Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

Indul a busz, de mikor? Ez a kérdés elég gyakran hangzik el mostanában az új kerecsenül buszmegálló­ban. Mióta Kerecsend belterületén is több sávosra bővült az út. van jó, biztonságos megállónk. E változásnak a községbeliek őszintén örültek. Viszont d régi megállókban volt mindenki számára jól érthető menetren­dünk. de jött a változás s ezzel együtt eltűnt a tájékoztató. Jelenleg egy szerkezetében egészen új menetrend található a megállót jelző táblán felfüggesztve, de sajnos a me­netrenden csak az egri és a kápolnai idő szerepel. Igaz, percnyi pontossággal be van jelölve, hogy Egerből, a pályaudvarról mi­kor indul a busz, és mikor érkezik a Volán­telepre, és mikor az olajmezöhöz. De hogy Kerecsendröl mikor?! Nagyon sokszor elő­fordult, hogy órákat vártak az utasok, mert nem tudják kisilabizálni az időpontot. Ez ügyben többen fordultak már a községi ta­nácshoz is. Kérjük az illetékeseket, intézked­jenek. Svmí István, Kerecsend IgezMdt nr'? Társadalmi munkával a községért miiim Mindenki szene láttára! Nemrégiben a lakásrongálókról olvashattunk a Népúj­ságban. Az írás sajnos változatlanul, időszerű,, s úgy tűnik, a rongálok hada tovább növekszik — mindenki szeme lát­tára. Hosszabb ideje tart a csebokszári-lakótelepen az épít­kezés, ami természetesen öröm — hisz új lakások^ készülnek, szépül a városrész. Á kísérő jelenség azonban már kevésbé örömteli. Annál is inkább, mivel a rongálás már az anyagok tárolásánál, illetve kezelésénél kezdődik. A hungarocell szerintem sokkal értékesebb és megbe- esülendőbb anyag, mintsem azt féltáblaszám a lakótelepi gyerekek az Eger-patakon tutajozásra és feldarabolva a környezet szennyezésére használják. Az eset láttán elgondol­kodtam azon, hogy vajon az építőipari vállalatnak nem hiányzik-e ez a temérdek építőanyag, amit a gyerekek szét­hordanak és megrongálnak nap mint nap? Ha netán hiány­zik, akkor miért nem használják fel, miért nem tárolják az értékes hőszigetelő anyagot rendeltetésének megfelelően, megelőzve ezzel az anyagpazarlást és környezetszennyezést. Varga Gyula, Eger Olvasóink kérik Amíg a „ciirDi(hítí)“-péfló elkészül... Az a nagy Kis-Balaton. Sokan vagyunk ebben az országban, akik aggódunk a Balaton sorsáért, jövőjéért. Féltjük a Balaton vizének tisztaságát, figyeljük szí­vünkhöz nőtt üdülőtavunk további sorsát... Ülök a Ba­laton partján és örömmel olvasom, hogy az idén meg­kezdődött a 30 évre terve­zett Balaton-fejieszíésd terv végrehajtása. Az első teen­dő: „...a Zala folyón ér­kező szermyezöanfjagok visz- szafogása, a meggondolatla­nul kiszárított Kis-Balaton természetes szűrő szerepének visszaállítása révén.” Vagyis a valamikor óriási munká­val kiszárított Kis-Balatont most még óriásibb munká­val újból meg kell csinálni. Dehát mit tehetünk? ... A térték szerint 1995-re állít­ják teljesen helyre a régi Kis-Balatont. de ez két ütemben történik. Az első rész 1985-re. a második 1995- re készül el. Olvasom a Ma­gyar Nemzetben (81. aug. 12., 9. o.), hogy „Az első ütemben létrejött tó (vagyis az egyelőre csak kisebbik Kis-Balaton. Sz. V.B.) 18 km.2 területű és 22 millió km3 (köbkilométer! Sz. V. B.) térfogatú lesz, 1,2 méter átlagmélységgel.”... Tehát már 1985-re. — remélem élek addig, mert látni sze­retném. — megépítenek egy 22 millió köbkilométer víz­térfogatú. vagyis köbtartal­mú KiS-Balaton-részüeget. Ebbe ha jói számolom, be­leférne a Földközi-tenger összes vize, több, mint két­szer vagy a Mexikói-öböl tengervize négyszer, vagy az Antilla (Karib)-tenger víz- mennyisége jó kétszer!... (Területi és átlag mélységi adatok: ZSEBATLASZ. Kar. tográfta. 1977.. 3—5 old.) Ott a parton, a nagy ká­nikulai melegben, — aug 12. volt, — eszembe jutott egy gyorsabb megoldás: Ne végezzék el a második üte­met. Amikor az elsővel ké­szen lesznek, évente egy­szer eresszék bele az egész Balaton vizét. Zsilippel zár­ják el. Jöjjenek a kiskato- nák és a diákság. Seprői a kezükbe meg fertőtlenítőt! Egy-kettőre takarítsak ki a Balaton medrét, szárítsák ki a napon és — vissza bele a vizet! Annak a Kis-Balaton- nak a 22 millió köbkilomé­ter vizéből a Balaton egész vize meglisztultan jön majd visza. Mi az neki. Később lehet ritkábban cserélni. Esetleg egy Kis- és Nagy-Balatoni 'Bizottság meghatározhatná a vizesére időpontjait... Mi­kor a kánikula elmúlt, szá­molni kezdtem: A tervezett 18 négyzetkilométer terület nem más. mint 18 millió négvzetméter. Ez 1.2 m mélység mellett 21 600 000 köbméter (nem köbkilomé­ter) víz lesz... Mivel egy köbkilométerben egy milli­árd köbméter van (1000X X1000X1000) a tévedés vasolt megoldásomat ezen- egymilliárdszoros volt! Ja- nel visszavonom . \ ÍÖR. SZEMES—V AEG Ä B) A Kápolnán élő. emberek, az üzemek és a vállalatok dolgozói -szívügyüknek tart­ják a község szépítését, vi- rágosítását. Ebben az évben már több mint (100 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­ka elvégzésére került sor. A kora tavaszi hónapokban 300 különböző facsemetét ültettek el főleg a Dankó téren és környékén, vala­mint a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat köze­lében. A Károlyi Mihály emlékparknál a Dohánykuta­tó Üzem szocialista brigád­ja, míg a kápolnai csata emlékét idéző emlékműnél a Dohánybeváltó Üzem dolgo­zói serénykedtek. A sport­pályáknál _ a Tarnamente Ipari Szövetkezet tagjai se­gítettek. Az általános iskola tanulói az intézmények ud­A nyár az önfeledt szó­rakozást jelenti a fiatalok­nak, azonban ez nagyon so­kuknál párosul a rendsze­res munkavégzéssel, pénz­keresettel. Az NDK werderi közös gazdaságában évek óta se­gítik a gyümölcsbetakarítást bolgár, lengyel, csehszlovák és magyar fiatalok serege. Az egri Dobó István Gim­názium KISZ-esei ugyancsak régi kapcsolattal dicseked­hetnek. Joggal szólt róluk elismeréssel dr. Eisemann, varán és az épületek előtti közterületeken végeztek virágosítási és faültetési munkálatokat. Számottevő és dicséretes munkát végeztek a Dankó tér lakói, akik a téren be­lül betonjárdát és játszó­teret építettek és jelentős köztisztasági munkálatokat is végeztek. A helyi óvoda dolgozói a szülők segítségé­vel elvégezték a nyári nagy- takarítást, lefestették az in­tézmény vaskapuit és az udvaron lévő játékokat. A községi tanács soron következő legfontosabb fel­adata a vízhálózat további kiépítése, melyben szintén számít a lakosság társadal­mi munkája. Farkas Csaba Tófalu a szövetkezet elnöke, aki részt is vett a csoport bú­csúztatásán a kolpinsei tá­borban. A fiatalok földiepret szed­tek, kapáltak, illetve megy. gyet is szedtek. Emellett bejárták az NDK legszebb vidékeit. Síznte mindenna­posak voltak Potsdamban. Berlinben. Brandenburgban. De eljutottak Drezdába — sőt a tengerpartra is. Molnár Károly Fehérgyarmat A Népújság egyik vezér­cikkében örömmel olvastuk, hogy szeptemberben foly­tatják Recsk—Párád közötti Tarna-patak szabályozását, ami főleg Recsk védelmét szolgálja majd. A vízrende­zéssel megszüntetik az ár­vízveszélyt. E veszély miatt mi már több alkalommal igen izgal­mas napokat, éjszakákat él­tünk át. Útjaink, kertjeink „tengerré” váltak, pincéink, de több helyen még a laká­sok is vízzel teltek meg. Anyagi kárunk is jelentős. Így nem csoda, ha minél előbb szeretnénk biztonsá­gosabb „árvízféleiem-men— tes” életet élni. Ezért a jó vízrendezés megvalósulása érdekében javasoljuk az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság egri szak­mérnökségének: jó lenne, ha nem' hagynék figyelmen kivül Recsk községben az úgynevezett „citromhidat”. Ez a fából készült építmény valamikor magas tartólába­kon állt, amely mindenkor átengedte a megdúzzadt pa­tak vizét. Az idő azonban felette is eljárt. Az új híd elkészültéig ideiglenes jel­leggel kijavították a „cit­romhidat”, amely míg ko­rábban a védelmüket bizto­sította. most árvízveszélyt jelent. A régi fahíd tartólá­bainak korhadt részét lefű­részelték és tartópillérként újra felhasználták. Erre vas. gerendákat helyeztek a pa­tak két partjának összekap­csolására. A híd alja az út­test szintjénél jóval mélyeb­ben fekszik, egy-egy kiadós eső után a víztömeg nem képes átereszteni, és a vizet a Kossuth és a Felszabadulás utcára nyomja ki. Nem túl­zás, de ilyenkor csak csó­nakkal tudunk közlekedni. Amíg az új „citromhíd” el­készül jó lenne ha a tartó­oszlopokat az úttest szintjé­től magasabbra emelnék. így elháríthatnák az árvízve­szélyt az itt élők megnyug­tatására. Pócs Sándor, valamint 50 recski lakos (Fotó: Perl Márton) Tégla T Vagyis: TÖKÉLETES BIZTONSÁG. Azok szerint legalábbis bizonyára, akik úgy vélik, hogy az ilyen áramdobozok — veszélytelen kis gyermek­játékok. i Sajnos, nem. Éppen ellenkezőleg: kinyitva (feltörve?!) sajnos tragikus balesetek okozói lehetnek, elsősorban az erről mit sem tudó. de a Dobó téren igen-igen szép szám­ban előforduló, mindenre kiváncsi kisgyerekek számára. ) A késői napfürdőzők erről bizonyára gyanútlanul. ) ezért fordulnak oly nyugodtan arccal a napfény, háttal i az életveszélyes, magasfeszültséget tartalmazó doboz felé. j Úgy véljük, jó lenne biztonságos zárral ellátni ezeket a í dobó nkat, hogy azok se boldoguljanak vele, akik saját } épségük kockáztatáséival azzal szórakoznak, hogy feltörik < a zárószerkezetet. ( Egyébként minden stimmel... (!) T Mikor ünnepeljük az al­kotmányt? Az érdeklődő pontos választ kaphat a Népszabadság ünnepi szá­mában, ahol Árkus József tudományos igénnyel bon­colgatja a kérdést. Ez jutott eszembe, amikor felütöttem a Népújság au­gusztus 20-i példányának 2. oldalát, mely tudtunkra ad­ja. hogy „ma ünnepük ha­zájuk felszabadulásának 37. évfordulóját a Román Szo­cialista Köztársaság népei.” Ejny . rosszul emlékez­nék? Tudatomban eddig augusztus 23 élt az emlí­tett baráti ország legna­gyobb ünnepeként. Kéte­lyeimet néhány szakkönyv gyorsan eloszlatta: Románia a felszabadulást valóban három nappal később, azaz 23-án ünnepli. Képzeljük csak el. ha sa­ját legnagyobb nemzeti ün­nepünkről is ilven pontat­lan időzítéssel, három nap­pal előbb, április elsején emlékeznénk meg! És még egy-két apróság ugyaneae® számból -■Étel* Nagy kép az épülő egri kórházról. Aláírás: „ ... fo­kozatosan vehette birtokba a bővítés során elkészült járási rendelőintézetet, majd ezt követően a központi műtőt, sterilezőt.” Ami itt kimaradt a szövegből: Működik már 120 ágyas sebészeti, 120 ágyas belese­ti és nyolcágyas intenzív osztály is. Másrészt a ren­delőintézet nem járási, ha­nem megyei! — Egyébként minden stimmel. Mellette másik tudósítás. Címe: „Gyermekesőcsizma őszre”. — Te jó ég, nem elég a síkos úttest, a kor­csolya, a ródli, még speciá­lis csizmával is fokozni akarjuk a gyermekeink- esé­sét, csontjaik törését!? A bajban azonban sze­rencsénk is van: háia is­tennek tovább épül az egri kórház, amelyből " viszont nem felejtették ki a balese­ti -osztályt. .* '?* CSsöbSí9r Bdla E^iatotoborban mm HSDK-ban Miisorok Kossuth 8.27 Lányok, asszonyok. 8.52 4X4. Játék. 10.10 Mi a titka? Enrico Mainardi művészete. 11.00 Örömök kertjében. 12.20 Tudósítás a kötöttfogású birkózó VB- röl. 12.30 Zenei anyanyel­vűnk. 12.40 Magyarán szólva...' 12.55 Epizódok a magyarországi operajátszás történetéből. 13.50 Heinz Holliger oboázik, Ursula Holliger hárfázik. 14.05 A nyugalom forrásai. 14.15 Liszt-művek. 14.30 Olaj­gyár a szántóföldön. 15.05 Űj zenei újság. 15.40 Nép­dalok. 16.00 168 ÓRA. 17.30 Lemezmúzeum. 18.18 Hol volt, hol nem volt. . . 18.40 Űtközben. 18.45 Dómján Edit szerepeiből. 20.44 Né­pi zene. 21.18 Magyar elő­adóművészek. 22.10 Sport­híradó. 22.25 Corelli: Ti­zenkét szonáta. Petőfi 8.38 Nóták. 9.15 Ki jár jól? 9.30 Hogy tetszik lenni? 10.39 Többet ésszel. .. 11.40 Fiataloknak! 12.33 Jó ebéd­hez szól a nóta. 13.30 A gyerekeknek írta Bartók Béla. 14.00 Ritmus! 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 Köz­hírré tétetik (Révész Ti­bor krónikája). 15.12 Shir_ ley MacLaine énekel. 15.38 Tüskevár. 16.35 Pophullám. 17.30 Lelátó. 19.20 Új nó­tafelvételek. 19.47 Köny- nyűzene. 20.38 Sporthíradő. ,20.48 A Magyar Rádió Ka­rinthy színpada. Umbulda. 21.45 Népi muzsika. 22.20 Három a kislány (Daljá­tékrészlet). 23.10 Sláger­múzeum. Miskolc 8.00 Hírek, időjárás, lap­szemle. 8.20 Zenés prog­ramajánlat. 8.30 Visszapil­lantó... 8.40 Napjaink kérdései. Ónodvári Miklós jegyzete. — Az Ottavan együttes felvételeiből — 9.00 Észak-magyarországi krónika. (450 éves a sá­rospataki kollégium — Megyei szántóverseny Hat­vanban — piaci jelentés). 9.30 Mikrofonlánc... Dr. Kratochwill Ferenccel be­szélget Tolnai Attila — 10.00 Kapcsoljuk Sárospata­kot — 10.25 Műsorelőze­tes. .. 8.00 Tévétorna. 8.05 Unser Bildschirm — A mi kép­ernyőnk. A pécsi körzeti stúdió műsora. 8.25 Ka­landorok Irkafirka ország­ban. 9.25 Tollas-suli. 9.40 Két éjszaka Kleopátrával. (Olasz filmvígjáték) 10.55 A fele sem igaz! 11.25 Pul­zus. 13.40 Magyarország állatai. (Természetfilm-so- rozat). 13.55 Pufi kaland­jai. 14.25 Idesüss (Ajánló­műsor gyerekeknek). 14.50 A Magyar Televízió tánc- és popdalfesztiválja (Ism.) 17.00 Antarktisz. 17.50 Pa­rabola. 18.20 Szamárfül. Tanévnyitó. 19.10 Tévétor­na. 19.15 Esti mese. Tanít- ‘ják a hörcsögöt (Bábfilm): 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. Arany János: Tengeri hántás. 20.05 Lehár Ferenc: A víg öz­vegy (Operett). 22.10 Tv- híradó 3. 22.20 Maradha­tok májusig? (Amerikai film). 2. műsor 15.30 Ausztria—Magyar- ország—Jugoszlávia—Spa­nyolország. Női válogatott négyes atlétikai viadal. 17.00 Giacometti (Angol rövid film). 17.20 A lámpás (Tévéfilm), 18.55 Toots Thielemans és Bessie Grif- fin műsora a „Pori Jazz 1980.” fesztiválon. 19.30 . Tv-híradó. 20.00 Vers — »mindenkinek. 20.05 Bartók: Egynemű kórusok. 20.15 Kötöttfogású birkózó-vi­lágbajnokság. 21.25 Tv- híradó 2. ASwíri&l 1961, augusztus 39., sásánál

Next

/
Thumbnails
Contents