Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-02 / 205. szám

SZÍNHÁZI ÉVADNYITÓ - EGERBEN

99

...most mind együtt!

Gyarmati Béla, a színház igazgatója köszönti a társulat tagjait

(Fotó: Szántó György)

.. .fejezte be egy idei bemutató címével tegnap Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban megtartott évadnyitó társulati ülésén köszöntő beszédét Gyarmati Béla, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. Borsod és Heves megye, a két város párt- és állami vezetői, valamint a színházak közös kollektívája előtt elhangzott szavaknak most különös jelentősége volt. A társulat az 1981—62. évi munkáját — a miskolci épület felújítása miatt — Egerben kezdi meg, s ez nagyobb odafigyelést, jobb együttműködést és még intenzívebb munkát követel a színház dolgozóitól — szí. nészektől, technikaiaktól egyaránt. Felhívta az ideiglenesen ideköltöző művészek figyelmét arra, hogy itt eltöltött napjaik során fedezzék fel a várost, „lakják be’’ és építsenek ki aktív kapcsolatot az itteniekkel.

A megyék és a két város tanácsának művelődési osztálya nevében Búzás Lajos, a Heves megyei tanács művelődési osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket és kérte, hogy erejükkel és tehetségükkel támogassák, segítsék a „nagy előadás”, az idei évad sikeres színrevite- lét.

Csiszár Imre művészeti vezető és főrendező figyelmeztetett, hogy csak annak a színháznak van létjogosultsága napjainkban, amelyik látja és láttatni tudja a most zajló világpolitikai és hazai változásokat. Ezután Brecht 1949-ből származó gondolatával szabta meg a társulat ez évi programját.

„Mi az a természettel és

társadalommal szembeni tér. mékeny magatartás, amelyet mi, egy tudományos kor gyermekei színházainkban élvezettel fogadhatunk magunkba? Ez a magatartás bíráló. A folyóval szemben a folyó szabályozásának a híve, a gyümölcsfával szemben a gyümölcsfa oltásáé, a tovagyaloglással szemben a közlekedési eszközök és repülőgépek konstruálásáé, a társadalommal szemben a társadalom forradalmi átalakításáé. Az emberi együttélés képmásait a folyószabá. lyozók, a gyümölcstermelők, a járműkonstruktőrök, a társadalom forradalmi átalakítói számára hozzuk létre, akiket meghívunk színházunkba, és akiket arra kérünk, hogy ne veszítsék el nálunk nyájas érdeklődésű~ két azért, hogy a világot agyunknak és szivünknek kiszolgáltassuk: változtassák meg belátásuk szerint.”

Ezek után szólt arról, hogy az idén színészek szerződtetésére nem volt szükség, ami a jele lehet annak, hogy a társulat egysége az elmúlt esztendők során megszilárdult. Köszöntötte a műszak, a tánckar és a kórus új tagjait, majd ismertette az évad terveit. Felújítják a Csárdáskirálynőt, a Lila akácot és az Egy szerelem három éjszakáját — ez utóbbi lesz egyben szeptember 17-én az első egri bemutató is. Októberben megint közönség elé kerül a Szecsuáni jólélek, a Kaviár és lencse, novemberben pedig a Tribádok éjszakája, a Lear király, valamint a Csapodár madárka. Bemutatókban is bővelkedik a 81—82-es évad. Miskolcon a Kamaraszínházban

október 10-én Poliakoff És te, szépségem, igen-igen, te című játékát, majd 29-én Egerben magyarországi ősbemutatóként Peter Buck- man angol szerző . .most mind együtt!” című színművét láthatják az érdeklődők. Novemberben ugyancsak Egerben kerül színpadra Erich Kästner Május 35 című zenés mesejátéka, a hónap végén pedig a Miskolci Játékszínben Zorin Varsói melódia című lírai története.

Az első miskolci, nagy- színházi premierre a felújítási munkák végeztével, elő. reláthatólag december elején kerül majd sor. Ekkor Gol~ dohi Chioggiai csetepaté-ját dolgozzák fel. Januárban Gershwin egy revűoperett- jét, majd ezt követően a játékszínben Fodor Tamás összeállításában és rendezésében egy játékot láthat a közönség, ennek ideiglenes címe: Meseautó. Kora tavasszal ugyancsak Miskolcon állítják színpadra Bruckner Angliai Erzsébet című drámáját, Egerben pedig Bulgakov Zojka lakása című komédiájának magyarországi ősbemutatója lesz. A miskolci Kamaraszínházban egy fiatal magyar drámaíró — Csíki László — művének hazai premierjét tartják Álkulcsok címmel. Az évadot immár hagyományosan egy musical zárja majd.

A társulati ülés végén Bogét József, a Művelődési Minisztérium színházi főosztályának vezetője kívánt a Miskolci Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház közös társulaténak eredményes és sikeres munkát.

32.

Vidd a háztetőkön, a pincéken át, ahogyan akarod, de őrizd meg. Megértetted ?

— Megértettem — felelte Unó. — Nem kellene ma elmennie. ..

— Ide hallgass. Ha három nap múlva nem térek visz- sza, fogd Kirát és vidd a va. dohba, a Csukló Erdőbe. Ott megtalálod a Részeg Barlangot, az egy faház az út közelében. Ha kérdezősködsz, megmutatják. Csak arra vigyázz. kitől kérdezed. Lesz ott egy ember, Kabani atyának hívják. Mindent elmondasz neki. Megértetted?

— Megértettem Jobb volna, ha ma nem menne el.

— Szívesen maradnék. De nem tehetem: a szolgálat... Nos, vigyázz.

fii Hlpmshüfí

Vfljj j g^tzjust^j UMi

MSI. szeatomber 2„ szerda

Könnyedén megfricskázta

a fiúcska orrát, és Unó suta mosolyát látva, ő is elmosolyodott. Kilépett az ajtón, és újra a sötétben találta magát. Háta mögött csörömpöltek a reteszek.

A herceg lakosztályát rosszul őrizték. Lehet, hogy éppen ezért nem követett el soha senki merényletet az arkanari hercegek ellen. És a mostani herceg iránt végképp nem érdeklődtek. Az égvilágon senkinek sem kellett ez a kék szemű, csene- vész fiú. aki bárki máshoz inkább hasonlított, mint az apjához. A fiúcska tetszett Rumatának.

A herceg már aludt. Ru- mata átvette az ügyeletet az alvó fiú ágyánál, s elvégezte az etikett által előírt, bonyolult mozdulatokat a kivont kardokkal, ellenőrizte, hogy valamennyi ablak zárva van-e.

Amikor egyedül maradt, a karosszéket az ablakhoz húzta, kényelmesen elhelyezkedett, és nézte a -várost;

A herceg háza dombon állt, és nappal egészen a tengerig el lehetett látni. Most azonban minden homályba merült, csak szétszórt fényrajok látszottak ott, ahol fáklyás rohamosztagosok álltak az utcakereszteződéseknél, és jelre vártak. A város aludt vagy alvónak tettette magát, vajon érezték-e a lakosok, hogy valami szörnyűség közeledik? Vagy, mint a1 nagyeszű, nemes dón, szintén úgy vélték, hogy valaki Szent Mika napjának megünneplésére készül? Kétszázezer férfi és nő Kétszázezer kovács, fegyvermester, mészáros, rőfös, ékszerész, háziasszony, utcalány, szerzetes, pénzváltó, katona, csavargó, épségben maradt könyvtudó forgolódott most poloskabűzös, fülledt ágyában... Óriási többségük semmiben sesa volt bűnös. Túlságosan pasz. szívak és tudatlanok voltak. Rabszolgaságuk a passzivitásra és a tudatlanságra épült, a passzivitás és a tudatlanság pedig újra meg újra rabszolgaságot szült. Mégis emberek voltak, az értelem szikrájának hordozói. És állandóan hol itt, hol ott lobbantak és gyúltak fel a hihetetlenül távoli és elkerülhetetlen jövő fényecs- kéi.

Nem tudták, hogy a jövő az övék, hogy a jövő nélkülük lehetetlen. Nem tudták, hogy a múlt szörnyű kísérteiéinek ebben a világában ők a jövő egyetlen valósága, ők a kovász, a vitamin a társadalom szervezetében. Semmilyen állam sem fejlődhet tudomány nélkül,

Szeptember 2-től:

Magyar filmek 1 külföldi fesztiválokon

Szeptemberben több külföldi fesztiválon, illetve filmművészeti rendezvénysorozaton vesz részt alkotásaival a magyar filmgyártás.

Az egyik legrangosabb európai nemzetközi filmszemle, a veiencei fesztivál szeptember 2-án kezdődik. Programjában szerepel Jan- csó Miklós új filmje, A zsarnok szive. A nemrég elkészült művet itthon még nem mutatták be. A magyar— olasz kooprodukcióban forgatott film története a középkori Magyarországon játszódik. A portugáliai Figui- era da Fozban a fesztivál versenyfilmjei között Bódy Gábor Psyché című művét vetítik majd.

A Hollandia és Magyarország közötti kulturális együttműködés keretében mutatkozik be filmművészetünk több holland városban szeptember 8- és 16-a között, a magyar filmhét vetítésein.

Barlók-koncert

Párizsban

Átütő sikerrel kezdte meg a Magyar Állami Hangversenyzenekar nyugat-európai kőrútjának francia koncertsorozatát: az Assas egyetem nagy aulájában adott hétfő esti Bartók-koncertje a főleg fiatalokból álló közönség lelkesedését váltotta ki.

A párizsi nyári fesztivál keretében fellépő együttest Ferencsik János dirigálta, a szólista Jandó Jenő volt. A táncszvit rögtön bevezetőben a másfélezer néző hosszú tapsviharát váltotta ki, a II. zongoraversenyt köszöntő vastapsot pedig Jandó Jenő Bartók Mikrokozmoszának két darabjával válaszolta meg A „Zene húros- és ütőhangszerekre és cselesztára” utolsó tételét meg kellett ismételni a mintegy ezerötszáz főnyi közönség ünneplése nyomán.

A Bartók-év' legfontosabb magyar fellépésére szeptember végén kerül sor: az Állami Operaház balettegyüttese érkezik egész estes programmal a francia fővárosba.

mert a szomszédai megsemmisítik. Művészet és általános kultúra nélkül az állam elveszíti az önkritika képességét, téves irányzatokat kézd bátorítani, mindinkább képmutatókat és aljaembereket teremt, az állampolgárokban fogyasztói szemléletet és önteltséget fejleszt ki, s végeredményben megint csak a józan értelmű szomszédok áldozatává válik. Akármennyit üldözhetik a könyvtudókat, betilthatják a tudományokat, irthatják a művészeteket, elöbb-utóbb azonban észre kell térni, és fogcsikorgatva bár, de uta.t nyitni minden számára, ami oly gyűlöletes a hatalomvágyó korlátoltak és tudatlanok számára.

Rumata egyre csak a sötétbe merült várost nézte. Valahol ott. bűzös kamrájában, nyomorúságos ágyán kuporogva, lázban égett a megnyomorított Tarra atya, Nanyin testvér pedig melleit, te ült, a „Tanulmány a kósza hírekről” végét írta, s élvezettel álcázta lapos körmondatokkal a szürke élet kegyetlen kigúnyolását. Valahol ott kószált vakon az üres, fényűző lakosztályokban Író Gúr, s rémülten észlelte, hogy a történtek dacára. meggyötört, összetiport lelkének mélyéből, valami ismeretlen erő nyomására nagyszerű emberekkel és megrendítő érzésekkel teli világok támadnak fel és törnek be a tudatába. És nem tudni, hogyan töltötte az éjszakát a megtört, térdre kényszerítőit Budah doktor...

(Folytatjuk)

Moldova György készülő könyvének egy fejezetéből, „Mint napok közt a vasárnap’’ egy munkában, sikerekben, sikertelenségekben és kiábrándultságokkal telt élet körvonalai bontakoztak ki, ,,Egy minduntalan próbára tett, marakodásokkal túlzsúfolt emberi élet van itt terítéken, sőt ennél több: sokunk i - tének sokszor próbára tett korezaka” — írja Koppányi György, a hangjáték dramaturgja.

Olasz Istvánról van szó, aki Tokaj-Hegyalján bevezette a helikopteres növény- védelmet és aki most mint Tárcái tanácselnöke ezt a sommázatot mondja életéről: „1976. június elsejével

léptem hivatalba, 1982. május 13-án töltöm be a hat- vanat. Akkor leköszönök, 41 év munka után elmegyek nyugdíjba. Egy órával sem dolgozom tovább”. És az épülő házban minden nyugdíjra készül. Az ablakból majd arra az 500 öles szőlő- telepítésre tekinthet, ami hamarosan termőre fordul. Amikor a szerző megkérdezte. elégedett-e életével, azt felelte: „Egyáltalán nem. Nem sikerült.” Itt a feleség is beleszól: „A fényes szellők nemzedéke más volt. Olyanok voltak, mint az üveg. Az ember csak rájuk nézett és látta, mi van bennük.”

Pedig Olasz István élete sikeres élet. Tízéves korában már kapált a nagyapa szőlőjében. Aztán polgári iskola. majd Sopron, az első ideiglenes állások, napidíj, szakaltiszt, de 1941-ben már pincér a budafoki pincészetben. „Én szolgáltam fel azon az estén is, amikor a magyar és jugoszláv miniszterelnök ivott a két ország örök barátságára. Egy hónap múlva aztán megtámadtuk örök barátunkat”. Majd Tárcái, háború és 1952-ben Tolcsván az állami gazdaság igazgatója. De ekkor mór feljelentették, Miért? Korán megjött az eső s attól féltek, hogy megrohad a szőlő. A régi bárói birtokon vol-t egy aszaló, ami már évek óta nem működött. Üzembe állították. Naponta 20 mázsa szőlő

Változatos tematikájú, tartalmas írásokat kínál az olvasóknak a Hevesi Szemle legújabb száma. Decsi Ilona hatvani tárlatát Fecske András értékeli. Székelyhídi Ágoston Dohnál Tibor plasztikairól ír elismerő szavakkal. A modern horvát költészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége a több mint hat évtizede halott Antun Gustav Matos. öt mutatja be az érdeklődőknek ‘Lökös István. Akác István és Utassy József versekkel jelentkezik. Takács Péter a jogi tevékenység és a jogászi magatartás megítéléséhez sorol érdekes. figyelemre méltó ada. lékokat, Berecz István Motorizáció című cikke elgondolkodtató tényekkel világítja meg a közúti balesetek okait. Emellett arról sem feledkezik meg. hogy a megyei tennivalókról szóljon. Szajla, Terpes, — két világ — állítja Nagy Piroska, aki színes rijort.iában nézetének igazolására szemléletes példákat sorakoztat fel. Az iskola, a család és á társadalom bonyolult összefüggéseit kutatja Sereg József tanulmánya. Szecskó Károly a Heves megyei antifasiszta ellenállás korszakát idézi, s megemlékezik aziokról, akik szembeszálltak az embertelen önkénnyel, s a maguk

ment le rajta. „Elterjedt art hír, hogy Olasz Pista netiu-m, gyárat indított be”. A vizs-i gálát nem állapított meá. semmi szabálytalanságot. Sokáig innen vitték a bort az. aszúbemutatókrá. Igaz^, kapott 300 forint jutalmát^ Később rábízták a fél or* szág szőlőtelepítését. A régi szőlőket négy év alatt kizsa-í rolták. Az új telepítések mái kordonosak voltak, megnő:# a sortávolság. De mert a tő-J$ szám így lecsökkent, egy tőjí kének tíz kilót kellett adniaj^ Ehhez kellett a gép és ^ műtrágya, utóbb a helikőp.» teres növényvédelem. A a

emberek nem hitték el. hogy} így is lehet rendesen dolgozni ni. Sötét sörösüvegeket tétj tek a tőkék közé, volt. akff kifeküdt a szőlőjébe, mert st saját bőrén akarta érezni a cseppeket. 1956 ok tóberébenj a szülét idején 1500 embert követelte a teljesitménybértj Megadta. Novemberben fé'.JL jelentették azzal, hogy To-a kajon azért nem volt sztrájk^ mert összejátszott az el lén forradalmárokkal. Baj vóltf az is. hogy Mádon efty szik-j lás, köves ugart vásárolt máj gának, meg az is, hpgy á vendéglátások alkalmával elfogyasztott bort megfizé'-i tette, Domoszló után isméit Hegyalja. Látta, hogy a törjj köly 80 %-a megy trágyába! Egy olasz licene alapján! borkősavat. szőlömagolajatj borpárlatot akart készíteni» Az utolsó mondatokat hall4 va én csak a keserű, lemon» dó hangot nem értem, meri Olasz Istvánnak szép életei volt és van. Az élet érteire3 a küzdelem és mit sem épjf nek a lomhán lecsurgó éveki a falmellékiség, az óvatösj ijedt nyuszi tartós, ha az ember keze nyomán nem épül valami szép és okos. ami embertársaink életét jobbá teheti. Bár a vallomás, beszámoló a megtett útról. 3 hosszú munkában eltöltött évek krónikája rejt magában valami lassú hl&mpöly- gést. ezúttal azonban az író kérdései. Kállai Ferenc gonddal formált mondatai, 3 számos szereplő, életének tanúi, elevenné tették ezt a rendhagyó történetet.

módján, lehetőségeikhez képest rrf in den áldozatot meghoztak a jövőért.

Kevesen tudják, hogy a Mátra alján. Gyöngyösön tálálható az ország egyik legrégibb kolostorkönyvtári mű. emléke. Ezt a rendkívül értékes anyagot mutatja be Fülöp Lajos, aki a bibliotéka krónikájának fő fordulóit is feleleveníti. Köztudomású. hogy Egerben a török hódoltság idején fürdők épültek. Históriájukról sok adat gyűlt össze. Ezeket rendezi Sugár István, aki a legújabb kutatások tükrében, monografikus teljességgel vl. lágítja meg a témát. A grammatika és a költészet bonyolult kapcsolatát elemzi Bakos József, aki rendkívül sok kifejező, szemléletes idézettel teszi színessé, meggyőzővé írását. Nagy Miklós dokumentumok tükrében villantja fel Bartók emberi magatartásának jellemző, vonásait.

A Könyvespolc recenzióit Bán Ervin. Pécsi István és Gábor László írták.

A boritokon Dohnál Tibor Sztvhangok című alkotásáról készített fotókat. valamint Decsi Ilona Legenda című művét láthatjuk. A fotókat Molnár■ István készítette.

Ebergényi Tibor

Decsi Ilona hatvani tárlatáról — Emlékezés egy horváth költőre - Jogászélet közelről — Az egri törökfürdők — Grammatika és költészet — Könyvespolc

Megjelent a Hevesi Szemle legújabb száma