Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-05 / 182. szám

YfLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA — ———— —— 1 — 1 - *3——— ———— — 1 I I ■ I ■ ■ I—8 XXXíl. évfolyam, 182. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. augusztus 5.. szerda TÍZ NAPPAL HAMARABB Kánikula és ember Befejeződött az aratás Heves megyében Jól fejlődik a dohány, a kukorica és a napraforgó Lehet, hogy mire e so­rok megjelennek — sokan sóhajtják velem: bár így lenne — a kánikula és az ember párharca elcsitul, emlékké válik ismét. Ám valószínűbb, hogy ez a pár­harc még napokig eltart­hat, hisz jó ideje figyel­jük, lessük a hőmérőt, ho­gyan kúszik higanyszála már kora reggel a 39 Cel­sius fokkal kacérkodva mind feljebb és feljebb. Hallgatjuk a rádióban a Reggeli krónika „króniká­sának” bölcs tanácsát, hogy ne legyünk ingerültek, mert a nagy meleg a békést is bé- kétlenné dühíti, hanem mo­solyogjunk inkább megér­tőén egymásra. Mosolygunk. Aztán letö­röljük a mosoly okozta erő-) feszítés izzadságcseppjeit és küszködünk tovább a kánikulával. A szőlősgaz­dák szerint „bort érlelő” idő. A mezőgazdaság más ágazataiban dolgozók sze­rint már elég volt a meleg­ből, napsütésből, kellene egy jó kis eső. Az iparban dolgozók, a fülledt műhe­lyekben, a gépek mögött állók nem disputáinak se szőlősgazdával, se kukori­cacsősszel, — ők egysze­rűen szenvednek a meleg­től. Ök is,- mi is, mindvala­mennyien. Mindvalamennyien ? Nem árt e gyűjtőfogal­mon belül, a kánikula és az ember harcában azért némi sorrendet teremteni. Bármilyen furcsán hangzik, nem is a melegüzemi mun­kások azok. akik a legtöb­bet szenvednek most a nyári hőségtől, hiszen mint az egyik öntödei munkás mondotta nekem egy al­kalommal : „ ... 50 fok fe­lett már nem számít, hogy egy fokkal alatta van-e a hőmérséklet...” De a te­herautó- és az autóbusz- sofőr. a földeken dolgozó traktorista, az útépítő mun­kás. a postai kézbesítő, a forró üzemcsarnok tetején zárt kalitkában üldögélő és emberek százaiért, az értékek millióiért felelő diszpécser, a betongeren­dás házak darukezelője és az építőmunkás, — egyszó­val mindazok, akik árnyék nélküli védtelenéi a más­kor oly kedves napnak, egyszerre tiszteletre és saj­nálatra méltóak. Tudom, tudjuk, minden évben, télen, amikor leg- nagvobb a hideg, s nyáron, amikor legnagyobb a me­leg, megjelennek — ím most is — a vezércikkek, ame­lyekben a hidegben, a me­legben hősies munkát vég­zőket köszöntik és állítják oáld-tképül. Valamiféle adó ez? Kötelező litánia? Ru­tin? Egyik sem! A kötele­ző tisztelet és elismerés, és köszönet mindazoknak és mindazokért, akik megér­demelték. megérdemlik, és megérdemlik ezt majd a jövőben is. ... amikor majd ismét ve­zércikkel köszöntjük azo­kat. akik a vakító napfény­ben. a hőgutával birkózva is végzik dolgukat, anél- ' leül. hogy azt hinnék, hő- i sí tettet hajtanak végre. í Gyurkó Géza [ A kombájnok után újra az er őgépeké a a mátraalji tarlókon. tér a nemrég még hullámzó búzamezők helyén, Kánikulai nyárral köszön­tött be az augusztus. A ked­vező időjárás hatására teljes lendülettel végzik a nyári munkákat Heves megye kö­zös gazdaságaiban. A múlt hét közepén 6—15 millimé­ter eső, esett, ami a folya­matos teendőket csupán rö­vid időre-szakította meg. ) A jól szervezett munka eredményeként az országos­hoz hasonlóan megyénkben is befejeződött az aratás. A búza után a lassabban érett tavaszi árpát is betakarítot­ták. Ezt követően jó ütem­ben halad a szalma begyűj­tése a földekről, valamint a talaj munkák sorozata is. Az‘aratás ugyan befejező­dött. a gabonaátvétel viszont még mindig tart. A Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál ed­dig 106 ezer tonna búzát vá­sároltok fel az üzemektől, amelyből 2200 tonna takar­mánybúza. A kenyérnekvaló hektolitersúlya 80, ami jobb a tavalyinál! Tavaszi árpá­ból eddig 3500 tonnát adtak át a gazdaságok. A múlt héten lehullott ke­vés . csapadék leginkább a Bizony, meglehetősen kézimunka-igényes még a szalmabe­gyűjtés Gyöngyöspatán, a Mátrai Egyesült Termelőszövetke­zetben. A Füzesabonyban, Vámosgyörkön használt henger- bálás szálbetakarítás még újdonságnak számít. kapásnövények: a dohány, a cukorrépa, a kukorica és a napraforgó fejlődésének ked ■ vezeti. Felgyorsult a szántó­földi zöldségfélék érése is. A dinnyét, a paprikát és a paradicsomot már tömege­sen szedik. Megkezdődött az ipari paradicsom szedése is, és mint lapunkban beszámol­tunk róla, két héttel hama­rabb indult a szezon a Hat­vani Konzervgyárban. Megyénk alföldi részén: Hevesen és Tarnamérán, va­lamint Horton és a Csányi Állami Gazdaságban meg­kezdték a paradicsom előfel- dolgozását és tartálykocsik­ban szállítják a nyers ter­méket a konzervgyárba. A Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalatnál eddig minden szerződött zöldséget, és gyü­mölcsöt átvettek a termelő gazdaságoktól. Jelenleg gö­rögdinnyéből van a legna­gyobb forgalom, napi 40 va­gonnal vesznek át. amit a hét közepétől száz vagonra növelnek. A görögdinnye ex­portja egyébként augusztus 1-én kezdődött és eddig 30 vagonnal ■ küldtek belőle a szomszédos országokba. A kistermelői zöldség- és gyümölcsléi vásárlás is fo­lyamatos. Megyénk három városában — Egerben, Gyön­gyösön és Hatvanban —he­tente megtartják az úgyne­vezett börzenapokat.. melyek eddig eredményesek voltak. Ezzel is hozzájárulnak váro­sainkban a zavartalan zöld­ség- és gyümolcsellátashoz. a. Külföldi „vendégmunkás” a hatvani Lenin Termelőszövetke­zetben: az etióp Sámuel Aradon, aki negyedéves mezőgazda- sági gépészmérnök-hallgató a Gödöllői Agrártudományi Egye­temen, Hatvanban ismerkedik a nagyüzemi gazdálkodás for­télyaival. " * . í Kőbiüi—Mentuszr ~ ■NYOLC MEGYE TERMEKFARÁDElA Bemutatkozik: a hevesi zöldség, a hatvani konzerv és az egri bor is Tájkiállítás és vásár Mezőkövesden A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium kez­deményezésére újból meg­rendezésre kerülnek hazánk­ban a mezőgazdasági és élel­miszeripari tájkiállítások és vásárok. A gazdag program keretében 1981. augusztus 20—23. között Mezőköves­den. a Matyó Termelőszö­vetkezet telepén rendezik meg azt a kiállítást és vá­sárt, amelyen Borsod, Bé­kés, Csongrád, Hajdú, Nóg- rád, Szolnok, Szabolcs és He­ves megye mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemei mu­tatják be termékeiket. Mint Papp Istvántól, az AGROINFORM képviselőjé­től megtudtuk: a nyolc me- , gyéből 108 élelmiszeripari, valamint mezőgazdasági üzem jelentkezett a köves- di termékparádéra. Itt lesz­nek a kiállítók között a ház­táji gazdaságok csakúgy, mint a tsz-ek melléküzem- ágai, és kiállítják „portékái­kat” a kenyér, és a tészta­készítő üzemek is. A kistermelők részére gép-: bemutatót, egyben vásárt is tartanak, és megtekinthetik az érdeklődők a fólia alatti termesztés különböző mód­jait. Valamennyi kiállító be­mutatja azokat az újításokat is, amelyeket az érintett üze­mekben dolgoztak ki és ve­zettek be a termelésben. A nagyszabású árubemu­tatón megyénk üzemei is legjobb termékeikkel „vo­nulnak” fel. A hevesi Rákó­czi Termelőszövetkezet az ország- és világszerte híres zöldségeiből, a c sányiak dinnyéből és paradicsomból, a hatvaniak konzervből és cukorból, az egriek pedig bo­raikból nyújtanak majd át egy „csokrot” a szakembe­reknek és az érdeklődőknek! A kiállítók között szerepei továbbá a kompolti kutatói- intézet, a Füzesabonyi Álé lanti Gazdaság, az Egri Dóé hánygyár és .a Gyöngyös-é domoszlói Állami Gazdaság is. MEGTELTEK A TSZ-ÜDULŐK ■ ■ Ötvenezren pihennek — a gépek jóvoltából A nagy nyári mezőgazda- sági munkát, a betakarítást ma már teljes egészében gé­pesítették, ennélfogva a nyá­ri időszakban a termelőszö­vetkezetek tagjai és az al­kalmazottak szinte ugyan­úgy részt vehetnek az üdü­lésben, mint a népgazdaság egyéb ágaiban dolgozók. A mezőgazdasági üzemek üdülői megteltek, és a SZOT, a TOT közös megállapodása- alapján a szakszervezeti üdü­lőkben is jól megérdemelt pihenőjüket töltik a közös gazdaságok tagjai. Az. idén összesen mintegy 50 ezer mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti dolgozó, üdülhet az. ország különbö­ző részein. A SZOT-tal 1975- ben kötött szerződés alapján évente háromezer jegyet kapnak a tsz-tagok, akik él­nek is a lehetőséggel. Négy­öt évvel ezelőtt a SZOT-be- utalók iránt még alig volt érdeklődés, azóta azonban egy-egy üdülő jegyre több je-í lentkező is van. A termelőszövetkezetek sa­ját erőből is igyekeznek fej­leszteni az üdülőhálózatot. Százhatvan termelőszövet­kezet közös összefogásával az elmúlt évben készült el a harkányi 200 személyes üdü­lő. amelyben ezekben a na­pokban is telt ház van. A közös gazdaságok a részje­gyek arányában kapnak be­utalót. és egy hétre küldik el. tagjaikat, alkalmazottai­kat a fürdőhelyre. Ezenkí­vül Debrecenben és Hévíáen van még közös erővel fenn­tartott termelőszövetkezeti üdülő. A tsz-üdülők beruházásá­hoz nem jár állami támoga­tás. Az üzemek az apyagi erők összeadásával biztosíta­nak további lehetőséget tag­jaiknak a> pihenéshez. Jelen­leg két termelőszövetkezeti „társasüdülő” van szervezés alatt; az egyiket Zamárdj- ban. a másikat pedig Gyu­lán építik fel. (MTI) Jégeső Szabolcs-Szafmár megyében — Másfél kilós jeget is találtak Hazai körülmények között ritkán előforduló kiterjedésű és arányú jégverés pusztított Szabolcs-Szatmár megyében. A rendkívüli erősségű jég­verés és ezt kísérő vihar es­te zúdult a tájra, s főként a mátészalkai, a kisvárdai, a vásárosnaményi és a nyírbá­tori járásban okozott tete­mes károkat. Általában bor­sószem nagyságú jég esett, de helyenként tyúktojás nagyságú szemek hullottak. Volt olyan terület, ahol más­fél kilós jeget is találtak. A jégeső, illetve a vihar elvonulása után — már az éjszakai órákban — meg­kezdték a kidöntött fák el­távolítását az utakról, s az Állami Biztosító, az összes illetékes szervek támogatá­sával nyomban megkezdte a károk felmérését. Intézkedés történt, hogy ahol a kár­becslés megtörtént, ott azon. na! ki kell fizetni a kártérí­tési összeget. A rendkívüli arányú jég­kár felmérése előrelátható­an a hét végére fejeződik be. Az előzetes adatok szerint Szabolcs-Szatmár megye egész területén körülbelül 2000 lakást rongált meg a vihar, illetve a jégeső. Első; sorban a palával fedett épü­letek szenvedtek erős jég­kárt. Sok üzemi épület — is* tálló. nyári szállás, ól stb. — is megrongálódott. A vásá­rosnál menyi termelőszövetke­zetnél a vihar által össze­rombolt szarvasmarhaszál- lásban állatok is elpusztul­tak. A mezőgazdasági üzeme­ket ért károkat jelenleg még csak hozzávetőlegesen sem lehet felbecsülni. Jellemzi viszont a helyzetet az a tény. hogy a jégeső éppen azokat a területeket sújtotta legerősebben, amelyekre a megye alma-, burgonya- és dohánytermelése koncentrá­lódik. Az Állami Biztosító tájé­koztatása szerint számottevő gépkocsikárok is keletkeztek. Mint az Országos Meteoro­lógiai Szolgálatnál elmond­ták, a vihart megelőzően Szabolcs-Szatmár megye fö­lött mintegy 150 kilométer hosszúságú és körülbelül 50 kilométer szélességű zivatar- zóna alakult ki, A forró alsó légréteg a felülről áramló hidegebb légtömeggel keve­redett. s ezzel teremtődtek meg a jégeső kiaJakulásánakv -a feltételed ftiTSt ^ i

Next

/
Thumbnails
Contents