Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-08 / 210. szám
Á Félhold árnyékában Szovjet történelmi film A havasi műszínmű EZ A HAVASI selyemfiú nekem mór a kezdet kezdetén gyanús volt. És a fiatal „falatért” veszkődő öregedő gazdasszony is gyanús volt. Sőt. hogy teljesen őszinte legyek, nekem az egész tévéfilm gyanús volt. Gyanúm oka és indítéka csak részben volt betudható annak, hogy eme Tersánszky- novellót nem ismertem, s — bármily pökhendiségnek is tűnik ez — miután nem ismerem, az- volt a gyanúm, hogy nem is tartozik az író fémjelzett alkotásai közé. Amitő] még ugyan nyugodtan meg lehet tévé-filmesíi teni, mint ahogyan ezt meg is tették. A komolyabb 'ok, ami az előzetesekből táplálkozott, hogy miért kell nekünk ezt a Tersánszky- novellát megnéznünk a televízióban? Pontosabban: miért e novella feldolgozására vállalkozott az „átszerző”. páros, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna? ! Aztán félretettem minden előítéletet, leültem a színes képernyő elé, hogy rövid idő múltán én magam kezdjem korholni magam: miért is kellett a színes televíziózásra áttérnem? Mert volt és akad ma is olyan tévéjáték, amikor joggal mordul fel a néző és a kritikus, miért, hogy díszletfalak közé szorított színpadszerű alkotást adnak el nekünk, mikor a bemutatott dráma szinte kiált a valóság „díszletei” után? Ám A havasi selyemfiú természetes (?) környezete, a skanzen falu. a skanzen ruhák, a skanzen felszerelések és a skanzen táj, a kameraállások, a színek és a rendezői elképzelések nyomán nem is népi-, hanem a műszínmű hatását keltette'. Olyan díszletszagú volt ez a „valóság”, hogy éppen a valóság érdemelt volna inkább kasírozott díszleteket Hogy igaznak hassék! Volt csobogó patak, égbényúló bérc, zölden selymes mező, pruszlik, dunyhás ágy, kézi malom, rokka, s még sok minden más, amitől egy nyugati producer egyszerűen megrendülhet és meg is rendül majd az örömtől — ilyen kell nekik rólunk: igazi echte paraszt romantika, véres, drámai befejezéssel. AM EZZEL A DRÁMÁI befejezéssel,1 s egyáltalán az egész filmbéli drámával gyűlt meg legjobban a gondom. Fogalmam sincs, hogy mit és miért láttam? Miért kellene a szerelem szabadságának jogáért, e joghoz való jussért harcoló hőst egy pipás, bolond öreg asszonyban tisztelnem —, mert Kovács Mária ide-oda lihegő játéka erre sajnos, nem tudott ösztönözni. Miért e fiú „székely”-némasága, miért elszerződése Krizsán- néhoz, ehhez a vénasszony. shoz, miért és mikor és minek. .. sorjáznak bennem azóta is a kérdések e megfilmesített novella kapcsán. Meg vagyok győződve róla. hogy e novella mélyén igaz dráma munkált. Ki- érezhető még így is, most is. Meg vagyok győződve róla, hogy egy ilyen bájafosztott asszony is lángra tud lobbanni meghajszolt élete alkonyán testileg is. lelkileg is, mert végső elvirágzása előtt még teljes életet akarna. Abban is biztos vagyok, hogy az effajta szerelem találhat kuncogásra, megvetésre, az ilyen szerelmet ki lehet használni is, felhasználni is. sőt némi viszolygással (?) viszonozni is. CSak némán, majdhogynem bánatos áldozatként tűrni, kiszolgáltatott bárányként férfi létre elviselni — azt nem. Ez a se dráma, se komédia, ez a stilizált életkép aligha mond bármit is a ma, de még a „tegnap” emberének sem. A havasi selyem- fiú Tersánszky Józsi Jenő novellája volt, de sajnos, Kabay Barna és Gyöngyös- sy Imre tévéfilmje lett. A SZEREPLŐKRŐL mit sem tudok mondani. Se jót, se rosszat. Nem övéké alapvetően a