Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-26 / 226. szám

Síines program, gazdag választék Múzeumi ős műemléki hónap '31 Hatvani helyzetkép: vw Művelődési központ a levegőben „A muzeális értékű ter­mészeti, történeti kincse­ink, tárgyaink megóvásá­ban. megőrzésében a fele­lősség közvetlenül ugyan -a muzeológusoké. de tágabb értelemben az egész társa­dalomé” — olvashatjuk az októberben. idén huszadik alkalommal megrendezendő országos múzeumi és mű­emléki hónap Heves megyei programfüzetének elősza­vában. A Dobó István Vár­múzeum összeállította ese­ményekben bővelkedő ren- dezvénvnaptár méltóan kap­csolódik ehhez a gondolat­hoz, hiszen, gazdag kínálatá­val az egész megye figyel­mét szeretné felhívni erre. Az első eseményre szep­tember 30-án kerül sor az egri vármúzeum klubter­mében: a 18. század szal­maképeiből és kollázsaiból nyílik tárlat. A megyei rendezvényso­rozat ünnepélyes megnyitó­ja október 1-én lesz a Ho Si Minh Tanárképző Főis­kola dísztermében, ekkor hirdetik ki és adják, át a Heves megyei Berze Nagy János-pályázat díjait. Ettől a naptól tekinthetik meg az érdeklődők az egri vár gó­tikus püspöki palotájában a Bolgár ikonok című kiállí­tást. Októberben megyeszerte — iskolákban, könyvtárak­ban és művelődési házak­ban ■— több mint húsz elő­adást tartanak a tudomá­nyos munkatársak. Egei-ben két alkalommal is — októ­ber 4-én és 18-án lesz mú­zeumi matiné. Először az Egri Fúvósötös, később pe­dig a Megyei Művelődési Központ Kamarakórusa lép közönség elé. A város mű­emlékeinek ismeretéből ve­télkednek majd a gimna­zisták és a szakmunkásta­nulók a MMK-ban október 27-én. Hagyományosan Gár­donyi Géza sírjának koszo- rúzási ünnepsége 30-án lesz. Kiállítás nyílik Besenyő- telken, Petőfibányán, nép­tánc- és népzenei bemutatón vehetnek részt az abasáriak és a nagyrédeiék. Gyöngyösön, október 1- től a Mátra Múzeumban természettudományi, míg ok­tóber 4-től az úttörőházban vadászati .tárlat .lesz .látogató ható. Hatvaniba», az Ady End­re Könyvtárban a Bükki Nemzeti Park szépségeit mutatják be fotókon októ­ber 6-tól, míg a település bronzkori emlékeit tekint­hetik meg az érdeklődők a Hatvány Lajos Múzeumban október 24-től. Ebben a hónapban indít­ják útjára a Heves megyei Múzeumok Diáfium című füzetsorozatukat, amellyel a fiatalok tájékoztatását akarják javítani. Régen rebesgették már a városban, a művelődési köz­pont igazgatója őszi műso­rokat le sem köt ölt. hiva-» talos fórmon azonban csak a közelmúltban hangzott el: lebontják az egykori iparos kört, amely a felszabadulást követő évtizedekben a kul­túra, a művelődés otthonául szolgált. A nem tanácsi irá­nyítás alá tartozó intéz­ményvezetők tájékoztatóján került nyilvánosságra a döntés, amit aztán a műve­lődésügyi osztály vezetője is megerősített. A közeli vég a Horváth Mihály út be­építésével függ össze. A lebontott művelődési ház helyére korszerű, több szintes lakótömbök kerülnek, hogy így formálódjék a belváros képe. No és a köz- művelődés? Az intézmény igazgatója és munkatársai dolgozhatnak valamiképpen tovább? Az utóbbi években egyre jobban felívelő, moz­galmas élet folyt az öreg falak között, ezt nem igé­nyelnék a hatvaniak? Az intézményre szükség van, ebben a helyi párt- és ta- nácsi vezetés egyetért Mi most arra vállalkoztunk, hogy a miként legideálisabb formája után nyomozzunk. Vrabecz Mátyás a házasságról Egyetlen olyan épület ta­lálható Hatvanban, amely időlegesen, a Grassalkovich- kastély felújításáig talán otthont nyújthat a város közművelődési központjának. Ez pedig a cukorgyár és a konzervgyár szakszervezeti bizottságai által fenntartott művelődési ház, az egykori kiskastély, amelynek két szintjén ott a nagyterem és a klubhelyiségek. Ezekben rendezik meg a két gyár pari- és szakszervezeti okta­tásait, a tömegpolitikai tan­folyamokat, a munkásaka­démia előadásait, és itt zaj­lanak a legkülönbözőbb szakmai értekezletek mel­lett a szórakoztató rendez­vények is. Ez a program azonban nem annyira zsú­folt, hogti meg ne férnének az épületben a városi mű­velődési központ előadásai, hangversenyei, vagy éppen a kiscsoportok. Vrabecz Mátyás cukorgyá­ri igazgató is akként fo­Kínálja magát a megoldás galmazott, hogy — tekin­tettel Hatvan általános mű­velődési igényére — szíve­sen fogadná a „házasságot”, mármint a gyári és tanácsi .intézmény együttmunkálko- dását. De rögtön hozzátette: amennyiben sikerül nyélbe­ütni az egyezséget, a váro­si ' műsor nem korlátozhatja az üzemi feladatokat. Vi­szont az is természetes, hogy a lehetséges közös munka formáját az illetékes szak- szervezeti bizottságokkal kell kialakítani. Vannak feltételek Felkerestük irodájában Szeliczki Józsefet, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ját, a konzervgyári pártve­zetőség titkárát is. Vélemé­nye tömör, határozott: ami­kor egy egész településről van szó, akkor a két gyár nem zárkózhat el attól, hogy átmenetileg segítséget nyújt­son a helyi tanácsnak. Az más kérdés, hogy egy ilyen együttműködésnek tárgyi, anyagi feltételei vannak, to­vábbá a városi intézmény munkatársainak, a profi közművelőknek a két gyár, illetve a két szakszervezeti bizottság által meghonosított működési rendhez kell iga­zodniuk. Mind ez alatt mii értett Szeliczkj József? Elsősorban a közteherviselést, vagyis a fenntartás költségeinek ará­nyos megoszlását a szak- szervezeti bizottságok és a helyi tanács, azaz a műve­lődési központ között. Ám természetesnek tűnik, hogy a „kiskastély” belső beren­dezése, bútorzata a nagyobb igénybevételt megsínyli. Ezért a tanácsi támogatás­ból nem csupán energiára, munkabérre, hanem az in­góságok karbantartására, megújítására is bizonyos pénzösszeget kell fordítani. Ütközés nélkül Fazakas Zsi gmond, kon­zervgyári főkönyvelő gond­jai megszaporodtak az utób­bi hónapokban, de azért szívesen kínál hellyel, ami­kor e téma kapcsán beje­lentkezünk nála. Majd a legtermészetesebbnek véli, hogy a termekben, klubhe­lyiségekben bővelkedő gyá­ri ház kisegítse a bajból „testvérét”, a városi műve­lődési központot. Éppen ezért sürgető, hogy tanácsi kezdeményezésre mielőbb összeüljön egy olyan bizott­ság, amelyben a szakigazga­tási szerv képviselői mellett az üzemek párt- és gazda­sági vezetői; i valamint* ' a szakszervezeti bizottságok titkárai foglaljanak helyet. - Itt, ezen a tanácskozáson lehetne tisztázni az együtt­működés formáját, a szemé­lyi és anyagi fettételeket, figyelemmel az egymásmel- lettiség alapelvére. A jövő­ben gondolkozva még egy lényeges kérdésre irányítot­ta a figyelmet Fazakas Zsigmond: gyári szférában sok a hirteíen rendezvény, hosszú távú tervet tehát csak nagyobb vonalakban vázolhat fel a két igazgató, és nagyon kell vigyázni, hogy az ütközést elkerüljék. A kérdés: mikor? A cukorgyár szakszerveze­ti irodájában talán a lég- illetékesebb személyekkel folytatunk summázó beszél­getést. Jobbról Bucholz Ti­bor vállalati, balról Simon Sándor üzemi szb-titkár. Az utóbbi szerint a legfonto­sabb: felmérni a városi művelődési központ helyiség- igényéi, a használat idejét, és ezeket úgy egyeztetni ar gyári intézmény céljaival^ hogy azok akadály nélküli megvalósulhassanak. Buchoi■% Tibor ugyanakkor a várösi| tanács anyagi támogatását szabja természetes feltételűig megállapítván, hogy valú-i bán csak a jóindulaton és,' ai dolgok tisztázásán múlik ai közérdekű ügy rendelése. Mindehhez, • magunk-részé-í rö], annyi engedtessék-, dé valóban közügyről, egy. Jjú-f szonötezer -lakosú.-.,-- várps! kulturális életéről,,., anpakl közeljövőjéről van szó, -É/-4 pedig egy olyan lehetősén* küszöbén, amely Hatvan levegőben lógó közművelő■* dési intézményét szilári% -.tn-k lajra állíthatja. Arra va-i* gyünk kíváncsiak ezek utári/- hogy a szakterület illetéke-", sei m ikor teszik meg a kell ő lépéseket. Mert az esélyű vétek lenne eljátszani...!­Moldvay Győző Hatvani portrébiennálé Sok pályázó, értékes munkák Szeptember 20_á.n járt le az „Arcok és sorsok” című harmadik országos portré- biennálé. valamint az ezzel párhuzamosan meghirdetett Bartók-érempélyázat be­adási határideje. A két igen jelentős képzőművészeti esemény iránt minden eddi­ginél nagyobb érdeklődés nyilvánult meg. amit híven tükröz a résztvevők és a beadott munkák száma. Az ország különböző művész­telepeiről csaknem 150 fes­tő és szobrász ISO pálya­munkája került a Képző. és Iparművészeti Lektorátus zsűrije elé, amely a héten már el is bírálta a novem­ber 29-én nyíló kiállítás anyagát.. A Hatvani Galé­riába beérkezett, kiállításra alkalmasnak minősített fest­mény-. szobor, és éremanyag Hatalmas tiltakozás ellené­re Péter Sutcliffe, a yorks- hire.i ..hasfelmetsző” tömeg- gyilkos élete alapján filmet terveznek — írja a .szeptem­beri Daily Mail. A hír sze C* JdSsmmß j»il ti' '**' """'Tv!* * '■■■ 4981, szeptember 26,, szombat alkotód közül — kicsit talán minősítésként — érdemes megemlíteni Barcsay Jenő, Borsos Miklós, Somogyi Jó. zsef, Vigh Tamás, Konyor- csik János, Ligeti Erika, Papachristos Andreas, Simon Ferenc, Vecsési Sándor, Szurcsik János, Kurucz D. István, Bráda Tibor, Bara­bás Márton neveit. A zsű­ri, döntött a két kiállítás, il­letve pályázat díjainak oda­ítéléséről is. Végül" idézzük egy mondat erejéig Bart ha Éva, a Lektorátus igazgató­helyettesének megjegyzését: ..Egy nemzeti kiállítással fel­ér a Hatvanban összegyűlt anyag, így a novemberben nyíló tárlat hasai képzőmű­vészeti életünk egyik leg­rangosabb idei eseményének ígérkezik!" rinit valószínűleg a United Artist szánt pénzt a tervre, és talán Robert de Niro fogja játszani SutcUffe-et és Jack Palance az apját. A film ideiglen<-s címe Üdvöz- légy Mária — az az ima, amelyet Sutcliffe állítólag el- -ó gyilkossága után mondott el. A szaitír ötéves terror- iralma alatt megölt 13 nőt. kiknek rokonai kifogásokat ámasztottak. és ez állt a film megvalósításának útjá­ban. Sütött a nap. Dagadtak a rügyek az öreg moszkvai ház udvarának terebélyesedő fáin. Az ágak alig fértek el az udvar szűkösségében. Vovka Krjukov a szemetes lapáttal bajmolódott az egyik oszlopnál. Egyszer csak gondolt egyet, és a szeméflaipóttal fültövön csa­pott. Az ütés fájt. és sírva fakadtam. Vovka nagypapá­ja nem hitte el, hogy uno­kája lapáttal verekedett. — No várj csak, Vovka — mondtam neki. — Bejössz te még az én utcámba. A tény az, hogy nem akar tam vele huzakodni a nagv apja jelenlétében. Elhatároz­tam. hogy kivárom az alkal­mas időpontét. Telt-műit az idő. És vár­tam. ■ Vártam türelmesen. i Végre aztán kínálkozott a lehetőség a revánsra... Igaz, lapátom nem volt. De az alkalom mégiscsak kaipóra jött. Miközben Vo«vka Krjukov az udvaron magába mélyed- len olvasta az újságot, ész­revétlen odalopakodtaim mel­lé. Mielőtt valamit is észre vett volna, csak úgy te­nyérrel, de isteni gazéiból fültövön csaptam. Engem természetesen az önkéntes rendőrök ott nyomban le­tartóztattak. így hát az újabb kellé- motlenség ismét Vovka mi­att ért. Amikor ő lapáttá1 esett nekem, annak nem volt folytatása semmifél őrszobán . . . A rendőrségen az. ügyeletes hadnagy felvette az adatai­mat. Felírta a neveimet, á foglalkozásomat, a munka­helyemet. Ezalatt Vovka Krjukov ott ült az őrszoba másik sarká­ban egy széken, és dörzsöl- gette a fülét. — Miért ütötte fültövön Krjukov polgártársait? — kérdezte a hadnagy. — Hát, az úgy kezdődött, hogy én csak visszaadtam. Először ő ütött meg engem. — A tanúk egybehangzóan azt állítják, hogy ön oda- settenkedett a sértetthez, és nagy erővel hel yezte el üté­sét a füle környékére. A ta­núk nem látták, hogy a sér­tet megütötte volna önt! — Eiz tenmésizetes, mivel nem is láthatták! Az évek­kel korábban történt — mo_ solyodtam el. — Krjukov polgártárs, ön ismeri ezt az embert, aki önt megütötte? — Ne-eem ... Ö akkor vasi apát tál* taszított engem fültövön. Mindez a kiszlovsz- ki kerületben, a nagyapja házának udvarán történt... — Aljosika! Te vagy az, te sárkányfajzat?! Hova tűntél el az utóbbi évtize­dekben ? — Vovka szinte odacsú s zott-mászot t hozzám és átölelt. — Hadnagy elv­társi Vallani akarok! Va­lóban én ütöttem meg elő­ször ... Akkor... — Mikor? — kérdezte éle­sen a hadnagy. — 1947_ben. A hadnagy rosszallóan r.é_ siti előbb Vovkára, majd rám. — önök aztán megérik a pénzüket. Különben is; él­tes családos emberek ... és. mire nem vetemednek a vá­ros közepén! Mindenki sze- meláttára tettlegességre. ési ráadásul még a hatóságot is rá akarták szedni. Ezért büntetés jár . . . Fi­zetnek, mint egy gavallér! Kifizettük a büntetést. Bo­csánatot kértünk az alkal­matlankodásért. és eltávoz­tunk az ügyeletről. Hogy fut az idő. Több mint harminc év telt el, de ez az eset, a szemétlapáttal megesett eset, mélyen az emlékezetembe vésődött. Vovka Krjukowaj ’ be­mentünk a Gorkij utcába» a kávéházba. Gyermekkorun­kat idéztük, az udvar, gyer­mekkorunk udvarának akko­ri életét elevenítettük f fel x. Távozásunkkor a ruhatár­ban Vovka Krjukov kanva_ rin.tva magára a felöltőjét, annak az újjával a szemem­be csapott. Lehet, hogy vé­letlenül?! A ruhatáros látva az ese­tet, hogy mentse a helyze­tet, egészen a tér közepéig. Jurij Do.lgorukij szobráig kí­sért bennünket. Itt barátság­gal váltunk el egymástól, leszámítva azt, hogy a bál szemem éktelenül sajgóét, könnyezett ..No, várja csak. Vovka Krjukov, jössz még te az éh utcámban” — gondoltam', miközben mentem lefelé az aluljáró lépcsőjén... Fordította: Sigér Imre (Megjelent a Lityeraturnaja Gazetta 1981, május . 27-i szama batU Film készül a hasfelmetszőről NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY. Öpusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban 1975. óta folyamatosan gyarapodik a szabadtéri néprajzi gyűjtemény. Az Öpusztaszeri Emlékbizott- s g döntése alapján így mentik meg a dél alföldi tájegység néprajzi értékeit. Eddig már elkészült a szegedi, a szentesi, a csongrádi tanyamúzeum, a makói hagymás polgárhoz, és bővítik a mezőgazdasági gépek parkját is. Képünkön a szentesi- tan.vámúzeum tiSztaszn- bája (MTI fotó: Kozák Albert felv. — KSj

Next

/
Thumbnails
Contents