Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-30 / 229. szám
NÉPÚJSÁG 1981. szeptember 30., szerda TELEX ¥ GDANSK Gdanskiban kedden folytatódott a „Szolidaritás” szervezet kongresszusa. A tanácskozás résztvevői az ülés második fordulójának negyedik naipján az országos egyeztető bizottság eddigi tevékenységével kapcsolatos kérdésieket vitatták meg. "„ÚJ-DELHJ nTovább nőtt a feszültség a 9 bangladesi—indiai határ körzetében, a határ mindkét oldalán reg uráli s csapatokkal erősítették meg a ihatár- ötséget. £ A két ország közötti kapcsolat azután vált ilyen feszültté, hogy szeptember 19- éri Bangladesiben, ahol az isZlám vallásnak vannak többségben, véres tömegmé- szárlás folyt a buddhista kisebbség elten.. jBEJRÜT Ha Anglia és Franciaország fejleszteni kívánja kapcsolatait az arabokkal, akkor áz Egyesült Államoktól függetlenül közel-keleti politikát kell folytatniuk, szá- rriításba kell venniük, hogy szoros összefüggés van a Közel-Kelet és Nyugat-Euró- pa biztonsága között — állapítja meg az Al-Baath című damaszkuszi lap Mitterrand francia államfő és Thatcher brit miniszterelnök közel-ke- léti útját értékelve, BONN A Német Szociáldemokrata Párt, határozatban üdvözölte a szovjet és az amerikai kormánynak azt a döntését, hogy november végén tárgyalásokat kezdenek az európai közép-hatótávolságú rakétákról. TEHERAN Khamenei Hodzsatotisztám, az Iszlám Köztársasági Párt főtitkára, az október 2-ára kitűzött elnökválasztások esélyese, első televíziós választási beszédében úgy mutatkozott be, mint aki „a nép követelésére” pályázik az államfői tisztségre. A biztonság megteremtésében, a kisemmizettek támogatásában, a káros szellemi behatások és a korrupció felszámolásában jelölte meg fő célkitűzéseit. „Fegyverzetkorlátozás“ helyett „fegyverzetcsökkentés“? Rostow a szovjet-amerikai tárgyalásokról BRÜSSZEL: A hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folytatott szovjet—amerikai tárgyalások újrakezdődhetnek jövő év február végén, március elején, s á SALT- tárgyalások e harmadik fordulóját, csakúgy, mint az európai hadszíntéri fegyverekről november 30-án kezdődő tárgyalásokat Genfben fogják tartani. — Ezt Eugene Rostow, az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója jelentette ki kedden Brüsszelben, a NATO székházában tartott sajtótájékoztatón. Rostow a fegyverzetkorlátozási tárgyalások felelőse a Reagan-kormányzatban, a szövetségesek tájékoztatását célzó körút első állomásaként érkezett Brüsszelbe. Hétfőn a tagországok állandó képviselőivel (állandó tanács) találkozott, s mint elmondta, a fegyverzetkorlátozási megállapodások ellenőrzéséről és ellenőrizhetőségéről folytatott velük megbeszélést. Útjának következő állomása London és Bonn. Rostow közölte, hogy a hadászati fegyverekről folytatandó új tárgyalássorozat nevét START-ra változtatták: Washington a jövőben nem „fegyverzetkorlátozási” (11- mitation), hanem „fegyverzetcsökkentési” (reduction) tárgyalásokat kíván folytatni. A hadszíntéri fegyverzet, ről és a hadászati fegyverekről tárgyaló két amerikai küldöttség állandó és szoros kapcsolatban lesz egymással Genfben, s nincs kizárva, hogy a két tárgyalássorozat idővei eggyé válik — jelentette ki. Mindkét tárgyalás célja „a biztonság és az egyensúly helyreállítása, a nukleáris elrettentés képességének fenntartása” — hangoztatta Rostow. Arra a nyugat-európai aggodalomra, hogy az amerikaiak Európára korlátozott atomháború lehetőségét igyekeznek megteremteni, Rostow azt bizonygatta, hogy Washington „éppen megelőzni szeretné az európai korlátozott atomháborút” az új atomeszközök odatelepítésével. Az észak-európai atomfegyvermentes övezet gondolatát, mint Haig külügyminiszter is, elutasította. Kijelentette azonban, hogy az Egyesült Államok „vizsgálja ilyen közel-keleti övezet létesítésének lehetőségét.” Gyenes Andrást Bonnban fogadta Helmut Schmidt Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár kedden Bonnban fogadta Gyenes Andrást, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnökét, az MSZMP Központi Bizottságának titkáréit. Az egyórás megbeszélésen Magyarország és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatairól volt szó, amelyeket mindkét fél jónak minősített. Gyenes András Herbert Wehnemek, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciója elnökének, az SPD elnöksége tagjának meghívására tartózkodik szombat óta az NSZK-ban. Október másodikéig tartó látogatásán vezető szociáldemokrata és szabaddemokrata politikusokkal folytat továibbd megbeszéléseket a magyar— nyugatnémet viszonyról. (MTI) Üj lengyel törvény rC Külpolitikai kommentárunk | Bizonytalan Belgium Varsóban nyilvánosságra hozták az állami vállalatokról, illetve az állami vállalatok munkás-önkormányzatáról szóló törvényt, amelyet — a „SzolidaritáS”-sal kötött kompromisszum után — a múlt héten fogadott el a szejm. A vállalatokról szóló törvény, amely október 1-én lép életbe, kimondja, hogy a népgazdaság alapvető szervezeti egysége az önálló, önkormányzatú, önfinanszírozó állami vállalat. A központi állami szervek csak meghatározott esetekben avatkozhatnak be a vállalatok ügyeibe, változatlanul központi irányítás alatt áll azonban a vasút, a posta, a légitársaság, az állami biztosító és a bankok. Az állami vállalatok alapítóinak a központi, illetve a helyi állam- igazgatási szervek tekintendők. A vállalatok működési szabályzatát a dolgozók közgyűlése fogadja el, az igazgató javaslata alapján. Mód nyílik külföldi cégekkel való vegyes vállalatok létrehozására, továbbá hazai üzemek összevonására, illetve szétválasztására — saját hatáskörön belül. Spanyol kommunisták balesete Végleges adatok szerint 23 halálos és 22 sebesült áldozata van a hétfőn hajnalban Madridtól 121 kilométerre történt autóbusz-szerencsétlenségnek, amely a Spanyol Kommunista Párt fesztiváljáról hazatérő mur- ciaiak egy csoportját érte. Hivalos jelentést eddig a szerencsétlenség okairól nem adtak ki, de a szemtanúk egybehangzó tanúvallomásai szerint a halszállító kamion a kanyarban áttért az út menetirány szerinti bal oldalára és így ütközött össze a szabályosan közlekedő autóbusszal. KEVÉS ORSZÁG AKAD EURÓPÁBAN, amelyet annyira sújtana az etnika szembenállás, mint Belgiumot. Flamandok és vallonok vitáznak egymással, olykor jelentéktelen kérdésekben is, máskor létfontosságú témákban csapnak össze a nézetek. Hagyományos ez a vita, mint ahogy hovatovább az is meg' szokott jelenség, ahogy kormányzati válságok követik egymást. Ezúttal — akárcsak 1978-ban — idő előtti választásokkal próbálnak kiutat találni a tartós kormány* válságból. Mark Eyskens miniszterelnök bejelentette: november 8-án az urnákhoz szólítják a belga választókat. Ami az újabb rendkívüli választások okait illeti, első látásra megint csak a flamandok és a vallonok vitája váltotta ki a krízist. Ám most bizonyos mértékig világjelenség is közrejátszott a nemzetiségi ellentétek elmélyülésében. Ugyanis jó ideje világszerte súlyos válsággal küszködik az acélipar. A sajátos belga iparosodás úgy hozta, hogy a nehézipar, a vaskohászat elsősorban a vallonok által lakott területeken épült ki. A náluknál jóval tehetősebb flamandok a korszerű vegyipar és más iparágak fejlesztését mozdították elő. Belgium gazdasági válsága nem új jelenség. Sorra menesztették munkásaik egy részét autógyárak és építési vállalkozók, a legsúlyosabb következményeket