felelősség. Gyurkó Géza Tanulságos szórakozást nyújt ez a film azoknak, akik a > tragikus örmény nemzeti történet egy darabját akarják megelevenedve látni, átélni azokat a sorsdöntő izgalmakat, amelyek végül is emberi sorsokban teljesednek ki. Romantikus, patétikus képsor az, amit a szovjetörmény filmstúdió alkotott. Népének az a korszaka tárul elénk, amikor az oszmán nagyhatalom még mindig a XVIII. században, Péter orosz cár és XII. Gusztáv Adolf svéd király korában világbirodalommá akarta kinőni magát, elterjesztvén Mohamed hitét és Allah országát a Földön- A katolikus örmények, a maguk hegyes-völgyes kis országában küzdöttek önmagukért, önállóságukért, a vallási zsarnokság ellenA történelmi regényből készült film hősei sorra bemutatják azokat a népet- nemzetet irányító, Összetartó nagy egyéniségeket, akik a belső harcokban és a támadó török hadakkal szemben a maguk emberi tisztességében, szándékaik IgaMa megkezdődnek a mór nemzetközi hírű *dzsesszna- pok. A szeptember 13-ig tartó fesztivál felett ebben az évben az OIRT, a Nemzetközi Rádió és Televízió Szervezet vállalt védnökséget. Az eziútta-l már tizedik alkalommal megrendezésre kerülő könnyűzenei koncertsorozat iránt minden korábbinál nagyobb az érdeklődés. Az egy hét alatt több mint kétszáz, muzsikus mutatkozik be a művelődési központ színháztermében, az zában bízva lépnek elénk. Atmoszférát hoznak magukkal, gondolataik mindig a hősi hevület csúcsain járnak, mert soha nem tudják, mikor is van az utolsó pillanat, amikor még búcsúzni lehet mindentől és mindenkitől. Szilárd elhatározások és vak véletlenek között bukdácsdló emberek csapnak össze. Erőfeszítés' ' egy nép sorsát szabják meg. Tudjuk — nemcsak a filmből —, hogy ennek az ádáz török—örmény ellenségeskedésnek nincs vége azzal, ahogy a törökök felperzselik az országot. Jönnek ennél a korszaknál még gonoszabb pillanatok is a két nép viszályában; de jó tudni, hogy ez a világgá szóródott és magáról mindig hallató örmény nép nemcsak a XVIII. században, a későbbi korokban is büszke volt tudósaira és arra, hogy a világot és benne az embert művelt nép módján látta. A véres harcok között, ebben az eposzszerű kétrészes filmben is fel kell figyelnünk arra a hangsúlyra, ahogyan mindkét oldalon megszólalnak az írnokként Aranybika Szálló Bartók- termében és a városi sport- csarnokban lezajló hangversenyeken. Fellép többek között a Graham Collier Band és Siger Smal Band (London), a szófiai rádió dixieland együttese, a Radio Big Band Berlin (NDK), Lem. bit Ssaarsalu együttese (Szovjetunió), a Per Wallin trió .(Stockholm), a Morten Carlssen kvartett (Dánia); bemutatkozik az USA-beli Philadelphia együttes, s a mexikói Alberto Zuckermann is. használt bölcsek és páí mondatos epizódjukkal em-( lékezetessé teszik magukat A filmet Edmond Keoszai jan rendezte. Országát, a hegyeket, a nagy erdőket tette meg színhelyéül ennek a filmes emlékezésnek, jól megmunkált mozaikokból építve fel a történetet és történelmet. Szereplőit az ünnepi és a köznapi fenség fényeiben fürdeti meg. mert hite szerint így adnak tanúságot igazán a nézőnek. Képeibe határozott szándékkal beleilleszti a szimfonikus zene minden hatáslehetőségét,' mert a mozgókép sem tud annyi érzelmet és úgy ldfe-i jezni, mint a hang, amely; itt valóban szárnyakat kapj Jegyezzük is fel a zeneszerző, Edgar Oganyeszjan nej vét. A főbb szerepeket Armen Dzsigarhanjan, Ediser Maga- lasvili, Luara Gevorkjan és Szósz Szarkiszjan játsszák: Karakterisztikus arcok egy rokonszenves nép kevéske millióiból. Ezeket az arcokat azonban hitelességük és szenvedélyességük okán még is lehet jegyezni! A Magyar Televízió és Eger vendégeként tegnap délután érkezett meg Magyarországra a Pori Big Band, testvérvárosunk jónevű dzsesszegvüttese, csütörtökön lép fe] Debrecenben, majd pénteken Diósgyőrben, végül szombaton Egerben ad koncertet. A X. debreceni dzsessz- napok idejére több ezer hazai és külföldi érdeklődőt várnak a városba. A csoportosan érkezők elhelyezéséről az Expressz Utazási Iroda gondoskodik. Jelenet a tv-filmből farkas András A Pori Big Band Egerbe jön Mától: Debrecenben dzsessznapok Gaióriaavatás Gyöngyösön A hatvaniak után teljesült a képzőművészet gyöngyösi barátainak vágva is: vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között, avathatták a város korszerű, új galériáját. jelentőségét Rapcsiínyi László, a Magyar Rádió főmun. katársa méltatta. A helyiségekben a Hermán Lipóthagyaték grafikai anyagának legszebb 71 darabját csodálRapcsányl László megnyitja a kiállítást. (Fotó: Szabó Sándor) [ Az intézmény a Petőfi utcai Haller-Berényi mű. ’ emlék kastélyban kapott helyet A település ktsiparo. 1 sai -társadalmi munkában ’ hozták rendbe a három termet. 1 A kulturális vállalkozás ' Vasárnap este a budapesti Zeneakadémián tartotta idéi konferenciájának megnyitóját a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (AIBM) és a Hangarchívumok Nemzetközi Szövetsége (IASA), öt földrész 28 or. hatták meg az érdeklődők. Az elképzelések szerint legközelebb egv bolgár festőművész. majd Kurucz D. István mutatkozik be alkotásaival. Ogy tervezik: hogy esztendőnként nyolc-tíz tárlatot rendeznek majd. szagának 250 szakemberét Kiss Kálmán.'a rádió elnök- helyette üdvözölte. A szeptember 12-ig tartó konferencia résztvevői beszámolókat. előadásokat hallgatnak meg. és egyebek mellett koncerteken találkoznak a mai magyar zenével, , 37. — Ó. ja-a-aj! — jajdult fel Aba testvér. — Hamar, hamar, ne késlekedjetek! — mondta undorral dón Reba. A kövér bőszen kapálózott, miközben a függönyök mögé vonszolták. Visítozott, azután hirtelen félelmetes- felismerhetetlen hangon fel- üvöltött. majd nyomban elcsendesült. Don Reba fel-alá járkált a szobában, és tűnődve va- kargatta hátát a nyílvesszővel. „Jó- jó — dünnyögte szinte gyengéden. — Pompás !...” Szinte megfeledkezett Rumatáról. — Elintéztem őket. ml?.:! Egyikük se nyikkant!..! Önöknél, azt hiszem, nem tudják így.. Ige-en... — húzta a szót ábrándosán dón Reba. — Jó! Nos hát. most pedig beszélgessünk egy kicsit- dón Rumata. .. De talán n«n is Rumata? Sőt, talán nem is dón? — Hallgatom önt — mondta Rumata. — ön nem dón Rumata — jelentette ki dón Reba. — ön névbitorló. Esztori Rumata öt éve meghalt, és nemzetségének családi sírboltjában pihen. Beismeri saját maga. vagy segítsek? I— Beismerem saját magam — felelte Rumata. — A nevem Esztori Rumata, és nem szoktam meg- hogy a szavaimban kételkedjenek. Megpróbállak felmérgesí. teni egy kicsit, gondolta. Fáj az oldalam, különben megtáncoltatnálak. — Ogy látom, beszélgetésünket másutt kell folytatnunk — jelentette ki vészjóslóan dón Reba. Az arcáról eltűnt a kellemes mosoly, ajka egyenes vonalba szorult. Furcsán- kissé ijesztően ráncolódott homlokán a bőr. Igen. gondolta Rumata. az ilyentől meg lehet ijedni. — Tehát nem hajlandó beismerni — állapította meg dón Reba. — Mit? — Azt. hogy névbitorló. — Tisztelt Reba — felelte Rumata oktatóan —, az ilyesmit bizonyítani szokás, ön sérteget! Don Reba arcán émelygős kifejezés jelent meg. — Kedves dón Rumatám — mondta. — Bocsásson meg- egyelőre ezen a néven fogom szólítani. Nos, hát én rendszerint soha semmit nem bizonyítok. Ott, a Vidám Toronyban bizonyítanak. Ezért tartok jól fizetett, tapasztalt szakembereket, akik Szent Mika húsdarálója- az Úristen lábvértje segítségével az égvilágon mindent be tudnak bizonyítani. Azt is, hogy van Isten, azt Is. hogy nincs. Hogy az emberek a kgzükön járnak, hogy az oldalukon járnak. Ért engem? — Engem nem fenyeget — mondta Rumata. — önt fenyegeti. Don Reba kis ideig töprengett. — Jól van. Nyilván mégis nekem kell elkezdenem Nézzük meg hát- mivel tűnt. ki Esztori dón Rumata ötévi túlvilág] élete során az ar- kanarj királyságban. Azután pedig ön megmagyarázza nekem mindennek az értelmét. Rendben van? — Nem szeretnék elhamarkodott ígéreteket tenni — felelte Rumata —. de érdeklődéssel végighallgatom. Don Reba egv ideig az Íróasztal fiókjában turkált, majd előhúzott, egv vastag papírlapot és átfutotta. — Vegye tudomásul — kezdte nyájas mosollyal —, hogy én. Arkanar korona- védelmi minisztere- bizonyos lépéseket tettem az úgynevezett könyvtudók. egvéb haszontalan és az államra nézve kártékony egvének ellen Ezek az akciók különös ellenállásba ütköztek. Egv ismeretlen, de rendkívül energikus valaki az orrunk elől elhalászta és a királyság határain túlra juttatta a leerontosább., ieg- megrögzöttebb bűnözőket. Vegve tudomásul — folytatta dón Reba —. hogy a keresett Arata főkolompos jelenleg a fellázadt jobbágyok élén az anyaország keleti tartományaiban garázdálkodik. ontja a nemesek vérét, és nem szenved hiányt sem pénzben, sem fegyverben. — Elhiszem — mondta Rumata. — Mindjárt láttam, hogy nagyon elszánt ember. — Tehát beismeri? —kérdezte azonnal dón Reba, — Mit? — csodálkozott Rumata. Egy ideig farkasszemet néztek. — Folytatom — mondta dón Reba. — A lelkek megrontóinak megmentésére önj dón Rumata legalább három púd aranyat költött; Nem beszélek arról, hogy eközben örökre beszennyezte magát a gonosszal való érintkezéssel. Arról sem beszélek. hogy amióta az Ar-' kanari Királyság tér' étén tartózkodik, egyetlen rézgarast sem kapott esztori birtokairól, De minek pénzt küldeni egy halottnak? De Itt az ön aranya! . Kinyitott egy dobozkát; amely az asztalon levő iratok alá volt temetve, és elővett belőle egy maréknyi aranypénzt, amelyet Hatodik Pitz képmása díszített. — Pusztán ez az arany elegendő volna ahhoz, hogy máglyán égessék el önt! — jaidult fel — Ez ördögi arany! Emberkéz nem képes ilyen tisztaságú fémet készíteni! Rumátába fúrta a tekintetét.. Hát igen, gondolta nagylelkűen Rumata. derék legény! Talán ő az első. aki észrevette Ezt tekintetbe kell venni. . . Reba hangjából részvét csendült: — És egyébként is ön nagyon elővigyázatlanul viselkedik. dón Rumata. Állandóan izgultam ön miatt .: ön párbajhős. kötekedő! Százhuszonhat párbaj öt év alatt! És egyetlen halott sincs... ön kétségtelenül a Birodalom legkülönb kardforgatója kétségtelenül eladta a lelkét az ördögnek, mivel csak a pokolban lehet megtanulni ezeket a valószí. nűtlen. meseszerű fogásokat; Hajlandó vagyok azt hinni, hogy ez a tudás azzal a feltétellel adatott önnek, hogy nem szabad ölnie. Sivítás szakította . félbe! Reba rosszallóan nézett a lila ajtófüggönyre, amely mögött verekedtek. Tompa ütések hallatszottak, rekedt hangok- szitkok, kiáltások. __**'’• (Folytatjuk) Z enei konferencia
