Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-28 / 201. szám
r Milliók mínuszban „Viszontlátásra, fiam... Bevonulási ünnepség Gyöngyösön mezőgazdaságunkról szólva, azt már mindenki tudja, hogy előkelő helyen állunk a búza és kukorica terméseredményeit illetően, hústermelésünk is megnyugtató helyet foglal el a nemzetköz, mezőnyben. A sikerekkel nincs is gondunk, fejtörést inkább gyengeségeink okoznak. Nos, erről kevesebbet szólunk, ho_ lőtt az eredményeink gyarapításáért főként ezen a területen lenne mit tenni. Tavaly mintegy háromszáz közös gazdaság zárta veszteséggel és alaphiánnyaű az évet. Na és, mondhatná bárki; amíg van Bábolnánk és Nádudvarunk, nem kell félni. A helyzet nem ilyen egyszerű. A veszteség ösz- szege ugyanis meghaladta a másfél milliárd forintot. Ez már tekintélyes summa, megkülönböztetett figyelmet érdemel. A tsz-ek fejlődésében mind erősebb a differenciálódás. Az utóbb? évek. ben a jó szövetkezetek még jobbak, a gyengék még gyengébbek lettek. Egyre sűrűbben vetődik fel a kérdés: mj lesz a lemaradókkal? Hogyan boldogulnak? Ezek a szövetkezetek 1,5 millió hektáron gazdálkodnak. Ha nem sikerül szorult helyzetükből kilépniük, veszélyeztethetik a mezőgaz. daság VL ötéves tervének teljesítését. A veszteséges szövetkezetek bajára sokan szeretnének gyógyírt találni Az elsők között a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát kell említeni. Decemberben összeülő IV. kongresszusuk' égjük fő témája a nehéz helyzetben levő gazdaságok gondjára tartós megoldást keresni, találni. Irányelvükben világosan fogalmaznak: „Gondjaink megoldását a mai követelményekhez igazodóan, újszerűén indokolt megközelíteni. A kedvezőtlen termőhelyi viszonyok, a kedvezőtlen erőforrások és gyakran a lehetőségekkel arányban nem álló fejlesztések, a vezetési hibák kü- íön-külön is gondot okoznak, együttesen pedig nagymértékben hatnak és állandósulnak. Gond az is, hogy ezek a szövetkezetek nem tudnak az érdekeltségüknek I megfelelő hatást kifejteni a S feáépőlésetere. j HA A VESZTESÉGHEZ i erezető okokat kutatjuk, pend- ; kívül tarka kép tárul elénk. I Kétségtelen tény: a föld mi- I nősége, a kedvezőtlen termőhelyi adottságok meghatározó tényezők. A 14arany- | korona alatti földdel bíró I gazdaságok is a mostoha I természeti viszonyokban látják a bajok elsődleges okát. Mondják is: hiába szántunk mélyre, vetünk időben, a termesen ez nem látszik! Javítani kellene a szántók földjét, csakhát ez temérdek pénzbe kerül. Márpedig nálunk lapos az erszény. A sikertelenség, bármennyire takargatják is, kiszivárog. A rátermett szakemberek pedig nem tülekednek az ilyen gazdaságokba. Ez tovább súlyosbítja helyzetüket. A kormány "az utóbbi években hozott néhány figyelemre méltó intézkedést. A gyenge adottságúnak minősített termelőszövetkezetek fejlesztési támogatást, visz- sza nem térítendő hitelt, jelentős kedvezményt kaphatnak melléküzemágak létesítésére, a szakemberhiány eny’ késére. Az intézkedés helyeselhető, okozott némi fellendülést, de „szeplői” is vannak. Sokan kifogásolják: miért csak a 14 áranykoro- na alatti gazdaságok részesülhetnek ebben a támogatásban? A föld minőségén kívül más okok is közrejátszhatnak abban, hogy a gazdaság, nem tud nyereségesen termelni. Békésben például a belvíz és az időnként ismétlődő árvíz keseríti a gazdaságok vezetőinek életét. Ennek ellenére a Körösök-vidél^e Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazdaságok közül egyetlenegy sem kapja meg az említett kedvezményeket. Legfeljebb az átmenetileg támogatott mező- gazdasági üzemek közé sorolják a nagyon rászorulók töredékét. Ám ebben a kategóriában a kedvezmények nem olyan széles körűek. A szanálási eljárások sem hozták meg minden esetben az üdvözítő megoldást, mert a gazdaságok az évtek során újra és újra eladósodtak. Megépültek például a korszerű és drága állattartó telepek. Ám egy telepet nemcsak felépíteni, hanem üzemeltetni is kell. És itt kezdődtek a bajok. A nagy állatállomány és a különféle hitelek törlesztése, az amortizáció képzése elnyelte a szövetkezetek pénzét. A LEGEGYSZERŰBB az terme, ha felszámolnák ezeket a szövetkezeteket — villan fel először az ember fejéi)«!. Aztán sürgősen elhessegeti a képtelen gondolatot. Az évek óta vergődő szövetkezet nem tévesztendő össze az eladhatatla® termékeket gyártó ipari üzemmel. Mert a . gyenge szövetkezet által termelt gabonára, gyümölcsre, húsra szükség van! A rolót tehát nem lehet egy könnyed mozdulattal lehúzni. A megoldás csak az lehet, hogy ezeket a gazdaságokat életképessé kell tenni. A formát, a módszert szükséges megkeresni ehhez. Cseh János Szovjet szakemberek egri tapasztalatcseréje Fafeldolgozás hulladék nélkül A fafeldolgozás technológiáit, és az ipari felhasználásra nem alkalmas hulladékfa hasznosításának módszereit tanulmányozzák többek között a Mátra—Bükk vidékén is a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vendégeként hazánkban tartózkodó szovjet szakemberek. Peszkov Vlagyimir Glebovics, az erdészéti és vízügyi minisztérium főosztályvezetője és Szkurdjanisz Vaclav Antonovics, a litván Erdészeti és Hidrotechnikai Kutatóintézet igazgatója csütörtökön a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságba látogatott. Dr. Kovács Jenő, a gazdaság igazgatója mutatta be a vendégeknek az itt dolgozó szakemberek által készített gépeket, berendezése, két, amelyekkel feldolgozhatnak minden, egyéb célra nem hasznosítható fát, fahulladékot. A vendégek működés közben is megismerkedhettek az erdei szállítást könnyítő, mozgatható drót- kötélpályával. az egri kér- gező, rönkhasító és apriték- gyártó géppel. láttam... Nyolc világcég közül az Űt- és Vasúttervező Vállalat ajánlatát fogadta el Líbia azon a versenytárgyaláson, amelyet több mint- 10 millió dolláros épitésellenőr- zési munka elvégzésére irt ki. A vállalatnak — fennállása óta — ez a munka a legnagyobb exportmegbízatása. Szakemberei jelenleg mintegy 70 külföldi megbízás teljesítésén dolgoznak. Tervezési munkáik exportaránya az idén meghaladja a 20 százalékot. A közúti forgalom a vártnál gyorsabban növekedett — ezt nem szükséges adatokkal bizonyítani, bárki láthatja. A főúthálózat forgalma öt év alatt 35 százalékkal növekedett. A főutakon az országban a negyedik, ’az alsóbbrendű útjainkon a hetedik legnagyobb forgalmat mérték. A következő években mindez aligha csökken, minden bizonnyal tovább növekszik. Heves megye VI. ötéves tervében 1.9 milliárd forintot irányoztak elő a KPM Közúti Igazgatóság és a helyi tanácsok részére, hogy utakat, hidakat építsenek, korszerűsítsenek, javítsanak és fokozzák a forgalom biztonságát. Majdnem két milliárd. nem csekélység. Vajon elegendő lesz-e? — Több pénz nincs! Ez az összeg ugyanannyi, mint amit a tanácsok és a KPM Egri Közúti Igazgatóság az V. ötéves terv idején felhasznált. Nem érdemes azt firtatni, hogy azonos összeggel megvalósíthatunk-e annyit, mint a korábbi években. Sokkal I.inkább arra-kell törekedni, A katonai szolgálat előtt állók kihasználtak minden alkalmat: Izgalommal érdeklődtek leendő egyenruhás életükről; az első emeleten az adategyeztetésre várakozók Bíró Tibor őrvezető előadását hallgatták arról, hogy milyen lesz az eskü, majd a „leglényegesebbről’’: az eltávozásról, a kimaradásról beszélt. Ö már csak tudja: volt ideje megismerni, hiszen „mindössze” 182 napja van a leszerelésig. Szeptember 28-án kezdi a centivágást. — Ez fontos „kellék” — nyúlt zsebébe a gondosan öSiSzegöngyölt „spulniért”. — Még á bevonulásom előtt vettem. azóta őrizgetem, hogy egyszer majd szétnyírhassam Hallgatói közül azonban még senki nem rendelkezett a katonaidő múlását jelző „műszerrel”. — Nem baj fiúk, a kantinban lehet kapni — vigasztalta őket, s még hozzátette: — Nem kell elkesehogv a rendelkezésre álló összegeket a legcélszerűbben, a legeredményesebben használjuk fel. Munkánk során a gazdaságosságra és a közlekedés biztonságára ügyelünk — mondta Berecz István, az Egri Közúti Igazgatóság vezetője. A megye útjainak történetében jelentős esemény lesz az M3-as autópálya újabb szakaszának átadása Hatvan és Gyöngyös között. A kiemelt nagyberuházás, munkálatait a Pest megyei Közúti Igazgatóság irányítja. Az autópálya Heves megyei szakasza javítja a környék közlekedését, de csatlakozó utakra is szükség van. — A nagyrédei csárdától Gyöngyösig a mostani 3-as főút megmarad, de ahhoz újabb két sávot építünk. Ha ez elkészül. Gyöngyös és a Mátra forgalmát korszerű, négysávos útvonallal csatlakoztathatjuk az autópályához. Ennek földmunkáit már elkezdtük Itt hat hidat építünk. Mindez 70—80 millió forintos munka. Befejezési határidő 1982. szeptember 30. :— tájékoztatta lapunkat Holredni, holnap már ti is túl lesztek az első reggelin, a többi meg majd megy magától. Csákvári Antal szomorkásán üldögélt egy széken: — Egerben lakom. Tar- namérán dolgoztam, Jászberénybe járok a tanítóképző esti tagozatára, s most úgy tudom, hogy Ceglédre vonulok be katonának. Tulajdonképpen már kétszer kaptam halasztást a tanulmányaim miatt. Huszonhárom éves vagyok, s a sereget is le kell tudni egyszer. Csak azt sajnálom, hogy a tanítványaimtól nem tudtam elbúcsúzni. Tizenegy leendő negyedik osztályos lurkó osztályfőnöke voltam — hiába várnak a tanévnyitón. No, de 1983- han remélem, már diplomásként megyek vissza hozzájuk.' Karnízs István, a Heves megyei Településtisztasági Vállalat raktárosa volt. Nem izgul, nem kérdezősködik. Tulajdonképpen nem bánja, Tő László, a Közúti Építő Vállalat igazgatója. Az autópálya új szakasza lehetővé teszi, hogy a Mátrába, a Galyatetőre és a környező üdülőközségekbe kényelmesen és gyorsan eljuthassunk, méghozzá három irányból: Gyöngyös, Pásztó és Recsk—Parádfürdő felől. Mátraháza és Galyatető között már kifogástalan az út, Pásztó felől, a megye határától a galyatetői elágazóig pedig mintegy 30 millió forintos költséggel a Közúti Építő Vállalat korszerűsíti. Legsürgősebb munka a Kerecsend—Eger közötti 25 számú . útvonal egri átkelő szakaszának befejezése, a Lenin út, a Kohári utca és az Árpád út kereszteződésében a csomópont elkészítése. Ugyanis innen csatlakozik a Vörösmarty utcához és a Ráckapu téri felüljáróhoz a négysávos, korszerű új útvonal. Sürgőg és fontos a megyeszékhely, valamint az átmenő nagy idegenforgalom miatt is. Ebben egyetértenek a beruházók és a kivitelezők. Biztató hír, hogy Csomós József szocialista brigádjának tegjai (a Közúti Építő - Vállalat dolgozói) bejelentették: az egri útépítést a szerződésben megállapított határidő előtt — 1982. június 30. helyett — május 1-re befejezik, Kérték a Közmű- és Mélyépitő Vállalatot, a csatornázási, villany-, gáz-, telefonszerelési és egyéb munkálatokat végző vállalatokat, hogy jó együttműködéssel és fegyelmezett .munkával .sehogy 21 évesen megkezdheti a szolgálatot. — Jobb ezen mielőbb túljutni — mondta. — Még most, amikor nőtlen vagyok nem jelent problémát. Azt hiszem, hogy később már egy bizonyos törést okozott volna az életemben. Beszélgetésünket megsza.- kította Ivády László százados bejelentése: kezdődik az ünnepség, amelyre eljöttek Gyöngyös és Hatvan városi vezetői is. Mellettem egy könnyeit törölgető édesanya: — Maga volt már katona? — kérdezte. — Igen. — Na látja, legalább má^ túl van rajta — mondta. — Nem is az a baj, hogy bevonul a fiam. Inkább, hogy mennyire múlik az idő! Hiszen nem is olyan régen még rövidnadrágban fakarddal az oldalán rohangált a téren. Akkor is „katona” volt, s most viszont igaziból az lesz. Szinte el sem hiszem .,. Az ünnepi beszéd és a „katonás” műsorok után- azonban már ő is nyűgöd- tabban búcsúzott a többiek-* kell együtt; „Viszontlátára* fiam...” ...ág. (kis szabó) ★ M iskolcon a városi sporté csarnok előtti, zászlókkal feldíszített téren került sor csütörtökön a Magyar Néphadsereg központi bevonulási ünnepségére. A jelentési, a Himnusz hangjai és a honvédelmi miniszter napi- parancsának felolvasása után a Hazafias' Népfront Országos Tanácsa nevében Ben- csik István, a HNF OT al- elnöke köszöntötte a bevonuló fiatalokat. Ezt. követően Kárpáti Ferenc altábornagy, honvédelmi miniszter- helyettes. a Magyar Néphadsereg politikai főcsopért főnöke szólt a bevonulókhoz. A fiatalok most már á módosított honvédelmi törvény alapján a korábbinál kevesebb időt, összesen tizennyolc hónapot töltenek: majd a Magyar Néphadsereg állományában. gítsék az útépítés mielőbbi befejezését, s erre szerződést is kötöttek az érintettekkel. Az autópályához, a 25-ös és a galyatetői útépítéshez hasonló nagyságú korszerűsítéshez a VI. ötéves terv során nem kezdenek. Az elkezdett munkákat igyekeznek jő minőségben és minél hamarabb befejezni. De az előző évekhez képest nagyobb aráj nyű pályamegerősítést, felületkezelést és1 különböző javításokat terveznek — óvják, védik a már meglévő útjainkat, hídjaink,at. Több helyen szóvá tettéi jelölőgyűléseken és tanácsüléseken. hogy az 6 községükben miért nem építenek jobb utat. Nos. Eger—Makiár —Füzesabony között korszerűsítik, javítják az utat, Markazon is dolgoznak már, Fedémes bekötőutat kap. Az 1,9 milliárd forintból persze csak a legfontosabb út-híd- építési feladatokra jut pénz.1 A kis községekben a helyi erőforrások, az ipari és a' mezőgazdasági üzemek közreműködésével és, társadalmi munkával javítható a helyi közlekedés. Az útak és a hidak állapo. tára sokan még joggal panaszkodnak és bizonyára marad még tennivaló a hatodik ötéves terv végén is. Fazekas László ÜÜ© 19S1. augusztus 38,, .péntek j Sertések — szerződésre A megy« állatforgalmi és húsipari vállalatok, valamint a megfoízottaikként velük együttműködő szövetkezetek, állami gazdaságok és áfészek az előző évekhez képest most jóval korábban, már szeptember 1-én megkezdik az 1982. évi kister- ínelői-kisüzemi vágósertés- értékesítési szerződések kötését. A szerződések feltételéi nem változnak, s a jövő évi szerződések a szokásos módon köthetők meg, de miután az érdeklődők köre kibővült, újabb jelentkezők is vannak, a vállalatok közzétették a fontosabb feltételeket. Az értékesítési alapárak a következő.^: a 95—125 kg közötti hús- és húsjellegő hízott sertésekért kilogrammonként 32,50 forintot; a 125 kg feletti hús- és hús- jellegű hízott sertésekért kilogrammonként 30 forintot; a 130 kg feletti zsír- és zsírjellegű hízott sertésekért kilogrammonként 28 forintot; a 170 kg feletti tenyésztésbe fogo+t és meghizlalt sertésekért pedig kilogrammonként 27,50 forintot fizetnek. Azok a kistermelők, akik több évre. szóló értékesítési szerződést kötnek vagy már kötöttek, az első évben 1,50 forint, a második évben 2,00 forint, a harmadik és a további években pedig 2,50 forint úgynevezett több éves felárat kapnak kilogrammonként. Ezen felül a szerződéses feltételeknek megfelelő sertések után meny- nyiségi felár is megilleti a kistermelőket, így 1982-ben a különböző feláraikkal együtt a 95—125 kg közötti súlyú vágósertésekért kilogrammonként 35,50 forintos vételár is elérhető. A hízóalapamyag- és a takarmányvásárlás elősegítésére a kistermelők sertésenként továbbra is 800 forintos vételár-előleget vehetnek igénybe^ Még egy telefon. 1, A gyöngyösi Horváth Attila köszön eü szüleitől néhány perccel az Indulás előtt. KéfminiárcJ forint nyomában .Jé utakon, biztonságosan közlekedhetünk Gyöngyös—Mátraháza—Sírok—Eger között burkolatmegerősítés. A mátraháza—gályát été—pásztói utat korszerűsítik. Nagyréde—Gyöngyös között négysávos csatlakozó utat építenek. Detk—Nagyfüged a-szíaltszőnyeget kap. Eger—Makiár —Füzesabony: befejezik a javításokat, Fedémesre bekötőút. Heves megyében összesen 17 utat korszerűsítenek, javítanak és 36 hidat szélesítenek, erősítenek. Legsürgősebb a 25-ös számú főút egri szakaszának a befejezése. Hatvan—Gyöngyös között folytatják az autópálya építését. Ezekkel a címszavakkal lehetne összefoglalni a VI. ötéves tervünk megyei, közúti programját.
