Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-08 / 210. szám
Pártbizottság tárgyalta o községi pártszervezetek munkáját A szocialista építőmunka eredményeként jelentősen fejlődött az egri járás politikai, társadalmi, gazdasági élete, s ezzel együtt sokrétűbbé, hatékonyabbá vált — a növekvő követelmények ellenére —, a pártszervezetek politikai munkája is. A járás gazdasági életében a vállalati és eszközkoncentrációt szolgálta az állami gazdaságok összevonása és a termelőszövetkezetek egyesülése. Ezért szűnt meg például a recski állami gazdaság önállósága és a termelőszövetkezetek száma a korábbi 46-ról 15-re csökkent. Az állami irányítás törekvései lehetővé teszik a vállalati önállóság és felelősség fokozottabb érvényesítését, melyhez igazodott a közigazgatás szervezete is. Megalakultak a községi közös tanácsok, s így a régebbi 48 helyett jelenleg öt nagyközségi, hat közös és 15 önálló tanács látja el a közigazgatási teendőket a járásban. Ezzel együtt nyomon követhető a falusi lakosság összetételének gyökeres átalakulása is. Megnövekedett a munkásosztály és értelmiség szerepe a községek életének, arculatának formálásában, míg a* termelőszövetkezetekben a munkaerő fontos jellemzője: mind több a szakmunkás és a fiatal. Növekedett a községek iparában, építőiparában és szolgáltatásában foglalkoztatottak aránya is. Kedvezően változott a falusi lakosság műveltsége, tudati színvonala: szélesedett a közéleti aktivitás, erősödött a kötődés a szocialista tulajdonhoz, növekedett a lakóhelyeken végzett társadalmi munka aránya. Miként hajtották végre a fentiek ismeretében a községi pártszervek a Politikai Bizottság 1972. március 21-i, •munkájukra vonatkozó határozatát? Erre keresett választ a járási pártbizottság, amikor a tapasztalatokat ösz- szefoglaló jelentést tárgyalta meg. A pártbizottság a községi pártszervek munkáját elemezve megállapította, hogy azok képesek a párt politikájának községi szintű hatékony megvalósítására, a párt vezető szerepének érvényesítésére, a község társadalmi, politikai életének irányítására. „A községi pártszervek irányítása, segítése és ellenőrzése mellett az általuk irányított alapszervezetek munkájának színvonala jelentősen emelkedett. Indokolatlan különbségek azonban e téren fellelhetők a közel azonos körülmények mellett működő községi pártvezetőségek munkájában” — állapítja meg a jelentés. Ezért a jövőben a testületi tagoknak még konkrétabban, világosabban kell bírálnia az alapszervezeteket, határozottabban kell segíteniük, ellenőrizniük azok tevékenységét. Fejlődött a pártszervek tömegszervezeteket és mozgalmakat irányító tevékenysége. Rendszeres a tömegszervezeti vezetők beszámoltatása, tartalmas az együttműködés, viszont ritkább az operatív beavatkozás, a KISZ-szervek felett kevesebb a felesleges gyámkodás. A Hazafias Népfront járási bizottságának megszűnésével, a községi pártszervek és szervezetek feladata megnövekedett. A népfrontmunka pártirányítása önálló feladattá vált, melynek eredményességét a gyakorlat igazolja. A Politikai Bizottság határozatának megfelelően a községi pártszervek és szervezetek segítik és ellenőrzik a község területén levő gazdasági egységek tevékenységét. Rendszeresen egyeztetik álláspontjukat az üzemek olyan terveivel, tevékenységével kapcsolatban, melyek a település lakosságát közvetlenül érintik. A pártbizottság úgy értékelte, hogy a gazdasági életet irányító, szervező és ellenőrző munka tudatosabbá és kezdeményezőbbé vált, javult a gazdálkodás pártirányítása, annak tartalma és formája. A kádermunka során a községi pártszervek természetesen kikérik az érintett alapszervezetek véleményét is. Hasonlóan fejlődött a pártmunka színvonala, hatékonysága azokban a községekben, társközségekben, ahol párt- bizottság vagy pártvezetőség nem működik, tehát önálló pártalapszervezetek látják el a településen a politikai munka vezetését. A tanácsok pártirányítá- sánál figyelembe vesznek olyan sajátosságokat, mint: járási szinten nincs választott tanácsi szerv; községi közös tanácsoknál a székhelyközség és a társközség érdekviszonyai; Eger város hatása a vonzáskörzetben levő településekre. E sajátosságok kihatnak a pártirányítás tartalmi, formai és módszerbeli kérdéseire egyaránt. A legtöbb helyen igyekeznek megtalálni az általános és társközségi érdekek összhangját. Így biztosítható ugyanis a községek tervszerű fejlődése. A közös tanácsok megalakulása óta például Demjénben 25, Kere- csenden 50, Váraszón 25, Mi- kófalván 25, Bükkszenterzsé- beten 25, Bátorban 50 új óvodai férőhely létesült. Fejlesztés volt a körzeti általános iskoláknál Egercsehiben, Párádon és Pétervásárán. A közműellátás terén társulati úton Demjén. Makiár. Nagy- tálya közműves ivóvízellátása megoldódik és az eger- csehi-bányatelepi elhasználódott vízhálózati rekonstrukcióra is sor kerül, még ebben a tervidőszakban. A tanácsi testületek párt- irányításának lényeges szervezeti formája a kommunista tanácstagok csoportjának működése, és a vezetők kölcsönös részvétele a testületi munkában. A pártirányitás döntően a kommunista tanácstagok révén valósul meg. Személyes példamutatásuk, a hozott döntések cselekvő végrehajtása pártmegbíza- tásuk teljesítésének alapja. A híd szerepét töltik be a párt és a lakosság között. A pártbizottság meghatározta a községi pártszervek további feladatait a tanácsi és nem tanácsi szervek munkájának összehangolása, az intézmények irányítása, a bürokráciamentes ügyintézés és a gazdaságszervezés terén. A párt politikájának a községi pártszervek által irányított helyi megvalósítása egyben a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását jelenti, a községek társadalmi erőinek cselekvő részvételével. Kalmár Imre az epri járási pártbizottság titkára A kesztyű múltja és jelene A kesztyűgyártás hazai bázisa, a 120 éve alapított Pécsi Kesztyűgyár a kesztyűkészítés ősi mesterségének emlékeit megőrzendő, múzeum létrehozását határozta el. A gyűjtőmunka eddigi eredményeit, csaknem 500 különböző fajtájú és kivitelű kesztyűt és egyéb kiegészítő divatcikkeket, legyezőt, napernyőt, divattáskát, valamint metszetet és (divatlapot mutat be az a kiállítás, amelyet hétfőn nyi- ! tottak meg Budapesten az Országos Piackutató Intézet bemutatótermében. A kiállítás október 2-ig tekinthető meg. } A hegesztők az ajtókat, ablakokat illesztik végleges helyükre. A csehszlovák Ylastimic Glocvik és Ladislav Juhász a telep kútját fúrja. (jobb felső képünkön) Javító bázis Üj betonszerkezetes központi javító bázist épít a Heves megyei Vízmű Vállalat Felnémeten mintegy 32 miliő forintos beruházással. Eddig több helyen kis műhelyeket tartottak fenn, ezek a jó- nőben megszűnnek. Az idén a betonszerkezet készül el, jövőre a technológiai berendezések kerülnek a helyükre, 1983. májusában pedig végleg átadják a központot. Szenes Ignác és kubíkosbrigádja betonozáshoz készíti elő a teret. (jobb oldali képünkön) (Fotó: Szabó Sándor) T Magyar bárok sikere Üzemelnek a sárvári hűtök Három hetes sikeres próbaüzemelés után hétfőn megkezdték a rend«, üzemet a Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalat új hűtőházában. A vállalat jelenleg már évi 30—35 ezer tonna baromfi feldolgozására képes, s az eddigi hűtőkapacitása mindössze három napi termelés hűtésére, tárolására volt elegendő. Az új hűtő és a hozzá tartozó manipulációs tároló tíz napi termelés hűtését teszi lehetővé. Négy aranyérmet és egy bronzérmet szereztek a magyar borok Franciaországban, a Bordeaux-ban megrendezett nemzetközi versenyen és kiállításon. A VIN- EXPO ’81 elnevezésű kiállításon 24 ország 520 kiállítójának egyike a MONIM- PEX volt. A versenyre 14 ország nevezett boraival, amelyek közül a nemzetközi zsűri 178-at díjazott. A siker azért is jelentős, mert ezúttal nem a világhírű Tokaji és az Egri bikavér szerepelt, hanem nemzetközileg eddig kevésbé ismert borainknak hullottak az érmek. Aranyérmet nyert a Ba- dacsonyvidéki Pincegazdaság 1978-as évjáratú Somlói Furmintja, a Balatonboglári Állami Gazdaság 1980-as évjáratú boglárt Rajnai Riz- lingje, továbbá a Hungaro- vin Borgazdaságok Export Vállalatának 1971-es vison- tai Olaszrizling bora. Kiemelkedő eredménynék számít, hogy a nemzetközi mezőnyben a mindig is világhírű francia pezsgők mellett a Hungarie Grande Cuvée fehér, száraz pezsgő aranyérmet nyert. Szép eredmény, hogy a vörös borok hazájában, Bordeaux-ban a Hoszszúhegyi Állami Gazdaság hajósi Cabernet Franc 1979- es évjáratú vörös bora bronzJ érmet nyert. A díjnyertes és aranyér-; mes borok országonkénti számarányát tekintve a legJ több aranyérmet MagyarorJ szag kapta. Franciaország a bordóival, Olaszország pedig a Chiantival aratott ba-1 bért. A díjnyertes borok paj laekjaira a rendező bizottság külön felragasztható címkét bocsátott ki, amely, egyben feljogosítja a termelőt. hogy magasabb áron —’ a valódi értékén — forgal-' mázzá termékét. Verssny a cukorfokokért Szemet gyönyörködtető az Irsay a gyöngyösi háztájikban. Bár a többi is olyan lenne, teszik hozzá a Mátra Kincse Tsz szakemberei. De mindjárt megjegyzik: az fdén az átlagtól jobb minőséget várnak. Egyelőre „kóstolják” a fürtök gyümölcsét és izgatottan nézik a fokolót. Abban bíznak, hogy a tervezett napra, szeptember 21-re megkönnyebbülten sóhajthatnak fel. Mert ha a tavaszi rügyfakadás nem is volt olyan, mint szokott lenni, legalább a bogyók édessége nyújtson bizonyos kárpótlást. Pontos terv szerint Az . nem volt kétséges egy percig sem, hogy az idén is szükség lesz a gyöngyösi szövetkezetben a „vendégkézre”. Le kell szedni huszonnyolcezer tonna fürtöt, ami a tervezettnél négyszáz tonnával kevesebb, összesen 11 600 diákműszakra számíthatnak. Még egy szakasz katonát is kémek húsz napra a honvédségtől. Mozgósítják a gazdaság más üzemeinek a dolgozóit is. Így a dobozkészítők öt hetet vállaltak, az építők pedig kettőt. A szerszámok helyett a metszőollót és a gyűjtőládát fogják meg az „iparosok”. Megkérték a nyugdíjasokat is: jöjjenek, amikor tudnak. Meghatározták azt is, hogy a részes művelésre kiadott ötvenhektámyi területen milyen ütemben lehet szüretelni. Szerződést kötöttek a borkombináttal. nekik adják el a szőlőt. Ügy számítják, hogy a szüretet október 20-ra befejezik, a többi kertészeti terményt pedig november 7-ig gyűjtik be a táblákról. Árgondok A gyön^vössolymosi Mátra Tsz-ben 240 hektáron érlelik a tőkék a fürtöket. A terület. harmadrésze saszla, ami általában csemegeként jut' a piacra. Hm...! Ha van elegendő, ha a ZÖLDÉRT. a TSZKER és a GYÖNGYSZÖV olyan árat kínál érte, amiént érdemes bajlódni a csomagolással, az előkészítéssel is. Ez a „nagy kérdés” az idén is. Miután csak szeptember közepén fognak „a csemegézéshez”, remélik, hogy addigra a felvásárlók a mostaninál kedvezőbb árajánlattal állnak elő. Egyelőre fokolnak. Rendszeresen „faggatják” a fürtöket. összesen 35—40 munkanapot szánnak a szedésre. Sajnos az illatos fajtákból jelentős a kiesés. Ügy mondják, negyven-negyvenöt vagon is lehet. Ha ezzel szembeállítjuk az idén várható összes szőlőt, a mintegy 140 vagonnyit, akkor érzékelhetjük csak az arányokat. A termés felét feldolgozzák. Miután csatlakoztak a gyöngyösi állami gazdaság által irányított szőlőtermesztő rendszerhez, a megmaradó hányad elhelyezése nem kérdéses. Jobb minőséggel Az abasári Rákóczi Tsz vezetői azt állapították meg az első napi szedés után, hogy a cukorfok, jialamivel jobb, mint korábban. Vár-3 nak 16—17 százalékot, ami valamit még javulhat is, ha az időjárás úgy alakul. Már szedni kell folyama-; tosan az Irsayt és a Zala- gyöngyét. összesen 500—600 mázsát várnak ebből a két fajtából. A teljes termés mintegy 14—16 000 mázsa lesz. Csak sóhajtva teszik hozzá: tavaly 24 000 mázsa szőlőt gyűjtöttek be ak aba4 sári tőkékről. Óriási a kü-' lönbség. Az ok: a tavaszi rossz fakadás. A jövő héten állnak be igazából a táblákba és ha minden jól megy, október végére már hátuk mögötti tudhatják ezt a nehéz mun-; kát. A helybeli általános is- kolások és a .gyöngyösi ipari szakmunkásképző fiataljai járnak majd ki a Sárhegy aljába szüretelni, nagyjából két héten át. Ebben a tsz-ben meghal tározó a saját feldolgozó^ és palackozóüzem. Ez szabja meg a szőlő értékesítésének a módját is. (gmf) fNéfmtw0 1981. szeptember 8., kedd * ,
