Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-20 / 221. szám

# Heti külpolitikai összefog 8 «* i ö n k Gro. New Andrej miko Yorkba érke­zett, hof.v részt vegyen az ENSZ köz­gyűlésén. (Népújság- telefotó — AF — MTI - KS.j /iádat*büM »ámm Á h 3 kérdése Hogyan alakul az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei között a dip­lomáciai, katonapolitikai és gazdasági kötélhúzás? Haig, amerikai külügymi­niszter európai útja során sem csökkent az ellentét Washington és egyes nyugat­európai szövetségesei között. A State Department ura per­sze, nem is nagyon igyeke­zett engedékenynek mutat­kozni, hanem ellenkezőleg: még keményebb álláspontot foglalt el a legvitatottabb kérdésben, az „eurorakéták”. illetve a szovjet—amerikai tárgyalások dolgában. Amit Nyugat-Berlinben mondott, tulajdonkepp érvénytelenítet­te a NATO 1979-es határo­zatát. Abban ugyanis még azt mondták ki. hogv az 57? amerikai rakéta, a Pershing —2-esek es a robo+repülő- gépek nyugat-európai telepí­tése attól függjön, lesz-e eredményük a. Szovjetunióval megindítandó tárgyalások­nak Haig most megfordítot­ta a sorrendet: előbb el kell . . helyezni a rakétákat-, s csak utána tárgyalni. A Nyugat, szerinte, csupán így várhat eredményeket a tárgyaláso­kon ... A népi. elutasítás je­leként, Nyugat-Berlinben több tízezren tüntettek Haig' ellen: a két kormánypárt fia­taljai, a JUSO-k és az „ifjú demokraták1' együtt vonultak fel a kommunistákkal és más békeharcosokkal. y Arra pedig, fíogy a szov­jet—amerikai béketárgyalá­sokat mennyire várja, igény­li a nyugat-európai közvéle­mény, jelzéssel szolgál a brüsszeli eset: a belga kor­mány egyik szóvivője sietett kiszivárogtatni, hogy ameri­kai közlés szerint, november 17-én Genfben, találkoznak majd az eurorakéták korlá­tozásáról szóló tárgyalások megindítására a két nagyha­talom képviselői,,. Belgium­ban ugyanis (akárcsak Hol­landiában. Dániában! mind többen ellenzik a fegyverke­zési hajszát, ehelyett a tár­gyalásokat. s a megegyezést sürgetik. A gazdasági kötélhúzás fő eleme, hogy a dollár értéké­nek eddigi növekedése és az USA magas kamatfizetése az Egyesült Államokba csalta/ a tőkét, a nyugat-európai va­luták értékét pedig leszorí­totta. <A svéd koronát 10 szá­zalékkal devalválni is kel­lett.! Most valamelyest eny­hült az amerikai nyomás a nyugat-európai partnerekre, ami nyilván kellett ís, mert a francia frankot vágj' a nyugatnémet márkát szinte már ,.vxz alá szorította" az erős dollár. De még igy is tovább tart az. amerikai és a nyugatnemet tőke küzdel­me. Mi * jelentősége ** angol Munkáspárt vezetői moszk­vai útjának? Michel Foot munkáspárti vezér és Denis Healey. ko­rábbi pénz- és hadügymi­niszter a héten a szovjet fő­városba látogatott. Az angol ellenzéki vezetők természete­sen csak saját pártjuk nevé­ben szólhattak, tárgyalhattak, útjuk azonban így is nagy jelentőségű volt. Mindenek­előtt azért, mert alkalmat adott a szovjet vezetőknek, elsősorban Leonyid Brezs- nyevnek, hogy részletesen kifejtsék a Szovjetunió ál­láspontját, hogyan lehetne megakadályozni a fegyverke­zés újabb hullámát. Foot sajtóértekezletén „front- áttörésnek" nevezte, hogy vi­lágosan kifejezésre jíitott: a Szovjetunió kész csökkenteni az ország nyugati részében telepített közepes hatótávol­ságú rakétáinak a számát, ha a NATO lemond az 1979-t ben elhatározott, nagyszabá­sú rakétatelepítésről. Az an­gol munkáspárti politikusok egyetértettek szovjet vendég­látóikkal abban, hogy az Egyesült Államoknak hala­déktalanul ratifikálni kell a SALT—2 szerződést. Ez azért fontos tény diplomáciai, de lélektani és propagandaszem­pontból is. mert az USA igyekszik elfeledtetni szövet­ségeseivel. hogy azok — egyebek közt egy NATO-ha- tározatban is! — elfogadták a SALT—2 létrejöttét. Természetesen a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is jelentős volt Foot és Healey útja, mivel az utóbbi évek­ben igen hűvössé vált a két ország viszonya. (A sors iró­niája. hogy ez még akkor kezdődött, amikor a Mun­káspárt volt hatalmon, s pél­dául Healey még miniszteri tárcát mondhatott magáénak.! Nincs kizárva, hogy a Mun­káspárt a következő válasz­táson visszakapaszkodik a hatalom csúcsaira. Ez eset­ben a későbbi szovjet—brit viszony kedvezőbb alakításá­hoz is hozzájárulhatott a mostani moszkvai út. Miért szenvedett vereséget a szociáldemokrata párt Norvégiában? Kisebb-nagyobb megszakí­tásokkal. 1035 óta a mun­káspárt irányította az észak­európai ország életét, s most a parlamenti választás az ed­digi ellenzék, a polgári pár­tok győzelmét hozta. Ennek eredményeként pedig, jobb­oldali koalíció.s kormány megalakulása várható. A fordulat magyarázata­ként egyértelműen a nyugati világ gazdasági válságát le­het megjelölni, s ez még az olajban gazdag Norvégiát is érintette. Az infláció fölgyor­sult. A pénzromlás mértéke kétszámjegyű. A munkáspár­ti kormány hiába próbálta meggátolni vagy megfékez­ni; hasztalan fagyasztotta be az árakat és a béreket — az árak tovább emelkedtek. A szakszervezetek szembekerül­tek a velük tulajdonképp po­litikailag együtt haladó mun­káspárttal. Azt meg külön­ben is belső harcok gyön­gítették. A személyi ellenté­tek az év elején oda vezet­tek, hogy lemondott Odvar Nordlí miniszterelnök, s a kormányfői tisztet Norvégia történetében először, egy asz- szony vette át; Gro Harlem Brundtland, egy orvosnő, aki­nek az apja miniszter volt valaha egy szociáldemokrata kormányban. Nem bizonyult „Vaslady”-nek. mint az an­gol Thatcher asszony, de az is igaz, hogv nem volt sok ideje a pártügyek és a gaz­dasági helyzet rendbe szédé­A norvégjai fordulat azt is mutatja, hogy egy ország számára az olaj nem min­den! A partok előtt, az Észa­ki-tengeren — igaz. eléggé költségesen — sok olajat bá­nyásznak a norvégok, akik teljesen önellátók lettek a „fekete aranyból”, a fontos nyersanyagból. De ... a nagy olaibevét.el csak azt eredmé­nyezte. hogy mindenben a fogyasztói kedv növekedett meg, nem pedig a termelő- akarat. Különben is, a ha­jógyártás világméretű válsá­ga ezt a hagyományos nor­vég ipart visszavetetté, a fa- feldolgozásban pedig az inf­láció miatt növekvő bérek tették a norvég üzemeket versenyképtelenné a világ-* piacon. A gazdasági gondokról volt szó mindenekelőtt a norvég választásokon. Furcsa vi­szont, hogy a konzervatív kormány hatalomra kerülése inkább külpolitikai téren hozhat hamarosan változást: ugyanis, sajnos, a norvég jobboldal inkább elkötelezi magát a NATO-tervek mel­lett. mint egy észak-európai atomfegyvermentes övezet gondolata mellett. Pálfy József Magyar­mozambiki tárgyalások Szeptember 13. és 18. kö­zött, Marjai József, a Minisz­tertanács. elnökhelyettese és Armande Emiim Guebuza, a Frelimo Párt Állandó Poli­tikai Bizottsága tagja, mi­niszter vezetésével került sor a Magyar—Mozambiki Gaz­dasági, Műszaki-tudományos és Kereskedelmi Együttmű­ködési Kormányközi Vegyes Bizottság első ülésére. A megbeszéléseken sorra vették a két ország közötti gazda­sági, műszaki-tudományos és kereskedelmi együttműködés valamennyi területét érintő kérdéseket. Megállapodtak a mindkét fél számára előnyös kereske­delmi. forgalom növelését és kiszélesítését szolgáló intéz­kedésekben. A mozambiki delegáció ve­zetője látogatást tett Duna­újvárosban, ahol megtekin­tette a Dunai Vasművet, Szé­kesfehérvárott pedig az Ika­rus Karosszéria- és Jármű­gyárat kereste fel. A mozam­biki vendég szombaton meg tekintette az őszi nemaetkö zi vásárt. A mozambiki küldőttsó ma elutazik hazánkból. 0HÉÍ 1981. szeptember 30., vasára? i M egyéden! a világot a háború katasztrófájá­tól — ez volt az Egyesült Nemzetek Szervezetének legfontosabb feladata fennál­lásának egész időszakában. Ez a feladat még nagyobb jelentőségre tesz szert ma, amikor az emberiséget a harmadik világháború ki­robbanásénak veszélye fe­nyegeti — mondta egv esz._ 'endővél ezelőtt Kurf Wald. heim, az ENSE főtitkára. Sajnos azóta a világhelyzet nem javult, amit így jel­lemzett a most kezdődött BNSZ-köizgyűlés 36. üléssza­ka elé terjesztett jelentésé­ben: „Az elmúlt évben fo­kozódott n nemzetközi fe­szültség ás új válsággócok keletkeztek . I! Az atom kor­: rákban a tesaereíéa az em­AZ ENSZ FŐTITKÁRA Kurt Waldheim beriség túlélésének kérdésé­vé vált.” Aggodalommal ál­lapíthatjuk meg, hogy .ez az értékelés reális. A most kez­dődött ülésszakon 154 ország delegátusai vitatkozhatnak rajta, hogyan lehetné minél előbb — míg nem késő — megszabadítani az emberi­séget a jövőjét fenyegető ve­szélytől. De vajon mit tett és tesz e vesizély elhárítására Kurt Waldheim, aki a negyedik ENSZ-főtitkár a világszerve­zet 36 éves történetében ? (Emlékeztetőül jegyezzük meg. hogy az első főtitkár a norvég Trygve Lic, a má­sodik a svéd Dng Hammarsk- jöld, a harmadik a burmaí U Thant volt, (Kurt Wald- heimet 1971, decemberében választották az ENSZ főtit­kárává és 1972. január 1-től tölti be ezt az egyedülálló tisztséget. Harmadszori jelö­lése bizonyítja, hogy a tag­országok többségének meg­elégedésére látja el felada­tát. Az egykori osztrák dip­lomata 63 éves (1918. decem­ber 21-én született!. Magas állású köztisztviselő fia. A konzuli akadémia elvégzése után 1939-től végigkatonás- kodta a második világhábo­rút, majd jogi tanulmányait befejezve diplomáciai szol­gálatba lépett. Diplomáciai pályáján rendkívül gyorsan emelkedett: kétéves külügy- miniszbériumi munkája után diplomataként dolgozott Pá­rizsban, Londonban, majd Moszvában részt vett az osztrák államszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon. 1948—51 között a párizsi osztrák követség első titká­ra. ezt követően 1955-ig a külügyminisztérium sze­mélyzeti osztályának vezető­je. 1955—36-ban ő Ausztria első megfigyelője az ENSZ- nél. a következő négy év­ben pedig Ausztria nagykö­vete Kanadában. Visszatéré­se után már a minisztéri­um politikai osztályának ve. zetője. 1964-ben már mint hazája állandó KNSZ-képvi. selője egészen külügyminisz­terré választásáig, 1968-ig dolgozik a világszervezetben. Diplomáciai tevékenysége alatt sokat tett Ausztria te­kintélyének öregbítéséért. 1970-től ismét hazája ENSZ állandó képviselőjeként, te­vékenykedett ÉNSZ-főtit- kárrá választásáig, — Munkám mottója az lesz. hogy a bajokat jobb megelőzni, mint gyógjhtani — mondta Waldheim az első megválasztása alkalmával tett nyilatkozatában. A fő­titkársága alatt eltelt rend­kívül mozgalmas évtized ese­ményei az ENSZ-ben meg­mutatták. hogy Waldheim jó taktikusnak bizonyult ab­ban a diplomáciai csatában, amely a világszervezet épü­letében a tagállamok képvi­selői között folyik. Mint a világszervezet legfőbb igaz­gatási tisztviselője, részt vesz a közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a gazdasági szociá­Szarosabb kapcsolatot a Szovjetunióval A Szilárdság Frontjának tagállamai úgy határoztak, hogy Izrael és az Egyesült Államok katonai szövetségé­nek ellensúlyozása érdekében szorosábbra fűzik kapcsola­taikat a Szovjetunióval — hangoztatja az izraeli és ame­rikai politikával radikálisan szemben álló négy arab or­szág — Szíria. Algéria. Lí­bia. Jerpeni hÍDK —. vala­mint a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet, szombatra virradóra, a líbiai Benghgzi- ban véget ért tanácskozásá­ról kiadott zárónyilatkozat. Á közlémérty rámutat, hogy az Egyesült Államok mihdeh lehetséges eszközzel akadá­lyozni igyekszik a közel-kele­ti kérdés igazságos rendezé­sét. A résztvevők egyúttal fel­szólították az olajban gaz­dag arab országokat, hogy a kőolaj exportjának alakítá­sával és az amerikai ban­kokban elhelyezett, hatalmas betétállományuk célirányos kezelésével is harcoljanak az új amerikai—izraeli katonai megállapodás ellen, A front országai úgy döntöttek, hogy az arab országok és az Egye­süli Államok kapcsolatainak kérdését a valószínűleg no­vemberben. Marokkóban megtartandó arab csúcsérte­kezleten is felvetik. Benghaziban — mint. is­meretes — a Camp David-i különalku óta ötödik ízben gyűltek össze az amerikaiak által tető alá hozott béke- szerződést elutasító országok tárgya lóküldöttségei. Tüntetők Spanyolország NATQ-belópése ellen MADRID: Simon Sanchez Montero, az SKÉ KB VB tagja, a kom­munista képviselőcsoport ne­vében írásban interpellációt hyújtott bé a kormányhoz, ázzál összefüggésben, hogy csütörtökön Madridban a rendőrség őrizetbe vette a párt tíz aktivistáját, akik NATO-ellenes propagandát folytattak • és népszavazást követelő aláírásokat gyűjtöt­tek. Az interpellációban Si­mon Sanchez Montero azt kérdi a kormánytól, ki ren­delte el az őrizetbe vétele­Kisohbségi kormány Norvégiában OSLO: Kare Wiiloch. a Norvég Konzervatív Párt vezetője bejelentette, hogy meghiúsuld tak a másik két nem szocia­lista párttal négy napja foly­tatott koalíciós tárgyalások, és ezért konzervatív kisebb­ségi kormányt alakít. Wiiloch közölte, hogy azon­nal hozzálát egy 15 tagú ka­binet összeállításához, amely október 13-án lép tisztség­be. 53 év után ez lesz Nor­végia első konzervatív kor­mánya. lis. és a gyámsági tanács valamennyi ülésén. Mivel e szervekben a legritkább esetben születnek teljesen egyhangú szavazással hatá­rozatok. a főtitkár és az ál­tala kinevezett tisztviselői kai’ a nehéz feladatok egész sorát hajtja végre. E ne­hézségek elhárítására a fő­titkár különösen sokat utaz­gat a világban, hegy szemé­lyes jelenlétével is segítse a konfliktusok, -asy a konf­liktusokkal terhes problé­mák megoldását. Nehéz mesterség című könyvében Waldheim így vall erről: ..Bár az akadá­lyok olykor leküzdheletlen- nek tűnnek, biztató arra gondolni, hogy az ENSZ megalakulása óta eltelt idő alatt hány terv megvalósí­tása fűződik a világszerve­zethez. hogyan tudott felel, ni, néha katalizátorként, azokra a viharos változá­sokra. amelyek az emberi­ség történetének ezt a pá­ratlan korszakát jellemzik.” E könyvében fejti ki. hogy az. ENSZ tevékenysége arra irányul, hogyan lehet össze­egyeztetni valamennyi or­szág nemzeti érdekét nem­zetközi felelősségével és a világközösség hosszú lejáratú érdekeivel. E tekintetben — mint írja — az ENSZ mun­kája három fő tényezőből áll: a béke és a nemzetközt biztonság fenntartása: ösz­tönzés a békés változásokra; globális együttműködés táv­latában tervezni meg az em­beriség jövőjét. Az eltelt egy évtizedben Kurt Waldheim a világszer­vezet főtitkáraként ebben a szellemben cselekedett. ____ Kovács Istváu k ét. milyeh utasításokat adott ezzel összefüggésben á belügyminiszter. Enrique Cu- riél, a Spanyol KP képviselő- csoportjának titkára pedig, ugyanezen ügyben tiltakozó táviratot küldött a belügy­miniszternek. Pénteken délután. Madrid egyik munkáskerületében, fiatalok nagy csoportja tün­tetett Spanyolország terve­zett NATO-tagsága ellen. A tüntetés keretében pantomim- szérűén eljátszották, mi tör­ténne a spanyol fővárosban, ha neutronbombák hullaná­nak rá. BUENOS AIRES: Az Egyesült Államok és Argentína közös hadgyakor­latot kezdett pénteken, az Argentínában levő Puerto Belgrano haditengerészeti tá­maszpont közelében. A gya­korlaton kilenc amerikai — köztük a Scamp, atommeg­hajtású tengeralattjáró — es négy argentin hadihajó vesz részt. Az Egyesült Államok hondurasi nagykövetségén bejelentették, hogy október 7—9-én. a Karib-tengeren az Egyesült Államok és Hondu­ras közös haditengerészeti gyakorlatot tart. BUDAPEST: Púja Frigyes külügymi­niszter táviratban üdvözölte Hun Sent, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Poli­tikai Bizottsága és Központi Bizottsága titkársága tagját, a Kambodzsai Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnök- helyettesét, külügyminisztert, a magyar—kambodzsai diplo­máciai kapcsolatok felvételé­nek 25. évfordulója alkalmá­ból. ÜJ-DELHI: A Csendes-óceán természet- védelmi központjának jelen­tése szerint, az amerikai kí­sérleti atomrobbantások kö­vetkeztében. mintegy 2 ezer csendes-óceáni szigetet ért radioaktív sugárzás. Az Egye­sült Államok eddig 67 al­kalommal atombombával, egyszer pedig .bidrogénbom- bával hajtott végre kísérleti robbantást. A kísérletek egyik legbor­zalmasabb következménye az. hogy Polinézia és Mikroné­zia lakossága körében igen magas a gyermekhalandóság, valamint a rákos megbete­gedések aránya. HAVANNA: Ismét bombák robbantak Salvador fővárosában. A de­tonációk 18.45-től 19.15 órá­ig tartottak és ötpercenként követték egymást. A vá­ros központjában romhalmaz­zá vált egy banképület és több irodahelyiség. Ugyan­csak a központban károk keletkeztek a magánvállalko­zók országos szövetségének székhazában. A „Venceremos”. a felke­lők rádiója, azt jelentette, hogy San Agustin környé­kén a népi fegyveres erők át­törték' az ellenség gyűrűjét, és biztonságos területekre vo­nultak vissza. í 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents