Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-24 / 224. szám

öt megye részvételével Ideológiai tanácskozás Noszvajon Öt megye — Borsod, Nóg- rád, Szabolcs, Pest és He­ves — ideológiai titkárai, propaganda és művelődési osztályvezetői, közművelő­déssel, művészettel foglalko­zó munkatársai tartottak tegnap tanácskozást Noszva. jón. A résztvevőket — kö­zöttük Rétid Andrást, a Köz­ponti Bizottság alosztályve­zetőjét és Horváth Árpádot, a KB munkatársát — Virág Károly, a megyei pártbizott. ság titkára köszöntötte, majd a propaganda és művelődési osztályvezetők számot adtak a kulturális élet pártirányi- tásáról, az időszerű műve­lődési, ideológiai kérdések­ről. A megyénkben folyó munkáról Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság osztályve. zetője tájékoztatta a megje­lenteket. Repülőgépek a mezőgazdaság szolgálatában Sajtótájékoztató és bemutató Budaörsön A mezőgazdasági termelés jelenlegi színvonalán a légi járművek nélkülözhetetlen­né váltak a nagyüzemekben. Erre mutatott rá Sizerdán délelőtt Budaörsön — légi bemutatóval színesített saj­tótájékoztatóján — Farkas László, a MÉM repülőgépes szolgálatának főigazgatója. Elmondta, hogy hazánkban az első mezőgazdasági re­pülési kísérletek 1953 nyarán kezdődtek burgonyakárte­vők elleni védekezéssel. A kísérlet eredményei alapján egy évvel később szovjet szakmai és technikai segít­séggel indultak el hazánk­ban az első repülőgépek az üzemekben. 1954-ben már csaknem háromezer hektár­ra szórták a vegyszereket a magasból. Az önállóan szervezett magyar mezőgazdasági re­pülés azonban csak 1959 feb­ruárjában. a Repülőgépes Növényvédő Állomás létre­hozásával született meg. A nagyüzemi termelés jelenlegi szerkezete megfelelő feltéte­leket. biztosít a nagy telje­sítményű mezőgazdasági re­pülőgépek és helikopterek al­kalmazására is, A szolgálat gépei tavaly már csaknem ötmillió hek­tárra szórtak műtrágyát, növényvédő szert. Tehát minden mezőgazdasági mű­velés alatt álló területet évente legalább egyszer légi úton kezelték. A levél trá­gyázás döntő többsége, a ga­bonafélék, a napraforgó, a rizs. a cukorrépa, a burgo­nya növényvédelmi munkái­nak jelentős része, továbbá a nagyüzemi szőlőterület védelmének csaknem 65 szá­zaléka — Heves megyében is — a repülőgépekre, heli­kopterekre vár. A hetvenes évtizedben megszülettek a termelési rendszerek és ennek nyomán növekedett a mezőgazdasági légi szolgáltatás iránti igény is. Ma mér a géppark janu­ár közepétől egész évben fo­lyamatosan dolgozik, a he­likopteres brigádok pedig április közepétől szeptember végiéig állomásoznak a gaz­daságokban. Egy-egy brigád évenként átlagosan 3X0—430 órát tölt a. .levegőben, de előfordulnak 600—700 órás kiemelkedő teljesítmények ts! A VT. ötéves tervben be­fejeződik a budaörsi központ teljes felújítása. Lehetővé válik így a még magasabb színvonalú pilótaképzés és továbbképzés. A jelenlegi géppark 1987- ig alkalmas folyamatos munkára. A szolgálat a jö­vőben korszerűsíti a repü­lőgépek földi kiszolgálását, támogatja korszerű rakodó­gépek beszerzését a növény, védelmi .technológiai korsze­rűsítését. A megyében egyébként je­lenleg három repülőgép dol­gozik ezerötszáz hektáron, a napraforgó lombtalanitását végzi. Hevesiben állandóan hat repülőgép segíti a me­zőgazdasági munkákat. Mentusz Károly Barangolások Felső-Ausítriaban f3.) Ái ©*ső itíagyar bemutatkozás Az osztrák nemzetközi kapcsolatok magyar szempontból különösen fontosak, mert szomszédunk hazánk egyik leg­jelentősebb tőkés kereskedelmi és kooperációs partnere. Ezen kiviil a földrajzi közelség, a történelmi hagyományok és ezzel összefüggésben a fogyasztói szokások hasonlósága, nem utolsó sorban pedig Ausztria semlegessége kedvez gazdasági együttműködésünk további elmélyítésének. Kétévenként az őszelőn a világ különböző részeiből Riedbe várják a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó, növényvédő üzemeket, cége­ket. így volt ez most szep­temberben is. amikor 31 ország — közöttük először Magyarország is — bemu­tatkozott termékeivel a riedi mezőgazdasági kiállításon és vásáron. Vásár volt ez a javából, a kiállítók színes bemutatója fogadta a látogatókat, hi­szen a kiskert! szerszámok­tól a nagy teljesítményű arató-cséplőgépekig sok min­dent bemutattak az érdek­lődőknek. Az idei riedi ki­állítás méltán reprezentálta azokat a fejlesztéseket, me­lyeket a legnagyobb cégek folytatnak a 80-as évek me­zőgazdasági erő- és munka­gép rendszerének kialakítá­sára, valamint az energia- hordozók körének bővítésé­re. Hogy Ausztriában és vi­lágszerte is mennyire szá­mon tartják ezt a kiállítást, az bizonyítja, hogy 1965 óta a mindenkori szövetségi el­nök nyitja meg. Ezúttal dr. Rudolf Kirschläger köztár­sasági elnök mondott beszé­det. Tíz nap alatt pedig több mint egymillióan jöt­tek Riedbe a kiállítás meg­tekintésére. A vásár igazgatója 11 esz­tendeje Jakob Majer. Irodá­jában beszélgettünk a nem­zetközi mezőgazdasági se­regszemle fogadtatásáról. — 1867-re, a magyar— osztrák. kiegyezés évére nyú­lik vissza .a riedi vásár kez­dete — mondta az igazgató. — 1967-ben. a vásár szü.3- tésének 100. évfordulójára színes -kiadványt készítet­tünk. amely végigvezet a ré­gi idők emlékein. Lényegé­ben egy kézműipari kiállí­tásként indult valaha. Pol­gárokból álló csoport kez­deményezte a vásár rende­zését. Aztán annyira jól si­került, hogy többször is megismételték és az 1900-as évek elején kiállították az Ausztriában gyártott első Jákob Majer igazgató: — Az idei riedi vásár 183 ezer négyzetméteren mutatta be a világ élenjáró cégeinek ter­mékeit mezőgazdasági gépeket is. 1953-ig kellett azonban vár­ni, amíg a riedi vásárt, oszt­rák nemzeti mezőgazdasági kiállítássá szervezték. Leg- újabbkori története pedig alig hat esztendővel ezelőtt, 19 75-ben kezdődött, mióta nemzetközi mezőgazdasági kiállításként szerepel. Azzal lett nemzetközi, hogy már 1975 előtt is nagyon sok külföldi országból érkeztek kereskedők ide. hogy meg­tekintsék és megvásárolják az osztrák mezőgazdasági gépipar legjobb termékeit. A mostani kiállítás a legna­gyobb területen, 183 ezer négyzetméteren mutatta be a világ élenjáró cégeinek ter­mékeit. Itt volt a japán Su­zuki és Honda gyár, melyek főleg kiskerti gépekkel, te­repjáró kocsikkal mutatko­zott be. Az úgynevezett transznacionális vállalatok közül eljött a holland Phi­lips, amely a mezőgazdasági üzemekben .is használható számítógépeit hozta el. Auszt­riából a Pöttinger, a Steyr, a Berger gépgyártó üzemek, Dániából a Constielbe, a Német Szövetségi Köztársa­ságból a Claas, a Pheint, a Toyz, Angliából a Ford és a Sikerrel jelentkezett a nálunk Deerc-cég kombájnjaival Brown, Itáliából a Fiat, az Egyesült Államokból a John Deere, valamint a Hesston mutatkozott be.. A szocialis­ta országokból a Szovjetunió Bulgária, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köz­társaság, Lengyelország és Magyarország vett részt a kiállításon. Az állattenyész­tőknek főleg az olcsó, de kor­szerű szarvasmarha, sertés- és juhászati istállókat, vala­mint a takarmányozás mód­szereit mutattuk be. — Magyarország mivel je­lentkezett a vásáron? — Örömünkre szolgál, hogy Magyarországot elő­ször üdvözölhettük Riedben, melyet a KAPOSGEP és az Észak-magyarországi Vegyi Művek képviselt termékei­vel. Ez is jól szolgálta a mélyülő osztrák—magyar gazdasági kapcsolatokat. A kaposváriak mezőgazdasági gépeket, közöttük mély- műtrágyázót, altalajlazítót, rotációs kultivátort, hom­lok- és bálarakodót hozták a vásárra. Az Észak-magyar­országi Vegyi Művek pedig kukorica gyomártószereket mutatott be. A kiállításon célunk volt az is, hogy a korszerű gépekkel és beren­dezésekkel együtt a látoga­tók megismerjék a korszerű falusi építkezés módjait. Ezért bemutattuk a fából • gyorsan építhető modern fa­lusi ház modelljét és annak berendezéseit a konyhától a fürdőszobán át az udvarig. Szemléltettük az energiahor­dozók • körének bővítésére irányuló törekvéseket, amely napjaink egyik kulcskérdé­se a gazdaságban! így a napenergia és a fahulladék­ból nyert energia hasznosí­tását mutattuk be. Ez Auszt­riában különösen jelentős, hiszen országunk területé­ig ismert amerikai John (A szerző felvételei) nek csaknem 35 százalékát erdők borítják. A fa tehát ehhez is rendelkezésünkre áll. Örömmel mondhatom, hogy a kiállítás elérte célját nemcsak azzal, hogy többen érdéklődtek, mint két esz­tendővel ezelőtt, hanem sok­kal több kereskedelmi tár­gyalást is folytattak az ide érkezett szakemberek. Ennek eredményeként számos üzle­tet is kötöttek. Példaként említettem a sikeres magyar bemutatkozást. A KAPÓS- GÉP a traktorra szerelhető árokásó gépének importjá­ra a svédországi Berena— Trading cég ausztriai leány- vállalata kötött szerződést,' a magyar NIKEX Külkereske­delmi Vállalat közreműkö­désével. Az Észak-magyar­országi Vegyiművek pedig a kukorica gyomirtószerek jö­vőbeni közös gyártására a linzi Chemical-lal kötött megállapodást. — Mire készülnek a két év múlva következő vásá­ron? — Miután Európában az egyik legnagyobb mezőgaz­dasági kiállítás a riedi, en­nek megfelelően szeretnénk továbbfejleszteni 1983-ban a vásár tartalmát. Igyekszünk majd szakosítani a mezőgaz­dasági gépek, élelmiszeripari és faipari termékek, vala­mint egyéb fogyasztási cik­kek körére. Igyeszünk meg­őrizni a kiállítás reprezenta­tív színvonalát, amely kife­jezi a világgazdaság, ezen belül az élelmiszer-termelést segítő tudományos és tech­nikai eredményeket. Bízunk abban is, hogy két év múl­va ismét találkozunk majd magyar kiállítókkal Riedben. (VEGE) Mentusz Károly A mezőgazdaságról, környezetvédelemről Tanácskoztak képvísetöink Képviselőink látogatása a hatvani konzervgyárban '.Fotó: Perl Márton) Kongresszusi kiildöttválasztás a fogyasztási szövetkezetekben Hagyományosan a soron következő országgyűlési ülés­szak előtt találkoznak me­gyénk képviselői, hogy fel­készüljenek a parlamenti ta­nácskozásra. Ezúttal Hatvan­ban rendezték meg a képvi­selőcsoport ülését. Tegnap délelőtt a konzervgyári mű­velődési házban köszöntötte a képviselőtársakat, s a meg­jelent vendégeket — köztük Szeliczki Józsefet, a megyei párt-vb tagját, a konzerv­gyár művezetőjét, dr. Molnár Gyulát, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét, a város és az üzem több vezetőjét — dr. Novák Pálné. a képvise­lőcsoport vezetője. Az or­szággyűlésre készülő képvi­selőket két témakörben tá- j- öztatta Marótx Sándor, a megyei tanács elnökhelyet­tese. Elsőként szűkebb ha­zánk mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzeté­ről tárt átfogó képet a je­lenlevők elé. Kiemelte töb­bek között azokat az ered­ményeket, amelyeket a kö­zös gazdaságok, s a velük szoros kapcsolatban levő élelmiszeripar elért az utób­bi esztendőkben. Mint hang­súlyozta: egyes területeken az országos átlagnál szeré­nyebben, más területeken pedig gyorsabban fejlődött, hozzájárulva a lakosság el­látásához. illetve az export- termelés növekedéséhez. Ezt a növekedést segítette a ter­melékenység emelkedése, az anyagi-műszaki ellátottság javulása, a szakosodás, a kooperáció és az iparszerű termelési rendszerek terje­dése, Továbbá a nagy- és s kisüzemek közötti együttmű­ködés. A gazdálkodásra és a termelésre jellemző adatok elemzését követően mondták el véleményüket a képvise­lőcsoport tagjai. Fábryné Dobat Ilona. Sas Kálmán. Szabó Imre. Komjáthy Ala­dár. dr. Novák Pálné. Vaskő Mihály, Vadkerti Miklósáé és Úszta Gyula kitért azok­ra a feladatokra, amelyek a mezőgazdasági üzemek, il­letve az élelmiszeripar előtt állnak. Felhívták a figyel­met, hogy rendszeres tapasz­talatcserére van szükség a jövőben is, hogy a közös gazdaságok szakemberei megismerhessék: mit hol csinálnak a legjobban, leg­eredményesebben. Szóltak továbbá az azonos feltételek között dolgozó, de eltérő eredményességgel gazdálko­dó szövegezőtekről, misze­rint ha sikerül megszüntetni a közöttük levő különbsége­ket, akkor az milliókban, a termékek tonnáiban jelent­kezik majd. Szükséges — hangsúlyozták —. hogy min­denütt megtalálják a körül­ményekhez. az adottságok­hoz igazodó termelési szer­kezetet, profilt. Különösen foglalkoztatta a képviselő­ket a parlagterületek hasz­nosításának lehetősége, s egy sor olyan kezdeményezés, amely lehetővé teszi az ol­csó. de jó minőségű termé­kek előállítását, a lakosság folyamatos ellátását. A továbbiakban az embe­ri környezet védelméről szóló törvény végrehajtásá­nak megyei tapasztalatairól esett szó. A jó kezdeménye­zések mellett felsorolták azo­kat a teendőket, amelyek a levegő, a vizek, a termőte­rületek, a természetvédelmi tájak megóvását, gondozását célozzák. Ezzel kapcsolatban errielték ki, hogy a hatvani konzervgyárban * is számos intézkedés született a környe­zetszennyezés csökkentésére. Erről, valamint a gyár csak­nem 1200 fős kollektívájá­nak munkájáról az üzemlá­togatás során Eperjesi László megbízott igazgató tájékoz­tatta a résztvevőket. A kép­viselők megtekintették a pa- radicsomfeldolgozást, majd a sűrítmény konzerválását. Érdeklődésükre a gyáriak el­mondották, hogy a hatvan kilométeres működési körzet gazdaságai mintegy 100 ezer tonna nyers paradicsomot küldenek a feldolgozóba, s a termelés 85 százalékát szál­lítják a külföldi megrende­lőknek. A csoportülés az üzemlá­togatással fejeződött be. (szilvás) (Tudósítónktól) A fogyasztási szövetkezeti' mozgalom életének jelentős eseménye közeledik: novem­ber 15—16-án tartják a moz­galom IX. kongresszusát. A fontos eseményt megelőző­en szerdán a megye fogyasz­tási szövetkezeteinek küldöt­tei Egerben, a MESZÖV- székház tanácstermében gyűltek össze, hogy megvi­tassák a kongresszusi tézise­ket és megválasszák a kong­resszusi küldötteket, és az országos tanácsba delegálta­kat. A tanácskozás résztvevőit dr. Molnár Ferenc, a MÉ­SZÖV elnökhelyettese kö­szöntötte csakúgy, mint az ■ elnökségben helyet fogla'ó dr. Kovács Sándort, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettesét, So­mod! Lajost, a megyei párt- bizottság és Miskolczi Lászlót, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályvezetőjét'. A kongresszusi irányelvek szövetkezeti vitájának ta­pasztalatairól Klaisz Ferenc, a MÉSZÖV elnöke adott szá­mot. Elmondotta, hogy az el­múlt öt évben az áfészek ár­bevétele 65 százalékkal nőtt is megközelítette a 3,8 mil- liárdot. Jelentős erőfeszíté­sek történtek a kulturált kereskedelem mezualótítatá­ra, a zöldség-gyömölcs ellá-' tás javítására. Az elmúlt évben a megye szövetkeze­tei már több mint 1400 va­gon árut vásároltak fel és adtak a lakosság ellátásához. A takarékbetétek ösz- szege öt év alatt csak* nem megkétszereződött, és a növekedés meghaladta a 700 millió forintot. A tanácskozáson többek között felszólalt dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnök- helyettese, aki elismerését fejezte ki a megye szövet­kezeti mozgalmának, a két kongresszus közötti időszak­ban végzett munkáért. A ta­nácskozás döntése szerint a három ágazatból 31 küldött képviseli majd megyénket a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusán. A küldöttek titkos szavazással hat kép­viselőt az Országos Szövet­kezeti Tanácsba is megvá­lasztottak. Az Országos 'Szö­vetkezeti Tanács tagja lett Zachar Gábor, az egri áfész elnöke, dr. Molnár Ferenc, MÉSZÖV-elnökhelyettes, Jó- zsa Józsefné, a hatvani áfész dolgozója, Bocsi Imre, a fü­zesabonyi takarékszövetkezet elnöke, Godó Pálné, a he­vesi takarékszövetkezet fő­könyvelője és Bálint Bene­dek, a gyöngyösi lakásszö­vetkezet elnöke. Szübó; Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents