Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-30 / 229. szám

NÉPÚJSÁG 1981. szeptember 30., szerda 1. Fogadalmak változása HA MONDJUK A harmin. cas^negyvenesévekben valakit úgy mutálták be, hogy öt. holdas paraszt, a lényeget elmondták róla. Nevezetesen, hogy mihez ért. milyen he­lyet foglal el a falu hierar­chiájában, milyen körből házasodhat, milyen sorsot szánhat gyerekeinek. Ma leg­feljebb statisztikai címszó lehet, annak is pontatlan, hogy „mezőgazdaságban dol­gozó fiatal”. Személyre vo­natkoztatva semmitmondó meghatározás, nem több, mint az „ipari munkás” megjelölés. Az ipari mun­kásság rétegződése régebbi keletű, a mezőgazdasági dol­gozóké tizenöt-húsz éve kez­dődött igazán. Annak a fo­lyamatnak a részeként, amit úgy szoktunk jellemezni, hogy az elmúlt három és fél évtized leglátványosabb változásai közé tartozik a falu társadalmának átaiakUi lása. Ezen belül a döntő fordulat a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás létrejöt­te. Mára a mezőgazdasági nagyüzemekben a szalkasodás, a speciális szakmai képzett­ség ugyanolyan természetes, mint az iparban, A különb­ség : szakim unkásJbi zony ít­ványa, mezőgazdasági iskolai végzettsége a fiatalabb nem­zedéknek van. Az állatte­nyésztőnek, a növényter­mesztőnek, a növényvédő­nek, a gépszerelőnek. A korszerű nagyüzemek nem nélkülözhetik szakértelmü­két, a korszerű nagyüzemek nélküli szakmai ismereteikre nem tartanának igényt. Ah­hoz a régi gazdálkodáshoz mást kellett tudni, nemze­dékeken át öröklődő, nem iskolában, hanem a gyakor­latban elsajátított tudnivaló­kat. Nem lebecsülendő ta­pasztalatok halmozódtak fel ily módon, de ma más. pon­tosabban más is kell. A közfelfogással ellentét­ben a régi, a felszabadulás előtti falu sem tiszta me­zőgazdasági település volt, Lakták szép számmal ipari munkások is, sőt a korabeli statisztikák szerint 1945-ben az ipari munkásság többsége falun élt. Mégis, falu és a parasztvilág — máig hatóan — összekapcsolódott a köz- gondolkodásban. És a falu a városihoz képest elmaradott­ságot is jelképezett, város és falu közötti különbség, a város javára való különb­séget jelentette. A falu szo­cialista átalakulása egyúttal a különbség csökkenését hozta, magával. Jó néhány nagyközség fejlődési üteme oly gyors volt, hogy mára városi ranggal bírnak, s ami ennél fontosabb, városi kö­rülményeket teremtettek; egészségügyi ellátottságban, üzlethálózatban. szolgálta­tásokban, út- és vízhálózat­ban. A kisebb lélekszámú községek lakói sem érik be kevesebbel, ha példának okáért otthonaikról van szó, ha építkeznek. AZ IGÉNYESSÉG persze önmagában kevés. Miből? Honnan a többre-vágyás anyagi fedezete? A nagy­üzemek gazdasági megerő­södésével párhuzamosan nőtt a szövetkezetekben dol­gozók jövedelme, részben a közösből származó jövedel­me, de nem elhanyagolható a háztáji föld, az állattartás „adománya” sem. Ami ko­rántsem adomány. Szocioló­giai felmérések szerint — a mezőgazdasági nagyüzemek­ben dolgozók munkája ko­rántsem fejeződik be a szö­vetkezet földjén. (Mint ahogy az iparban dolgozók jó része is érdekelt valami­féle második műszakban, s vállal másodállást, túlórát az értelmiségi is, jövedelmét kiegészítendő, de nem mel­lékesen a közösség hasznára. Nem e cikk témája, hogy hol húzható meg ennek a pluszvállalásnak ésszerű ha­tára.) A háztájiból szárma­zó hús, zöldség stb. javítja az ellátást, gazdagítja a pia­cot, ellenértéke megjelenik egyebek között az újonnan épülő otthonokban. Az öröklött, a még otthon tanult paraszti ismeret ko­rántsem fölösleges a háztáji munkákban. Tradíció folyta­tását láthatjuk abban is, hogy