Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-26 / 226. szám
Pártmunka a jobb gazdálkodásért ' Fdaw Is ijlroafCTdBShiBial ff) A területfejlesztés érzékeny pontjai Ä TERÜLETI párt vezetőség a közelmúltban napirendjére tűzte a helyben működő nagyüzem termelési és gazdálkodási tevékenységének vizsgálatát. Ezzel nem is lett volna baj. a zavarok ott kezdődtek, amikor a testületi ülésen' az előadó olyan cselekvési, programot terjesztett elő. amely a technológia módosítását érintő javaslatot is tartalmazott. Talán nem kell részletezni, hogy — fellobbanó vita után — a testület az elképzelési leszavazta. Indoklás: az előterjesztésben foglaltakról dönteni nem a pártszervezet, hanem a műszaki vezetés feladata. Egyértelmű — s nem kíván különösebb magyarázatot —, hogy amikor a párt- szervezetek gazdasági irányító, illetve ellenőrző tevékenységéről beszélünk, akkor nem a kisebb-nagyobb műszaki, vagy gazdálkodási feladatoknak az illetékes helyi vezetők helyetti megoldásáról van szó. Napjainkban. amikor a gazdasági építő munkában szinte az unalomig hangoztatott követelmény a minőségi tényezők előtérbe kerülése, a pártszervezetek sem rekedhetnek meg a beideg- zetí régi gyakorlatnál. A bonyolultabbá vált gazdasági körülmények, a népgazdasági és csoportérdek ismétlődő összeütközései sürgetően vetik fel az ellentmondások elemzésének és megoldásának szükségességét. Más szóval: a gazdaság pártirányításában — és ellenőrzésében — is, voltaképpen a pártmunka lényegét érvényesítő minőségi jellemzőkre helyeződik a hangsúly. Semmiképpen sem a termelés, az ellátás vagy a szolgáltatás apró-cseprő zökkenőiben kell ..tűzoltó munkát” magára vállalnia a pártszervezeteknek. Feladatuk, hogy a part gazdaságpolitikájának érvényesüléséhez elengedhetetlen emberi tényezők megteremtésében segédkezzenek, vagy éppen a gátló körülmények elemzése és elhárítása érdekében cselekedjenek. Hangsúlyozzuk, nem a napi anyagellátás, az alkatrész-utánpótlás megoldásán fáradozó diszpéesermunka, „maid mi a jó elvtársi kapcsolatainkkal megszerezzük, ami kell” a cél. A pártszervezeteknek mindenekelőtt a gazdaságpolitika elfogadtatására kell törekedniük. Ha ez megvan, a helyi alkalmazás előmozdítása. továbbá a döntések megvalósításának ellenőrzése, s végül, de nem utolsósorban az akadályozó okok, a feszültségek feltárása a leginkább fontos. i Sok múlik azon, hogy a helyes vállalati szemlélet, a helyi feladatok kitűzése együtt jár-e a népgazdasági érdek elsődlegességének elfogadásával. Nagyrészt a pártszervezetek kommunistáinak felelősségérzetén, politikai érettségén múlik, hogy olyan nagy körültekintést igénylő témákban, mint például a termékváltás, a gazdaságtalan tevékenység visszafejlesztése, a munkaerő ésszerű irányítása, az igényekhez alkalmazkodó létszámgazdálkodás, ne csupán a helyi csoportérdekek érvényesüljenek, hanem bizonyos népgazdasági „rálátással” igyekezzenek megoldani a helyi feladatokat. RÉGI MAGYAR BETEGSÉG, hogy vannak jó határozataink, okos döntéseink, csak éppen a végrehajtás marad el, vagy lesz felemás. Nem is beszélve a határozatban foglaltak későbbi számonkéréséről, ellenőrzéséről. Ezért is kiemelkedő a szerepe a pártszervezetek ellenőrző tevékenységének. Annak, hogy a társadalom lelkiismeretének ■ megtestesítőiként ügyeljenek arra, ne csupán írott malaszt maradjon mindaz, amit különböző szintű vezetőtestületek korábban elhatároztak. Az ellenőrzés persze akkor hatásos, ha nemcsak azt „pináit?" ja ki”, hogy a határozatok követelményeiből mi valósul meg, hanem kiterjed a feladatok megoldhatóságának mikéntjére, vagyis számba veszi a reális feltételeket. Országszerte három gyáregységet működtető elektromos készülékeket előállító nagyvállalatunk az előző ötéves tervidőszakban fejlesztési és rekonstrukciós elképzeléseinek csupán a felét volt képes teljesíteni. Ennek megállapítása a pártellenőrzés során — habár szükséges — lényegében eső után köpönyeg. Az viszont elengedhetetlen, hogy a problémák ismeretében a helyi pártvezetés tevékenyen foglalkozzon a fejlődés megtorpanásának okaival, a nehézségekből való kilábalás lehetőségeivel, feladataival a vállalati kommunisták ezzel kapcsolatos tennivalóival. Ezt is teszik egyébként, s ily módon válik egy korábban lezárt időszak fényeinek tanulmányozása a jövő építésének célszerű eszközévé. Általánosítható tapasztalat, hogy — némi útkeresés nyomán — az idei esztendőben javultak a vállalati munka pártellenőrzésének módszerei, s színvonalában, céljaiban is eredményesebbé érlelődött ez a tevékenység. Az átfogó gazdaságpolitikai elemzés után egyik nagy bútorgyárunk igazgatója azt a „leckét” kapta a pártszervezettől, hogy mindenekelőtt a kommunistákra támaszkodva bátrabban, határozottaban lásson ‘hozzá a belső irányítás korszerűsítéséhez. Van, ahol mélyreható elemzéssel igyekeznek felderíteni, hogy a gazdaságpolitikai agitációs és propagandamunka vajon módszereivel is igazodik-e napjaink bonyolult feladataihoz. Megint másutt olyan kényes kérdésben segített elvszerű döntésekhez a párt- szervezet állásfoglalása, mint a döntési rendszer ütőképesebbé tétele. Módszerbeli alkalmazkodást jelez az a tény, hogy több helyütt „kimennek a területre”, a témában szereplő vállalat, üzem, gyáregység telephelyén tartják ülésüket a vezető testületek, alkalmat teremtve beható, helyi vizsgálódásra. a termékenyebb párbeszédre. A JÓ MÓDSZEREK minél szélesebb körű elterjesztése azért is fontos, mert olyan időkben, amikor csakis a belső tartalékok feltárása adhat új lendületet a vállalatok fejlődésének, ehhez nélkülözhetetlen a gazdasági munka pártirányításának és ellenőrzésének tervszerű, rugalmas érvényesítése. (V. J.) Eger város lakossága 1949- ben 31 844 volt, az elmúlt év végén 61 960. Tehát a megye székhelyén élők száma az elmúlt három évtized alatt megkétszereződött. Bár lassabban, de gyarapodott Gyöngyös és Hatvan lakossága is. Va.ion egyértelműen örvendetes jelenség az urbanizáció, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tízmilliós ország lakosságának egyötöde Budapesten él? Terebélyesedő városaink látványa sokáig büszke örömre késztetett, de mostanában az örömbe egvre több üröm vegyül. A felszabadulás óta a városi lakásépítésekre milliárdokat, a nemzed Jövedelem jelentékeny részét költöttük, de éppen a városokban aligha csökkent a lakásgond. Budapesten — Egerben is — kevés a tanterem és az óvoda, nem sikerült megoldani az egyedül élő idős emberek ellátását, gondozását, zsúfoltak az üzletek, csúcsidőben akadozik a közlekedés. A fejlődés ellent mondásait élezte és siettette, hogy hazánk ipara és közlekedé.se a felszabadulás előtt Budapestre és az északi iparvidékre központosul! A háborút követő években főleg ott folytatódott az iparosítás, ahol ennek feltételei adottak voltak, tehát akadt fejleszteni való üzem, voltak hozzáértő munkások, vagyis folytatódott a városközpontúság. Amikor az ipar centralizálását már nem lehetett fokozni, a 60-as évek után kezdődött a vidéki ipar fejlesztése. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során sokan faluról a városba költöztek, vagy munkahelyükre ingáznak. A város nemcsak nagyobb keresetet, jobb munkakörülményeket jelentett, hanem kényelmesebb, vonzóbb életet, nagyobb kulturálódási, jobb szórakozási lehetőségeket. Tehát gazdasági, társadalmi és szemléletbeli okok következménye, hogy a városba áramlás a szükségesnél nagyobb mértékű és még ma is folytatódik. A városokban nemcsak sok újabb lakást kell építeni, hanem egyre nagyobb, tehát drágább közműveket. egészségügyi, kulturális intézményeket — s mindez az államnak mil- liárdokba kerül. Ezzel egyidejűleg főleg a füzesabonyi és a hevesi járás déli részéből sokan elköltöztek, többnyire csak az idős emberek maradnak régi lakóhelyükön. Az ellentétes jelenségek miatt a városokban már-már elviselhetetlen többletköltségek hárulnak a költségvetésre, a községekben pedig jelentős értékek maradnak kihasználatlanul, vagy idő előtt tönkremennek. Vajon szükségszerű a városok é.s községek — szaknyelven a felsőfokú, középfokú és egyéb települések — ellentmondásos fejlődése? Tétlenül nézzük a nagy költségtöbblettel járó .jelenségeket, vagy észszerűen befolyásolhatjuk a társadalmi-gazdasági fejlődés kiegyenlítődését? Heves megye hatodik ötéves területfejlesztési terveinek alapvető célkitűzése az, hogy az előző tervidőszak kedvező jelenségeit, erősítsék, a kedvezőtleneket megváltoztassák. Az említett gazdasági okok miatt cél a városba költözés fékezése, de ezt gazdasági eszközökkel kell elérni. Az emberi jogok megsértését jelentené, ha megtiltanák a városba költözést. Az adminisztratív intézkedések nem vezetnének eredményre, azért arra van szükség, hogy a községek népességmegtartó képességét fokozzák. Ahol eredményesen, jól gazdálkodik a termelőszövetkezet, élnek a melléküzem- ág. a tsz és az ipari üzem együttműködési lehetőségeivel, a háztáji gazdálkodást megbecsülik és segítik, abból a községből nem vágynak el az emberek, ott építkeznek, ott dolgozni és élni akarnak, A falusi ember kereseti lehetőségeit a szolgáltatás javítását segíti az Elnöki Tanács napokban megjelent törvényerejű rendelete, amely a kisüzemi és a szövetkezeti gazdálkodás szervezeti kereteit módosítja, módot teremt a kisipari társulásokra. kisszövetkezet és gazdasági munkaközösség alakítására. A tanácsi területfejlesztési tervek megfelelő fedezetet szánnak a községek kiskereskedelmi hálózatának fejlesztésére, a magánkereskedelem tevékenységének fokozásával is biztosítani kell, hogy a falusi lakosság a napi cikkeket helyben megvásárolhassa. Heves megyében az ingáé zók száma a következő években lényegesen nem változik. Ezért nagy gondot kell fordítani a közlekedés jó megszervezésére. Ennyi embert nem lehet családostól a városba telepíteni, sokkal kevesebbe kerül a munkásszállítás, főleg akkor, ha minden vállalat nem akarja külön-külön szállítani dolgozóit. A hatodik ötéves terv során 16 alsófokú település kap közműves ivóvízellátást, ezzel 30 000 falusi ember életkörülményét javítják, öt város környéki község közlekedését, alapellátását, telek- juttatását jelentősen javítják. Apc iparosodott. Kisköre részben ipari, részben idegenforgalmi, Poroszló kereskedelmi-idegenforgalmi szereppel rendelkezik. A termelőgazdaságok, az infrastruktúra és a lakásépítés nagyobb lehetősége ezekben a községekben a lakosság megtartását segíti. Az alsófokú központok és a társközségek fejlesztési és egyben lakosságmegtartó lehetősége különböző. Egyes adottságok tekintetében az előző községeket közelitik, de több feltétel kedvezőtlen. A tanácsok választott vezetőit és á szakigazgatási szerveket arra kötelezték, hogy az adottságokat településenként vizsgálják. a kiegyenlített, egészséges fejlődést a hatodik ötéves terv során segítsék. Fazekas László Vismeken gyártják - 120 gazdaságban használják Egy sikeres találmány nyomában*.. A7, állati termékek közül főleg a fej- és a hústermelés növelése csak a fehérjetartalmú takarmányok nagyobb fel- használásával érhető el. Ez nem olcsó dolog, ezért országszerte keresik azokat a módszereket, amelyekkel a drágább, növényi eredetű fehérjék pótlására kevesebb költséggel, iparilag előállítható fehérjéket nyernek. . A találmány Gödöllőn született, pontosabban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karán, amely a viszneki Béke Termelőszövetkezet néhány szakemberével összefogva hozta létre. Egy olyan fehérjetartalmú takarmány- kiegészitő anyagról van szó, amely olcsón iparilag előállítható, nitrogéntartalmú karbamidot tartalmaz anélkül. hogy a szarvasmarhákra mérgezési veszélyt jelentene. A kukoricából, olajból, karbamidból és bentonitból álló keverék sikerrel bizonyította létjogosultságát Háromévi előkészület után a viszneki szövetkezetben meg. kezdték a sorozatgyártását. Ezt persze sokféle üzemi kísérlet előzte meg. Azóta egy kutatásfejlesztési társaság alakult, amelynek főmérnöke Bosevitz Vilmos: — Az első eredmények alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium még 1973-ban 800 ezer forint támogatást adott az új termék előállításához. A biztató nagyüzemi etetési kísérletek nyomán — amelyeket dr. Juhász Balázs, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ tudományos tanácsadója irá-. nyitott — további 1,2 millió forintot kaptunk a MÉM kutatásfejlesztési alapjából. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a Bentokarbnak elnevezett szer a hasonló külföldi takarmánykiegészítőkkel azonos, sőt jobb hatású, miután a szarvasmarhák egy kiló takarmánykiegészítöböl két kiló fehérjét állítanak elő. Két évvel ezelőtt gazdasági társulást hoztunk létre. amelyhez csatlakozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Kara, a Biogál Gyógy- szerárugyár és az Iparszerű Sertéshús termelő Közös Vállalat, amelyek anyagilag is támogatták az új takar- mánykiegészítő anyag előállítását. Különösen a gyöngyösi főiskola vette ki a részét ebből dr. Szemes Lajos igazgató irányításával, dr. Muszély János és dr. Istók Barnabás főiskolai tanárok, valamint dr. Pálinkás István laboratóriumvezető közreműködésével. — Az egyszerű gazdasági társulás nemrég átalakult kutatásfejlesztési társasággá. — veszi át a szót dr. Weibl Ferenc, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jogtanácsosa. — Ez azért jelentős, mert egységbe fogja a termék kutatását, annak szer-vezését, gyártását, valamint 'értékesítését. A tagok száma bővült, miután a Bentokarb nagyüzemi elterjesztése megkezdődött. Mivel a termék egyik alapanyaga a bento- nit, amelyet Istenmezejéről kapunk, igy belépett az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat is. Csatlakozott hozzánk az istenmezeji Béke Termelőszövetkezet, ahol egy bentonitfeldolgozó üzemet hozunk létre, továbbá a Magyar Nemzeti Bank innovációs alapja, amely anyagilag támogatja a termék továbbfejlesztését. összesen hatmillió forintot kantunk - a munkához, ebből három és felet a MÉM. kétmilliót a gyöngyösi'főiskola és félmilliót. a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat bocsátott rendelkezésünkre. Hosszabb tó,von az a colunk, hogy ezt , a társaságot önálló vállalattá fejlesszük. — , Az ú,i terméket elsőként a nagyrédei Szőlőskert Terme, lőszövetkezet tehenészetében próbálták ki. A nagyüzemi etetési kísérletek eredményeiről dr. Lammel András főágazatvezető számolt be: — Kétéves kísérletsorozatot folytattunk és először a tejelőtáphoz adtuk a Bento- karbot. Az összehasonlító adatok alapján azoknak a teheneknek, amelyek ezt kanták. 0.1 százalékkal növekedett a tejük zsírtartalma. A Bentokarb növényi fehérjét, leginkább szóját és - napraforgót pótol. A kísérj letsorozat a húsmarha-te- nyésztésre is kiterjedt. A hizlaláshoz szükséges fehérjének ugyanis csaknem felét ebből a takarmánykiegészítőből nyerték az állatok. Felhasználásával kilónként 2,50—3 forinttal csökkentettük a takarmányköltségeket. Telepünkön egy kiló fehérjét Bentokarbból 13,50-ért nyertünk! Ez is bizonyítja., hogy gazdaságos, és jelenleg a legolcsóbb fehérjeforrás a szarvasmarhák takarmányozásában. A Bentokarb sorozatgyártására a társaság a viszneki Béke Termelőszövetkezetet kérte fel. Csörgő Tibor elnök erről beszél: — Jelenleg az ország 120 gazdaságában már eredményesen alkalmazzák ezt a takarmánykiegészítő anyagot, főleg á szarvasmarha- és a juhtenyésztésben. Györ- Sopron megyében például a nedves kukoricához adagolva használják, sikerrel. Szövetkezetünkben előbb egy kísérleti üzemet hoztunk létre, majd a termék sorozat- gyártására házi építőbrigádunk alakított ki egy na. gyobb üzemet. Ezt gépekkel szereltük fel. összesen hárommillió forintos költséggel. Az idén már sorozatban gyártjuk és 50 kilós zsákokban hozzuk forgalomba a Betokarbot, a Hajdú-Bihar és a Tolna megyei TSZKER irányításával. Óránként két tonnát gyártunk, az erre a célra kidolgozott különleges technológiával: egy angol gyártmányú ATRITOR őrlő-, szárító- és keverőberendezés segítségével. Az idén 2500 tonnát terveztünk, de ennél többet készítünk. Termékünket az ország szinte valamennyi megyéjében ismerik már, így Hevesben is néhány gazdaság alkalmazza. Az utóbbi időbe« ksüftücire Készül a Bentokarb az angol keveröberendezés segítségével is eljutott a híre. miután Svájcból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Belgiumból és Franciaországból is érdeklődnek iránta. A Magyar Nemzeti Bank innovációs alapja ezért s már meglevő mellé egy mintaüzemet is épített, ahol a külföldi érdeklődőknek mutatjuk majd be a Bentokarboh amelyből várhatóan exportálunk is. Társaságunk a Br ranya megyei egyházaskohó ri Béke Term előszövetkezel ben is létrehoz egy Bentr karb-gyártó üzemet, amely nek terveit az AGROBER Heves megyei kirendeltsége iái ATRITOR őrlő-, szárító- és (Fotó: Szabó Sándor) készíti el. Termékünket egyébként legközelebb októberben, a Zalaegerszegen megrendezésre kerülő mező- gazdasági és élelmiszeripari táikiállításon mutatjuk be. Reménykedünk abban, hogy újabb gazdaságok is megvásárolják és alkalmazzák majd az országban. Mentusz Károly HlPnítí cMif G% 1981. szeptember Sfí., szamba!
