Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-02 / 205. szám

Az őszi forgalom előtt Általában az év má­sodik fele a nehezebb a köz­lekedés és a szállítás dolgo­zóinak. Még csúcsforgalom van a személyszállításban, ugyanakkor egyre több a szállításra váró áru, s tete­mes mennyiségű, zömében gyorsan romló mezőgazda- sági terméket kell mielőbb rendeltetési helyére juttat­ni. Fokozza az év hátralevő feladatait, hogy az idén is számolni kell az év végi ex­portszállítási dömpirvggeL Az év első felén túl a közlekedés és a szállítás helyzetét röviden úgy lehet értékelni, hogy szállítási ok. ból a népgazdaság egyik ágában sem csökkent a ter­melés, a közlekedési alága- zatok — a fuvaroztatókkal együttműködve — maradék­talanul teljesítették szállí­tási feladataikat. Általában tehát szállítási hátralék nem terheli őket. Ez jellemző az exportszállításokra is, bár ezen a téren — főként Zá­honyban — a meglevő ne­hézségek gátolják a zavar­talan munkát. Az év első hónapjaiban jelentős előszállításokra ke­rült sor, amelyek valame­lyest könnyítik az őszi for­galom lebonyolítását. Ebből a szempontból különösen eredményesnek kell meg­ítélni a vasút kezdeménye­zését: rakodási versenyt in­dított az előszállítások fo­kozására. Ennek eredmé­nyeként az' első negyedév­ben — a tavalyi azonos idő­szakhoz képest — mintegy 1,2 millió tonnával több árut adtak fel vasúti fuvarozás­ra. Most, az őszí forgalom előtt az a cél, hogy az éves szállítási feladatainkat ma­radéktalanul teljesítsük. A vasúti szállításban számolni kell azzal, hogy az igények kielégítése — helyenként és időnként — a vasút erejé­nek maximális latba vetését teszi szükségessé. Ezt is fi­gyelembe véve időben kell lebonyolítani az exporttal — ezen belül főként a tőkés exporttal —, a gyorsan rom­ló árukkal — élelmiszerek­kel —, a tavalyihoz képest várhatóan nagyobb cukorré­pa-forgalommal, a tüzelő­anyagokkal — szénnel, tűzi­fával — kapcsolatos szállí­tásokat. Ugyanakkor a nép­gazdaság egyéb területein is zavartalanoknak kell len­niük a szállításoknak. Az elmúlt években az év trtolsó hónapjaira — a Kül­kereskedelmi Minisztérium­mal együttműködve — külön szállítási terv készült, amely •tíznapos , bontásban tartal­mazta az elszállításra váró áruk mennyiségét és a vi­szonylatokat. Ez a módszer az idén is segítheti az igé­nyek rendszerezését, a kül­kereskedelmi szállításokban az év utolsó napjaiban gya­korta tapasztalható torlódá­sok elkerülését. A VOLÁNTÓL elsősor­ban azt várjuk, hogy a zöld- ség-gyümölcsforgalom. a la­kossági igények kielégítése, a vasútállomási forgalom zavartalan lebonyolításában nyújtson segítséget. A vasút­állomási forgalomban — a fel- és elfuvarozásokhoz — általában napi 1500—1800 tehergépkocsira van szük­ség. Igen fontos, hogy a ■♦ólán ennyi tehergépkocsi munkáját — szoros együtt­működésben a vasúttal — pontosan megszervezze. A MAHART sokat tehet főként a Duna menti terü­letek szállítási igényeinek a kielégítése terén, de a tiszai vízi út hasznosítására is van lehetőség. Az áruszállítások zavarta­lan lebonyolítása érdekében továbbra is számítunk a me­gyei szervek, a megyei szál­lítási bizottságok aktív köz­reműködésére. Sokrétű fel­adataik közül rendkívül fon­tos, hogy a fáradságos mun­kával megtermelt nagy ér­tékű mezőgazdasági termé­nyeket mindenütt időben el­szállítsák. Ezért — szoros együttműködésben az érde­kelt mezőgazdasági szervek­kel — kézben kell tartaniuk a zöldség-gyümölcsforgalom- mal, az egyéb mezőgazdasá­gi terményekkel kapcsolatos közúti szállításokat, ha szük­séges, a tehergépkocsik meg­felelő csoportosításával kell biztosítani a gyors szállítást. Ugyanilyen fontos a vasúti fuvarozások fokozott figye­lemmel kísérése is. Különö­sen nagy a jelentősége a hét végi, vasárnapi, munkaszü­neti napi be- és kirakások növelésének. A Központi Szállítási Tanács titkársága — a MÁV-val együtt — az ősszel rakodási versenyt in­dít a hét végi munka ösz­tönzése érdekében. Azt vár­juk a megyei szállítási bi­zottságoktól hogy segítsenek ezen a téren, adott esetben az érdekeltekkel együtt vizs­gálják meg a hét végi ra­kodási helyzet javításának lehetőségeit. AZ IDEI ŐSZI forgalom Jelentőségét az ötnapos mun­kahét bevezetésének meg­kezdése hangsúlyozza. Már most nagymértékű egyenet­lenség tapasztalható a vas­úti szállításokban. Átlagos munkanapokon a vasúti há­lózaton a kocsiimegrakások száma 10 500, szombaton már csak 8500, míg a vasárnapo­kon 5500—6000 körül mozog. Ha figyelembe vesszük, hogy hétfőn mindig tetemes kira­katta« maradvány — 3—4000 kocsi — van a hálózaton, különösebb szakértelem nél­kül is érzékelhető, mennyi­re nehéz ellensúlyozni a szál­lítókapacitás egyenetlen ki­használásából adódó nehéz- séigeket. Mint mindig, ezúttal is fontos, hogy a fuvaroztatók és a fuvarozó vállalatok, va­lamint a megyei szállítási bizottságok együttműködje­nek. Mint területük gazdá­ja, a megyei szállítási bi­zottságnak rendkívül alapo­san kell ismernie a szállítá­si helyzetet, mert csak így tud gyorsan intézkedni. Az őszi hónapokban rend­szeres ügyeletet tart a Tár­caközi Operatív Bizottság es a Mezőgazdasági Szállítási Operatív Bizottság. Előbbi a vasúti szállításokat kíséri figyelemmel, utóbbi pedig a közúti zöldség- és gyümölcs- forgalom zavartalanságára ügyel. A megyei szállítási bizottságoknak pedig fontos feladatuk, hogy jelezzék, ha fennakadás lépne fel a szál­lításokban. AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSI helyzet jelenleg általában kiegyensúlyozott. Arra kell törekedni, hogy ez legyen a helyzet az egész őszi idő­szakban is. Ennek érdeké­ben minden rendelkezésre álló erőforrást mozgósítani kell, számolva azzal is, hogy ősszel az időjárási körülmé­nyek is zavarhatják, nehe­zíthetik a munkát. Takács Béla, a Központi Szállítási Tanács titkára Főpróba a Szolnoki Cukorgyárban Á Szolnoki Cukorgyár kör­zetében kedden megjelentek az országutakon a cukorré­pa-szállító járművek: meg­érkezett az első répaszállít- mány az ország második leg­nagyobb feldolgozó üzemé­be. Mezőhék, Tiszaföldvár, Szolnok környékéről ezeröt­száz tonna répa futott be a gyári átvevőhelyre. A mező- héki Táncsics Tsz egymaga ötszáz tonna nyersanyagot küldött és ezt a napi ütemet folyamatosan tartja. Agyár­ban a nyári nagy karbantar­tás után megkezdődött a há­romnapos próbaüzem, s ha minden berendezés zavarta­lanul üzemel, a hét végén — a szokottnál két héttel ko­rábban — megkezdik az üzemszerű termelést, napon­ta 5200 tonna körüli teljesít­ménnyel. HEVESBEN: ŰJ BURGONYA­TÁROLÓ, KORSZERŰ GÉPPARK Rekonstrukció a ZÖLDÉRT- hálózatban A ZÖLDÉRT-vállalatok az elmúlt öt évben számos új létesítménnyel, — raktárak­kal, átmeneti tárolókkal, hű- tőházakkaJ stb. — egészí­tették ki létesítményhálóza­tukat. Az elkövetkező idő­szakban nagyobb építési jel­legű beruházásokat már jó­val kevesebbet terveznek,' viszont többet költenek ' a meglevők bővítésére és a kézi munkát felváltó gépek beszerzésére. 1975-től a vállalatok mint­egy 1,8 milliárd forintot for­dítottak különféle beruházá­sokra. öt év alatt 15 nagy burgonyatárolót adtak át, összesen csaknem 50 ezer tonna befogadótérrel. Hu­szonnégy korszerű raktár is létesült az elmúlt években, ezek közül a legjelentősebb a makói ezervagonos vö­röshagyma-tároló és a 400 vagonos dughagyma-hökeze- lő raktár. A meglevő létesítmények sorát jelentősebben már nem bővítik, a beruházásra elő­irányzott mintegy 100 mil­lió forintos összeg nagyob­bik részéből a régebbi léte­sítményeket újítják fel. A ZÖLDÉRT bolthálóza­tának fejlesztésére 80 millió forintot irányoztak elő. A vállalatok csaknem mindegyike rendelkezik már korszerű csomagológéppel. A következő időszakban a cso­magolást megelőző művele­tek gépesítése kerül előtér­be: nagy teljesítményű vá­logató-, osztályozó- és tisztí­tóberendezésekeket adnak át. Az országos, méretű fej­lesztéssel Heves megye is igyekezett lépést tartani, ná­lunk — mint Hídvégi Ist­ván, a ZÖLDÉRT igazgató- helyettese elmondotta — az V. ötéves tervben nyolcvan­kétmillió forintot fordítottak álló- és forgóeszköz-fejlesz­tésre. Az új létesítmények közül kiemelkedő jelentősé­gű a korszerű egri levegőz­tető burgonyatároló, amely háromezer tonna kapacitású és 30 millió forintos költség­gel épült fel. Ebben a terv­időszakban valósították meg az egri- és a gyöngyösi hűtő­ház rekonstrukcióját is, ezenkívül számos értékes, speciális anyagmozgató gépet vásároltak; jelentősen növe­kedett a tehergépkocsipark, korszerűbbek lettek a bolti berendezések. Végül, de nem utolsósorban új targoncák, csomagológépek és szállító- szalagok jelzik, hogy szű- kebb hazánkban is eredmé­nyesen törekedtek a ZÖL­DÉRT-nél a munka korszerű­sítésére, könnyebbé tételére. Utak, kórházak, lakótelepek A 25-ös út Vörösmarty utcai csatlakozásának építése Egerben Gyöngyös központjában új lakótelep körvo­nalai bontakoznak ki. (Fotó: Perl Márton) Jó! haladnak megyénk nagyberuházási munkálatai Naponta lehetünk szemta­núi annak, hogy milyen ütemben — jól vagy esetleg vontatottan — haladnak a munkálatok megyénk fonto­sabb beruházásain: Csak a közelmúltban is számos si­kerről adhattunk számot. Legutóbb például megírtuk, hogyan halad az egyik leg­fontosabb, legsürgősebb munka, a 25-ös fő közleke­dési út egri átkelő szakaszá­nak befejezése. A közleke­dés sok-sok résztvevője bizo­nyára örömmel hallotta, hogy az egri útépítést a szerződésben megállapított határidő előtt, már 1982. május 1-re befejezik. Ismeretes az is, hogy az egri kórház építői szintén jó munkát végeztek, illetve vé­geznek. Az építkezés első üteme eredményének már jó ideje tanúi lehetünk: 1980 májusában átadták a 250 ágyas, 30 munkahelyes ren­delőt, egy év múlva pedig, ez év májusában a hotel diagnosztikát, a 3000 adagos konyhát, az éttermet adták át rendeltetésének, illetve üzembe helyezték a kazánt és a trafóházat, valamint a központi műtőt és a közpon­ti sterilizálót Jelenleg az egri kórház építkezésének második üte­me folyik, ennek során 188 ággyal gyarapodik ez a kor­Az új egri kórház a belső udvarról, háttérben a Csebokszári. lakótelep modern 10 emeletes lakóházai szerű egészségügyi intézet, ami különösen azért számít igen jó eredménynek, mert a tervezéskor úgy tűnt, hogy csak 160 ágy beállítására lesz lehetőség, s ehhez si­került még 28-at „hozzászo- ritani”. A munkálatok ebben a szakaszában építik meg a kórbonctan épületét, vala­mint a központi gyógyszer- tárat. A munkák jól halad­nak és a terv szerint 1982- ben kerülhet sor átadásuk­ra. Ezzel a munkával egyidő- ben folyik az orvos-nővér­szálló építkezése is Egerben; a 30 millió forintos beruhá­zást jövőre szintén befeje­zik, átadására júliusban ke­rül sor- Rövidesen megkez­dik a régi kórház rekonst­rukcióját is, ennek során a Baktai úton új mosoda épül, amelynek kapacitása 3,8 tonna lesz műszakonként. Sok nézője akadt az új egri szálloda építkezésének is. Érthető, hiszen Eger ide­genforgalma már jó ideje túlnőtte szálláslehetősége­inket, így bizony nagy szük­ség lesz erre a korszerű, 205 ágyas szállodára, amelynek építési költségei meghalad­ják a 140 millió forintot. A munka egyébként a tervnek megfelelően halad, így a fő­épület műszaki átadására még ebben az évben sor ke­rül, jövőre pedig elkészül az uszoda és a szauna is, és a szép új szálloda április­tól már vendégeket fogad. Gyöngyösön szintén több nagyarányú terv megvalósí­tása van folyamatban, ezek közül az egyik legújabb a Bugát Pál Kórház rekonst­rukciója lesz. Ennek ötüte­mű feladatot tartalmazó tervét az ezzel