Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-26 / 226. szám

Pártmunka a jobb gazdálkodásért ' Fdaw Is ijlroafCTdBShiBial ff) A területfejlesztés érzékeny pontjai Ä TERÜLETI párt vezető­ség a közelmúltban napi­rendjére tűzte a helyben működő nagyüzem termelési és gazdálkodási tevékenysé­gének vizsgálatát. Ezzel nem is lett volna baj. a zavarok ott kezdődtek, amikor a tes­tületi ülésen' az előadó olyan cselekvési, programot ter­jesztett elő. amely a tech­nológia módosítását érintő javaslatot is tartalmazott. Talán nem kell részletezni, hogy — fellobbanó vita után — a testület az elkép­zelési leszavazta. Indoklás: az előterjesztésben foglaltak­ról dönteni nem a pártszer­vezet, hanem a műszaki ve­zetés feladata. Egyértelmű — s nem kí­ván különösebb magyaráza­tot —, hogy amikor a párt- szervezetek gazdasági irányí­tó, illetve ellenőrző tevé­kenységéről beszélünk, akkor nem a kisebb-nagyobb mű­szaki, vagy gazdálkodási fel­adatoknak az illetékes helyi vezetők helyetti megoldásá­ról van szó. Napjainkban. amikor a gazdasági építő munkában szinte az unalomig hangoz­tatott követelmény a minő­ségi tényezők előtérbe kerü­lése, a pártszervezetek sem rekedhetnek meg a beideg- zetí régi gyakorlatnál. A bonyolultabbá vált gazdasági körülmények, a népgazdasá­gi és csoportérdek ismétlő­dő összeütközései sürgetően vetik fel az ellentmondások elemzésének és megoldásá­nak szükségességét. Más szó­val: a gazdaság pártirányí­tásában — és ellenőrzésében — is, voltaképpen a párt­munka lényegét érvényesítő minőségi jellemzőkre helye­ződik a hangsúly. Semmi­képpen sem a termelés, az ellátás vagy a szolgáltatás apró-cseprő zökkenőiben kell ..tűzoltó munkát” magá­ra vállalnia a pártszerveze­teknek. Feladatuk, hogy a part gazdaságpolitikájának érvényesüléséhez elenged­hetetlen emberi tényezők megteremtésében segédkez­zenek, vagy éppen a gátló körülmények elemzése és el­hárítása érdekében cseleked­jenek. Hangsúlyozzuk, nem a napi anyagellátás, az alkat­rész-utánpótlás megoldásán fáradozó diszpéesermunka, „maid mi a jó elvtársi kap­csolatainkkal megszerezzük, ami kell” a cél. A pártszervezeteknek min­denekelőtt a gazdaságpoliti­ka elfogadtatására kell tö­rekedniük. Ha ez megvan, a helyi alkalmazás előmozdí­tása. továbbá a döntések megvalósításának ellenőr­zése, s végül, de nem utol­sósorban az akadályozó okok, a feszültségek feltárása a leginkább fontos. i Sok múlik azon, hogy a helyes vállalati szemlélet, a helyi feladatok kitűzése együtt jár-e a népgazdasági érdek elsődlegességének el­fogadásával. Nagyrészt a pártszervezetek kommunis­táinak felelősségérzetén, politikai érettségén múlik, hogy olyan nagy körültekin­tést igénylő témákban, mint például a termékváltás, a gazdaságtalan tevékenység visszafejlesztése, a munka­erő ésszerű irányítása, az igényekhez alkalmazkodó létszámgazdálkodás, ne csu­pán a helyi csoportérdekek érvényesüljenek, hanem bi­zonyos népgazdasági „rálá­tással” igyekezzenek meg­oldani a helyi feladatokat. RÉGI MAGYAR BETEG­SÉG, hogy vannak jó hatá­rozataink, okos döntéseink, csak éppen a végrehajtás marad el, vagy lesz felemás. Nem is beszélve a határo­zatban foglaltak későbbi szá­monkéréséről, ellenőrzésé­ről. Ezért is kiemelkedő a szerepe a pártszervezetek el­lenőrző tevékenységének. An­nak, hogy a társadalom lel­kiismeretének ■ megtestesí­tőiként ügyeljenek arra, ne csupán írott malaszt marad­jon mindaz, amit különböző szintű vezetőtestületek ko­rábban elhatároztak. Az el­lenőrzés persze akkor hatá­sos, ha nemcsak azt „pináit?" ja ki”, hogy a határozatok követelményeiből mi valósul meg, hanem kiterjed a fel­adatok megoldhatóságának mikéntjére, vagyis számba veszi a reális feltételeket. Országszerte három gyár­egységet működtető elektro­mos készülékeket előállító nagyvállalatunk az előző öt­éves tervidőszakban fejlesztési és rekonstrukciós elképzelései­nek csupán a felét volt ké­pes teljesíteni. Ennek meg­állapítása a pártellenőrzés során — habár szükséges — lényegében eső után köpö­nyeg. Az viszont elenged­hetetlen, hogy a problémák ismeretében a helyi párt­vezetés tevékenyen foglal­kozzon a fejlődés megtor­panásának okaival, a nehéz­ségekből való kilábalás le­hetőségeivel, feladataival a vállalati kommunisták ez­zel kapcsolatos tennivalói­val. Ezt is teszik egyébként, s ily módon válik egy ko­rábban lezárt időszak fé­nyeinek tanulmányozása a jövő építésének célszerű eszközévé. Általánosítható tapaszta­lat, hogy — némi útkeresés nyomán — az idei eszten­dőben javultak a vállalati munka pártellenőrzésének módszerei, s színvonalában, céljaiban is eredményeseb­bé érlelődött ez a tevé­kenység. Az átfogó gazda­ságpolitikai elemzés után egyik nagy bútorgyárunk igazgatója azt a „leckét” kapta a pártszervezettől, hogy mindenekelőtt a kom­munistákra támaszkodva bátrabban, határozottaban lásson ‘hozzá a belső irá­nyítás korszerűsítéséhez. Van, ahol mélyreható elemzéssel igyekeznek felde­ríteni, hogy a gazdaságpo­litikai agitációs és propa­gandamunka vajon mód­szereivel is igazodik-e nap­jaink bonyolult feladataihoz. Megint másutt olyan ké­nyes kérdésben segített elv­szerű döntésekhez a párt- szervezet állásfoglalása, mint a döntési rendszer ütőké­pesebbé tétele. Módszerbeli alkalmazkodást jelez az a tény, hogy több helyütt „ki­mennek a területre”, a té­mában szereplő vállalat, üzem, gyáregység telephe­lyén tartják ülésüket a vezető testületek, alkalmat teremtve beható, helyi vizs­gálódásra. a termékenyebb párbeszédre. A JÓ MÓDSZEREK minél szélesebb körű elterjesztése azért is fontos, mert olyan időkben, amikor csakis a belső tartalékok feltárása adhat új lendületet a vál­lalatok fejlődésének, ehhez nélkülözhetetlen a gazdasági munka pártirányításának és ellenőrzésének tervszerű, rugalmas érvényesítése. (V. J.) Eger város lakossága 1949- ben 31 844 volt, az elmúlt év végén 61 960. Tehát a megye székhelyén élők szá­ma az elmúlt három évtized alatt megkétszereződött. Bár lassabban, de gyarapodott Gyöngyös és Hatvan lakossá­ga is. Va.ion egyértelműen örvendetes jelenség az urba­nizáció, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tízmilliós ország lakosságá­nak egyötöde Budapesten él? Terebélyesedő városaink látványa sokáig büszke öröm­re késztetett, de mostanában az örömbe egvre több üröm vegyül. A felszabadulás óta a városi lakásépítésekre milliárdokat, a nemzed Jö­vedelem jelentékeny részét költöttük, de éppen a váro­sokban aligha csökkent a lakásgond. Budapesten — Egerben is — kevés a tan­terem és az óvoda, nem si­került megoldani az egyedül élő idős emberek ellátását, gondozását, zsúfoltak az üz­letek, csúcsidőben akadozik a közlekedés. A fejlődés ellent mondásait élezte és siettette, hogy ha­zánk ipara és közlekedé.se a felszabadulás előtt Budapest­re és az északi iparvidékre központosul! A háborút kö­vető években főleg ott foly­tatódott az iparosítás, ahol ennek feltételei adottak vol­tak, tehát akadt fejleszteni való üzem, voltak hozzáértő munkások, vagyis folytató­dott a városközpontúság. Amikor az ipar centralizá­lását már nem lehetett fo­kozni, a 60-as évek után kezdődött a vidéki ipar fej­lesztése. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése során sokan faluról a városba költöztek, vagy munkahelyükre ingáz­nak. A város nemcsak na­gyobb keresetet, jobb mun­kakörülményeket jelentett, hanem kényelmesebb, von­zóbb életet, nagyobb kultu­rálódási, jobb szórakozási le­hetőségeket. Tehát gazdasági, társadalmi és szemléletbeli okok következménye, hogy a városba áramlás a szüksé­gesnél nagyobb mértékű és még ma is folytatódik. A vá­rosokban nemcsak sok újabb lakást kell építeni, hanem egyre nagyobb, tehát drágább közműveket. egészségügyi, kulturális intézményeket — s mindez az államnak mil- liárdokba kerül. Ezzel egy­idejűleg főleg a füzesabonyi és a hevesi járás déli ré­széből sokan elköltöztek, többnyire csak az idős em­berek maradnak régi lakó­helyükön. Az ellentétes je­lenségek miatt a városokban már-már elviselhetetlen többletköltségek hárulnak a költségvetésre, a községek­ben pedig jelentős értékek maradnak kihasználatlanul, vagy idő előtt tönkremennek. Vajon szükségszerű a vá­rosok é.s községek — szak­nyelven a felsőfokú, közép­fokú és egyéb települések — ellentmondásos fejlődése? Tétlenül nézzük a nagy költségtöbblettel járó .jelenségeket, vagy ész­szerűen befolyásolhatjuk a társadalmi-gazdasági fejlő­dés kiegyenlítődését? Heves megye hatodik öt­éves területfejlesztési tervei­nek alapvető célkitűzése az, hogy az előző tervidőszak kedvező jelenségeit, erősítsék, a kedvezőtleneket megváltoz­tassák. Az említett gazdasági okok miatt cél a városba költözés fékezése, de ezt gazdasági eszközökkel kell elérni. Az emberi jogok megsértését jelentené, ha megtiltanák a városba költö­zést. Az adminisztratív in­tézkedések nem vezetnének eredményre, azért arra van szükség, hogy a községek népességmegtartó képessé­gét fokozzák. Ahol eredményesen, jól gazdálkodik a termelőszövet­kezet, élnek a melléküzem- ág. a tsz és az ipari üzem együttműködési lehetőségei­vel, a háztáji gazdálkodást megbecsülik és segítik, abból a községből nem vágynak el az emberek, ott építkeznek, ott dolgozni és élni akarnak, A falusi ember kereseti le­hetőségeit a szolgáltatás ja­vítását segíti az Elnöki Ta­nács napokban megjelent törvényerejű rendelete, amely a kisüzemi és a szövetkezeti gazdálkodás szervezeti ke­reteit módosítja, módot te­remt a kisipari társulások­ra. kisszövetkezet és gazda­sági munkaközösség alakí­tására. A tanácsi területfejlesztési tervek megfelelő fedezetet szánnak a községek kiske­reskedelmi hálózatának fej­lesztésére, a magánkereske­delem tevékenységének fo­kozásával is biztosítani kell, hogy a falusi lakosság a napi cikkeket helyben meg­vásárolhassa. Heves megyében az ingáé zók száma a következő évek­ben lényegesen nem válto­zik. Ezért nagy gondot kell fordítani a közlekedés jó megszervezésére. Ennyi em­bert nem lehet családostól a városba telepíteni, sokkal kevesebbe kerül a munkásszállítás, főleg ak­kor, ha minden vállalat nem akarja külön-külön szállítani dolgozóit. A hato­dik ötéves terv során 16 al­sófokú település kap köz­műves ivóvízellátást, ezzel 30 000 falusi ember életkö­rülményét javítják, öt vá­ros környéki község közle­kedését, alapellátását, telek- juttatását jelentősen javít­ják. Apc iparosodott. Kisköre részben ipari, részben ide­genforgalmi, Poroszló keres­kedelmi-idegenforgalmi sze­reppel rendelkezik. A ter­melőgazdaságok, az infra­struktúra és a lakásépítés nagyobb lehetősége ezekben a községekben a lakosság megtartását segíti. Az alsó­fokú központok és a társ­községek fejlesztési és egy­ben lakosságmegtartó lehető­sége különböző. Egyes adott­ságok tekintetében az előző községeket közelitik, de több feltétel kedvezőtlen. A taná­csok választott vezetőit és á szakigazgatási szerveket ar­ra kötelezték, hogy az adott­ságokat településenként vizs­gálják. a kiegyenlített, egész­séges fejlődést a hatodik öt­éves terv során segítsék. Fazekas László Vismeken gyártják - 120 gazdaságban használják Egy sikeres találmány nyomában*.. A7, állati termékek közül főleg a fej- és a hústermelés növelése csak a fehérjetartalmú takarmányok nagyobb fel- használásával érhető el. Ez nem olcsó dolog, ezért ország­szerte keresik azokat a módszereket, amelyekkel a drágább, növényi eredetű fehérjék pótlására kevesebb költséggel, iparilag előállítható fehérjéket nyernek. . A találmány Gödöllőn szü­letett, pontosabban a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karán, amely a viszneki Béke Ter­melőszövetkezet néhány szakemberével összefogva hozta létre. Egy olyan fe­hérjetartalmú takarmány- kiegészitő anyagról van szó, amely olcsón iparilag előál­lítható, nitrogéntartalmú karbamidot tartalmaz anél­kül. hogy a szarvasmarhák­ra mérgezési veszélyt jelen­tene. A kukoricából, olajból, karbamidból és bentonitból álló keverék sikerrel bizo­nyította létjogosultságát Há­romévi előkészület után a viszneki szövetkezetben meg. kezdték a sorozatgyártását. Ezt persze sokféle üzemi kísérlet előzte meg. Azóta egy kutatásfejlesztési társa­ság alakult, amelynek fő­mérnöke Bosevitz Vilmos: — Az első eredmények alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium még 1973-ban 800 ezer fo­rint támogatást adott az új termék előállításához. A biz­tató nagyüzemi etetési kí­sérletek nyomán — amelye­ket dr. Juhász Balázs, az Ál­lattenyésztési és Takarmá­nyozási Kutató Központ tu­dományos tanácsadója irá-. nyitott — további 1,2 millió forintot kaptunk a MÉM ku­tatásfejlesztési alapjából. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a Bentokarbnak elne­vezett szer a hasonló kül­földi takarmánykiegészítők­kel azonos, sőt jobb hatású, miután a szarvasmarhák egy kiló takarmánykiegészítöböl két kiló fehérjét állítanak elő. Két évvel ezelőtt gaz­dasági társulást hoztunk lét­re. amelyhez csatlakozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főisko­lai Kara, a Biogál Gyógy- szerárugyár és az Iparszerű Sertéshús termelő Közös Vállalat, amelyek anyagilag is támogatták az új takar- mánykiegészítő anyag előál­lítását. Különösen a gyön­gyösi főiskola vette ki a ré­szét ebből dr. Szemes Lajos igazgató irányításával, dr. Muszély János és dr. Istók Barnabás főiskolai tanárok, valamint dr. Pálinkás István laboratóriumvezető közre­működésével. — Az egyszerű gazdasági társulás nemrég átalakult kutatásfejlesztési társasággá. — veszi át a szót dr. Weibl Ferenc, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem jogtaná­csosa. — Ez azért jelentős, mert egységbe fogja a ter­mék kutatását, annak szer-­vezését, gyártását, valamint 'értékesítését. A tagok száma bővült, miután a Bentokarb nagyüzemi elterjesztése meg­kezdődött. Mivel a termék egyik alapanyaga a bento- nit, amelyet Istenmezejéről kapunk, igy belépett az Or­szágos Érc- és Ásványbánya Vállalat is. Csatlakozott hoz­zánk az istenmezeji Béke Termelőszövetkezet, ahol egy bentonitfeldolgozó üzemet hozunk létre, továbbá a Ma­gyar Nemzeti Bank innová­ciós alapja, amely anyagilag támogatja a termék tovább­fejlesztését. összesen hat­millió forintot kantunk - a munkához, ebből három és felet a MÉM. kétmilliót a gyöngyösi'főiskola és félmil­liót. a TERIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat bocsátott rendelkezésünkre. Hosszabb tó,von az a colunk, hogy ezt , a társaságot önálló vállalat­tá fejlesszük. — , Az ú,i terméket elsőként a nagyrédei Szőlőskert Terme, lőszövetkezet tehenészetében próbálták ki. A nagyüzemi etetési kísérletek eredmé­nyeiről dr. Lammel András főágazatvezető számolt be: — Kétéves kísérletsoroza­tot folytattunk és először a tejelőtáphoz adtuk a Bento- karbot. Az összehasonlító adatok alapján azoknak a teheneknek, amelyek ezt kanták. 0.1 százalékkal nö­vekedett a tejük zsírtartal­ma. A Bentokarb növényi fehérjét, leginkább szóját és - napraforgót pótol. A kísérj letsorozat a húsmarha-te- nyésztésre is kiterjedt. A hizlaláshoz szükséges fehér­jének ugyanis csaknem felét ebből a takarmánykiegészí­tőből nyerték az állatok. Felhasználásával kilónként 2,50—3 forinttal csökkentet­tük a takarmányköltségeket. Telepünkön egy kiló fehérjét Bentokarbból 13,50-ért nyer­tünk! Ez is bizonyítja., hogy gazdaságos, és jelenleg a leg­olcsóbb fehérjeforrás a szarvasmarhák takarmányo­zásában. A Bentokarb sorozatgyár­tására a társaság a viszneki Béke Termelőszövetkezetet kérte fel. Csörgő Tibor elnök erről beszél: — Jelenleg az ország 120 gazdaságában már eredmé­nyesen alkalmazzák ezt a takarmánykiegészítő anya­got, főleg á szarvasmarha- és a juhtenyésztésben. Györ- Sopron megyében például a nedves kukoricához adagol­va használják, sikerrel. Szö­vetkezetünkben előbb egy kísérleti üzemet hoztunk lét­re, majd a termék sorozat- gyártására házi építőbrigá­dunk alakított ki egy na. gyobb üzemet. Ezt gépekkel szereltük fel. összesen há­rommillió forintos költség­gel. Az idén már sorozatban gyártjuk és 50 kilós zsákok­ban hozzuk forgalomba a Betokarbot, a Hajdú-Bihar és a Tolna megyei TSZKER irányításával. Óránként két tonnát gyártunk, az erre a célra kidolgozott különleges technológiával: egy angol gyártmányú ATRITOR őrlő-, szárító- és keverőberendezés segítségével. Az idén 2500 tonnát terveztünk, de ennél többet készítünk. Termékün­ket az ország szinte vala­mennyi megyéjében ismerik már, így Hevesben is né­hány gazdaság alkalmazza. Az utóbbi időbe« ksüftücire Készül a Bentokarb az angol keveröberendezés segítségével is eljutott a híre. miután Svájcból, a Német Szövetsé­gi Köztársaságból, Belgium­ból és Franciaországból is érdeklődnek iránta. A Ma­gyar Nemzeti Bank innová­ciós alapja ezért s már meg­levő mellé egy mintaüzemet is épített, ahol a külföldi érdeklődőknek mutatjuk majd be a Bentokarboh amelyből várhatóan exportá­lunk is. Társaságunk a Br ranya megyei egyházaskohó ri Béke Term előszövetkezel ben is létrehoz egy Bentr karb-gyártó üzemet, amely nek terveit az AGROBER Heves megyei kirendeltsége iái ATRITOR őrlő-, szárító- és (Fotó: Szabó Sándor) készíti el. Termékünket egyébként legközelebb októ­berben, a Zalaegerszegen megrendezésre kerülő mező- gazdasági és élelmiszeripari táikiállításon mutatjuk be. Reménykedünk abban, hogy újabb gazdaságok is megvá­sárolják és alkalmazzák majd az országban. Mentusz Károly HlPnítí cMif G% 1981. szeptember Sfí., szamba!

Next

/
Thumbnails
Contents