolata­ink. Igaz. egy célt szolgá­lunk. de nem egy vállalathoz tartozunk. Majd • hirtelen, minth<: eszébe jutott volna még va­lami: — Azok a már nulla érté­ket képviselő hűtökocsik nem a mieink. Mert mondani sem kell, nagyon büszke a na, hogy ezen a telepen rend van! Pontosan úgy, ahogy annak rendelkezett bizonyos költ­ségek, így a reprezentációs kiadások, a kiküldetési-, megbízási és egyéb díjak 25 százalékos csökkentéséről. Ugyanekkor alkották meg a 2019-es számú határozatot, amely a különböző rendez­vények és kiadványok 30 százalékos redukálásáról in­tézkedik. A rendeletek meghozatala óta eltelt időszak tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy az alapellátás körébe tartozó területek minden tá­mogatást megkaptak, termé­szetesen a lehetőségek ha­tárain belül, ismeretes, hogy sok, társadalmilag fontos és indokolt feladata például az egészségügy területén — több pénzt kívánna, de tu­domásul kell venni, hogy a népgazdaság „teljesítőképes­sége” véges. Fontos tény, hogy a központi árintézke­déseket az alapellátási terü­leteken minden esetben „el­lentételezték”. Az alapellá­tás fejlesztése a VI. ötéves tervben is kiemelt feladat, olyannyira, hogy például a felújítási költségeket az elő­ző tervidőszakhoz képest 50 százalékkal növelték. A határozat értelmében nem emelkedhetnek bizo­nyos, aránylag kevesebb embert érintő költségek. Nem növelhetők a középis­kolai ellátásra, a különböző kulturális feladatokra, a sportra, valamint némely gazdasági vonatkozású mun. lennie kell. A kocsik körül, a műhelyben, a raktárban, az irodákban és az öltözők­ben. £s ami a fő-fő: a fe­jekben. Itt szolgálatban vannak az emberek, nem egyszerűen csak dolgoznak. A járatok pedig... — Pontos menetrend sze­rint közlekednek a kocsija­ink, — És ha valamelyikkel baj történik útközben? — Ha a vezetője nem tudja a hibát kijavítani, te­lefonon értesít bennünket. A szerelő a szükséges alkat­résszel máris indul ki. Vagy: viszi magával a vonórudat. Esetleg a mentesítő jármű is megy és arra átpakolnak. — Milyen gyakran fordul elő ilyen eset? — A kocsijaink mindig tele benzines tankkal állnak be a telepre, és mindig el­lenőrizzük is a műszaki ál­lapotukat. Csak nagyon rit­kán, évente egvszer-kétszer van baj útközben az autók­kal. Mondtuk: ftt nemcsak dol­goznak az emberek, hanem szolgálatban vannak. Pre­cízen, pontosan. Kimondani is sok Nálunk már így szokás*: olyan faramuci nevet tu­dunk kitalálni egy-egy vál­lalat jelölésére, hogy az el­képesztő. Tessék, itt van ez a mostani is. Azt mondja: Tejipari Szállítási, Szolgál­tató és Készletező Vállalat. Amikor leírom tollbamondás után. még figyelmeztet a te­lepvezető : — Akkor lenne abszolút pontos, ha eléje tette volna még azt is. hogy budapesti. És esetünkben még utána kellene fűzni azt is. hogy. gvöngyösi kirendeltsége. Ami egvben félrevezető is. mert ehhez tartozik még Hatvan, Pásztó és Széesénv. Össze­sen majdnem kilencven autó, kévés híján százharminc géokocsi vezető, pontosan hu­szonnyolc szerelő és kilenc a'kalmazott. Ezek még nem számok. Az igazi: naponta több mint há­romszázezer liter tejet szál­lítanak. Akinek kedve van, számítsa ki, egész évbe® kára — . például községren­dezésre. közvilágításra — fordítható összegek. E terü­leteken a tételek „befagyasz­tása” az emelkedő árten­denciák miatt esetleg gon­dokat is okozhatott volna. Ám a szigorú követelmények a legtöbb helyen új módszerek alkalmazására késztették a költségvetési szervek veze­tőit. Kialakultak például a művelődési házak, a könyv­tárak, a klubok közös fenn­tartásának különböző for­mái, ezek többcsatornás fi­nanszírozási rendszerei, erő­södtek az üzemek és az is­kolák kapcsolatai. A műve­lődési házak kultúrpolitikai- lag fontos, ugyanakkor gaz­daságos, nagyobb bevételt adó programokat rendeztek. Nagyarányú szemléletválto­zás történt: korábban, ha valamilyen új feladat adó­dott, ehhez az új pénzt szin­te automatikusan kérték és kapták a tanácsok. A taná­csi és intézményi vezetők többsége felismerte, hogy ez a kényelmes módszer a múlté, és alkalmazkodniuk kell az új, megváltozott és keményebb körülményekhez. A határozat kibocsátása­kor a költségvetési szervek meghatározták saját terüle­tükön a konkrét takarékos- sági intézkedéseket. Az azóta eltelt időben azonban úgy tűnik, hogy la­zult ez a fegyelem. Sajná­latos példa több is akad. Kezdetben csökkent a kü­lönböző, nem kiemelt köz­hány kilóra rúg ez mindösz- szesen. — A tejeskocsik egyetlen napot sem állnak — hall­juk. — Hogy bírják ezt a gép- kocsivezetők? — Ez szinte titok. Na­ponta tíz-tizenkét órát dol­goznak. Se karácsony, se va­sárnap. Ha vihar zúdul rá­juk, ha hózápor hullik, ha jeges az út, ők mennek. Miért? Azért, hogy telje­sítsék a tervet? Az idén, az első hat hónapban a 27 mil­liós előírástól lemaradtak. De az eredményesség a várt 7,6 milliót meghaladta. Pont nyolcmillióra kúszott fel. — A pénz is, persze, az is számit. De azt hiszem, az nem minden. A telephelyün­kön ugyan minden szociális létesítmény megvan, de ezek inkább olyanok, amilyenek­ké „barkácsoltuk” azokat a magunk tehetsége szerint. Nincs tehát „fényes, puha, csupa kényelem” telephely sem. Akkor ?. Iá Le nem menne róla Valamikor még lehetett üzletelni a benzinjeggyel. Ma már készpénzért veszik a hajtóanyagot. A diesel-olaj pedig drágább, mint ameny- nyiért az olajkályhákhoz va. ló tápanyagot meg lehet ven­ni. Ha normán alul fogyaszt a motor, a különbséget pénz­ben kapja meg a gépkocsi- vezető a hónap végén. A kocsik gumijait gyártá­si számmal írják a nevére. Alkatrészt csak úgy, „szíves­ségből” senk; nem vehet ki a raktárból, de máshonnan sem kérhet kölcsön. Ki ál­lítaná meg útközben a „pi­lótát” azért, hogy mérjen már oda a csuporba neki „jutányosán” három liter te­jet — a jobbikból? A begyűjtőben literre ve­szi át a tartályok tartalmát. Kiszállításkor tételesen kell elszámolnia minden pohár Fincsivel. Csurgás-csepegés — nincs. Mellékes mi lehet­ne? — Ha a boltvezetőnek se­gít a lerakodásnál, megkí­nálják egy kávéva-É Vagy egy kólával. Ennyi van. Mégis.» Kiss LészGSl "le művelődési jelentőségű ren­dezvények — nyári- és vár­játékok, falunapok és má­sok — száma, amelyek több­ségét jelentős állami támo­gatással tartottak meg. Az utóbbi időben viszont ismét szaporodnak a fesztiválok a karneválok, a tájjellegű bemutatók. Több más . terü­leten sem sikerült általános alapelvvé tenni a takaré­kosságot. A jövőben a kü­lönböző irányító szerveknek is egységesebben kell értel­mezniük a takarékossági in-* tézkedéseket. Jelenleg ugyanj is megtörténik, hogy a ta- nácsok takarékossági kon­cepciói azért nem valósul­nak meg mert, a' különböző érdekek kereszt­tüzében, mintegy ütköző­pontként állnak. Minden szervezeti rendszerben ja­vítani kell az ellenőrzési1 munkát úgy, hogy az elem­zőbb, gondosabb legyen, ki­zárjon minden pazarlást, nemtörődömséget. Mindeh­hez azonban újabb intéz­kedésekre, és főleg morális, gondolkodásbeli változásokra van szükség. El kell jutni annak felismeréséhez, hogy bár adott területen a meg­takarítás „csak” tíz-húsz­ezer, esetleg egy-kétszáz- ezer forint, ám egy új kór­házi ágy, óvodai férőhely megteremtéséhez — tehát az egész társadalmat érintő gondok enyhítéséhez — az is hozzájárul. (MTI) nem lehetne venni” a mátrai járatról, pedig telente Fal- lóskútig kell eljutnia —• méghozzá időben. Megtörté­nik, hogy a hóeke előtt jár az ő autója. Harminc éve eszi a kirendeltség kenyerét a két Viktor: Sándor és László. Fele annyit szolgált itt Juhász István. A „nehéz utak” pilótái 3 Farkas István, aki a rózsa- szentmártonj dombok „lova­sa” és Felföldi Károly, aki az ércbányászok lakótelepé­re, a hegyek közé, Károly- táróba indul naponta. Az itteniek között var» olyan is, aki érettségizett: Mégsem kívánkozik íróasz­tal mögé., Ilyen Pallai Zol. tán. Vagy Nagy András. Pe­dig háromgyerekes apa. A szerelők is ... Ha azt mondják: Bognár László, mindenki egyetértőén bólint: Előtte nincs titka a motor­nak. Szinte nem is igaz Csupa szép, csupa jó, csu­pa,.. minden. Nem sok ez egy kicsit így, együtt, egy helyen? — Nálunk gyorsan kitelik! annak, aki nem tud meg­felelni a követelményeknek) A napokban kellett elbúj csúznunk az egyik gépkocsid vezetőtől, mert kijelentette^ ő pedig nem megy Buda­pestre, külső szolgálatra. — Csak úgy elköszönt^ Nem ment a szakszervezeti hez? , — Nem. Tudta, hogy ál társadalmi szervek egyetér­tésével adtuk kezébe amunj kakönyvet. Fegyelmit nett» indítottunk, ennyi komproj misszumot engedtünk. — Tehát „válogatott lei génységgel” dolgoznak? — Aki ide beáll, tudja} mire vállalkozik. A mozgás semmivel sem nagyobb ná­lunk, mint máshol. Sőt! — De a jövedelemnek jobbnak kell lennie. — Ez igaz. Van még va­lami, amiről eddig nem esett szó. Mi tíz nap munka, tíz nap szabad rendszerben dol­gozunk. Az a bizonyos egy summában járó szabadnap; azért az sokat számít. Megkönnyebbültem, ami. kor ezt meghallottam. Mégj sem valamiféle „megszállotj iák” ezek a tejszállítók. Válj lalják a kemény munkát} mert az talán kicsit virtus is, de — számolnak is. EmJ berek, Ök is emberek. G. Molnár Ferenc Kovács József HOMLOKZATOK. Nyíregyházán tíz évvel ezelőtt, 1971-ben kezdődött az alagútzsalus technikával készülő lakótelepi, több szintes házak építése. A kivitelező a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat és a tervező KELETTERV szakemberei az építkezések kezdete óta együttműködnek az épületek homlokzatának egyedi megtervezésében. A képen: ezt a jellegzetes homlokzatú házat a nyíregyháziak piramis­háznak nevezték el. (MTI fotó — Ofäh'-Tibofcfel^riJ-KS). Köznéven:takarékossági törvény Betartjuk de karneválokon lazítunk — Tapasztalja a tanácsi hivatal tej késik

Next

/
Thumbnails
Contents