Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-30 / 203. szám
A színház mágusa A függöny hosszú időre legördült a budapesti Operaház színpadán. Kitartott az utolsó pillanatig, bár nagy izgalmat keltett egy előadás alkalmával, amikor a felvonás végén csak néhány perces késedelemmel engedelmeskedett. Kezelői nem tudták leengedni és előfordult az is. hogy nem sikerült időben felhúzni... Száz évvel ezelőtt, az Operaház építése idején figyeltek fel a színházi világban az újszerű hatást keltő összecsapódó függönyre — amelynél jobb megoldást ma sem alkalmaznak. Értelmi szerzője Richard Wagner volt, aki -megreformálta korának színházát, színpadtechnikáját is, A régimódi függönyt a zsinórpadlásról húzták fel, innen bocsátották le, ily módon először a szereplők alakját. ■ lábát derekát, fejét részletekben láthatta a közönség. Ez a megjelenés groteszk hatást keltett, zavarta Wagner esztétikáját. „Megkomponálta” az összecsapódó függönyt, amely középről és oldalról egyszerre gördíthető.. Ma az egész világon így gördül le a függöny a közönség előtt. De ez . csak egyik eleme a színház technikai apparátusának, amelyet Wagner megújított. Koncepciója alapján Bayreuth-ban építették fel a komplex módon kialakított tökéletes színházat. A Festspielhaus százötódik éve áll, akusztikája egyedülálló, a zenei világ mennyországának tartják. Sehol nincs olyan hangzása a wagneri zenének, mint ott. A színház belső terét úgy alakították ki, hogy a néző a figyelmét kizárólag a színpadra irányítsa. Süllyesztett zenekar, misztikus mélység választja el a közönséget a színpadtól. A zene technikai szíve, a zenekar láthatatlanná válik. Gyönyörű hangszínét nemcsak a kitűnő zenészeknek, hanem a réteges elhelyezésnek is köszönheti. A zene a mélységből — ahol pinceklíma uralkodik és kánikulában is fűtőnek —, árad fel a nézőtérre. a színpadra. A hangszíneket a mélység letompítja, megszűri, úgy hangzik a bayreuth-i zenekar, mint az eszményi orgona. Így jön létre az orkeszter leszűrt kamaratónusa. az énekes hangja pedig közvetlenül a nézőtérre jut. Bayreuth-i reform, hogy néhány perccel a kezdés előtt bezárják az ajtókat, az előadás megkezdése után nem bocsátanak be senkit a nézőtérre, megvárják, amíg teljes csend lesz az elsötétített nézőtéren, és akkor hangzik fel az előjáték. A nézőtér körív alakú, egyszerű, görögös hatást keltő ornamentikával, amfiteát- rumszerűen emelkedő széksoraival, oldaltámasz nélküli, faüléses székekkel koncertteremre emlékeztet. 1763 személy befogadására alkalmas és minden előadáson fennállása óta telt ház van! Wagner színháza azzal a rendeltetéssel épült és tart előadásokat, hogy zenedrámáit a legmagasabb szinten tolmácsolja. Uj zenei nyelvezetet teremtett, amely közvetlen és erős hatást gyakorol az ember érzésvilágára. Előadásukhoz „dolgukat értő színészekre van szükségem” — mondotta —, „kik énekelni is tudnak, akinek nincs jó kiejtése és nem tud jól beszélni, hogyan tudhasson énekelni ?” Érthetőséget és szavalásbeli plaszticitást követelt a wagneri énekbeszéd tolmácsolásához. Követelményének megvalósítását a korabeli zenei világban lehetetlennek tartották. Amikor a beszéd már képtelen kifejezni az érzéseket, szükségszerűen elhallgat, akkor lép be az ének, s amit az ének sem tud már kellően érzékeltetni, azt mondja ki a zenekar. A komplex művészi élmény során a zene magával ragadja a közönséget, a megrendülés hatására egybefolyik a tér, az idő, a hallgató azonosul a színpadi cselekménnyel, a szerző szándékával, s az átélés során megszületik a katarzis.’ Ez Wagnen zenei kozmoszának a titka! Merényi László: Pisztolylövés Becsben Ne gondoljon senki krimire, amikor a fenti címet olvassa. Szó sincs itt valami vér- fagyasztó' olvasmányról. Merényi László könyve, amely a Népszerű történelem sorozatban a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelent meg. dokumentumokra épül. megismertet bennünket, az ausztriai munkásmozgalom, közelebbről az osztrák szociáldemokrácia egyik jelentős politikusának, Friedrich Adler-nek az életútjával. Dokumentumokra épülő, népszerűsítő, ha úgy tetszik, ismeretterjesztő munka. Ne várja el hát az olvasó sem a szépirodalom igényességét, sem a történettudomány elemzését! Kiindulópontként az Osztrák—Magyar Monarchia bukásának előestéjét választja a szerző, nevezetesen 1916. október 21-ét, amikor Friedrich Adler a császárváros, Bécs egyik előkelő nyilvános helyiségében, a Meissl und Schadn Szálloda éttermében halálosan megsebesíti Kari Stürgkh grófot, Ausztria miniszterelnökét. Mintegy „in médiás rés” vág tehát az író a dolgok közepébe, hogy a gyilkosság után következő letartóztatásnál befejezve műve exponálását, közelebbről is megismertessen bennünket Adlerrel. Kezdj mindjárt a családfa rövid bemutatásával. Részletesen szól az apáról, Vidor Adlerről, aki megszerezvén az orvosi diplomát, elsősorban a munkásmozgalomnak szenteli életét. Ö a munkásmozgalom „doktora”, akit nemzetközileg is elismernek, tisztelnek. Frankel Leó révén Magyarországgal is kapcsolatba kerül. Elvtársa, barátja Engelsnek, s közreműködik a II. Intemacionálé megalapításában. Politikai „bűncselekményekért” tizenkét év alatt (1888—1900) összesen 17 alkalommal tartóztatták le. Élete, tevékenysége a proletárokhoz kötődött. Ha csupán részigazság rejlik is abban a megállapításban, hogy a családi környezetnek döntő szerepe van a személyiség kialakulására, akkor is meg kell említenünk, hogy Friedrich Adler tulajdonságainak kialakulását nagyban elősegítette az apa példája. A nagy természettudományos műveltségű ifjú őt követi a politikai pályáján. Tőle örökli a pozitív' emberi vonásokat: az elvhűséget, a kitartást, az önfeláldozást. Amikor 1916. október 21-én éidordüít kezében a pisztoly, nem egyszerűen gyilkosságról, politikai merényletről, s főképp nem anarchista vérontásról van szó. Adler ekkor már végigjárta a szociáldemokrácia iskoláját, saját pártvezetőségével is ellentétbe került, még apjával js sokban adódott nézeteltérése. Az esztelen háborút ugyanis, a hivatalos pártállásfoglalással szemben, egyértelműek elítélte. Magára maradt harcos volt, aki nem tttj dott mást tenni, mint a gyilkosságot válasz-í tani, mintegy figyelmeztetésül a tehetetlen-« séggel szemben. Köztudott, hogy Lenin eW ítélte a terrorakciót, a politikai merénylete^ két. Adler ügyében azonban a bebörtönzött politikus oldalára áll. Trockij, az akkor még jelentős szerepet játszó szovjet politikus ba-j rátjának nevezi őt. A gyilkosság után halálra ítélik. Szerte 4 világon megmozdulnak a haladó erők kisza~ badításáért, megmentéséért. A Monarchia területén élő írók legjelesebbjei hallatják szavukat az ügyben. Miroslav Krleza például így jellemzi: „jakobinus képlete az ausztriai 1917-es esztendőnek.” Hatvány, Karinthy Krúdy is szól mellette, Kantját Aladár pedig verssel tiszteleg előtte. Végül is kiszabadul börtönSoól, elmarad a kimondott halálos ítélet végrehajtása. A Monarchia széthull, amihez nagymértékben járult hozzá a fiatal szovjet állam megalakulása is. Ausztria köztársaság lesz, A-tHess? nek apjával együtt lehetősége nyílik újra * politikai élet irányítására. Mindketten ki i« veszik részüket ebből. Ám nem jutnak el odáig, hogy felismerjék az új viszonyok je« lentőségét. Jellemző például, hogy Kan Báia Lena megbízásából keresi fel az ifjú Adlert, hogy Ausztriában is tov áb bf e jlessze a forradalmat: Ám Adler nem érti meg a kommunista moz«i galmat. Megreked egy sajátos szociáldemokrata állásponton, s így minden jószándéka ellenére már eljár fölötte az idő. Kun Béla így tájékoztatja Lenint: „Beszéltem Be. A« ral. Nagy tökfilkó.” 5 Felvetődik ezek után a kérdése Mi közűnk van nekünk, magyaroknak a bécsi pisztoly«: lövéshez, mi közünk van Friedrich AdierJ hoz, aki mint láttuk, nem volt hajtandó együttműködni a magyar munkásmozgalom korabeli vezetőjével. Közünk van hozzá. Hiszen a Monarchia életébe bepillantva Közép-Európa sajótosj i néhol mégis ötérő politikai harcait figyelhetjük meg. \i Merényi László, mSni mondottuk,' rmm $ v szépirodalom meg a tudományosság igényé-! vei írta meg könyvét, mégis jól szolgálja sa ismeretterjesztés ügyét, s a műnek ott van a helye mindazok könyvespolcán, akiket ; dunk története érdekel, s akik a szerzett ismereteket a mindennapi életbem. aktipart akarják hasznosítani. , Dóra Zeitté» t ' chológiáját azokat a béTdeg. zett normákat, cselekvés- é* gondolkodásformákat és rítusokat, amelyeket hol ösztönösen végzünk, hol láza. dunk ellenük, de ponto-' san mégsem tudjuk megmaé gyarázni őket. „A hétköz- napi élet szociálpszichológia áj a” című kötet újdonsága Freud magyarországi megjelenéséhez hasonlítható. Egy bizonyost gyorsan fogyó könyv lesz hamarosan ^ A pragma cselekvést jelent. De mi is a pragmatizmusnak nevezett filozófiai irányzat, mely a múlt század hetvenes éveiben keletkezett . az Egyesült Államokban? A Gondolat Kiadó Gondolkodó-sorozatának új kötete bemutatja a pragmatika filozófia nagy hatású képviselőit: az amerikai Peirce-t (akitől maga az elnevezés is származik); Jamest és Deweyt, valamint az angol Schillert, líj könyvek A Társadalomtudományi Könyvtár ugyancsak a Gondolat Kiadó sorozata, s egyike az „eligazító jellegű” kézikönyv-jelentőségű kiadványszériának. Erving Goff- man amerikai tudós rendszerezetten bontja ki művében a hétköznapi élet psziE gy szép nyár eleji, napon a folyó- kicsapott a medréből, és -az erdőt elöntötte az ár. Mindenki a magasabban fekvő, száraz területekre igyekezett. — Nyugalom, barátaim! — rikoltotta a. sas. — Őrizzük meg hidegvérünket! Az események megfelelően követik a Terv előírásait! .— Kifejtenéd ezt bővebben/? — kurrogott álmos képet vágva a vadmacska. — Igazán nem szívesen fárasztalak, de talán akadnak még rajtam kívül mások is, akik nem rendelkeznek’ olyan átfogó műveltséggel, mint te. A farkas, a róka és a vaddisiznó hangos helyesléssel kontrázott a vadmacskának. Odább, külön csoportban, hallgatagon álltak a többiek: á. szarvas, az őz, a nyúl, a sündisznó, aztán isimét külön az egerek és a bogarak. Akadtak teljesen közönyös résztvevők is, mint a bagoly, aki abban a percben elaludt, amikor a vita kezdetét vette. Mindenki várakozóan nézett a sasra, aki hirtelen felröppent a sziklájáról, és lecsapott a vízre. •Hajnóczy Péter Füst Milánóija* író 1981. augusztus 9-én tragikusan fiatalon elhunyt. Reá emlékezve közöljük meseelhe- szélését A fűtő című kötetéből. Hajnóczy Péteri amely már a közeli fák derekát nyaldosta. A sas jókora halat tartott a karmai között, és felróppent vele a sziklára. — A kicsinyes szűklátókörűség — kezdte a sas. és horgas csőrével gyorsan fejbe vágta a fickándozó halat — a haladás rákfenéje. Ha az eseményekkel kapcsolatos álláspontomat akarjátok hallani, nos: egyszerűen a halászati terület régen tervezett bővítése valósult meg. A haladás robogó szekerét nem lehet megállítani! — Micsoda bölcsesség! — dorombolta a vadmacska. — Aranyat ér minden szava! És míg a sas vérszemet kapva tovább szavalt, a vadmacska a bokrok közé sompolygott; megkerülte a sziklát, és két hatalmas ugrással a sas hátára vetette magát. A sas vijjogva felröppent, a vadmacska a szájába kapta a halat, a földre huppant, és eltűnt a szikla tövében a páfrány között. A róka vigyorogva nézte a ki- . “ tépett tollai között röpködő sast. — A haladás — mondta —, az egy nemes eszme. Nincs is annál, előbbre való! — Hogy is állunk ezzel a halászati tervvel? — recsegte a farkas. — Elmondanád? Teltek a napok, és az ár , egvre nőtt. Egy reggel a csuka kidugta a vízből a fejét, és kijelentette, hogy az erdőt ezennel a folyóhoz csatolja, és mint az Egyesített Terület Katonai Főparancsnoka; utasítja az egykori szárazföldieket, hogy nyugalmukat megőrizve, haladék nélkül foglalják el kijelölt lakhelyüket a nádas iszapjában. Nem fogja őket háborgatni senki: a toll, a bunda valamint a kitin- páncél-viselet jogát szabadon és zavartalanul gyakorolhatják a víz alatt. A madarak nem sokat törődtek a csuka ultimátumával. A bagoly elaludt, a sas halászott, a többi reggeltől estig falta a bogarakat. Ami az emlősöket illeti: a szarvas és a vaddisznó szorgalmasan gyakorolta magát az úszásban. A vadmacska álló nap a legmagasabb tölgyfa tetején kuporgott, mancsait egy vaskos, A' reinkarnáció és a lélekvándorlás című köteten nyugtatva. A róka és a farkas megpróbált szót érteni a csukával. — Ma nekem. I ’. — hajított a vízbe egy egeret a róka — holnap neked... A csuka egyetlen falással elnyelte az egeret, és várakozóan a farkasra nézett. i — Kéz kezet mos — mondta a farkas, és ő is a vízbe hajított egy egeret. Aztán kivillantva a fogait, rámosolygott a csukára. Az új főparancsnok bekapta az egeret, és hangosan csuklott egyet. — Ha megállítod a vizet — köszörülte meg a torkát a róka —, életed végéig ellátunk egérrel. — Nem ígérhetek semmit — válaszolta a csuka, és kitátotta a száját. — Bőséges készleteink vannak -r- bólogatott a farkas. — De fönntartásuk és szaporításuk kizárólag a szárazon oldható meg. A csuka meg se mukkant, csak a száját tátotta. — Ha egy kicsit közelebb jönnél a parthoz — mondta a róka —, magad is láthatnád... — Miféle part? — kérdezte a csuka, — Talán a Szigetre gondoltál? — Ha a szavakon nyargalunk — rázta meg a fejét a farkas —, akkor soha nem jutunk előbbre. — Az előrejelzés szerint — mondta kissé bizonytalanul a róka — ez a mostani nyár igen száraz lesz: a folyóban még az iszap is megrepedezik... — Miért növekedne a Sziget — mondta a csuka —, amikor parancsomra éppen egyre kisebb és kisebb lesz? — Egyezzünk meg — ajánlotta a farkas. — A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad... , A csuka válaszként feldobta magát a levegőbe, és egy kurta csob- banással eltűnt a vízben. A zonban a róka jóslata való- ra vált: perzselő szárazság következett és a folyó alig volt szélesebb és mélyebb, mint egy közönséges patak, A vaddisznó az iszapban turkálva, mindennap csámcsogva teleette magát hallal aztán kényelmesen elhelyezkedett a meleg pocsolyában és hortyogva elaludt Ami 'a csukát illeti: egy szép napon beleragadt az iszapba, úgyhogy moccanni sem bírt. A vadmacska óvatosan belekapaszkodott a kopoltyújába, és kirántotta a partra. — Teljesítetted a parancsomat! — kiáltotta a csuka. — Leköltöztél az iszapba! Megjutalmazlak! A vadmacska a szájába kapta a csukát, és puha, nesztelen lépteikkel besurrant vele a páfrány közé. Lacza Márta grafikája A csuka
