Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-07 / 184. szám
Á m em pw /OVO a kezünkben EXPORT ÉS HÉTKÖZNAPOK (Hl.) Élni a szerencsével Sötét képet fest a világ mostani állapotáról, az emberiség önpusztító cselekedeteiről nemrég megjelent könyvében Aurelio Peecei, a Római Klub magyar származású „atyja”, egyben elnöke, A szerző apokaliptikus müvében talán szándékos túlzásokkal él, hogy felrázza olvasóit, tettekre ösztönözze őket. „A JÖVŐ A KEZÜNKBEN VAN” címmel jelentette meg legutóbbi könyvét Aurelio Peccei, a Római Klub elnöke. (Ősei Magyarországról kerültek Horvátországba, majd Észak-Olaszországba vándoroltak.) Peccei. aki hat tanulmány védnöksége után most maga vette a kezébe a tollat, rendkívül borúsnak látja a mai világot. „A homo sapiens a természettudományok és a technika segí- ségével az elmúlt két évszázadban óriási hatalomhoz jutott és most egyenes úton halad a teanyatlas felé”. — írja. A hatvanas évek a nagy illúziók esztendei voltak. Elhatalmasodott az az érzés, hogy az energiaforrások ki- a padhatatfenok. az érdekelt körök olajmámorukban rózsaszínű szemüvegen át lát- lák a világot. Ilyen körülmények között a fogyasztói társadalom könnyen elérhető célnak látszott, a gazdaság az erőteljes fellendülés szakaszában volt, úgy tűnt, hogy a nagy ütemű növekedési lehetőségek évtizedekre biztosítottak. Az első hideg- zuhany a hetvenes évek elején érte az emberiséget. 1973-ban kitört az olajválság, az olajárak sokszorosukra növekedtek. Ám e próbatétel még nem volt képes a beidegződéseket és a szokásokat gyökeresen megváltoztatni. Akkor még úgy tűnt. hogy mindössze egy mini válság borzolta fel a világgazdaság csendes vizeit. A hetvenes évek végére azonban a helyzet megváltozott. Az olaj az ipari civilizáció Achilles-sarka maradt. A Római Klub korábban pánikkeltőnek bélyegzett, 1972-ben közzétett jelentését, a „Növekedés határai”-! egymás után körözték le a borúlátóbbnál borúlátóbb jóslatok. Melyek is azok a veszélyek. amelyekről a Római Klub elnöke azt mondja, hogy ma súlyosabbak, mint tegnap, holnapra pedig még súlyosabbak lesznek? Peccei tíz pontban foglalja össze ezeket. ELSŐNEK A TÚLNÉPESEDÉSRŐL beszél Négyem, bér közül egy soha életében nem lakik jól. Elég az afrikai Szahel-övezet lakóira, az indiai, bangladesi árvizek áldozataira, a nyomor- negyedek és menekülttáborok lakóira gondolni. Egy 1977-ben végzett FAO-vizs- gálat szerint körülbelül 450 millió erősen alultáplált em. bér él a földön (mindenekelőtt asszonyok és gyermekek). több mint 100 millióan pedig rosszul táplálkoznak. A nyomorban élők száma egyre nő. Az ILO, az ENSZ munkaügyi szervezetének becslése szerint — Ki. nát nem is számítva — 1,1 milliárd ember szenved szükséget földünkön, többségüknek nincs rendszeres munkája. A szervezet évente 40 millió új munkahely megteremtését szorgalmazza, körülbelül kétszer annyit, mint ahány 1970—1975 között ösz- szesen. létrejött. Még a fejlett tőkés országokban is húszmillióan kilincselnek jelenleg a munkaközvetítő irodákban, 1985-ig pedig előreláthatólag 25 millióra nő a számuk. Az emberiség — mondja Peccei — egyelőre nem fogja fel az előtte álló feladat horderejét. Arról van szó. hogy az évezred végéig újabb kétmilliárd embert kell lakással, a legszükségesebb javakkal, iskolázási lehetőséggel ellátni, pedig a már élő népesség jelentős része is hiányt szenved mindezekben. E rendkívüli vállalkozás megvalósításához — emeli ki második problémaként a szerző — globális tervet kellene kidolgozni, amihez az emberiség legjobbjainak fantáziájára és a szenvedők iránti erkölcsi elkötelezettségére lenne szükség. Ugyanilyen súlyos gond, hogy kimerülőben vannak a természeti tartalékok. Jelenleg a kontinens földterületének valamivel több mint egj'tizede van művelés alatt. A mezőgazdasági területek egyre csökkennek, s éppen azok semmisítik meg a termőföldeket — napi megélhetésük biztosítása végett —, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rájuk. Az elsztyeppesedés Latin-Ame- rika egytizedét. Afrika és Ázsia egyötödét, Ausztrália egynegyedét fenyegeti. A Föld egy lakosára 1950— 1975 között 0,241 hektár gabonát termő terület jutott, 1975-ben már csak 0,184 és 2000-ig további rohamos csökkenés várható: e terület körülbelül 0,128 hektárra csökken. A terméshozamok nem nőnek olyan mértékben, hogy a csökkenésért kárpótolnának. KIIRTÁS FENYEGETI a nagy erdőövezeteket is. köztük a biológiai egyensúly szempontjából legfontosabb trópusi erdőket. Ezekben él a legfontosabb növény, és állatfajtáknak mintegy fele. Norman Myers angol természetkutató szerint percenként ötven hektárt .irtanak ki ezekből az erdőkből, évente körülbelül annyit, mint Belgium, Hollandia és Dánia területe együttvéve. Ez kiszámíthatatlan veszéllyel járhat a Föld élővilágára, és — ha még nem, késő — cselekvést sürget a biológiai katasztrófa elhárítására. (KS) Kamat mértékű részesedés Eddig százmillió forint kölcsönt adtak a tagok A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjai a TOT összesítése szerint mintegy 100 millió forintot adtak eddig kölcsön saját gazdaságuknak ahhoz, hogy a jelenleg viszonylag, szűkös fejlesztési, beruházási lehetőségeiket némileg bővíthessék. A föld és más vagyontárgy bevitelén túl ugyanis — a fennálló rendelkezések szerint — a tag a közgyűlés álltai jóváhagyott közös fejlesztési célok megvalósításához az alapszabályban meghatározott feltételekkel a szövetkezet tevékenységéhez anyagilag is hozzájárulhat. Ezzel a lehetőséggel mind többen élnek. A megállapodásokat minden esetben írásban rögzítik és a szerződéses feltételeket az ide vonatkozó pénzügyminiszteri rendelethez igazítják. Különösen élénk az érdeklődés azóta, hogy a Pénzügyminisztérium, amely e kérdésben állásfoglalásra illetékes, közölte: nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a tagok hozzájárulása után a takaréklevélre fizetett kamat mértékének megfelelő részesedést fizethesse a szövetkezet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a tag 5 ezer, 10 ezer. 20 ezer, illetve 50 ezer forint összegű hozzájárulást ad a szövetkezetnek, akkor az átadott összeg után például ötévi lekötés esetén 7 százalékos, háromévi lekötésnél 6 százalékos részesedés illeti meg. Még marógépünk is van — újságolja a vadonatúj és még lakatlan tanműhelyben Bénél László tanmühelyvezető. Tanamid a marógépen. A m űanyagtömbökből üllő lesz Pethő István keze és gépe nyomán. A KAEV 4. számú gyöngyösi gyárának főmérnöke Kristóf István. Olyan, amilyennek az igazi menedzsert elképzelem: pontos, rendkívül gyors, szinte szikrázik körülötte a levegő. Egy példával minden általánosításnál jobban érezteti a gyöngyösi gyár kapcsolatait a piaccal, és — a központtal is. — Áprilisban osztrák úton voltam, gépeink tapasztalatait gyűjtöttem tulajdonképpen. Az egyik vevőnk szóban tett egy ajánlatot — nem is igazán ajánlatféle volt, pusztán annak lehetősége. Hogy kellene neki négyszáz darab cipőipari kivágógép. Részletesen elmondta, milyen technikai lehetőségeket kell tudnia az általa elképzelt gépnek — valamivel enyhébb kritériumokat, mint a piacon kapható csúcsgépeinké, — de azt is hozzátette, hogy mindezért mennyit ad — jóval kevesebbet a piaci átlagnál. Ez volt áprilisban. Papír persze mindenről: semmi. — Mit mondjak: egy négyszáz darabos sorozat minden mérnök szívét megdobogtatja! Amint hazajöttem, elmondtam szóban a vezérigazgatónknak. hogy megpróbálnánk. Annyit mondott: jó! Szóban. — A team azonnal megalakult mindazokból, akiknek közük lenne a megrendelés kivitelezéséhez. Amely persze még álom volt. Tervezők, Etiópiában edződött külső szerelők, gyártásirányítók — sokan. Álmodozáshoz nem volt idő: szép sorban lebontottuk, hogy a még elképzelésben levő gép egyes részegységeinek mit kell tudniuk, és mennyiért. Hiszen ha az ikszedik csavar többe kerül mondjuk három forintnál, az egész gép is túllépi a fix árat! Volt belőle újratervezés is. ha nem tudott elsőre kijönni a „ráosztott” pénzből,, a, résztervező — de lett terv. Május elején elkezdődött a prototípus gyártása, és augusztusban szállítjuk is. Magunk között mondom, messze a legnyereségesebb termékünknek ígérkezik ez az értékelemzéssel létrehozott új masina. És egyelőre egyedül nekünk van ilyen a piacon. Nem emlékszem. hogy ezenközben akár egyetlen emlékeztetőt írtunk volna. A már csaknem kész len- göfejes gép a Pirmasens nevű nemzetközi bemutatón is részt vesz — jelezvén, hogy az exportmunkában a nyolc KAEV-gyár közül legjobb gyöngyösi már elément az igényeknek. Rendkívüli rugalmasságukra egyetlen adalék : megtörtént, hogy a már ládába csomagolt, kész gépeket alakították át utólag a vevő kívánságára. Kemény pénzekért, természetesen. Mindez nem könnyen „emészthető” a sorozatmunkához szokott munkások számára! Sokszor kellett félretenni a megkezdett munkát — hangulatrontó utasításokra. Benei László párttitkár a szervező munka gondjait eleveníti fel ezzel kapcsolatban : — Napi agitációt jelentett, hogy elhitessük az emberekkel : ez nem a mi szeszélyünk! Eleinte visszakérdeztek: nem aludtátok ki magatokat? Nem lehetett ezt tegnap tudni? Valaki erre kitalálta: vigyük le a vevőt a műhelybe, mondja el ő, hogy mit akar! Csoda történt! Az emberek biztosan sok mindent gondoltak magukban továbbra is, de mosolyogva bólogattak a kapitalistára. — Visszaállt a bizalom akkor is. amikor mi szorultunk az ő, a „tőkésék” szolgálatkészségére. — hisz ilyen is van az üzletben. „Befucs- csoltunk” bizonyos kapcsolókkal. egy telefon Becsbe, és előbb volt itt a kiváló helyettesítő portéka, mini ahogy a megrendelőt legépelték. Látta mindenki: tényleg van hitelünk! De mindezek nem sikerültek volna az említett következetes politikai munka nélkül. Mondhatni, szerencse ifi kell az ilyen üzletmenethez^ Hiszen félévi nyereségtervét egyötödével tetézte a KAEV, és a lengőfejes kivágógépekből — ezek készítik a cipő- felsőrészt — alig tudnak utánakapaszkodni a piac igényednek. De: a főmérnök — üzlet* ember azt is elmondta, hogy az említett áprilisi úton, egy hegyi tanyán neki kellett kijavítania egy biztosítékhibát.’ A bedolgozóként ténykedő farmertől nem elvárható, hogy kicseréljen egy biztosítékot — szólt a tanulság a szerkesztőknek. És a termeiknek még a vásár után is utána , kell menni — szólt a tanulság a vezetőnek. Akinek gondját-baját egyébként néhány avitt szabály is nehezíti. Kénytelen például néhány betanított munkással ládát gyártatni a csarnok egyik szögletében — mert csak alacsonyabb bérük révén tudja megfizetni a nyelvtudással, önálló munka- végzési képességgel rendelj kező ..aranykezűi” exportsza. reléket. Ami még Ide kívánkozükt minden szóból. amit a KAEV-ben hallottam, kihallatszott: tudják is a gyöngyösiek, mennyit érnek. Ma-’ guknak is, az országnak" is. És ezt már .másutt is tudják. szerencsére. Kőhidi Imrd VIZSGÁLAT 23 HELYEN — HA A GYEREK TÚL FIATAL — NEM LÁTTA AZ ORVOS ŐKET Diákok idénymunkán így látták a munkavédelmi felügyelők Lassan-lassan vége a vakációnak, az ÁPISZ-üzletek tanszervásárt hirdetnek. Az azonban még korai, hogy elsirassuk a szünidőt. Egy hónap azért még egy hónap. S hogy kinek mivel lelik? Vannak, akik eddig munkát vállaltak azért, hogy saját keresetükből az utolsó „szabad” hónapban üdülhessenek, pihenhessenek. Mit és hogyan dolgoztak, milyen körülmények között keresték meg a nyári szórakozásra valót ezek a diákok? Erről beszélgettünk a napokban ár. Göczö Gézával. megyei munkavédelmi főfelügyelővel. a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának os'z- tályvezetöjével. Elmondta, hogy az SZMT munkavédelmi osztálya minden nyáron rendszeresen vizsgálja a szünidei munkát vállaló diákok körülményeit. Sőt. az idén az SZMT ifjúságvédelmi titkárával közösen különböző szempontokat dolgoztak ki, ami alapján a legaprólékosabb, mindenre kiterjedő ellenőrzéseket végezhették el. A megyében 21 gazdálkodó szervet, valamint két építőtábort kerestek meg. Tizenhét szakmában 745 diák munkakörülményeit vizsgálták. Öröm, hogy összességében a fejlődés-, jellemzi- - a . munkaviszony létesítésének kialakítását, a munkahelyek kiválasztását, valamint a foglalkoztatottságot. Általában a gondoskodás s a jogszabályok betartása volt a tapasztalatok szerint a jellemző. Ennek ellenére 18 diákot azonnali hatállyal fel kellett menteni a munkavégzés alól. Erre azért volt szükség, mert nem rendelkeztek egészség- ügyi, orvosi alkalmassági vizsgával, vagy nem kaptak megfelelő munkavédelmi, balesetelhárítási oktatást. Egy esetben a nyolcórai túlfoglalkoztatás miatt, és szintén egy alkalommal a 14. életévét még be nem töltő tanuló alkalmazása miatt kellett eljárniuk az ellenőröknek. A „renitens” munkaadók elsősorban az áfé- szek. így az egri, a füzesabonyi és a hevesi. Mulasztásukért az illetékesek fegyelmi bizottságok előtt felelnek. Csakúgy, mint a hevesi MEZŐGÉP, ahol ugyancsak az előzetes, kötelezően előírt orvosi vizsgálat nélkül vehette fel a munkát három tanuló. Öröm, hogy kedvező tapasztalatokról is beszámolhatunk. A Gyöngyös—do- moszlói Állami Gazdaság Fáy-tanyáján működő, vala- -injjQt a győngjw&i -új"-'szak-. Szőlőkötés a jól szervezett építőtáborban (Fotó: Szabó Sándor? munkásképző intézet építésére szervezett táborokat gondosan és körültekintően hozták létre. A személyi és tárgyi feltételek mindkét helyen biztosítottak. A nyári gyakorlatukat végző szakmunkástanulók és szakközépiskolások munkahelyein sem találtak hiányosságokat. Mint a megyei munkavédelmi főfelügyelő elmondta: munkájuk célja a megelőzés. Ezért is örülnek annak, hogy eddig a nyáron munkát. vállaló diákok 'közüisenki nem szenvedett üzemi balesetet. Mit is tehetnénk ehhez hozzá: az utolsó nyári hónapban sein legyen több gondjuk a munkavédelmiseknek. .i (kis szabó) tiwwsMGi 1981. «ugusztus 7., péntek