megbízott tervezőcsoport már elkészí­tette, ezzel válik teljessé az a nagy horderejű fejlődés, amelynek eredményeként a Mérges utcai lakótelep mel­lett egy új, korszerű város­rész épül fel, remélhetőleg sokat enyhítve ezzel a mát- raalji város lakásgondjain. Hutai népszavazás Huszonöt porta, száz lé­lek a tetőn, az óhutai Cla- rissa-íorrás környékén, aho­vá szekérrel, gépkocsin is­tenkísértés felkapaszkodni. Az út szinte használhatat­lan, különösen télvíz idején. Tavaly egy halottért szán­kón, kerülővel húzták fel a koporsót, s kötélen engedték alá. Az ügyben tenni kéne! Pár hete, százezer forint pénzmaradvánnyal számol­ván, ki is küldte meghívóit a nagyközségi tanács, Párád székhellyel, ide, az óhutai harangláb tövében árválko­dó iskolába invitálva az érintett telkek, otthonok küldötteit. A tanácselnök tudta, nem lesz könnyű dolga- Az út­építés végett ragaszkodnia kell a tagosítás során kiala­kított határokhoz, s azokat bizony a telektulajdonosok java része ki-ntébb tolta, vagy éppen a gazkerítések, sövények terebélyesedtek el olyannyira, hogy ma már szinte a patakkaviccsal ki­rakott, máshol agyagos út­korona fölé borulnak. Ennél fogva egy nagy hengerből térképeket, vázrajzokat húz ki Kovács Gábor, s felké­szül tisztére Szép József épí­tési előadó, akit magával hozott a szűkebb körű falu­gyűlésre. Figyeljük is a szavát leg­alább harmincán. Öreg. fia­tal vegyest, ki széket, ki pa­dot fogván maga alá az is­kolaudvaron, amelyet au­gusztus végi aranyba fog­lal a hegyek alá szálló nap sugárzása. És ahogyan be­szél az elnök, ahogyan ki­bontja a tanácsvezetés ter­veit, elképzeléseit, egyre in­kább remény fészkel a sze­mekbe, az arcok barázdái­ba. Az mstanciázás, maid a nyomában kibomlott akció közelesen nem csupán a te­tőre kapaszkodó, meddöhá- r"óból alapozott, padkával, árokszegéllyel ellátott kis útszakaszt ígéri, hanem en­nél sokkal többet. A pa- rádsasvárihoz hasonló kör­utat. amely a Clarissánál el­futva, és átszelve a Dobrán kialakított üdülőtelepet, e hurok után visszatérne a fa­lusi makadámhoz. Igen ám, csakhogy ott vannak a leen­dő, illetve a tetőig kezdemé­nyezett útszakaszt felkísérő porták. Vagy inkább tulaj­donosaik. Meg kell őket rö­vidíteni. Netán visszavenni, amit ma jogtalan jussolnak. Lesz itt csinn-bumm! Lenne, ha mindenkinek olyan megfontolatlanul ne­kiszabadítja a nyelvét, mint Bözsi néni tette. Ámde itt van a székeken a tsz-nyug- díjas Szlovencsák Józsi bá­csi, itt van Asztalos Fran­ciska, majd két Molnár Fe­renc is, akik az üveggyár­ba járnak dolgozni naponta, és itt vannak a Seibenek, hogy belátással, okos szó­val jó irányba tereljék a felparázsló1 vitát. Vélemé­nyük egyöntetű: ha segíteni akar a tanács, akkor ebben támogatni kell. Még olyan áron is, hogy telkük szalag- nyi szegélyéről a közjóért lemondanak. A jobb belátást csak istápolják néhányan a többi utcából. Például Ju­hász Imre, meg a „szembe- szomszéd” Juhász József, akik kezük munkáját kínál­ják az ügy sikeréhez. Egy szó, mint száz: az út­szakaszt is bejárvá, kiegye­nesedik a görbe, illetve az évek óta hiányolt hegyolda­li pálya jövendője- Szeptem- ben kitűzés, majd jönnek a, dózerek, előkészítendő a te­repet, amivel aztán csak az épitővállala toknak lesz gondja. Nyugodtabb immár az elnök, az előadó, betehe- tik tokjába a számtalan tér­képet. És nyugodtabb a „clarissai” taná'star. Selben Bélé, mert nem becsmérli többé a környék. Igen, egy értelmes párbeszéd, vagy in­kább spontán népszavazás a megvalósulás irányába len­dítette a falurész régi kí­vánságát. Hogy közben ér­dekek ütköztek? Gyuri bá­tyó mondotta még a vba elején, miszerin* a -')■■■'<- nek a többség irányába kell hajolnia. Itt, most, augusz­tus utóján, ez teljesedett be jó .példaként... Moldvay Győző 1981. szeptember 2., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents