Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-20 / 221. szám

Lételemünk az alkotó vita...

Beszélgetés dr. Molnár Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával

'Fél év telt el a Hazafias Népfront VII. kongresszusa óta. Az esemény igazolta: a népfront a szocialista nemzeti egység megvalósulásé- ! nak, a szövetségi politikának I nemcsak kerete, de pótolha- i tatlan színtere is. Dr. Molnár ; Bélával, a Hazafias Népfront ’ Országos Tanácsának titká- j rával a mozgalom céljairól,

[ terveiről beszélgettünk.

k

Pi — A kongresszus állásfoglalása nyomán elkészült a moz- í; galom öt esztendőre' szóló fel- »!, adatterve. Melyek az új prog- " ram fő vonásai?

,~, — Előtérbe kerültek a gazdasági' feladatok, hiszen a

VI. ötéves- terv teljesítése meghatározó az ország, a nép boldogulása szempontjából. Hasonlóan fontosnak tartjuk a szocialista demokrá.

! cia erősítését. Minden esz- í közt, megragadunk, hogy az I állampolgárokat széles kör_ i ben bevonjuk a közügyek in.

' tézésébe. A tervezetben új- f donság, hogy külön fejezet í foglalkozik a szocialista élet- í mód és közgondolkodás ala- i látásával.

I

— A lakosság és az államhatalmi szervek közötti kapcsolat szervezése korábban Is j a népfront feladatai közé tar- ! tozott. Mit tesznek azért, hogy ez a kapcsolat a jövőben még j * tartalmasabb legyen?

f — Továbbfejlesztjük

! együttműködésünket az országgyűléssel és a tanácsokkal. Fórumok egész sorát hoztuk létre azért, hogy a választók és választottak rendszeresen találkozhassa_ nak egymással, a képviselők és a tanácstagok ismerjék az ! országos és helyi tenniyaló- i kát. Ilyen fórumok. például a

■ fogadóórák, a választott tisztségviselők részvétele a népfront-tanácskozásokon, vagy a képviselőcsoportok ülései, A közvetlen demokráciát pe. dig olyan alkalmait szolgál,

I ják, mint a lakossági gyűlé- I sek, amelyeken a nyilvános- f ság erőteljesebben készteti j válaszadásra és intézkedésre í a helyi vezetőket.

?

A - — Igazi demokrácia elképzelhetetlen megfelelő színvonalú tájékoztatás nélkül. Csak az szólhat bele sorsának ala- | kításába, akinek ehhez a szük- f séges információk is a birtokában vannak ...

• — A lakosság tájékoztatására a jövőben az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani. Arról is többet kell beszélnünk, hogy mit tett a j népfront a politika alakító^ t sa során. Eddig ebben kissé ] szemérmesek voltunk. Pedig I nemegyszer kezdeményezünk' ! országos jelentőségű vitát,

! vagy munkabizottságaink ré- ! vén javaslatokkal egészítjük ! ki a készülő tervezeteket,

! Csak egy példát erre: a törvénytervezetek társadalmi vitái ma már mindenki előtt ismertek, ám azt talán kevesebben tudják, hogy nem születik olyan jelentős törvény hazánkban, amit előzőleg a Hazafias Népfront

■ szervezésében meg ne vitattak volna. Észrevételeink jelentős mértékben hatottak például a családjogi törvény módosítására, vagy a belkereskedelmi törvényre. Most szeretnénk általánossá tenni. hogy a helyi tanácsok rendeletalkotását is hasonló kollektív viták előzzék meg.

— A jogalkotás mellett más, nem kevésbé fontos társadalompolitikai döntések előkészítéséből is részt vállal a népfront. A készülő új településfejlesztési koncepcióról mi az álláspontjuk?

— Tíz esztendővel ezelőtt, az első átfogó településfejlesztési terv Európa-szerte korszerűnek számított. A gyakorlat mégis azt mutatta, hogy egy sor gondot nem old meg, néhány hibája pedig a településszerkezet torzulásához vezet. Elég csak a „szerep nélküli községek” kategóriáját említeni. A népfront felhívta az állami szer. vek figyelmét arra, hogy az aprófalvak és a társközségek sok helyütt lassú sorvadásra ítéltettek. Ezért a következő években minden eszközzel arra törekszünk, hogy növel, jük a kisközségek népesség- megtartó erejét, enyhítsük hátrányos helyzetüket.

— A program sokat foglalkozik a szocialista életmód elterjesztésével, gazdagításával. Mire összpontosítanak, hogy ne essenek a túlságosan sokat markolók hibájába?

— Mozgalmunk sokoldalúan foglalkozik a szocialista erkölcs, az állampolgári magatartás. az általános műveltség kérdésével, a család, a munkahely, a sokféle kisközösség, az emberi kapcsolatok erősítésével. Ebben rendkívül fontosnak tartjuk a népfront közművelődést se. gítő tevékenységét. Elsősorban a lakótelepek és a kis településele szorulnak segítségre, nagyobb figyelemre, hagyományteremtő kezdeményezésekre.

— A honszeretetre való nevelés kezdettől fogva vezérelve a mozgalomnak. Mit tesznek azért, hogy ne szakadjon meg ez a nemes hagyomány?

— Egész tevékenységünket áthatja a szocialista hazafi- ság és a nemzetköziség tudata. Ezt plántáljuk a fiatalokba, ápoljuk mindenkiben. Nemcsak akkor cselekszünk így, amikor honismereti szak' kört szervezünk, vagy emlék, helyek ápolására, üzemtörté- net-kutatásra buzdítjuk az embereket. Áttételesen bár, de még a kertbarátok összejövetele is ezt a cél szolgálja. A hazafias nevelésnek azonban a családban kell elkezdődnie. Hiszen aki a családjához sem kötődik, azt nagyobb közösséghez aligha fűzhetik erős .szálak. Megtaláltuk a kapcsolatot a csa. ládokhoz. A szülői munka- közösségeken keresztül szülök százezreivel értünk szót. Ez az a bázis, amire a jövő+ ben is támaszkodunk.

— Hogyan jellemezné a népfrontmozgalom munkastílusát?

— Meghatározó a számunkra, hogy a mozgalom demokratikus jellegét erősítsük. Akárcsak eddig, arra tö. rekszünk, hogy a választott testületek vezessenek, az ap. parátus pedig ezt segítse. Lételemünk az alkotó viták sorozata. Valamennyi fórumunk lehetőség erre. Egyre vigyázunk mi is: a viták ne helyettesítsék, hanem ösztönözzék a cselekvést.

(G. L. F.)

Kedvezmények

a Balatonnál és a Bakonyban

Október 15-ig meghosz- szabbították a balatonfüredi 1 kemping nyitva tartási ide- i jét. A Balatontourist—Nord kedvfokozóként szeptember 20-tól a faházakba 50 száza, lékcs. a kempinghelyeknél pedig 20 százalékos kedvezményt kínai.

A Bakony egyik kedvelt helyén, Bakonybélben szeo- 27-től október 23-ig

kedvezményes áron vehetnek részt az érdeklődők a „Vasárnaptól szombatig” cím mel meghirdetett programon: az egyhetes turnusokban üdülők számára kirándulásokat szerveznek, például az odvaskői barlanghoz, továbbá Pannonhalma, Veszo- rém. Pápa Herend es Győr nevezetességeinek megtekin. | testire.

IférszéHő épül Pápán

Pápa első szállodája lesz A volt Eszterházy-várkastély egykori gazdasági épületéből. A rekonstrukciót Varga István építész (Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalat) tervei alapján, a Pápai Városgazdálkodási Vállalat végzi. A hatvan személynek kényelmes helyet biztosító épületet a tervek szerint 1981. november 7-én adják át rendeltetésének.

A képen: a várkastély

szomszédságában látható az épülő új várszálló, amely a stílus megőrzése mellett teljes szerkezeti megerősítést kapott. Elkészültek az új alapok. a hiányzó kovácsoltvasak és a vasbeton pillérek.

(MTI-fotó: Kozák Albert felvétele — KSJ

ÖTNAPOS MUNKAHÉT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

Folyamatos lesz a betegek kezelése, ápolása

Ötnapos munkahét az egészségügyben is! A munkaidő-módosításról szóló és áprilisban kiadott kormány- határozat alapján jövő év január 1-től az ezen a területen dolgozók heti munkában töltendő ideje is rövidül egy nappal. Az ágazat nélkülözhetetlenségéből következik azonban, hogy ebben más szakmáktól eltérőek az átállás feltételei és feladatai. Hiszen a betegek kezeléséhez, ápolásához a hétvégeken is szükség van szakemberekre.

Hogy melyek a főbb tennivalók, hol tartanak megyénkben az előkészületek, erről beszélgettünk dr. Gulyás Juliannával, a megyei főorvos helyettesével és Gulyás Máriával, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete megyei bizottságának titkárával.

— Milyen elve.k . szerint történik ■az áttérés előkészítése?

G. M.: — Az Egészségügyi Minisztérium szakszervezetünkkel egyetértésben készítette el az ágazat sajátosságait is figyelembe vevő irányelveket. A legfontosabb, hogy továbbra is ugyanolyan színvonalú és folyamatos legyen ■ a lakosság ellátása, mint eddig. Éppen ezért kulcskérdés a hét végi orvosi ügyelet és a kórházi felvételi osztályok jó megszervezése.

— Megyénkben hogyan tervezik az ügyeleti rendszer kialakítását?

Dr. G. 3.: — Elképzelésünk az, hogy öt hét végi központi ügyeletet hozunk létre: Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Füzesabonyban és Hevesen. Ezek egyenként 25 kilométer sugarú körön belüli települések lakóit látják el szombat, vasárnap. Ha viszont valaki például Poroszlón, Újlőrincfalván, vagy Sarudon betegszik meg, annak a tiszafüredi ügyeletet kell értesítenie. Arra ugyan, is jobb a közlekedés. A mátraszentimreiek pedig valószínűleg a pásztói körzethez tartoznak majd. Mindaz öt helyen gépkocsik, URH-, vagy CB-rendszerű adó-vevők segítik a szolgálatban levő orvosok és egészségügyi szakdolgozók gyors munkáját. Az egri járásban három összevont állandó telephelyű ügyeletet állítunk fel, mégpedig Bélapátfalván, Recs- ken és Pé+ervásárán. Erre azért van szükség,' mert az egri kórház nem képes ellátni ezt a hatalmas területet egymaga. Távlati tervünk, hogy később ezekre is kiterjesztjük a központi ügyeleti formát.

— Mi lesz a helyzet a sürgős esetekben?

Dr. G. J.: — Eredetileg a három város kórházaiban kívántunk betegfelvételi osztályokat létesíteni. Kiderült azonban, hogy a gyöngyösi és a hatvani intézményben — mindkettő régi épület és rekonstrukcióra szorul — nincs elegendő helyiség rá. így ennek a feladatnak az ellátása gz egrire vár.

— Az egészségügy persze, ennél szerteágazóbb...

Dr. G. J.: — Az irányéi" vek szerint a rendelő-, illetve gondozóintézeteknek saját erejükből kell bevezetniük az ötnapos munkahetet. A bölcsődék zömét szombatonként be lehet zárni, de a tanácsok kijelölnék ezen a napon is nyitva tartó intézményeket, hiszen az emberek egy része ekkor is dolgozik, s gyermekeiknek szükségük lesz a bölcsődei ellátásra. Azokban a gyógyszer- tárakban — a városokéira, továbbá a füzesabonyira és a hevesire gondolok —, ame. lyekben megfelelő a személyzet létszáma, megoldható az éjjel-nappali készenlét. De például a három állandó telephelyű ügyeleti településen csak egy-egy gyógyszerész van, ezért ott a hét végén szolgálatot teljesítő orvosok pénteken maguk vételezik az ' (Orvosságot. A megyéi

Közegészségügyi-Járványügyi Állomás dolgozói szintén tartanak ügyeletet szombat, vasárnap.

— Az áttérés megyénkben mintegy hét és fél ezer dolgozót érint. Az ö munkaidejük beosztása nyi/vánvalóan nem ugyanolyan lesz, mint a más szakmákban tevékenykedőké.

Dr. G. J.: — Jövő év január 1-től az általános heti munkaidő 42 óra lesz. Az alapelv, hogy a dolgozók a pihenőnapon túl még egy szabadnapot kapjanak! Ezek egyébként összegyűjthetők, s

összievontan is kiadhatók 30, de legkésőbb 180 napon belül. Más a helyzet a három műszakos szakdolgozóknál: havonta kétszer ki kell nekik adni a szabad szombatot! A másik kettőn ugyan beoszthatok ügyeletre, de ezért szabadnapot kell kapniuk!

— Hol tartanak jelenleg az áttérésre való előkészületek?

Dr. G. J.: — Áprilisban és májusban a járási egészség- ügyi szerveknél, valamint az intézményekben előfelméré- seket végeztek. Ennek során például a gyöngyösi kórházban és az egri csecsemő- és gyermekotthonban olyan pontosan elkészítették az új munkarendet, hogy akár most megkezdhetnék az ötnapos munkahetet. Október 1-ig mindenütt kidolgozzák a programterveket* amelyeket a megyei egészségügyi osztályra küldenek, mi pedig véleményekkel együtt november - ■; 30-ig küldjük vissza. Emellett decemberig kéthetenként, az utolsó hónapban pedig hetenként kérünk információkat a vezetőktől .

G. M.: — Szakszervezeti

szerveink szorosan együttműködnek az állami vezetőkkel a tervek elkészítésében. A dolgozók pedig felkészítő és tájékoztató értekezleteket tartanak mindenhol, ezeken messzemenőkig figyelembe veszik a dolgozók észrevételeit, javaslatait

Szalay Zoltán

A TELEFON NEM LUXUS

1 távközlés tartalékai

Kezdhetjük afféle ,,győzel. mi jelentéssel” is: a közelmúltban Kecskemétet bekap, csolták az országos távhívó hálózatba, • s ezzel csaknem teljessé vált a tárcsázással hívható megyeszékhelyek köre — csak Békéscsaba van hátra. Szépen hangzik az is, hogy országszerte 245 helység neve van már a távhívá si listán, s hogv Európa 27 országával áll hazánk ilyen közvetlen kapcsolatban.

Legyünk őszinték: az olvasó az efféle hurrá-hangulatú felsorolásokra legyint, s azzal kommentálja, hogy nálunk a telefonhálózat mesz- sze elmarad a kornak megfelelő színvonaltól. S noha a bevezetőben említett tények szó szerint igazak, az utóbbi észrevétel szintén megfelel a valóságnak. S még hozzátehetjük: Budapest eeyike volt Európa első nagyvárosainak, ahol megszólalt a telefon, ma pedig az ezer főre jutó telefonállomások számát tekintve bizony hátul kullogunk.

Túlzás volna azonban, ha mindezért elmarasztalnánk a postát. Már csak azért sem érheti őket vád, meri — különösen az utóbbi időben — gyakran hangnk el két mondat a posta vezetőinek szájából Az egyik úgy szól,

hogy ;,a posta nem hatóság.

hanem szolgáltató vállalat”, a másik pedig úgy. hogy a „telefon nem luxus, hanem szükséglet”. Mindez alapot ad annak feltételezésére, hogy a jó szándék megvan a tele. fonhálózat fejlesztéséhez, Ám ez egymagában nem elegendő. Pénz is kell hozzá.''Meg még sok minden.

Országosan jelenleg minden száz lakosnál nepesebb településen van telefon. Messze vagyunk még attól, hogy ez mindenütt korszerű, az igényeket kielégítő legyen, de emberélet már nem eshet áldozatul a telefonhiánynak. A kis helyek segélykérő telefonjait éjszakára olyan központokba kapcsolják. ahol éjjel-nappal van ügyelet. Nem éppen mellékesen: a segélykérő telefonokra szigorú előírások vannak érvényében. Az éjjel- nappali szolgálatot teljesítő postahivatalokban naponta kétszer — reggel és este — meg kell vizsgálni a vonal műszaki állapotát.

Mindez természetesen csak első lépés lehet — s a posta sem tekinti többnek. Jelenleg az ország 2096 helységében még kézi kapcsolású központ működik. Ez a településeknek mintegy kétharmada, de a telefon-előfizetőknek csak 15 százaléka la. kik ezekben a községekben. A jelenlegi ötéves terv időszakában 500 helyen megszüntetik a kézi kapcsolást, s a vonalakat beviszik egy- egy nagyobb kapacitású központba. így körzetek alakulnak ki, azokon belül helyi be szélgetés díjáért lehet telefonálni majd a nappal és az éjszaka bármelyik órájában.

Budapesten kívül — ahol ugyancsak nem csökken a telefonra várakozók száma, noha két év alatt 44 ezer új előfizető lakásában szólalt meg a telefon — százezer körül jár azok száma, akik telefont igényeltek. Ki régebben. ki újabban. Az is biztos, hogy a valódi igény ennél nagyobb, hiszen sokan — éppen a kínos-keserves telefonhelyzet ismeretében — nem is nyújtják be kérelmüket.

Változik a szemlélet is. Korábban úgy tartották: kis i helyen telefonra az orvosoknak van szükségük, esetleg még néhány helyi — tanácsi. termelőszövetkezeti, gazdasági — vezetőnek. (Természetesen a közületekei kívül.) Ma már — hiszen nem luxus — ások is szeret, nének telefont, akik községben álltak munkába, s időn ként felhívnák városban ma.

radt családtagjaikat, barátaikat, vagy éppen színház-, hangverseny, stb. jegyet ren. delnének a közeli városban.

1985 decemberéig a posta 57 ezer telefonigényt tud kielégíteni a ■'.étieken. A fejlesztési tervek és lehetőségek azonban ;— sajnos — nem mindig esnek egybe az igényekkel. Lehet tehát, hogy az ország egyes tájain régi és nagyon indokolt kérelme, két. nem tudnak teljesíteni, miközben másutt talán a friss jelentkezők is megkapják a telefont.

Az pedig az ötéves tervben szerepel, hogy 1985-ig eléri vagy megközelíti a táv. hívásba kapcsolt helységek száma a háromszázat. Ha nem is magas ez a szám — a városok és községek együttes számának tíz százaléka —, de kezdetnek (tegyük hozzá: kissé elkésett, kezdetnek!) biztató!

Mint ahogyan az' is, hogy az úgynevezett segélykérő te. lefonokról egyelőre csak valóban életmentést szolgáló és a hívott által fizetett — közis. mert nevén R — beszélgeté. seket lehet bonyolítani, de közülük százról már mindenféle hívásra van lehetőség, (V. EJ

1381. szeptember ax, vasárnap