Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

í fii ifiegye* Uttoromozgglom három mm fi! éiitlieifs 'A. Magyar Úttörők Szö­vetsége ez év júniusában ünnepelte 35 éves jubileu­mát. 1946. június 2-ón volt a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére a Munká­sok Gyermekbarát Egyesü­letén belül kibontakozó út­törőmozgalom első nagy de­monstrációja a budapesti if­júsági napon. Ettől a naptól számítjuk az úttörőszö vét­ség születésnapját. Az első úttörőcsapatok la­kóterületeken, üzemekben létesültek. 1947. január 8-án a Vallás és Közoktatási Mi­nisztérium államtitkárának rendelete engedélyezte az iskolai úttörőcsapatok szer. vezését. Az iskolák államo­sítása után pedig az úttörő- mozgalom az általános isko­lás tanulók egyedüli gyer­mekszervezete lett. f Megyénkben az úttörőélet az országos mozgalom része­ként 1947. tavaszán kezdett kibontakozni. Bár a törté­nelmi hűség kedvéért meg­jegyezzük, hogy Gyöngyösön már 1946 tavaszán alakult egy úttörőcsapat, melynek tagjai közösen .vettek részt a május 1-i ünnepségen. 1947 áprilisában megalakult a vámosgyörki úttörőcsa­pat, s rá egy érme már 13 csapat tevékenykedett a megyénkben. Ebben az idő­szakban a mozgalom irá­nyításával az MKP megyei Ifjúsági Titkársága megyei í úttörőfelelőst bízott meg. Az iskolai úttörőcsapatok [ létrehozása az egyházi isko­lák 1948-as nyári államosí- 1 tása után gyorsult meg. Az ' év végén már a megye ál­talános iskoláinak több mint ! a felében volt úttörőcsa- ! pat, melyekben mintegy I 3000 gyermek tevékenyke­dett. Már 1948 nyarán megszer­vezték az első úttörötáboro- | kát. A mozgalom népszerű­sítésére, a szülök meggyő- 1 zésére az év őszén a megye 1 általános iskoláiban szülői ' értekezleteket szerveztek. ' Megindult az úttörő-csa- 1 patvezetői tanfolyamok szer- I vezése is. Kibontakozott ' megyénkben is a „Jő út- [ törő, jó tanuló” mozgalom. ' 1950-töl az úttörőmozga­! lom a Dolgozó Ifjúság Szö­vetsége (DISZ) rányításá- ! val szervezetileg megerösö- ' rtött. Az országban egymil- I lió, megyénkben az 1955— 1 56-os . tanévben majdnem 29 ezer úttörőt számlált a szer- ! vezet. I 1952-ben a megyei úttörő- i munka módszertani segíté- ' sére létesült az Egri Üttö- ! rőház. 1953-ban pedig meg- I szervezték a Füzesabonyi ! Úttörő Természetkutató Ál- I lomást. A két intézmény ’ mintegy 1500 úttörő neveié" I séhez adott jó lehetőséget a I különféle szakkörök, ifjúsá- í gi könyvtár és kultúrcso- f portok révén. , I Az 1948—1956. közötti idő- í szak politikai torzulásaitól, ! az országos helyzethez ha. 1 sonlóan, a megyei úttörő- i mozgalom sem volt mentes. 1 A gyermekszervezet munká- r jában is eluralkodott több 1 sematikus vonás, a forrná- ' 1 is elem, túlzott szerepet ka­pott a tartalmatlan látvá- ' nyosság. r Az 1956-os októberi ellen- 1 forradalom az úttörőmoz­galom működését is ideigle- ' nesen megbénította. Az el- ' lenforradalom leverése után ' 1956 véaén a mozgalom Ma- ' gvar Örszemcsapatok Szö- ' vétségé néven működött, ' majd 1957 januárjától a ko­rábbi nevén. Magyar Úttö­rők Szövetsége néven újjá­alakult. A Magyar Úttörők Szövet­sége a párt gyermekszerve­zete. az úttörőcsapatokban önként tömörült kisdobosok, úttörők, úttörővezetők és pártoló tagok tömegszerve­zete. A KISZ politikai irá­nyításával szervezetileg ön­állóan működik. Feladata a gyermekek szocialista szel­lemű nevelése és felkészíté­se a KISZ-tagságra, Az ellenforradalom idősza­kában szétesett megyei út­törőmozgalom újjászervezé­se 1957 tavaszán kezdődött el. Ez a munka sikeres volt, s az év nyaráig lényegében újjászerveződött a megyei úttörőmozgalom, Az év vé­gén már 140 csapatban 8416 úttörőt, és 3046 kisdobost tartottak nyilván, A mozgalom újjászervezé­sével párhuzamosan meg­szervezték a függetlenített úttörő-apparátus, létrehozták a megyei elnökség irányítá­sával a járási és a városi úttörőelnökségeket. Ebben az időszakban a próbarend­szer bevezetése, a szervező testületek létrehozása, az ön­kéntesség elvének megvaló­sítása élénk mozgalmi életet eredményezett. A csapatok munkáját egyre több közép­iskolás ifivezető segítette. Megyénk úttörőszervezetei, ben 1958. őszén már 776 fő KTSZ-tag dolgozott iflveze- tőként. A Megyei Úttörő Elnökség nagy gonddal végezte az út­törővezetők kiképzését. En­nek irányítására az Egri Űttörőházban módszertani albizottságot szerveztek. Fel- sőtárkányban létrehozták a vezetőképző tábort. A veze­tőképzés megszervezése or­szágos viszonylatban is sike­res volt, Ebből jelentős részt vállalt Király Gyula, az Űt- törőház akkori igazgatója. Az úttörőmozgalom gyors konszolidációja hozzájárult ahhoz, hogy az 1960-as és 1970-es években a gyermek- szervezetek mindinkább tar­talmas életet éljenek. Az 1971-ben megyénkben megrendezett rangos or­szágos megmozdulások — a téli úttörő-olimpia, az úttö­rő vezetők IV. országos kon­ferenciája — komoly elis­merését jelentették a megyei mozgalomnak. Bővelkednek események­ben a legutóbbi évek is. Az egri úttörőház Harlekin Báb­együttese országos, sőt nem­zetközi hírnevet szerzett. Úttörőink szépen szerepel­nek az évenként megrende­zett országos technikai szemlén, és még sorolhat­nánk a sikereket. Jelenleg a megye 115 út­törőcsapatában mintegy 36 ezer 549 úttörő és kisdo­bos él színes és eleven éle­tet. A megye úttörőmozga­lom három és fél évtizedes története — mint már erre utaltunk is — nem volt mentes a gondoktól, s ma sem az. Ilyenek egyebek közt a munkára nevelés kérdése, a szülők és az is­kola kapcsolatának szoro­sabbá tétele, a helyi adott­ságok jobb kihasználása. Eredmények és gondok — együttesen jellemezték tehát a gyermekszervezetek elmúlt évtizedeit. Az eredmények­ben gazdag múltra és jelen­re alapozva, minden felté­tele megvan annak, hogy a megyei úttörőmozgalom elkövetkező évtizedei még szebbek és tartalmasabbak legyenek. Dr. Szeeskó Károly Távirányítású színes televízió 22 collos japán Hitachi- képcsövekkel és infrasugár- ral vezérelt távkapcsolóval szerelik fel már az idén a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalatnál ké­szülő modulrendszerű szí­nes televíziókat. Az újfajta „Infra Supermodul” színes televíziót a távkapcsoló se­gítségével a karosszékből ál­líthatja a néző, a kézi ke­zelőegység jelzéseire beépí­tett miniszámítógép és me­móriaegység végzi el a kí­vánt. kapcsolásokat. Az idén ötezer készül be­lőle a belkereskedelem meg­rendelésére. Hazasierefefre, ffoinrédafeinre nwmlnek Mottói 1981, m 29—39- án tartják az MHSZ-vese- té'k országos tanácskozását. dik, nem beszélve arról; hogy a hazafias és honvé­delmi nevelés szerves részé­ként az MHSZ-szervezietek csak az elmúlt évben össze­sen 46 586 politikai jellegű tömegrendezvényt szervez­tek s ezeknek, csaknem öt­millió résztvevője volt. Mindebből következik, hogy az MHSZ szerteágazó tevé­kenységéről egy újság ha­sábjain képtelenség teljes képet adni; az alábbi felvé­tel ek segítségéve1 csupán ér­zékeltetni kívánjuk az MHSZ-re háruló és sikerrel megoldott feladatok sokrétű­ségét. A repülőtiszti iskolára je­lentkező fiatalokat részint a klubokban, részint pedig több hetes központi táborok­ban készítették fel. s az el­múlt öt év alatt a szakág mind a repülőgép-vezetői, mind a helijiopter-vezetői Lesz miről tanácskozniuk az országos központ, a me­gyék, a városok, a járások, a kerületek, a klubok füg­getlenített MHSZ-vezetőinek augusztus 29-én és 30-án Gödöllőn, ahol a szövetséggel együttműködő állami és tár­sadalmi szerveken kívül el­ső Ízben képviseltetik ma­gukat az MHSZ külföldi testvérszervezetei: a bolgár OVTPN, a csehszlovák SVA- ZARM. a koreai Testnevelé­si és Sportszövetség, a ku­bai SEPM. a lengyel LÓK, az NDK-beli GST. a romá­niai Testnevelési és Sport- szövetség és a szovjet DO- SZAAF, Az MHSZ - vezetők IV. országos tanácskozása öt esztendő rendkívül sokrétű munkáját hivatott értékelni, különös tekintettel árrá, hogy az MHSZ-szel szemben támasztott minőségi köve- te.lmények — a honvédelmi törvényből fakadóan — ala­posan megnövekedtek Az utóbbi öt évben az általános és szakhonvédelmi oktatás­nak a korszerű technikai igényekhez igazodó növelé­se, valamint az ifjúság ered­ményesebb fizikai felkészí­tése érdekében vált szüksé­gessé a klubhálózat korsze­rűsítése. a honvédelmi klub­rendszer életre hívása, amely rendszer megfelelő keretet ad a mozgalmi, a képzési és a sportfeladatok végrehajtá­sához egyaránt. Az MHSZ honvédelmi és szakági klub­jaiban ma húszféle, össze­sen 6566 szakosztály műkö­Egy nyugdíjas háziasszony, egy egyetemista lány és egy csa­ládanya az egyik lövészversenyen A szerencsés fiatal pilólajelöl tek egyike az iskolagépével a békéscsabai stadion fölött (Fotó: Nagy Z. Imre felv. — KS) előképzés! tervet megfelelő szinten teljesítette. Á sok jelentkező közül azonban meglehetősen kevés sorkö­teles volt olyan szerencsés, hogy repülőgépet vezethe­tett, s még kevesebben jut­hattak be a tisztiiskolára, mert a rendkívül magas egészségügyi, fizikai köve­telményeknek megfelelő fia­talok többségének középis­kolai eredménye alacsonyabb volt az átlagosnál. A repülő és ejtőernyős klubokban a sorköteles fia­talok előbb a földön sajá­títják el az ejtőernyőzés alapismereteit, majd a köz­ponti táborban válnak ké­pessé arra is, hogy kis sebes­ségű repülőgépből bekötött és úgynevezett stabilizát.oros ugrásokat hajtsanak végre. Az MHSZ sportejtőemyősei mindennél persze már sok­kal többet tudnak: a magyar férfivensenyzők legjobbjai ma már a világ élmezőnyé­be tartoznak. Széles körű társadalmi igen jó. elégítenek ki az MHSZ gépjárművezető-kép­ző iskolái és kirendeltségei, Jelzi ezt többek közt, Ijogy az élmúlt öt .évben a ma­gángépjárművezető-képzés keretében több mint kétszáz­ezren szereztek jogosítványt személyautók vezetésére az MHSZ tanfolyamain. A ka­tonai szolgálat előtt álló fia­talok is eredményesen sajá­tították el a közlekedés sza­bályait, a gépjárművek biz­tonságos vezetését nappal és éjszaka, a járművek üze­meltetését, kezelését, techni. kai kiszolgálását, az alapvető hibák elhárításának módját A 352 órás tanfolyam elvég­zése után a sorkötelesek ügyességből is vizsgáznak; mégpedig meglehetősen ne­héz terepen, a Vezess kivá­lóan verseny keretében. Az elmúlt években a rá-' diósklubok feladata volt, hogy a sorkötelesek felkészí­tése mellett a versenyspor­tot nemzetközi szintre emel­jék, & növeljék az .élsporto­lók számát. Ennek érdeké­ben a korábbinál több fia­talt vontak be a rádióssport­ágakba, így öt esztendő alatt a klubtagok száma csaknem kétezerrel gyarapodott. A szakág eredményes munká­ját jelzi többek között, hogy a legjobb szakemberek az MHSZ-t a KGST Űrkutatási Bizottságában is képviselik, s jelzi a versenysport fel­lendülését például a rádió­iránymérők 1980-ban szer­zett világbajnoki egyéni- és csapat aranyérme. Az MHSZ rendkívül nép­szerű, nagy tömegeket vonzó tömegversényein a legkülön­félébb korosztályba tartozó és foglalkozású férfiak és nők egyaránt részt vesznek. Az évenként rendezendő Honvédelmi Kupa Lövész­versenyeken hat fordulóban, puskás és pisztolyos ver­senyszámokban, ifjúsági és felnőtt korcsoportban, nők és férfiak külön, kategóriá­ban mérik össze képességei­ket. Ezek a versenyek és a sokoldalú felkészülést igény­lő összetett Honvédelmi Ver­senyek évente összesen egy­milliónál több résztvevőt vonzanak. A. G. 1 A MEZŐGÉP horti gyáregységében: Termékváltás nyereséggel Korábban gépállomásként, javító telepként működött a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat horti gyáregysége. Az elmúlt öt esztendő során — immáron új profillal — mindinkább növelték termelési eredmé­nyüket. Az 1980-as eszten­dőt 93 millió forint árbe­vétellel zárta az üzem. és a nyeresége is elérte a 12 mil­lió forintot. Hogy voltakép­pen mivel foglalkoztak a hortiak a legutóbbi ötéves tervciklusban? Ahogyan Csontos László főmérnök megfogalmazta, bevételeik kétharmadára termékgyár­tás. egvh armadára pedig szolgáltatás jellegű javítások révén tettek szert. Termelé­si együttműködés keretében 1700, E—516-os kombájnra felhordót szállítottak az NDK-ba, 38 millió forint értékben. A hazái értékesí- tésű MTZ-szikrafogóból pe­dig 30 ezer készült, mintegy 17 millió forintért. Ami idő­közben egyre több gondot okozott a vezetésnek: az SZ—100-as traktorok javítá­sa! Ez az erőgép típus las­san kiszorul a mezőgazda- sági termelésből, és legalább 60 millió forint kellene, hogy a horti gyáregységet alkal­massá tegyék a helyébe lé­pők felújítására. Új üzletlehetőségek Ilyen összegű beruházást azonban nem bír el a vál­lalat, ezért a horti üzem ar­ra kényszerült, hogy — fo­kozatosan csökkentse a ja­vító szolgáltatást — gép­gyártására álljon át. A ter­mékszerkezet átalakítása ter­mészetesen nem történhet egyik napról a másikra, a VI. ötéves terv végére azon­ban megvalósul. A vállalat szolnoki központja például belső munkamegosztás for­májában hajlandó arra, hogy a rotációs fűkasza gyártá­sából bizonyos részegységek előállítását Hortnak enged­je át. Az évi 15 millió fo­rintot jelentő munka 1982- ben indul m?g a telepen. A szolgáltatás jellegű árbevé­tel helyettesítését oldaná meg az a kooperáció is, mi­szerint a partner az NDK Forschritt Kombinát újabb kombájnok felhordóiát gyár- tatia maid a hortiakkal. A VII. ötéves tervidőszakra jószerínt megszüntetik így a javító tevékenységet. Nyereségnövelés Beszélgetésünk alkalmá­val azt is elmondotta Cson­tos László, hogy a jelenlegi tervciklusban, éppen az át­állás révén, dinamikusan növekedni fog a gyáregység termelési értéke, és 1985-re már eléri a 135 millió fo­rintot. A nyereség jelentős emelkedésére is számítanak! Ebben a jobb technológiák, valamint a költségcsökkentő intézkedések játszanak majd fontos szerepet. Hasznosít­ják például a célhulladékot, ami a lemezfeldolgozásnál nagy jelentőségű. Az új sza­bástervek ilyetén kidolgozá­sa közei félmillió forint megtakarításhoz vezet, és százezer forintokban mérhe­tő a gépjárművek kilomé- terfutásának csökkentése. De talán ezeknél is fontosabb nyereségnövelő tényező az idén jó néhány külső koo­peráció megszüntetése. Most már a gyáregység állítja elő például az E—516-os kom­bájnok felhordóiához szük­séges alkatrészeket is, hogy az eddig a külső partnerek­nél maradó nyereséget itt­hon tartsák. Mind a techno­lógiai , fegyelem, mind a csupán példákkal érzékelte. tett költségcsökkentő intéz­kedések fokozásától azt vár­ják Horton, hogy az év végi mérleg legalább 14 millió forint össznyereséget ered­ményezzen, ami kétmillió­val több az előző esztendei­nél. Rázós feltételek A tervezett átállásnak, il­letve a szolgáltatás jellegű munkák kiváltásának ter­mészetesen feltételei vannak. Legdöntőbb közülük, hogy különösebb anyagi áldozat nélkül jusson a gyáregység mindazon berendezésekhez, amelyek a megnyert, vágy éppen jelenleg tárgyalás alatt álló alkatrészrendelések teljesítését biztosítják. Egy­szóval gépek kellenek, még ha nem is újak! Nos, a jö­vő ilyen szempontból szin­tén ígéretesebb. A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat köz­pontja hajlandó a hozzá tartozó gyáregységek gép­parkjaiból teljesíteni a hor­ti igényeket. Remélhetőleg úgy, hogy ne gátolja a He­ves megyei üzem termelési feladatainak megoldását. Moldvay Győző 1 Mwim& 1981. augusztus 29., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents