Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-24 / 224. szám
Olszdwski tévébe stéde Szolidaritás: újabb követelések Stefan Öláaowski. a LEMP PS tagja. á KB titkára kedden ette a lengyel televízió- bán elhangzott bestédben elemezte s* országban ki. alakult helyzetét. „A* emberik — mondottó — egyre drámaibb kérdéseket teamek fel árról, mi le** Lengyelór. sxágttón. mivel végződik mindéi. egyeeek me« **t is megkérdezik. vajon nem lész-e polgárháború?” ..Már régen véget kellett volna vetni a hatalom ellen és a hatalomért folytatott hidegháborúnak. Minél hamarabb ráébredünk arra, hogv ez a háború megsemmisíti s népet, annál jobb” — folytatta Olszowski. Bgvesek arra törekednek. hogy a s*oetali*ta tulajdont egy idegen töke részvényé. ve tegyék — mutatott, rá Oteaowáki majd lesaftfÄte: senki se álmodjék arról, hogy országunkban risezaáll á kapitailissmt».” * fimiéketttett rá: a wsjet_ ellen«« megnyilvánulások odavezethetnek. hogy a Saevjétunió esetleg fontolóra ve*» a további segítségnyújtást Gdanskban kedden ülést, tartott a Szolidaritás országot egyeztető bizotleaganak elnöksége. A tanácskozáson, arúelyen rését, vett Lectt Walesa is, három dokumen- tusfcot fogadtak el. Az első a munkákönkonrtányzaton beiül a vállaTafH igazgatók kinevezésével, illetve leváltásával kapcsolatos Szolid«. riták-á! lá^pon tot rógzfbi, a második egy nyitóik ozat, amely ,követeli", hogy a kormány vonja Visa«» a bányászok szoröbátl munkavállalásának öezwifiáésérői ti* nappal ezelőtt hozott rendeletét. A harmadik dokumentum határozat formájában szintén, követel: azV I hogy a Szolidaritás hetilap. J* a szervezet, kongresszusa. I nak teljes időtartam« Alatt I a . afckottaát kétszer na. I gyobb. tehát egymillió» pél. ' ÜÉyeéárhtoén jelenjék meg. Kádár János fogadta el-Kadbafit (Folytatás az 1. oldalról) termelési értéke az idén élért at egymslliérd forintot. A szövetkezet korszerű baromfifeldolgozó üzeméből kikerülő termékek eljutnak Európa számos országába és a Közel-Keletre is. A szövetkezet elnökének tájékoztatója után Kadhafi ezredes hangsúlyozta: hagy érdeklődéssel tekintenek minden olyan módszerre, amelyet Líbiában is bevezethetnek, örömmel fogannák azokat a tapasztalatokat, amelyeket saját hazájukban is hasznosíthatnak. A tájékoztatót kővetően Moamer el-Kadhafi és kísérete a magyar közéleti Vezetők társasagában megtekintette a termelőszövetkezet kukoricatábláját — áhöl a termés betakarításán dolgoznak, ezt követően pedig ellátogattak a szövetkezet baromfitelepére, majd megtekintették Fekete Imre tsz- tag háza táját, s otthonát, ★ Kádár János, » Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a Központi Bizottság székházában megbeszélést. folytatott Moamer el-Kadhafi ezredessel. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részletesen áttekintették a nemzetközt helyzet időszerű kérdéseit) különös tekintettél a közelkeleti térség problémáira) és átfogó eszmecserét folytattak a két ország jól fejlődő kapcsolatairól, nagy figyelmet szentelve a kölcsönösen gyümölcsöző gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeire. ★ Moamer el-Kadhafi esté Líbia budapesti népi irodájának székházában találkozott a hazai és A külföldi sajtó képviselőivel e% válaszolt kérdéseikre. ENSZ-hírek Gromiko-Haig találkozó Szokatlanul éles hangú, a washingtoni propagandaszólamokat visszhangzó beszédet mondott Hani-Dletrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter szerdán az ENSZ-közgyÜlés általános politikai vitájában. Az NSZK külpolitikájának irányítója a Szovjetunió „rendkívüli fegyverkezési erőfeszítéseiről” beszélt, amivel a Nyugat szerinte „nem részi fel a versenyt". Genscher egyszerűen kétségbe vonta a katonai egyensúly meglétét a Kelet és a Nyugat között és megismételte a szovjet -közepes-hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos washingtoni vádaskodásokat. Genscher az „eurorakéták egyenlő és a lehető legalacsonyabb szintén történő” korlátozásáról beszélt. Felszólalásában gyakorlatilag egyoldalú leszerelésre szólította fel a Szovjetuniót, mert akkor — úgymond — nem lesz -szükség az új típusú amerikai rakéták nyugat- európai telepítésére. Aí két német állam közölt' viszonytól “szólva Genscher kijelentette, hogy annak nem «zabad a kelét—nyugati kapcsolatok újabb tehertételévé válnia. Folytatni kell á párbeszédet, minden szinten és előfeltétel nélkül — tétté hozzá Hahs-Dietrich Genscher. ■ér Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozót tartottak szerdán, közép-európai Idő szerint a késő esti órákban New Yorkban, az ENSZ székhelyén. Andrej Gfömi- ko, a Szovjetunió külügyminisztere, mint ismeretes, az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszaka alkalmából érkezett az Egyesült Államokba. Haiggel tartott megbeszélésének különleges jelentőséget kölcsönöz, hogy ez volt az első kormányszintű kapcsolatfelvétel a Szovjetunió és a kilenc hónapja hivatalba lépett új amerikai kormányzat között, A találkozó színhelye az Egyesült Államok állandó ENHZ-képviselete volt, a hétfőre tervezett második szovjet—amerikai megbeszélést viszont a szovjet ENSZ-képviseleten tartják. Előzetesen mind Halg, mind pedig Andrej Gromlkö kijelentette: ennek a találkozónak az egyik konkrét célja a közepés hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásával kapcsolatos tárgyalások előkészítése. Szovjet részről emellett több ízben sürgették a Car- ter-kormányzat hibájából abbamaradt szélesebb fegy- verzetkorlátozási eszmecserék űjrafelvételét. A külügyminiszteri találkozó előzményeit megfigyelők ked-vezötleneknek ítélték. Mindazonáltal a nemzetközi élet és a szovjet— amerikai kapcsolatok problémáinak megvitatása. tekintettel a két, nagyhatalom külön leges felelőssegére, fontos fejlemény lehet az utóbbi időben megnövekedett nemzetközi! feszültség enyhítése szempontjából. ★ Az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakának általános Politikai vitájában Sah Mohamed Doszt afgán ktilgymi. nisrter megerősítette, hogy kormánya kész közvetlen tárgyalásokat folytatni Pakisztánnal és Iránnal kapcsol a tóik norm« 1 izrt lásó ml. A külügyminiszter közölte: az ülésszakon résztvevő afgán küldöttség fel van hatalmazva arra, hogy közvetlen két- vagy háromoldalú tárgyalásokat folytasson a pakisztáni és az iráni küldöttséggel a kabüll kormány augusztus 24-i javaslatai alapján. Sah Mohammed Doszt arra kérte wn Id heim ENSZ-főtitkárt, hogy ő vagy képviselője legyen jelen a tárgyalásokon. | Külpolitikai kommentárunk | Józanság ás felelősségtudat ( Az ENSZ-közgyűlés ülésszaka 'mindig híven tükrözi A ] < világ változásait. Így van ez most Is, a 36. ülésszakon > , már az első napokban kitűnt: mely országok tartoznak > , a józanság és felelősségtudat táborához és melyek fog. i j lalkoznak szinte kizárólag a felelősség áthárításának ki- 5 í «őrleteivel. ^ !■ A nemzetközi közvélemény természetesen a legnagyobb > !> érdeklődéssel a Szovjetunió és az Egyesült Államok kül. £ I ügyminisztereinek felszólalását várja. A két beszéd csak- ( nem valamennyi vonatkozásban egymás szöges ellenté. < tének minősíthető. „Alexander Haig külügyminiszter — t jelentette ki az egyik legnagyobb amerikai televíziós há_ ) lózat. a CBS kommentátora — egyszerűen nem vett tu_ > í domást a világpolitika fő kérdéseiről.” Andrej Gromikö. ( 1 a szovjet diplomácia Vezetője ezzel szemben követkézé- í I ' tesen sorra vette a Jelenlegi bonyolult világhelyzet sziáte > minden elemét. ; Gromiko élesen bírálta azokat, akik azt állítják, hogy í a békénél vannak fontosabb dolgok, akik a tűzzel ját- \ szanak. Azokat, akik számára ha valami nem tetszik. > egyszerűen „szovjet beavatkozás” vádját harsogják, mi- $ közben Kubától Lengyelországig és Kambodzsától Líbia. S ig gátlástalanul beavatkoznak más országok belügvéibe. \ „Washingtonnak — mondotta Gromiko mintegy e maga- t tartás modelljeként — nem tetszik a szocialista Kuba. j De fel lehet tenni a kérdést, vajon az Egyesült Államok < társadalmi rendszere mindenkinek tetszik-e?.” ? A békés egymás mellett élés a gyakorlatban éppen azt > Í l Jelenti, hogy a különböző berendezkedésű országoknak i közös érdekek alapján kell közösen cselekedniök a ném_ < zetközi1 feszültség enyhítéséért, a népek közötti barátság > és együttműködés ápolásáért, Sajnos, az Egyesült Államok 1 jelenlegi vezetése ezzel éppen ellentétes Irányban halad £ i — sok tekintetben visszafelé, a hidegháború országútién, t J Ezzel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter megállt- 5 í pította: a Szovjetunió „bekerítése és visszaszorítása”, a ? világhatalmi célok szolgálatában gőzerővel fejlesztett tá_ > S maszpontrendszer, a fegyverkezési hajsza fokozása. Ari- 1 < nak enyhítése helyett, a nemzetközi kapcsolatok törté- ^ \ netében párját ritkító gyalázkodó propaganda — éz a £ ) mai washingtoni politika lényege. j De természetesen nem mindenáron. Nem lehet egyszer. \ • re békéről beszélni és új meg új fegyvereket dobni i $ mérleg serpenyőjébe, amerikai—kínai katonai égyüttmü- ^ < ködést kiépíteni, és ebbe Japánt '» bevonrti, Az enyhülés- 1 í hez a párbeszéd folytatása szükséges, ehhez viszont konst- > í ruktív lépések kellenek. Ilyen lépés lehetne egy olyan ! 1 nyilatkozat elfogadása, amely kimondja: az emberiség- s j gél szembeni legsúlyosabb bűnt követik el azok az álla. $ \ mok és államférfiak, amelyek és akik elsőként alkalmaz. > nak nukleáris fegyvert. A nemzetközi feszültség enyhü- > > lését segíthetné a SALT-megállapodás amerikai rattfi. í \ kélása, a neutronfegyverről és az európai rakétatelepí- £ j tésekről szóló döntések tárgyalásos felülvizsgálása, front., j 1 ‘ áttörés elérése a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon, / pozitív rendezési erőfeszítések a Közel, és Távol-Keleten, > és így tovább, \ „Mindent meg kell tenni, annak bizlosftására. hogy a > haszadik század hátralevő két évtizedében a népek béké. / I bén élhessenek” — mondotta a szovjet külügyminiszter. > Attól, mennyire fogadják meg ezt a felhívását * többi ér. \ dekelt hátálmak, a világ sorsa, az emberiség Jövójé fügé. i Marmát Endre j Á konzervativizmus esélyei a fejlett tőkés országokban * ÉGBSEEN a hatvanas ÉVEM VÉGÉIG egyes felületes szemlélők számára úgy tűnhetett, hogy a második Világháború után a kapitalizmus megoldotta alapproblémáit, Korábban, a világháború előtt, a gyors gazdasági növekedés válságokat eredményezett; most a tőkés állam beavatkozása révén a rendszer kiküszöbölte a gazdaság működését megbénító zavarokat: elkerülte a válságokat. a nagyarányú mtm- kánéfküliségét. az inflációt. Korábban a termelés növekedése a munkások alacsony , szintű fogyasztásán alapult: rrtóét ee a fogyAsztás kibővült: * kapitalizmus létrehozta a „fogyasztói társadalmat”. Korábban a gazdagság felhalmozása a szegénység. A nyomor felhalmozódása révén jött létre; most a növekvő gazdagság mellett iavultak a munkások munkakörülményéi, életfeltételéi. a munkabéréket szociális juttatásokkal egészítik ki. A nagy vagyonokra progresszív adót vetettek ki. bevezették A munkanélküli se- f géiyt. a betegbiztosítást, a családi pótlékot stb. — a ka- 1 pitalizmus megteremtette a 1 „jóléti államot”. E folyamatok azután ellene hatottak a tőke és a munka közötti ellentét éleződésének, alapjául szolgáltak a társadalmi- pólitikai konfliktusok „kezelésének”. G,SOMOs Mái. szeptember 24„ csütörtök A társadalmi fejlődésnek ez az iránya Nyugat-Erópá- ban összekapcsolódott a politikai erőviszonyok átrendeződésével. A polgári pártokkal szemben megerősödtek és több nyugat-európai országban hatalomra jutottak a szociáldemokrata pártok. S ez nem véletlen: a szociáldemokrácia a polgári pártokhoz képest energikusab- ban és következetesebbén képviselte a kapitalizmus megreformálásának, az állami beavatkozás kiterjesztésének programját, a „jóléti állam" megteremtésének követelését. A szociáldemokrácia. amely jelentős munkásbázisra támaszkodott, jó esélyekkel rendelkezett a tőke és munka, a gazdaságpolitika és a szociálpolitika ellentéteinek enyhítésére, a szakszervezetek és a tőke együttműködésének megteremtésére. Ezek az esélyek azonban szorosan kötődnek a gyors gazdasági növekedés feltételrendszeréhez. A HATVANAS ÉVEKIIEN TEHÁT úgy tűnhetett, hogy a kapitalizmusnak a gazdasági. társadalmi, politikai ellentétek közvet.i lésére, kiegyenlítésére törekedő modellje összességében sikeresen működik. leküzdötte, megszelídítette korábbi, a rendszer egészét fenyegető ellentmondásait. Ám a fejlett tőkés társadalomnak ez az önértékelése már 1968-ban, a diákmozgalmak évében súlyosan megkérdőjeleződött. A diákmozgalmak baloldalról kérdőjelezték meg a modem kapitalizmus rendszerét, s kivitték az utcára a filo- aóíiaá magaskultúrának a „fogyasztói társadalom”, a manipuláció felett gyakorolt elméleti kritikáját. Ez a mozgalom azonban végül is elszigetelődött. nem változtatta meg a politikai erőviszonyokat, nem forgatta, fel a kialakult társadalmi berendezkedést. E kudarcot így a polgári és szociáldemokrata reformizmus saját törekvéseinek igazolásaként tekintette, annak bizonyítékát látta benne, hogy a radikális vagy szélsőséges antlkapitólizmus programja nem rendelkezik megfelelő társadalmi bázissal, s hogy az előrehaladás egyetlen lehetséges útja az állami beavatkozáson alapuló tőkés társadalmi rendszer fenntartása, illetve a rendszernek a lépésenkénti reformokon alapuló továbbfor- máliaa. Ez,t a politikát érte most már más, konzervatív irányú támadás a 70-es években. Az elmúlt évtizedben a fejlett kapitalista országokban hosz- szú Idő óta először gazdasági válságtendenciák jelentkeztek: a növekedés lelassult, a munkanélküliség és az infláció együttesen és felerősödve jelentkezett. Az eddig oly sikeres reformista politika ezzel súlyos dilemmák elé került. Ha a kereslet növelése révén ösztönözni kívánja a termelést, hogy visszafogja a munkanélküliséget, akkor egyúttal növeli az inflációt, amt visszafogja a termelés növelését — s így a kitűzött cél nem érhető el. Ha az infláció lefékezésével kíván kilábalni a válságból, akkor korlátoznia kell az. összkeres- ■letet. aminek következtében csökken a termelés növekedésének Uterne;.--® <os«ább nő a munkanélküliség. Ez pedig már önmagában veszélyezteti a tőke és a munka további együttműködését, veszélyezteti a reformista politika társadalmi bázisát. Sót. a gazdasági növekedés visszafogása kisebb vagy nagyobb mértékben aláássa a „jóléti állam” vívmányait,' mivel csökkenti h szociális kiadásokra fordítható bevételek összegét. Ez pedig a társadalmi destabllizáció újabb tényezőjévé válik. A GAZDASÁGI VÁLSÁG TENDENCIÁK megjelenése tehát nagymértékben korlátozza a polgári vagy szociáldemokrata reformizmus cselekvési körét, újra kérdésessé teszi a gazdaságpolitikai és szpciálpoiitlksi célok összeegyeztethetőségét. felborítja « tőke és a munka, a munkaadó^ és a szakszervezetek közötti korábbi egyezséget. gyengíti a reformista politika legitim (törvényesen elfogadott! jellegét, társadalmi bázisát. A hatalmon levő reformista pártok esetében azt is számításba kelt venni, hogy a gazdasági válságjelenségeket, ezek következményeit a választók egy része a reformista politika kudarcaként értékéi!, s elfordul a pártoktól. Mindez együttesen jelentős részben magyarázza azt. miért gyengültek a reformista, szociáldemokrata pártok pozíciói a 70-es években, s miért erősödtek meg a konzervatív polgári erők, amelyek több országban kormányt. is alakíthattak. A konzervatív politika a gazdasági nehézségek leküzdésére radikális kúrát ajánl. Ezt annál könnyebben teheti, mivel nem, vagy kevésbé kötik meg a kezét a reformista pártok által vállalt társadalompolitikai értékek és célok. A konzervatív gazdaságpolitika az állam) beavatkozás visszaszorítását, a veaztéeéges üzemék bezárását. az állami támogatások korlátozását, az állami tulajdon egy részének magántulajdonná való visszaváltozta- tását, a piaci verseny élénkítését tekinti feladatának. A munkanélküliség és Infláció elleni küzdelemben az utóbbit teszi meg az első számú ellenségnek: az infláció korlátozását vállalja a munka- nélküliség növelésének árén is. Ez már önmagában élezi a társadalmi konfliktusokat, de ehhéz még további feszültségek is járulnak. Az infláció megfékezésé a kereslet csökkenését, a termelés visszafogását hozza magával. Ezt ellensúlyozandó a konzervatív gazdaságpolitika a magántőke termelési kedvét többek között az adók csökkentésével próbálja növelni. Az adók csökkentése azonban a költségvetési bevételek csökkenését erédmé- nyezi, amit a konzervatív kormányzat a szociálpolitikai kiadások m«6rnyirbálása révén egyenlít ki. Ez pedig ismét a dolgozórétegek helyzetének relatív rosszabbodását eredményezi. MINDEZ MÁR UTAL A KONZERVATÍV POLITIKA szabadságának korlátóira is. A társadalom feltehetően akkor tűri el a fenti intézkedéseket. az életkörülmények rosszabbodását, ha az hosz- szabb távon a gazdasági növekedés megélénküléséhez vezet. A konzervatív politika tehát — ha nem adja fel vagy nem módosítja eredeti programját —, csak akkor számíthat a választók szavazataira, ha a gazdasági folyamatok kedvező alakulását tudja számukra felmutatni. Ha ném így lesz. akkor a konzervatív politikai irányzat esélyei arra. hogy tar- tósabban birtokolja a politikai hatalmat a fejlett tőkés országokban. meglehetősen csekélynek látszanak. 1 Gedeon Péter I BUDAPEST Oltárt Miklós, a Magyár Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán fogadta Jean-Pier. re Thystere-TchfCayst, a Kongói Munkáspárt. Politikai Bizottságának tagját, aki üdülésen tartózkódlk hazánkban. TOKÍÖ Szerdán nagyszabású amét rikai—japán közös tértgéri hadgvakóélftt kezdődött á kétoldalú katonai együttműködés további bővítésének jegyébén. BECS Csütörtökön újra benépesül a bécsi Hofburg Bedeuten terme: megkezdődik a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölesőnős csökkentéséről folyó tár- gvalássorozát 35. fordulójá. ja. A megelőző szak ást július 23-án fejézte be munkáját. VARSÓ Wojciech Jaruzelski héd- seregtábornok, miniszterelnök, nemzetvédelmi miniszter kedden fogadta a ten- gyelországban tartózkodó Aruitoli) Gribkov hádserég. tábornokot., a Varáéi SZér- ződés egyesített fegyVerés erőinek törzsfőnökét. A baráti légkörben lefolyt találkozón az egyesített fegyveres erőkben részt vevő hadseregek kiképzéséről és harckészségéről volt saó. /
