Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-29 / 202. szám
I N&wem: Senki Színes, olasz—francia—NSZK westernfilm Volt egyszer egy Vadnyugat. Messze tőlünk, tengereken túl, ám mégis közel hozzánk, ugyanis a filmesek gondoskodtak arról, hogy elég jól megismerjük — áthidalva a riasztó földrajzi távolságot — ezt a sajátos világot. Rokonszenvezünk a cówboyokkal, akik nemcsak lepipálják a legjobb mester- lövészeket,- akik nemcsak a legügyesebb verekedők, hanem a gyengék, a jogtalanul kisemmizettek vakmerő védelmezői, a hatalmaskodók rettegett ellenségei. Modern mesék a western- sztorik. Alapvető hibájuk — legalábbis Amerikában —, hiogy egy kaptafára készülnek. Az európai vállalkozások azonban sajátos ízt, szint képviselnek. elsősorban azért, mert élettel akarják megtölteni a közhelyeket. Valljuk meg: e próbálkozások léglöbbször sikerrel is járnak. Ebből az értékesebb kollekcióból kiemelkedik a Nevem: Senki című színes, szinkronizált olasz—francia —NSZK westernfilm. Már a forgatókönyvíró — Ernesto Gastaldi —» alapötlete is remek. Ö ugygnis nagyszerű színészeket — Henry Fondát és Terenee Hillt — felvonultatva nagyjából lendületes cselekményben szomorkás, enyhén ironikus búcsút mond ennek az annyiszor felidézett környezetnek. Magvas igazságot hangoztat hajdan hírés, de már öregedő főhőse Jeck Beaure- gard: szerinte rég elmúlt már az az idő, amikor a ke- mény férfiak egy pisztolylövéssel rendezték összekuszá- lódott dolgaikat. A gazemberek százakat tömörítő bandákká szerveződtek és simamodorú, jól öltözött cégvezetők. vezériga zgatók érdekeit képviselik, vagy velük álcázzák magukat. A műben felvonultatott Vad Sereg is ilyen: meddő aranybányájukat lopott nemesfémmel tápláljak. Ellenük kellene harcolnia a megfáradt bajnoknak, aki viszolyog a feladattól. Inkább európai pihenésre vágyik, békét remél, s irtózik a csetepatéktól. Találkozik azonban a rendkívül megnyerő küllemű, kék szemű, jóvágású ifjúval Mr. Senkivel. Benne régvolt fiatalságát látja; ezért aztán felveszi a csatabárdot s egyedül leszámol a 150 tagú lovassereggel. E rész operatőri megoldása — ez Giuseppe Ruzzolini Nannuzzi érdeme — egyedi hangvételű, poeti- kus ízekkel és fanyar humorral egyaránt telített. To- nino Valerii rendező ezzel jelezte, hogy a művészfilmek területén is otthonosan mozog. Kár.. hogy az alkotók nem voltak mintiig ilyen következetesek. Olykor a ha- tásvadászat csábításának engedtek, más esetben viszont a kísértő unalomnak, á fárasztó egyhangúságnak nem emeltek gátat. Így aztán néha lanjdiult a ritmus, elmélázott a kamera, s közben eseménytelenül suhantak el az értékes percek. Mindezt persze hajlandók vagyunk feledni, hisz nem mindennapi élményben volt részünk. A modern mesék birodalmában jártunk. ahol Don Quijote történeteinek hitelességét nem vonja kétségbe senki. Hallgatjuk is, észre, sgm véve, hogy régen kosztümöt váltott, s cowboyöitönybe bújt. Az a lényeg. hogy Vadnyugat messzi* pusztáin szembeszáll a pusztító, a minden emberi értéket eltip- ró Vad Sereggel... Pécsi István Nem lesz könnyű esztendő Az iskolák folyosóin hamarosan felhangzik a csengők hívó szava. A tanácsi szervek nyári előkészületeiből, a tantestületi értekezleteken elhangzottakból következtethetünk arra: nem tekintünk könnyű év elébe. Nem kell ahhoz demográfusnak lenni, hogy kiszámoljuk : a hat esztendővel ezelőtt született, nagy létszámú gyermek korosztály kerül most az általános iskolákba. Jó néhány ezerrel többen vannak, mint az idén végzett nyolcadikosok, évjáratuk huszonöt esztendő óta a legnépesebb. Távol legyen a panaszos szándék, hiszen inkább a napjainkban tapasztalt demográfiai apály aggaszt és foglalkoztat sokakat. Ennek a „gyermekbőségnek'' inkább örülni kell. Örömünk mellett azonban látni és tudói kell. hogy most és az elkövetkező négy-öt évben a népesedési hullám még roppant súlyos terheket zúdít az általános iskolákra, pedagógusokra. tanügyigazgatásra. Készültünk rá: valamivel több mint ezer új tanterem megépítése és benépesülése várható év végéig. Sajnos, még így is kevesebb a hely a kelleténél, vannak és lesznek városok,' nagyközségek Heves megyében is, ahol hetenként váltakoztatva az osztályokat délelőtt és délután is tanítanak, két műszak, bán. Több településen a gyerekek autóbuszon, vonaton utazva jutnak el iskoláikba. A diákétkeztetéssel is vannak még gondok. Most szeptemberben kétszáznál több iskola önként vállalkozott az ötnapos tanítási hét kísérleti bevezetésére. Dolguk nem lesz könnyű: rövidített időben kell a tananyagot elsajátítaniuk, megbirkózniuk számos, teljesen új tankönyv megismerésével. Nevelőt, diákot próbára tevő feladatok ezek. Es még nem szóltunk olyan fontos é* lényeges változásról. mint: szeptembertől megkezdődik az elméleti és gyakorlati fakultatív tárgyak oktatása a gimnáziumokban: korszerűbb tankönyvek sorát kapják meg a szakközépiskolások, és a szakiskolák szakmai gyakorlatainak szervezésében js . történnek módosítások. Sőt az. új főiskolai-egyetemi felvételi vizsgarend és pontozásos rendszer előkészületeire is ebben a tanévben kerül sor.' Korántsem teljes ezzel a teendők sora. Talán túlzottan soknak is tűnik, ha azt vesz- sztik, hogy éppen a nagy gyereklétszám miatt a korábbiaknál még több lett az általános iskolai nevelők elfoglaltsága és társadalmi leendőkben is változatlanul elsősorban azoktól kívánnak helytállást, akik eddig is vállalták a munkák nehezét. A tanügyigazgatás és a pedagógiai szakterületek irányító munkája javult az utóbbi időben. Közelebb került egymáshoz a művelődési és az oktatási szakágazat. Nem változott viszont eléggé érzékelhetően a szülők és az iskola közötti kapcsolat, bár a szülői segítség sok száz iskola gyarapodását, szépítését sietteti. De nem is ilyen természetűek a gondjaink. Ami sürgető: a veszélyeztetett környezetben élő. onnan érkező és oda visz- szatérő tanulók hatékonyabb segítsége. Igaz, a gyermekvédelemnek nem egyetlen, s talán nem is a leginkább előtérben levő területe az iskola. De a lelkiismeretes pedagógiai munkából a szülői munkaközösségek és a lakókörnyezet figyelmével, jelzéseivel,' fellépésével sok veszélytől megóvhatok a gyerekek. A soron következő tanév tennivalóiról vetettem fel néhány gondolatot. Diákok és nevelők sok jó terve vár megvalósításra az 1981—82-es iskolai évben is. Közös munkájukon múlik, mi teljesül belőlük. Iskolák falain belül — és kívül. (V. M.) Vöröskeresztesek országos versenye Üj szolgáltatások — Segítség az iskoláknak — Megszervezik a központi ellátást Könyvtárügy ma és hiliap Vasárnap a pestimrei vasútállomásnál kigyullad néhány vasúti kocsi. Pontosabban: felgyújtják e gördülő járműveket — mintegy imitálva olyan vasúti katasztrófát, ami a valóságban is be- kövelkezhet. A mentes .gyakorlása fesz fejiW. hiegpecfeg országos versenyen, amelyen a polgári védelem . egészségügyi szakszolgálatai, első. j segélynyújtó alegységei vesz- > nek részt, abból az alkalom- | ból, hogy az idén 100 éves a j Magyar Vöröskereszt. 2200 j egység nevezett be az orszá- j gos versenyre, összesen több mint 50 ezer résztvevővel. > (Tudósítónktól): Az elmúlt 1 él évtized során megyénk könyvtárügye — a meglévő gondok ellenére is — kiegyensúlyozottan fejlődött. Mind népszerűbbé váltak a zenei és az audiovizuális jesz legek. G.vümölcsö- zóblié forrná fed tűk az általány» iskolákkal kialakított kapcsolatok. Ezt a jövőben mégiivkább erősítik, s a bib_ liotekák az oktatási intézőié nyekkel egy ü 11 m üköd ve fokozatosan megoldják a tanulók szervezett könyv- és könyv la rlwsználati oktatását is. Alapvető elképzelés a központi ellátás megvalósítása és bevezetése lesz. Hogy ezt zökkenőmentessé tegyék, anyagi, technikai és személyi fejlesztési tervet készített a Megyei Könyvtár vezetése. Továbbra is arra törekszenek, hogy közelebb kér.ül jepek az. olvasókhoz. Egerben a helyismereti gyűjteméríyt gyarapítják, s ezt a . nagy- közönség számára is megnyitják. Mivel nagyobb új, létesítményre nem számíthatnak. bővítik a hálózati központokat, elsősorban a megyeszékhely és Gyöngyös könyvtárai nak raktárterületót. Baranyi Imre Hatszázezer munkanap ÉpHötóbori gyorsmérleg — 300 millió forint értékű munka ötvenötezer fiatal 104 központi szervezésű építőtáborban 600 ezer munkanapon mintegy 200 millió forint értéket termelt — ezek az első es legfontosabb adaiai an'nak a gyors számvetésnek. amelyet a KISZ KE építőtáborok bizottsága 1 a táborozás alkalmával készített. Az MTI tudósítóiénak elmondották, hogy ezen a nyáron. június 28. és augusztus 22. között immár huszonnegyedszer működtek a középiskolás diákok nyári táborai. A táborok nagy többsége a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat segítette. ü7 időszerű mezőgazdasági munkákkal foglalkoz- tak a fiatalok. Kilenc szakmai építőtáborban 2500 Szakmunkástanuló a választott. hivatásának megfelelő feladatot kapott, nekik ez a munka a kötelező nyári szakmai gyakorlatba számított. Dolgoztak az új budapesti sportcsarnoknál csakúgy. mint Baranya. Gvfír- Sopron. Komárom. Pest Szolnok megyei lakásépítkezéseken. az Ml-es és M3-as autópályáknál, vasútépítéseknél. Nyolc • sportág utánpólláskorú versenyzői úgynevezett épitő- edzőtáborokban vettek részt: a délelőtti munkát délután edzések, mérkőzések, versenyek követték. A brigádokat teljesítmény szerint értékelték, s szinte mindenütt túlteljesítelek az előírt alapnormát. A gyorsmérleg egyik fontos tapasztalata: az. eredményes munkát. mindenütt elismerték, jól vizsgázott az új jutalmazási rendszer. így az idén a tavalyinál jóval több. csaknem 10 millió forint jutalmat osztottak ki a végzett munka arányában. Az. idén először a hazánkban tanuló kubai diákok egy 30 fős csoportja is munkába állt. sőt. két turnust. ,egv hónapot vállaltak és teljesítettek a biatorbá- ,gyi vasúti építőtáborban. A vietnami diákok — akik évek óta együtt dolgoznak magyar társaikkal — az idén Tápiószelén segítettek a munkái. A Német Demokratikus Köztársaságból 70. j Bulgáriából 80 fiatal érkezett „cseretáborozásra". helyükbe magyar fiatalok utaztak NDK-belí. illetve bulgáriai táborokba. 29. — Ilyen a mi szerencsénk. Nincs abban semmi pláne, ha belevágunk. Áll az alku? — Áll az alku — felelte határozottan a koronavédelmi miniszter. — Erre áldomást iszunk — jelentette, ki Mérleg, és felkelt. Rumata, aki meghökkenve hallgata ezt a z.agyvaságot. észrevette, hogy Mérlegnek selymes bajusza és hegyes, ősz szakálla van. Szakasztott hajdani udvaronc. — Kellemes volt elbeszélgetni — mondta Mérleg. Don Reba is felállt. — Az önnel való beszélgetés roppant örömömre szolgált. Először találkoztam egy ilyen bátor emberrel, mint, ön. tisztelt. . . — Én is — válaszolta unottan Mérleg — Engem is meglep királyságunk első miniszterének bátorsága. Hátat fordított dón Kubának, a kijárat felé ballagott. it. Rumata háta mögött ekkor hevesen zihálni kezdett valaki, s egy fúvócső ho.Sz- szú barna rúdja nvúli kj a füle mellett a függönyök közti rés felé. Rumata háta mögött kiköpött valaki, a cső visszahúzódott. Minden világos volt. A két pók megegyezett. Rumata felállt, és lassan a lila lakosztály kijárata felé tartott, A király eg.y hatalmas teremben ebédelt. A harminc méter hosszú asztal száz személyre volt terítve. Olt ült maga a király, dón Reba. a király) vérből származó előkelőségek, az udvari és a szertartás ügyi miniszter, a hagyomány szerint meghívott előkelő arisztokraták csoportja (közöttük Rumata is), egy tucatnyi itt vendégeskedő báró faragatlan csemetéivel Minden ilyen ebéden óriási mennyiségű ételt faltai; fel, tengernyi óbort ittak mf’. lemór- dek híres esztori porcelánt törtek szét. romszor „asztalhoz!”-t kiált, són. és már tizedszer hallgatta don Tameo elbeszélését arról a királyi ebédről, amelyen neki fél évvel ezelőtt volt szerencséje részt venni. — ...Megtalálom a karosszékemet. ott állunk, belén a király, leül. leülünk mi is. Az ebéd megy a maga rendjén. És egyszerre csak. képzeljék el. kedves donok. azt érzem, hogy nedves a nadrágom. . Magam alá dugom a kezem. Valóban nedves! Megszagolom az ujjaimat, de nincs semmiféle különös szaga. Mit jelentsen ez?! Eközben az ebéd véget ér. mindenki feláll, én pedig valahogy félek felállni... Látom, hogy felém jön a király. de én továbbra is ott ülök a helyemen, mint va- lamj páriáéi báró. aki nem ismeri az etikettet. Őfelsége odajön hozzám, kegyesen elmosolyodik. kezét a váltamra teszi „Kedves don Tameo, mi már felkeltünk, és megyünk a balettet nézni, ön pedig még mindig ül. Mi történt önnel, csak nem feküdte meg a gyomrát?” — ..Felség — felelte — rétessé a fejemet, de nedves a nadrágom ” őfelsége erre nevetni kegyeskedett, és megparancsolta, hogy álljak fel. Én felálltam, és mindenki hahotázott! Nemes donok, az egész ebédet egy rumos tortán ültem végig! Őfelsége harsányan nevetni kegyeskedett. „Reba, Reba — mondta —. ez megint a maga tréfája! Szíveskedjék letisztítani a nemes dönt, hiszen összepiszkította az üleAz udvaroncok kacagtak. Az ilyen tréfák egyébként szokásosak voltak a királyi asztalnál. A meghívottakat pástétomba, eifűrészelt lábú karosszékbe, lúdtojásokra ihlették. Mérgezett tűkbe is ültettek. A király szerette, ha szórakoztatták. Felharsantak a kürtök, dallamosan felordított a szertartásügyi miniszter, sántikálva belépett a király, és mindenki elhelyezkedett. Rumatának hallgatag szorp- szédok jutottak Jobbján a mogorva, nagyétkű don Pythának rengő hústömese töltötte be a karosszéket, balján író Gur bámult az üres tányérba. Miközben tőrével aprította az ürülapockát. jobbra sandított, és nyomban elfordult: don Pytha egy egészben megsütött vaddisznó fölé hajolt, s úgy dolgozott, mint egy automata. Csont nem maradt utána. Rurhata visszafojtotta lélegzetét, és egy hajtásra megivott egy pohár irukani bort. Azután balra sandított író Gur bágyadtan turkált kanalával a sala tás tányérkában. — Mj újat ír. Gur atya? — kérdezte félhangosan Ru- mala. — írok. .. Én? ... Nem tudom. Sok mindent. — Verset? — Igen..., verset.. — Pocsék versei vannak,' Gur atya. Igen. igen. ön nem költő. — Nem köLtő... Olykor rnagaun is eltűnődöm: ki vagyok tulajdonképpen? És Ttritól félek? Nem tudom. au Don Reba tűnődő tekintettel - Rumata az udvaroncok nézett utána, és szórakozol- | csoportjában várta, hogy a . tan a kés nyelére tette ujta-—szertartásügyí mirrszter há1381. augusztus 25!.. szombat (MTTÍ (Folytatjuk)
