Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-27 / 227. szám
NÉPÚJSÁG 1981. szeptember 27., vasárnap 3.-1 Ösztönző intézkedések Rugalmas kisvállalatok és leányvállalatok alapítása Az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén az állami vállalatokról szóló törvény módosításáról alkotott törvény- erejű rendelet a gazdasági élet követelményeinek megfelelően korszerűsíti a vállalati törvény egyes korábbi rendelkezéseit. Az új rendelet a vállalati törvénynek azt a koncepcióját változtatta meg, amely az állami vállalatokról egységesen intézkedett, függetlenül dolgozóik létszámától, berendezéseik értékétől, az üzem jellegétől. Nagyvállalatokra és kisüzemekre azonos könyvviteli, számviteli, elszámolási rendszer volt érvényben, belső szervezeti mechanizmusuk is lényegében azonos. A differenciálódó igények kielégítése, a kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodás, a hiánycikkek körének szűkítése, megszüntetése, kis sorozatú termékek gyártása, s mindenekelőtt a lakosságnak nyújtott szolgáltatások javítása szükségessé tette a kisvállalatok létrehozását, ezek alapításához rugalmasabb működéséhez teremtették meg most a jogi kereteket. i; A törvénymódosítás valamennyi vállalat önállóságát növeli, lehetővé teszi ügyrendjének egyszerűsítését, uj vállalkozási formaként? rendelkezik az úgynevezett kisvállalatokról, amelyek elsősorban a lakosság szolgáltatási és más igényeinek kielégítését, valamint a háttéripari feladatok ellátását segíthetik elő. A kisvállalatokat ugyanolyan adózási és más kötelezettségek terhelik, mint a többi vállalatot. Sajátos vonásuk elsősorban az, hogy szervezetük — kisebb méretüknek megfelelően — egyszerűbb, s egyszerűbbek a gazdálkodásukra vonatkozó előírások, például számviteli rendszerük, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségük. A törvényerejű rendelet megszünteti a kisvállalatok tevékenysége aprólékos, részletekbe menő meghatározásának gyakorlatát, s ezzel lehetőséget 'ad a vállalatok számára ahhoz, hogy saját elhatározásuk alapján rugalmasabban változtathassák tevékenységi körüket. Megszűnnek azok a fölösleges megkötöttségek is, amelyek eddig akadályozták a vállalatok úgynevezett kiegészítő tevékenységének kibontakoztatását. A kisvállalatok tehát nagyabb önállósággal rendelkeznek, az operatív beavatkozások kevésbé érintik, hiszen nem utasíthatók, viszont védettséget, előnyöket sem élveznek. Az alapító szerv a kisvállalat eszközeit nem vonhatja el, de támogatásban sem részesíti és a vállalattal szemben szanálási eljárás sem folytatható le. Ha a kisvállalat vsztesé- ges és saját erejéből nem tud talpraállni, nem számíthat állami segítségre, csődbe jut, megszűnik. Szakmánként irányelvek jelennek majd meg arról, hogy egy-egy üzem mikor tekinthető kisvállalatnak. Általában azok a vállalatok jöhetnek számításba, amelyek a száznál nem több dolgozót foglalkoztatnak, a létszám ' azonban önmagában nem mindig határozhatja meg a vállalat jellegét, az függ feladataitól és állóeszközeinek értékétől is. Állami vállalatot eddig csak a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői és a tanácsok alapíthattak. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy — leányvállalat formájában — maguk a vállalatok is alapíthassanak vállalatot. A leányvállalat önállóan gazdálkodik, de szoros gazdasági kapcsolat fűzi alapító vállalatához. Így a leányvállalatot alapításakor az alapító vállalat látja el a működéshez szükséges anyagi eszközökkel. Az alapító vállalat részesedik a leányvállalat nyereségéből, ha pedig az veszteségesen gazdálkodik, ezért anyagilag az alapító vállalat is felel. Jelenleg hazánkban alig van kisvállalat, a középüzem is igen kevés. Az államosításokat követően egészen a hetvenes évekig rendszeresek voltak a vállalati összevonások, gazdaságunk szervezete sokkal centralizáltabbá, koncentráltabbá vált, mint a szocialista országok többségében és a tőkés országokban. A kis- és középvállalatok hiánya miatt csak a nagy- vállalatoknál kialakult termékstruktúra áll rendelkezésre, ez szabja meg, hogy a hazai és az exportigényeket miből és milyen mértékben tudják kielégíteni. Részben ez az oka annak, hogy sokféle cikk hiányzik, nem megfelelően működik a háttéripar és a szolgáltatások színvonala is elmarad a követelményektől. A nagyvállalatoknál ugyanis általában nagy tömegű sorozatgyártás gazdaságos, kis szériák előállítása, egyedi igények kielégítése nem kifizetődő, pedig az utóbbiak iránt fokozódik a legnagyobb mértékben a kereslet. Természetesen továbbra is alapvető fontosságúak maradnak a nagyvállalatok, de az eddiginél jóval több kis- és »középüzemre díszük- , f"-p tiQV U.v^abíOX ae- seg van. A vállalatok munkáját egy dolog minősíti: a jövedelmezőség, a gazdaságosság, amely úgy érhető el, hogy a nagyvállalat is és a kisüzem is a mindenkori piaci igényeknek megfelelően látja el sajátos feladatait. (MTI) Rekord a cukorgyárban — Új termék Sirokból — Félidejénél tart a szüret Egy hét a megye gazdaságában A Hatvani Konzervgyárból az idén 200 vagon vegyes savanyúságot exportálnak a Szovjetunióba (Fotó: Perl Márton} Egy újabb hetet zártunk, mégpedig a harminckilencediket. S hogy mit hozott? Erről érdeklődtünk tegnap ipari, mezőgazdasági üzemekben — nem törekedve természetesen a teljességre. A Mátravidéki Cukorgyárak selypi és hatvani gyárában 2799 tonna répát dolgoztak fel abból a termésből, amit Heves megyei közös gazdaságok szállítottak. A répa cukorfoka 15, 24 százalék. Egyébként Hevesen kívül Bács-Kiskunból, Pest, Szolnok és Nógrád megyéből is ide utazik a cukorrépa. Ügy tervezték, hogy naponta 5800 tonna cukrot állítanak elő. Ezt folyamatosan teljesítették, sőt a hét elején termelési rekordot állítottak fel, amikor egy nap 6330 tona cukor került a zsá_ kokba. A Hatvani Konzervgyárban a paradicsom feldolgozásával már majdnem teljes egészében vége.-tek. Naponta 130—140 vagon paradicsom- sűrítményt és öt vagon lecsót készítettek. Ezenkívül még a vegyes savanyúság feldolgozása adta a munkát, mivel ebből az idén 200 vagonnal exportálnak a Szovjetunióba. Mint arról már beszámoltunk: ha az időjárás nem is a legkedvezőbb, teljes üzem van a szőlőtáblákon A bor. kedvelők örömére elmondhatjuk. hogy kitűnő minőségű borok kerülhetnek az asztalokra ebbői az évjáratból. A must ugyanis 17—18, sőt egyes fajtáknál 20 cukorfokot,! A jó ütemű munkát pedig jelzi, hogy a termésnek csaknem a felét már betakarították. A Mátravidéki Fémművek siroki gyárában egy új termék kísérleti gyártását fejezték be szombaton. Ezzel a közeljövőben a vásárlók is megismerkedhetnek, ugyanis a KiHV-készítmények új ae- rosolos palackjáról van szó. Ezentúl az alumínium felületet fényesre csiszolják, így nem kell alapozó festékréteg a csiszolt palástra festhetik a feliratokat. Ehhez az új palackhoz egy saját készítménye célgépet is munkába állítottak. A régi aerosolos palackból 300 ezer darabot gyártottak, kielégítve ezzel az NSZK-partner megrende_ lésének egy részét. A gyár heti termelési értéke 30 millió forint volt. (kis szabó) Az első éjszaka eseményeit rögzítik képeink; azét az első éjszakáét, amelyen 1981- szeptember 18-án, 23 óra 41 perckor megszületett az ofszet Népújság. A Révai Nyomda Egri Gyáregysége nemcsak épületében, gépeiben újult meg a rekonstrukció nyomán: közel kétszáz fiatal szakembert képeztek ki a legkorszerűbb technikára. Lapunkat is szinte csupa fiatal szedi (Kőhidi Imre képriportja) A történelmi pillanat: Nagy István gépmester és Vilcsek János gyárigazgató együtt indítják el a próbaszám nyomását Es ez már a végeredmény: az „ex" pedíció” kötegeli lapunkat a postások számára Akik ünnepeltek: a nyomdászok, a lapterjesztők és lapunk vezetői együtt ismerkednek az eddig nekik is csak elképzelt lap megvalósult példányaival A képekről és szövegről készült A címek kéziszedéssel készülnek, a lap oldalait ólomfilmek a montírozóasztalon találkoz. ból Bede István mettőr állítja össze nak újra n