mégis az acélipar szenvedi el. A vallonok több száz millió dolláros állami támogatást követeltek, hogy a pangást valamiképpen átvészeljék. Csakhogy az ország általános recessziós helyzetében, az egyre aggasztóbb méreteket öltő infláció, munkanélküliség közepette ezt a megterhelést a kormány nem tudta magára vállalni. Végül is a nemzetiségi vitából kormányzati válság kerekedett, s ebből idő előtt választások révén keresnek kiutat a politikai erők. BRÜSSZELI MEGFIGYELŐK azonban meglehetős borúlátással tekintenek november 8. elé. Igaz ugyan, h°gy a júliusban elfogadott alkotmánymódosítás lehetővé teszi, hogy már a 18 évesek is szavazzanak — korábban 21 év volt a korhatár —, ez azonban aligha módosítja lényegesen a jelenlegi erőviszonyokat. Közben az országban tovább gyűrűzik a belső vita, főleg a tartományok eddiginél nagyobb önálló* ságáról, az államreform végrehajtásáról. Valószínű, hogy a flamand és vallon pártok elsősorban majd helyi követeléseiknek adnak hangot a választási kampányban. S ebből az következik, hogy az országos érdekeket megint csak elhomályosítják a nemzetiségi ellentétek. Hatékonyabb kormánya tehát aligha lesz Belgiumnak, pedig a közeli jövőben olyan fontos döntések várnak a kabinetre, mint az euroraké- ták elvetése vagy elfogadása. GYAPAY DÉNES DÁNIA-MAGYARORSZÁG (2.) A párbeszéd folytatásáért Koppenhága „Váci A Koppenhágában töltött néhány nap alatt is több tüntetést láttam. Hirdettek gyűlést az amerikai követség elé — a rendőrsée már jó előre kordont vont az épülei körül, bár a megjelentek „fegyvere” csupán egy mikrofon és egy gitár volt. „Dan- inark ud af NATO — NATO ud af Danmark” (Ki Dániával a NATO-ból — Ki a NA- TO-val Dániából) — olvashattam a feliratokon. Találkoztam vallási békemenettel iá, ahol gyermekkocsikat tolva, zászlókat és léggömböket osztogatva, Jézus nevével vőnultak fel a résztvevők. Nfem kétséges: a fegyverke- zíéSi kérdések legalább any- Tiyira foglalkoztatják a dán közvéleményt, mint a gazdaság gondjai. — A kettőt nem is lehet elválasztani egymástól — szögezte le rögtön Hans Ha- ekkerup úr, a parlament igen befolyásos külügyi bizottságának tagja, akit arra kértem, tájékoztasson Dánia politikai helyzetéről. — Tény, hogy a lelassult gazdaság- fejlődés, külföldi adósságaink, a megszokott szociális ellátás fenntartásának terhei nehézségeket okoznak Anker Jörgensen kisebbségi szociáldemokrata kormányzatának. Tíz százalék körül mozog az infláció^ 230—250 ezer ember munkanélküli. Erős hát a követelés, hogy a kabinet ne a hadi, hanem a szociális programokat részesítse előnyben. Már az is felháborodást keltett, hogy Jörgen- sennek a törvényhozásbeli erőviszonyok miatt a fegyverkezés terén nem sikerült a saját pártja által elhatározott „nullanövekedést” elfogadtatni. A létrejött kompromisszum végül mégis közelebb áll az eredeti követeléshez: a jövő pénzügyi évre jóváhagyott költségvetési tervezetben a katonai kiadások csak egy százalékkal, a következő két esztendőben pedig előreláthatólag mindössze fél-fél százalékkal emelkednek majd. Nem hanyagolhatjuk el biztonságunk kérdését, de például a legutóbbi szovjet javaslatok az észak-európai atomfegy- vermentes övezet megteremtésére igen érdekesek lehetnek számunkra — mondta a képviselő. Másrészt viszont, miint NATO-tagra, Dániára erős külső nyomás hárul, amiért nem éri el a katonai kiadások növekedésének Brüsszel által előírt minimálisan háromszázalékos szintjét. Dánia — bár alapvető szövetségi elkötelezettsége nem kérdéses — amúgy is több kérdésben „kilóg” az atlanti szövetségből: a kormányzat legmagasabb rangú személyiségei leszögezték például, hogy nem lehet szó a neutronbomba elhelyezéséről az ország területén. Sőt, a kormányzat békeidőben semmilyen atomfegyver állomásoz- tatásához sem járul hozzá. — Hogyan befolyásolja az igen aktív békemozgalom a kormány fellépését a NA- TO-m belül? — Realistáknak kell lennünk — feleli a szociáldemokrata képviselő. — Tudjuk, hogy országunk nem lehet hangadó a nyugati világban. De alábecsülni sem szabad a Dániához, vagy Magyarországhoz hasonló kisebb államok szerepét a nemzetközi politikáiban. Állásfoglalásunk sokszor jelentős lehet, márpedig mi, „kicsik”, különösen érdekeltek vagyunk a konfrontáeiós politika térnyerésének megakadályozásában. Miniszter,, elnökünk és külügyminiszterünk is kijelentette: támogatjuk a nemzetközi feszültség csökkentését célzó lépéseket. Nem helyeseljük az erőfölényre való törekvést, s így rossz irányba tett lépésnek tartjuk a neutronbombáról hozott amerikai döntést is. Dánia annak idején javasolta a NATO rakéta- határozaitának elhalasztását, s ma is bízik abban, hogy a remélhetőleg hamarosan meginduló tárgyalások normálisabb politikai légkört alakítanak ki a nagyhatalmak között. Ezt kell, hogy elősegítse az európai országok folytatódó párbeszéde, s e szándéknak jellemző példája a dán—magyar viszony is. Haekkerup úr — csakúgy mint többi beszélgetőpartnerem — hangsúlyozta: annak ellenére, hogy országaink eltérő társadalmi berendeakedésűek, s más-más katonai-szövetségi rendszer tagjai, a kétoldalú kapcsolatokban nem látnak nehézségeket és adottnak tartják a lehetőséget azok továbbfejlesztésére. E folyamatba jól illeszkedik Lázár György látogatása is. Magyarország most már „felkerült a térképre” — idézem fel magamban a Kereskedelmi Kamara illetékesének szemléletes megjegyzését, aki szintén az eddig elért eredményeket, a szaporodó kezdeményezéseket igyekezett számba venni. — Tőlünk sokan érdeklődnek; így hát a magyar félen is múlik, hogyan hasznosítja a kiegyensúlyozott politikai kapcsolatokat, s a gazdasági együttműködés terén jelentkező készséget — mondotta Christoffersen úr. Ezit a kijelentést néhány Dániában töltött nap —igaz, véletlenszerű, „turistapiacutcája”, a Stroget kutatása” — is alátámaszthatja. Az áruházakban, boltokban csak kétszer találkoztam magyar termékkel. Egri bikavért árultak Koppenhága egyik legnagyobb szupermarketjében; a Monim- pex exportálja, viszont egy sivéd cég palackozza és hozza forgalomba. A másik honi árucikk (mondani sem kell tán) a bűvös kocka volt. Nemcsak játékboltokban kínálják, láttam a Tivoli előtt a földre leterített pokrócokon is — borsos áron. Ám a legtöbb darab tajvani, hongkongi származású. Nem vitás tehát, ha előre akarnak lépni, a magyar vállalatoknak, kereskedőknek is bőven lesz tennivalójuk. Szegő Gábor Egy tonna hasis Egy tonna hasist „zsákmányolt” a milánói rendőrség annak a razziának az eredményeképpen, amelyet a Lombardia nagyváros. egyik autótelephelyén hajtottak végre. A nagy fogási alapos „előtanulmányok” előzték meg: a rendőrök hosszabb ideje figyelték már a sürgést- forgást és megbizonyosodtak, hogy a telephely látogatói szicíliai kereskedők, és hogy az áru, amelyet hoznak, mindig eladatlan marad. Múlt szombaton különösen élénk mozgást figyeltek meg, és a rendőrség elérkezettnek látta az időt a beavatkozásra. A rendőrök megjelenésére nyolcán igyekeztek kereket oldani, de néhány rövid sorozat leadása után megadták magúikat. A rendőrség „zsákmánya" egy zöldséges gyümölcsszállító teherautó paradicsomból, paprikából és padlizsánból álló rakománya alatt felfedezett 25 zsáknyi kenyér volt, pontosabban a benne elrejtett hasis. Ezenkívül találtaik a kocsin egy hordót is, benne 10 kg hasis-olajjal. Egyedül az utóbbinak a feketepiaci ára meghaladja az 1 milliárd lírát.
