Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-29 / 202. szám
í fii ifiegye* Uttoromozgglom három mm fi! éiitlieifs 'A. Magyar Úttörők Szövetsége ez év júniusában ünnepelte 35 éves jubileumát. 1946. június 2-ón volt a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére a Munkások Gyermekbarát Egyesületén belül kibontakozó úttörőmozgalom első nagy demonstrációja a budapesti ifjúsági napon. Ettől a naptól számítjuk az úttörőszö vétség születésnapját. Az első úttörőcsapatok lakóterületeken, üzemekben létesültek. 1947. január 8-án a Vallás és Közoktatási Minisztérium államtitkárának rendelete engedélyezte az iskolai úttörőcsapatok szer. vezését. Az iskolák államosítása után pedig az úttörő- mozgalom az általános iskolás tanulók egyedüli gyermekszervezete lett. f Megyénkben az úttörőélet az országos mozgalom részeként 1947. tavaszán kezdett kibontakozni. Bár a történelmi hűség kedvéért megjegyezzük, hogy Gyöngyösön már 1946 tavaszán alakult egy úttörőcsapat, melynek tagjai közösen .vettek részt a május 1-i ünnepségen. 1947 áprilisában megalakult a vámosgyörki úttörőcsapat, s rá egy érme már 13 csapat tevékenykedett a megyénkben. Ebben az időszakban a mozgalom irányításával az MKP megyei Ifjúsági Titkársága megyei í úttörőfelelőst bízott meg. Az iskolai úttörőcsapatok [ létrehozása az egyházi iskolák 1948-as nyári államosí- 1 tása után gyorsult meg. Az ' év végén már a megye általános iskoláinak több mint ! a felében volt úttörőcsa- ! pat, melyekben mintegy I 3000 gyermek tevékenykedett. Már 1948 nyarán megszervezték az első úttörötáboro- | kát. A mozgalom népszerűsítésére, a szülök meggyő- 1 zésére az év őszén a megye 1 általános iskoláiban szülői ' értekezleteket szerveztek. ' Megindult az úttörő-csa- 1 patvezetői tanfolyamok szer- I vezése is. Kibontakozott ' megyénkben is a „Jő út- [ törő, jó tanuló” mozgalom. ' 1950-töl az úttörőmozga! lom a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) rányításá- ! val szervezetileg megerösö- ' rtött. Az országban egymil- I lió, megyénkben az 1955— 1 56-os . tanévben majdnem 29 ezer úttörőt számlált a szer- ! vezet. I 1952-ben a megyei úttörő- i munka módszertani segíté- ' sére létesült az Egri Üttö- ! rőház. 1953-ban pedig meg- I szervezték a Füzesabonyi ! Úttörő Természetkutató Ál- I lomást. A két intézmény ’ mintegy 1500 úttörő neveié" I séhez adott jó lehetőséget a I különféle szakkörök, ifjúsá- í gi könyvtár és kultúrcso- f portok révén. , I Az 1948—1956. közötti idő- í szak politikai torzulásaitól, ! az országos helyzethez ha. 1 sonlóan, a megyei úttörő- i mozgalom sem volt mentes. 1 A gyermekszervezet munká- r jában is eluralkodott több 1 sematikus vonás, a forrná- ' 1 is elem, túlzott szerepet kapott a tartalmatlan látvá- ' nyosság. r Az 1956-os októberi ellen- 1 forradalom az úttörőmozgalom működését is ideigle- ' nesen megbénította. Az el- ' lenforradalom leverése után ' 1956 véaén a mozgalom Ma- ' gvar Örszemcsapatok Szö- ' vétségé néven működött, ' majd 1957 januárjától a korábbi nevén. Magyar Úttörők Szövetsége néven újjáalakult. A Magyar Úttörők Szövetsége a párt gyermekszervezete. az úttörőcsapatokban önként tömörült kisdobosok, úttörők, úttörővezetők és pártoló tagok tömegszervezete. A KISZ politikai irányításával szervezetileg önállóan működik. Feladata a gyermekek szocialista szellemű nevelése és felkészítése a KISZ-tagságra, Az ellenforradalom időszakában szétesett megyei úttörőmozgalom újjászervezése 1957 tavaszán kezdődött el. Ez a munka sikeres volt, s az év nyaráig lényegében újjászerveződött a megyei úttörőmozgalom, Az év végén már 140 csapatban 8416 úttörőt, és 3046 kisdobost tartottak nyilván, A mozgalom újjászervezésével párhuzamosan megszervezték a függetlenített úttörő-apparátus, létrehozták a megyei elnökség irányításával a járási és a városi úttörőelnökségeket. Ebben az időszakban a próbarendszer bevezetése, a szervező testületek létrehozása, az önkéntesség elvének megvalósítása élénk mozgalmi életet eredményezett. A csapatok munkáját egyre több középiskolás ifivezető segítette. Megyénk úttörőszervezetei, ben 1958. őszén már 776 fő KTSZ-tag dolgozott iflveze- tőként. A Megyei Úttörő Elnökség nagy gonddal végezte az úttörővezetők kiképzését. Ennek irányítására az Egri Űttörőházban módszertani albizottságot szerveztek. Fel- sőtárkányban létrehozták a vezetőképző tábort. A vezetőképzés megszervezése országos viszonylatban is sikeres volt, Ebből jelentős részt vállalt Király Gyula, az Űt- törőház akkori igazgatója. Az úttörőmozgalom gyors konszolidációja hozzájárult ahhoz, hogy az 1960-as és 1970-es években a gyermek- szervezetek mindinkább tartalmas életet éljenek. Az 1971-ben megyénkben megrendezett rangos országos megmozdulások — a téli úttörő-olimpia, az úttörő vezetők IV. országos konferenciája — komoly elismerését jelentették a megyei mozgalomnak. Bővelkednek eseményekben a legutóbbi évek is. Az egri úttörőház Harlekin Bábegyüttese országos, sőt nemzetközi hírnevet szerzett. Úttörőink szépen szerepelnek az évenként megrendezett országos technikai szemlén, és még sorolhatnánk a sikereket. Jelenleg a megye 115 úttörőcsapatában mintegy 36 ezer 549 úttörő és kisdobos él színes és eleven életet. A megye úttörőmozgalom három és fél évtizedes története — mint már erre utaltunk is — nem volt mentes a gondoktól, s ma sem az. Ilyenek egyebek közt a munkára nevelés kérdése, a szülők és az iskola kapcsolatának szorosabbá tétele, a helyi adottságok jobb kihasználása. Eredmények és gondok — együttesen jellemezték tehát a gyermekszervezetek elmúlt évtizedeit. Az eredményekben gazdag múltra és jelenre alapozva, minden feltétele megvan annak, hogy a megyei úttörőmozgalom elkövetkező évtizedei még szebbek és tartalmasabbak legyenek. Dr. Szeeskó Károly Távirányítású színes televízió 22 collos japán Hitachi- képcsövekkel és infrasugár- ral vezérelt távkapcsolóval szerelik fel már az idén a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalatnál készülő modulrendszerű színes televíziókat. Az újfajta „Infra Supermodul” színes televíziót a távkapcsoló segítségével a karosszékből állíthatja a néző, a kézi kezelőegység jelzéseire beépített miniszámítógép és memóriaegység végzi el a kívánt. kapcsolásokat. Az idén ötezer készül belőle a belkereskedelem megrendelésére. Hazasierefefre, ffoinrédafeinre nwmlnek Mottói 1981, m 29—39- án tartják az MHSZ-vese- té'k országos tanácskozását. dik, nem beszélve arról; hogy a hazafias és honvédelmi nevelés szerves részéként az MHSZ-szervezietek csak az elmúlt évben összesen 46 586 politikai jellegű tömegrendezvényt szerveztek s ezeknek, csaknem ötmillió résztvevője volt. Mindebből következik, hogy az MHSZ szerteágazó tevékenységéről egy újság hasábjain képtelenség teljes képet adni; az alábbi felvétel ek segítségéve1 csupán érzékeltetni kívánjuk az MHSZ-re háruló és sikerrel megoldott feladatok sokrétűségét. A repülőtiszti iskolára jelentkező fiatalokat részint a klubokban, részint pedig több hetes központi táborokban készítették fel. s az elmúlt öt év alatt a szakág mind a repülőgép-vezetői, mind a helijiopter-vezetői Lesz miről tanácskozniuk az országos központ, a megyék, a városok, a járások, a kerületek, a klubok függetlenített MHSZ-vezetőinek augusztus 29-én és 30-án Gödöllőn, ahol a szövetséggel együttműködő állami és társadalmi szerveken kívül első Ízben képviseltetik magukat az MHSZ külföldi testvérszervezetei: a bolgár OVTPN, a csehszlovák SVA- ZARM. a koreai Testnevelési és Sportszövetség, a kubai SEPM. a lengyel LÓK, az NDK-beli GST. a romániai Testnevelési és Sport- szövetség és a szovjet DO- SZAAF, Az MHSZ - vezetők IV. országos tanácskozása öt esztendő rendkívül sokrétű munkáját hivatott értékelni, különös tekintettel árrá, hogy az MHSZ-szel szemben támasztott minőségi köve- te.lmények — a honvédelmi törvényből fakadóan — alaposan megnövekedtek Az utóbbi öt évben az általános és szakhonvédelmi oktatásnak a korszerű technikai igényekhez igazodó növelése, valamint az ifjúság eredményesebb fizikai felkészítése érdekében vált szükségessé a klubhálózat korszerűsítése. a honvédelmi klubrendszer életre hívása, amely rendszer megfelelő keretet ad a mozgalmi, a képzési és a sportfeladatok végrehajtásához egyaránt. Az MHSZ honvédelmi és szakági klubjaiban ma húszféle, összesen 6566 szakosztály műköEgy nyugdíjas háziasszony, egy egyetemista lány és egy családanya az egyik lövészversenyen A szerencsés fiatal pilólajelöl tek egyike az iskolagépével a békéscsabai stadion fölött (Fotó: Nagy Z. Imre felv. — KS) előképzés! tervet megfelelő szinten teljesítette. Á sok jelentkező közül azonban meglehetősen kevés sorköteles volt olyan szerencsés, hogy repülőgépet vezethetett, s még kevesebben juthattak be a tisztiiskolára, mert a rendkívül magas egészségügyi, fizikai követelményeknek megfelelő fiatalok többségének középiskolai eredménye alacsonyabb volt az átlagosnál. A repülő és ejtőernyős klubokban a sorköteles fiatalok előbb a földön sajátítják el az ejtőernyőzés alapismereteit, majd a központi táborban válnak képessé arra is, hogy kis sebességű repülőgépből bekötött és úgynevezett stabilizát.oros ugrásokat hajtsanak végre. Az MHSZ sportejtőemyősei mindennél persze már sokkal többet tudnak: a magyar férfivensenyzők legjobbjai ma már a világ élmezőnyébe tartoznak. Széles körű társadalmi igen jó. elégítenek ki az MHSZ gépjárművezető-képző iskolái és kirendeltségei, Jelzi ezt többek közt, Ijogy az élmúlt öt .évben a magángépjárművezető-képzés keretében több mint kétszázezren szereztek jogosítványt személyautók vezetésére az MHSZ tanfolyamain. A katonai szolgálat előtt álló fiatalok is eredményesen sajátították el a közlekedés szabályait, a gépjárművek biztonságos vezetését nappal és éjszaka, a járművek üzemeltetését, kezelését, techni. kai kiszolgálását, az alapvető hibák elhárításának módját A 352 órás tanfolyam elvégzése után a sorkötelesek ügyességből is vizsgáznak; mégpedig meglehetősen nehéz terepen, a Vezess kiválóan verseny keretében. Az elmúlt években a rá-' diósklubok feladata volt, hogy a sorkötelesek felkészítése mellett a versenysportot nemzetközi szintre emeljék, & növeljék az .élsportolók számát. Ennek érdekében a korábbinál több fiatalt vontak be a rádióssportágakba, így öt esztendő alatt a klubtagok száma csaknem kétezerrel gyarapodott. A szakág eredményes munkáját jelzi többek között, hogy a legjobb szakemberek az MHSZ-t a KGST Űrkutatási Bizottságában is képviselik, s jelzi a versenysport fellendülését például a rádióiránymérők 1980-ban szerzett világbajnoki egyéni- és csapat aranyérme. Az MHSZ rendkívül népszerű, nagy tömegeket vonzó tömegversényein a legkülönfélébb korosztályba tartozó és foglalkozású férfiak és nők egyaránt részt vesznek. Az évenként rendezendő Honvédelmi Kupa Lövészversenyeken hat fordulóban, puskás és pisztolyos versenyszámokban, ifjúsági és felnőtt korcsoportban, nők és férfiak külön, kategóriában mérik össze képességeiket. Ezek a versenyek és a sokoldalú felkészülést igénylő összetett Honvédelmi Versenyek évente összesen egymilliónál több résztvevőt vonzanak. A. G. 1 A MEZŐGÉP horti gyáregységében: Termékváltás nyereséggel Korábban gépállomásként, javító telepként működött a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat horti gyáregysége. Az elmúlt öt esztendő során — immáron új profillal — mindinkább növelték termelési eredményüket. Az 1980-as esztendőt 93 millió forint árbevétellel zárta az üzem. és a nyeresége is elérte a 12 millió forintot. Hogy voltaképpen mivel foglalkoztak a hortiak a legutóbbi ötéves tervciklusban? Ahogyan Csontos László főmérnök megfogalmazta, bevételeik kétharmadára termékgyártás. egvh armadára pedig szolgáltatás jellegű javítások révén tettek szert. Termelési együttműködés keretében 1700, E—516-os kombájnra felhordót szállítottak az NDK-ba, 38 millió forint értékben. A hazái értékesí- tésű MTZ-szikrafogóból pedig 30 ezer készült, mintegy 17 millió forintért. Ami időközben egyre több gondot okozott a vezetésnek: az SZ—100-as traktorok javítása! Ez az erőgép típus lassan kiszorul a mezőgazda- sági termelésből, és legalább 60 millió forint kellene, hogy a horti gyáregységet alkalmassá tegyék a helyébe lépők felújítására. Új üzletlehetőségek Ilyen összegű beruházást azonban nem bír el a vállalat, ezért a horti üzem arra kényszerült, hogy — fokozatosan csökkentse a javító szolgáltatást — gépgyártására álljon át. A termékszerkezet átalakítása természetesen nem történhet egyik napról a másikra, a VI. ötéves terv végére azonban megvalósul. A vállalat szolnoki központja például belső munkamegosztás formájában hajlandó arra, hogy a rotációs fűkasza gyártásából bizonyos részegységek előállítását Hortnak engedje át. Az évi 15 millió forintot jelentő munka 1982- ben indul m?g a telepen. A szolgáltatás jellegű árbevétel helyettesítését oldaná meg az a kooperáció is, miszerint a partner az NDK Forschritt Kombinát újabb kombájnok felhordóiát gyár- tatia maid a hortiakkal. A VII. ötéves tervidőszakra jószerínt megszüntetik így a javító tevékenységet. Nyereségnövelés Beszélgetésünk alkalmával azt is elmondotta Csontos László, hogy a jelenlegi tervciklusban, éppen az átállás révén, dinamikusan növekedni fog a gyáregység termelési értéke, és 1985-re már eléri a 135 millió forintot. A nyereség jelentős emelkedésére is számítanak! Ebben a jobb technológiák, valamint a költségcsökkentő intézkedések játszanak majd fontos szerepet. Hasznosítják például a célhulladékot, ami a lemezfeldolgozásnál nagy jelentőségű. Az új szabástervek ilyetén kidolgozása közei félmillió forint megtakarításhoz vezet, és százezer forintokban mérhető a gépjárművek kilomé- terfutásának csökkentése. De talán ezeknél is fontosabb nyereségnövelő tényező az idén jó néhány külső kooperáció megszüntetése. Most már a gyáregység állítja elő például az E—516-os kombájnok felhordóiához szükséges alkatrészeket is, hogy az eddig a külső partnereknél maradó nyereséget itthon tartsák. Mind a technológiai , fegyelem, mind a csupán példákkal érzékelte. tett költségcsökkentő intézkedések fokozásától azt várják Horton, hogy az év végi mérleg legalább 14 millió forint össznyereséget eredményezzen, ami kétmillióval több az előző esztendeinél. Rázós feltételek A tervezett átállásnak, illetve a szolgáltatás jellegű munkák kiváltásának természetesen feltételei vannak. Legdöntőbb közülük, hogy különösebb anyagi áldozat nélkül jusson a gyáregység mindazon berendezésekhez, amelyek a megnyert, vágy éppen jelenleg tárgyalás alatt álló alkatrészrendelések teljesítését biztosítják. Egyszóval gépek kellenek, még ha nem is újak! Nos, a jövő ilyen szempontból szintén ígéretesebb. A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat központja hajlandó a hozzá tartozó gyáregységek gépparkjaiból teljesíteni a horti igényeket. Remélhetőleg úgy, hogy ne gátolja a Heves megyei üzem termelési feladatainak megoldását. Moldvay Győző 1 Mwim& 1981. augusztus 29., szombat