a házak jelentős része ma is kalákában épül. Lé­nyeges különbség: a napja­inkban közösen építkezők rendszerint nemcsak mun­kaerejüket, hanem szakmá­jukat is kölcsönzik. Hiszen a rokonságban, a baráti kör­ben fellelhetők a specialis­ták. MIELŐTT IDILLIRE, azaz -hamisra sikeredne a kép: az iskolázottság messze megha­ladja a korábbi évtizedekét, de nem általános érvényű a szakmunkássá, netán diplo­mássá válás igénye. Külö­nösen nem, ha a lányok to­vábbtanulásáról árulkodó adatokat nézzük. Ennek okai szerteágazóak, hogy csak egyet említsünk: a háztáji­ban a munka nagyobb ré­szét vállaló asszony nagyobb jövedelemhez juthat, mintha szakmát tanulna, nem is szólva a még mindig ható „az asszonynak a tűzhely mellett a helye” féle avitt felfogásról. A szorgalom, a többletmunka hasznát nem kisebbíti, de: mikor jut ideje ennek a rétegnek a művelődésre, a szórakozásra? Akinek a napi programja úgy alakul, hogy „kelek, amikor az állatokat etetni, itatni kell, s fekszem, ami­kor etettem, itattam, közben pedig mindig van mit csi­nálnom”, akinek a huszon­négy órából jó ha nyolc-tíz marad pihenésre, megróha­tó-e, mert könyvet ritkán vesz a kezébe, mert elalszik a televízió előtt, mert az al­vást többre becsüli a mű­velődésnél ? A „mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok” megteremtik maguknak a jobb életkörül­ményeket, munkájuktól függ a mezőgazdaság előrehala­dása, de azzal, amit megte­remtettek és azzal, amit a szocialista falu már nyújt nekik, még nem élnek, még nem tudnak élni mindannyi­an. Bizonyos azonban, hogy szakmájuk fejlődése, ottho­nuk kulturális ösztönző erő­ként hat. EZEK NÉLKÜL aligha re­mélhetnénk, hogy a szellemi javak iránti fogékonyságuk, igényük belső kényszerré vá­lik. (M. D.) Nemcsak külföldre.. • Tűzálló aluminátcement Selypről Az Eternit Azbesztcement- ipari Vállalat selypi gyára az idén fehér- éssi tűzálló alumi- nátcementet exportál. Romániába, a szerződések értelmében 15 ezer tonna fe­hércementet szállítanak, melyből ötezer tonna mór meg lis érkezett szomszéda­inkhoz. E cementfajta öt ki­logrammos csomagolásban a belföldi TÜZÉP-telepeken is megvásárolható. A tűzálló aluminátcement termékválasiztékát ebben az évben bővítette a selypi gyár. E cementfajták különö­sen a jugoszláv és a cseh piacokon keresettek, de meg­rendelések érkeztek az NSZK-ból és Olaszországból is. A hazai vásárlóknak, a tűzálló cementből korlátlan mennyiség áll rendelkezésre. NYOLC HÓNAP MÉRLEGE Lendületesen nőtt az iparcikkek forgalma A számítottnál nagyobb forgalmat bonyolított le a kiskereskedelem — állapítot­ta meg a Belkereskedelmi Minisztériumnak az év első nyolc hónapjának eredmé­nyeiről készített gyorsjelen­tés. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy az év elejétől augusztus végéig a forgalom értéke, folyó áron számítva 8,7, összehasonlító árakon számítva pedig 4 százalékkal növekedett. Ezen belül élel­miszerekből és élvezeti cik­kekből folyóáron 4,5, össze­hasonlító áron 3,5 százalék­kal nagyobb forgalmat ért el a kiskereskedelem, mint tavaly ilyenkor. Iparcikkek­ből 12, illetve 4,6 százalék­kal — folyó és összehason­lító áron — többet adtak el, mint a múlt év azonos idő­szakában. Élelmiszerekből és élveze­ti cikkekből megfelelő a la­kosság igényeinek kielégíté­se. Baromfiból — az aprólék kivételével — bőséges volt a kínált, húsból és húskészít­ményekből a korábbihoz ha­sonlóan alakult az ellátás. ám . a választék kifogásolha­tó volt füstölt és főtt hús­áruból, húsos szalonnából. Az utóbbi időben javult a kínálat élőhalból, de még mindig nem eléggé. A befőzési idényben is ki­elégítették a keresletet cu­korból, sóból, ecetből, álta­lában tartósítószerekből is. bár néhol a savanyúság tar­tósítószeréből nem volt ele­gendő. Az állami és a szö­vetkezeti kiskereskedelem augusztusban zöldségből és gyümölcsfélékből 6,6 száza­lékkal többet értékesített, mint a múlt év azonos idő­szakában. A budapesti sza­badpiacokra zöldségfélékből mintegy 22 százalékkal hoz­ták fel többet, mint egy év­vel ezelőtt. Az augusztusi szabadpiaci árak zöldségfé­lékből 2,9, gyümölcsből 13,7 százalékkal magasabbak vol. taik az egy évvel ezelőttinél, de a burgonyát 4 százalék­kal olcsóbban kínálták. A ruházati kiskereskedelem élénk forgalmat bonyolított le augusztusban, amihez hozzájárult, a nyári vásár is. A lakosság ezt a lehetőséget jobban kihasználta, mint ta­valy: 27,3 százalékkal több terméket vásárolt mint az előző évi vásáron. Az üzle­tek a legtöbb ruházati ter­mékből kielégítő ellátásról gondoskodtak, de a vásárló­kat egyebek között válasz­tékihiány za varta tiszta gyap­júszövetek, nyári férfiöltöfr nyök és pantallók, valamint fiú-, lányka- és bébiruhák' beszerzésében. uii 1■ > A vegyes iparcikkek sorá­ban némileg javították a kí­nálatot zárakból, lakatokból, ám az aprócikkekből, első­sorban szögből, csavarokból, kézi- és forgácsoló szerszá­mokból gyakran bosszantja a vásárlókat a hiányos ellátás. A háztartási gépek közül mennyiségben s választék­ban elegendő volt a porszí­vó, az automata mosógép, de hűtőszekrényből a kíná­latnál nagyobb volt a keres­let, főleg nagy űrtartalimú mélyhűtő szekrényekből. So­kat kell szaladgálniuk még azoknak is, akik táskavarró­gépet szeretnének vásárolni. Tudományos ülésszak . 7/ a közelmúlt hazai történetéről Válság és megújulás. Gaz­daság, társadalom és politi­ka Magyarországon. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt; 25 éve — ezzel a címmé! kezdődött háromnapos tu­dományos ülésszak kedden a Magyar Tudományos Akadé­mia kongresszusi termében. A tanácskozáson — amelyet a Magyar Történelmi Táim sulat és az MTA Történett; tudományi Intézete szerve:! szett — az elmúlt negyede század hazai történelmét, a fejlődés összefüggéseit vizs-, gálják a résztvevők, számok adva egyszersmind jelenkor, ri kutatásunk helyzetéről, fel? adatairól is. Az ülésszakot Pach Zsig mond Pál akadémikus, MTA alelnöke, a Történetül-' dományi Intézet igazgatója nyitotta meg. Utalt arra, hogy a hazánk felszabadulásá­val megkezdődött sorsfordí­tó történelmi folyamat ne?! gyedszázada súlyos válságba: jutott. A tanácskozás a mélán társadalmi-politikai, valgri mint tudati, és morális vál-, ság leküzdésének, a szocia­lista megújulás magyarorszá­gi tapasztalatainak történeti áttekintésére vállalkozik. A konferencia első napján a gazdaság témakörével fog:, lalkozó előadások hangzottjai e! Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi In­tézetének tudományos ta­nácsadója gazdaságfejlődé­sünk útját elemezve a gazda­ság és a politika összefüggés- rendszerére világított rá. Pe­tő Iván, az új Magyar Köz­ponti Levéltár tudományos főmunkatársa Ellentmondá­sos kiútkeresés: a II. ötéves terv koncepciója címmel tar­tott előadást. Berend T. Iván akadémikus, a Magyar Törté­nelmi Társulat elnöke a ha­zai gazdaságpolitika változá­sairól és folytonosságairól szólt az elmúlt évtizedek fej­lődésének tükrében. Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizott­ságának első titkára az ag­rárpolitika megújulásának tényezőit, tapasztalatait vet­te számba, Antal László, a Pénzügyi Kutató Intézetigaz­gatója A gazdaságirányítás rendszerének történeti útja címmel tartott előadást. A tudományos ülésszakét ső napján Pach Zsigmondi Pál, illetve Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetének tudomá­nyos igazgatója elnökölt. Szerdán az elmúlt negyed­század társadalmi folyama­tainak elemzésével folytatja munkáját a tanácskozás. on------------------------------------m A utomatikus tekepálya-vezérlő Svájcnak — Komputeres helybiztosítás a vasúton — Kiapadt két kút — Új üzem Halmajugrán Három cég, egy nap VILATI Már kiállították Csehszlo­vákiában azokat a ponthe­gesztő vezérlőberendezése­ket, amelyeket szerződés­ben vállalt a VILATI egri gyára. Az exportszállítmá­nyok á harmadik negyedév­ben pontos menetrend szerint, időben kerültek a megrende­lőkhöz, az utolsó konténerek kedden éjszaka hagyták el a gyártó cég portáját. A Szov­jetunióba konzervgyárakhoz szállított vezérlőszekrénye­ket és vezérlőpultokat a VILATI, valamint kompute­res vasúti helyfoglaló rend­szert exportált. Érdekesség, hogy két tőkés állam is ren­delt Egerből automatikus te­kepályákhoz vezérlőberen­dezést, s ezeket már koráb­ban útnak is indították Ka­nadába, illetve Svájcba. A hazai piacokra is idő­ben jutottak el az egri ter­mékek, közülük is az egyik legfontosabb a dunaújvárosi konverteres acélműnek gyár­tott automata berendezés volt. VÍZMŰ Bármennyire furcsa, de a nyár végi hosszan tartó szá­razságnak most jelentkeznek a hatásai a vízműveknél. Az Eger ivóvízellátását biztosi, tó 18 nagy kút közül kettő­ből már nem lehet vizet nyerni, s a kedd reggeli mé­rések is azt bizonyították, hogy még egyre csökken a vízszint a kutakban. A vízhozamkiesés nem kis gon­dot okoz az ivóvízellátásban. A megyeszékhely ivóvíz­fogyasztása naponta huszon- négy-huszonötezer köbméter­nyi mennyiség, ezt azonban egyre nehezebb zavartalanul biztosítani. Többen keresték fel lapunkat is azzal a pa­nasszal, hogy Eger északi la­kótelepén, a Csebokszáriban este hat óra után nincs víz. Különösen nehéz a helyzet a magasházak kilencedik emeletén. A nyár végi tar­tós szárazság ugyan rendkí­vülinek mondható, de arra fel kell készülni, hogy a vá­ros ivóvízfogyasztása évről évre nő. Éppen ezért a He­ves megyei Vízmű Vállalat azt tervezi, hogy a Tárkány- patak vizét részben beveze­tik az egri Vízmű északi te­lepének víztartó rétegeibe, szaknyelven kavicsteraszára. Így két-három ezer köbmé­terrel növekedne az elosztha­tó, rendelkezésre álló ivóvíz- készlet, s ez a mennyiség megoldaná a gondokat, meg­szüntetné az akadozó ellá­tást. SÜTŐIPAR Kedden a szokásos időben, hajnali négykor kezdték meg a sütőipari vállalatnál az áru pakolását. Az „áru” a min­dennapi kenyér. Heves me­gye napi szükséglete nyolc­száz mázsa kenyér és 250 ezer péksütemény. Igen gaz­dag a sütemények, kalácsok és egyéb pékáruk választéka. ,gv Kereken 110 fajta termékből, válogathatnak már korait reggel a vásárlók, munkába, iskolába indulók, hiszen fél, öt és fél hat között vala­mennyi élelmiszer-áruház és kisebb üzlet megkapja a renTj delt mennyiséget. A nyolc­száz boltba hetven gépkocsi fuvarozza a nap mint náp* keresett és nélkülözhetetléft cikkeket. ’od A keddi esős idő megnehe­zítette a vállalat két építke.-: zésén a munkákat. Halmaj-| ugrán kétezer négyzetméter: alapterületű csarnok épül, ahol szaknyelven szólva édes­ipari lisztes árut, magyarul kekszet gyártanak a jövő esztendőtől kezdve. Az épít: kezésen kedden emelték be a helyükre az előregyártó^ elemeket. Egerben a vállalat átköfc tözteti a süteményesüzemét; Az új épülettel nemcsak az elavult, rossz körülmények között dolgozó édességet sü­tő részleg kerül új helyre, bővítik a kenyérgyárat is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents