Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-27 / 200. szám

IJfrci leint m ®«s Ihless Hlegfteltl Idegenforgalmi helyzetjelentés ' Nemzeti múltunk kegyhe- tyet, Egert évente több mint egymillió turista keresi fel. A hazai és külföldi alkalmi vándorok szívesen sétálnak barokk utcáin, kaptatnak fél történelmi várába és időz­nek el hűvös pincéiben egy- egy pohár bor társaságában. Élményt hyújt a város idő­sebbnek és fiatalnak egy­aránt. Mégis tavaly az ide­genforgalmi szakemberek je­lentése szerint mintha meg­csappant volna az utazók ér­deklődése megyénk székhelye iránt. Hozott-e eddig az idei nyár kedvező fordulatot az egy esztendővel ezelőtt ki­alakult helyzethez viszonyít­va? — ezzel a kérdéssel ko­pogtattunk be a város ide­genforgalmi irodáiba. ! Az ÍBUSZ-ban megtudtuk, ' hogy az elmúlt hónapokban a szocialista országokból 30 százalékkal látogattak hoz­zánk többen. Nyugatról csak­nem ugyanannyian érkeztek, de az új valutaárfolyamok éreztették kedvező hatásukat. A gazdagabb és színesebb programajánlat is mégnövelte az iroda pénzforgalmát. A Heves megyei Idegenfor­galmi Hivatal adatai is ha­sonló fordulatról tanúskod­nak. Tíz százalékkal többen fordultak meg és cserélték valutájukat forintra itt, mint 1980-ban. Ennyivel nőtt a szálláshelyet igénylők száma is. Az egri campingben is ötven százalékkal többen pi­hentek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy itt már nemzetközi szintű ellátás várja a fáradt utazót. Nem remélt ennyi ügyfe­let a COOPTOURIST sem. Májustól augusztusig több mint tízezren fordultak hoz­zájuk. A Hungária Szálloda és Étterem Vállalatnál több mint tízszázalékos forgalomnöve­kedés tapasztalható. Szep­tember végéig már hiába is „Hölgyeim és uraim! Kérem kövessenek, most átsétálunk a Dobó téren!.. W-«! keres az utas itt szobát. Kint a, tábla: megtelt! Ez is bi­zonyítja, milyen égető szük­sége van Egernek a jövő márciusban átadásra kerülő új szállóra, a „kelybes”-re. Kétszázezren ismerkedtek meg a vármúzeum kiállított tárgyaival és nézték meg a vármozi filmjeit. Még nincs vége a nyárnak, de a már eddig eltelt idő is azt mutatja, hogy a várost újra szívesen keresik fel bél­és külföldiek egyaránt. Így az év végén majd újra jóval több mint egymillióan mond­hatják el remélhetően ma­gukról, hogy látták Égért és nem bánták meg ... Kiskapu és nagykapu, most az egyszer mindegy! Ez az út egy helyre vezet: a várba, lk„>. (Fotó: Szántó György) Vasárnap országos tanévnyitó Nevelőtestületi értekezletek- Téli szünet december 21-től január 8-ig Az országos tanévnyitó ünnepséget augusztus 30-án, vasárnap délután a sárospa­taki II. Rákóczi Ferenc Gim­náziumban tartják: Pozsgay Imre művelődési miniszter mond ünnepi beszédet. Az alsó. és középfokú ne­velési-oktatási intézmények nappali tagozatán szeptem­ber 1-én. kedden nyitják meg az 1981—82-es tanévet és szeptember 2-án kezdik meg a tanítást. A pedagógu­sok e napokban alakítják ki az új órarendet, nevelőtestü­leti értekezleteken vitatják meg a következő tanév fel­adatait. A munkarend sze­rint a téli szünet december 21-től január 3-ig tart. Az első félév január 31-én feje­ződik be, a félévi osztályza­tokat 1982. február 5-én közük a tanulókkal. A ta­vaszi szünet április 3, és 13. között lesz.- A középiskolák valamennyi tagozatának IV.. valamint az egészségügyi szakiskolák III. osztályos ta­nulói — a végzősök — szá­mára május 8-án tartják az utolsó órákat. Az érettségi írásbeli vizsgák a nemzeti­ségi gimnáziumokban május 14-én. a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali ta­gozatán május 17-én kéz-* dődnek. A gimnáziumok és a szakközépiskolák esti és leve’ező tagozatán május 31 -e az érettségi írásbeli vizsga kezdetének napja. Az utolsó tanítási nap az alsó­fokú nevelési-oktatási intéz­ményekben. a középiskolák I,—III. osztályaiban, a szak. munkásképző iskolákban, valamint az egészségügyi szakiskolák I—II. osztályai­ban június 12-e. A 170 alsófokú és 80 kö­zépfokú oktatási intézmény­ben — ahol a következő tanévben kísérletként ötna­pos lesz a tanítási, hét, a ne­velőtestületek döntése sze­rint augusztus 29-én. szom­baton. vagy 30-á'n, vasárnap tartják a tanévnyitót. A ta­nítás augusztus 31-én, hétfőn kezdődik. Az első félév ja­nuár 31-én fejeződik be. A téli szünet december 24-től január 3-ig, a tavasa szünet április 5-től 12-ig tart. Az utolsó tanítási nap — a kí­sérletben részt vevő — általá­nos iskolákban és a gimná­ziumokban június 18-án, a szakképzést adó iskolákban pedig június 11-én lesz. (MTI) Szeptember elején nyit az Operaház A megszokottnál koráb­ban. szeptember elsején kez­di 98. évadját a Magyar Ál­lami Operaház. A szezon­nyitó előadáson Bartók Béla három egyfelvonásosát: A kékszakállú herceg várát, A fából faragott királyfit és A csadáúitos mandarint tűzik műsorra az Erkel Színház­ban. Több új arccal is találkoz­hat a közönség a szezonban a operaszínpadon. A társu­lat új magánénekesei: Ban­di János, aki eddig ösztön­díjas volt, Séűcs Márta, Tóth Mária, Gerdesits Fe­renc, Lukács László és Pál László, valamint Maros Gá­bor, aki a Fővárosi Operett­színháztól szerződött az Ope. raházhoz. Két jubileumi előadásnak ad otthont szeptemberben az Erkel Színház: 5-én, a Háry János 325-ödször, 19-én. a Si­moné Boccanegrát 125-ödször viszik színre. Tantermek az úttörőházban Versenyben az idővel Néhány nap és szeptember. Kezdődik az új mozgalmi év is. Gyöngyösön viszont nem tudni, hogy a három hónapja tartó munkálatok itvomán kész lesz-e a felújított, át­alakított úttörőház. — Tulajdonképpen több­szörösen is szorít bennün­ket a határidő — mondta Tóthné Fodor Judit, a ház igazgatója —, mert a 3-as számú általános iskolának szükségtantermet kell ad­nunk. Különben akár a szep­tember végi, yagy az októ­ber eleji nyitás sem okozna nagy gondot. Szerdán a makói tanács­háza dísztermében megkez­dődött a Magyar Fonetikai. Foniátriai és Logopédiai Társaság kétnapos kong­resszusa. A tanácskozáson mintegy 120 foniáter, orvos, nyelvész, logopédus a szak­ma elmúlt négyévi kutatási és gyógyítási eredményeit összegező referátumokat hall­gat meg. Az előadások kiemelték: a beszédhibák megelőzésében fontos szerepe van a több beszédnek, a beszédhallás ki­fejlesztésének. A gyermeke­ket, már kicsi korukban meg kell tanítani, hogy hallás 1981. augusztus 27„ csütörtök Szamosvári György, a vár rosi tanács gazdasági fel­ügyelője: — Az építőipari vállalatok a nagyobb beru­házásokra készültek , fel, ezért kisiparosokkal kötöttünk szerződést. Bízunk benne, i hogy lelkiismeretes munkát végeznek. A három szükség- tanterem feltétlenül elkészül szeptember 1-re. Valamivel később az ifjúsági könyvtár, majd a hónap vége felé a nagyterem is a fiatalok ren­delkezésére áll, illetve ek­korra fejezik be a szakipari átalakításokat. után megkülönböztessék a szavakat fölépítő hangokat, ezért a szülőknek sokat kell beszélgetniük a gyermekek­kel. Törekedniök kell arra, hogy az először hibásan ej­tett szavakat mielőbb helye­sen mondják. A beszédkész­ség kialakulását gátolhatja, ha hurutos megbetegedés miatt átmeneti halláskároso­dás következik be. Ezért az ilyen megbetegedések mi­előbbi gyógyítása a legfonto­sabb feladatok közé tartozik. A tanácskozáson a helyes beszéd kialakításának pszi­chológiai vonatkozásaival, a dadogás leküzdésének lehe­tőségeivel, a hangkutatásban alkalmazható új eszközökkel és a kérdéssel kapcsolatos gyógyítási eljárásokal is fog­lalkoznak. A főreferátumok szövegét nyomtatásban is megjelentetik. 27. Rumata udvariasan kö- szöngetve, bókolva lassan előrenyomakodott a felcico- mázott, bőségesen verejté­kező sokaság első soraiba. Az előkelő nemesség hal­kan beszélgetett. „Az ám, ugyanaz a kanca. Kisebezte a lábát, de átkozott legyek, ha nem nyerte el tőlem ugyanazon az estén dón Keu...” Szörnyen bosszantó, gon­dolta Rumata. Ha most rríeg- ölnek. ez a véglénytelep desz az utplsó, amit életemben látok. Csak a váratlan tá­madás menthet meg. Engem és Budahot. Kivárom a pil­lanatot, és meglepetésszerű­en támadok. Az ágyasház ajtajához osont, és kardjait két kezé­be fogva, lábát az etikett szerint térdben kissé behaj­lítva, közeledett a királyi ágyhoz. A királyra éppen a harisnyát húzták fel. A szer. tartásügyi miniszter figyelte a két komornyik ügyes ke­zét A feltúrt ágytól jobbra dón Reba állt, és halkan beszélgetett egy katonai egyenruhát viselő, csontos, hórihorgas férfival. Ez Cu- pik atya volt, az arkanari rohamosztagosok egyik ve­zére, a palotaőrség ezredese. A harisnya fel volt húz­va. Ekkor a király félrerúg­ta a komornyikokat, s olyan hevesen fordult dón Reba felé, hogy a degeszre tö­mött zsákhoz hasonló hasa a fél térdére gurult át. — Unom a merényléteit! — visította hisztérikusan. — Merényletek! Merényletek! Merényletek!-.. Éjszaka aludni akarok, nem pedig gyilkosokkal viaskodni! Mi­ért nem lehet elérni, hogy nappal merényeljenek? Még egy ilyen éjszaka, és felköt­tetem önt! Hirtelen elhallgatott, és bambán a hasára meredt. A pillanat alkalmas volt. A komornyikok késlekedtek. Rumata kitépte a komor­nyik kezéből a jobb cipőt, fél térdre ereszkedett a ki­rály előtt, és tisztelettudóan ráhúzta, a cipőt a selyem- harisnyás lábra. A Rumaták ősi kiváltsága volt. hogy saját kezűleg húzhatták fel a cipőt a Birodalom koro­nás személyeinek jobb lá­bára. A király ködös tekin­tettel nézett rá. — Á. Rumata! — kiáltott fel. — Ön még él? Reba pe­dig azt ígérte nekem, hogy felkötteti! — Vihogni kez­dett. — Vacak miniszter ez a Reba. Mást sem tesz, csak ígérget. Megígérte, hogy ki­írtja a lázadást, de a láza­dás egyre terjed. Rumata meghajolt, két lépést hátrált. Elkapta dón Reba rászegeződő tekintetét, és dölyfösen bárgyú kifeje­zést erőltetett az arcára. — Beteg vagyok — foly­tatta a király, — mindenem fáj Nyugalomba akarok vo­nulni. Már régen nyuga­lomba vonultam volna, de hát ti mindnyájan elpusz­tultok nélkülem, birkák... Ráadták a másik cipőt- Felállt, de az arca eltorzujt; feljajdult, a térdéhez ka­pott. — Hol vannak a kuruzs- lók? — ordított fel búsan. — Hol az én jóságos Tatám? Felakasztatta őt, maga tök- filkó! Én pedig már a pusz­ta hangjától is megkönnyeb­bültem! Magam is tudom, hogy méregkeverő! De elha­tároztam, hogy fütyülök rá! ö ku-ru-u-uzsló volt! Érti, maga gyilkos? Az egyiket megmérgezi, a másikat ki- gyógyítja! Maga pedig csak mérgez! Inkább saját magát kötötte volna fel! — Uralkodóm! — szólt jó hangosan Rumata. — Csak parancsolnia kell, és a Bi­rodalom legjobb orvosa fél óra múlva a palotában lesz! A király meghökkenve bámult rá, A kockázat iszo­nyatosan nagy volt. Don Rebának csupán hunyoríta­nia kellett egyet. .. Rumata fizikailag érezte, hány fi­gyelmes szempár szegeződik most rá a nyílvesszők tollai fölött, mert ő tudta, miért sorakoznak a hálószoba mennyezete alatt a kerek, fekete szellőzőnyílások. Don Reba udvarias kíváncsiság­gal szintén ránézett. — Mit jelent ez? — tu­dakolta zsörtölődve a király. — Nos. megparancsolom! Hol az az orvos? Rumata minden idegszála megfeszült. Ügy rémlett, a nyílhegyek már a lapocká­jába fúródnak. — Uralkodóm — mondta gyorsan —, parancsolja meg dón Rebának, hogy hozassa ön elé a híres Budah dok­tort! Don Reba szemlátomást mégiscsak zavarba jött A legfontosabb elhangzott, Ru­mata pedig élve maradt. A király fénytelen tekintete a koronavédelmi miniszterre siklott át. — Uralkodóm — folytatta Rumata. — Tudva az ön el­viselhetetlen szenvedéseiről és nem feledve családom­nak az uralkodókkal szem­ben; kötelességét, idehoztam Irukanból egy híres, nagy tudományú orvost, Budah doktort. Útja azonban, saj­nos, félbeszakadt. A tisztelt dón Reba szürke katonái a múlt héten elfogták, és to­vábbi sorsáról csak Don Reba tud­Rumata elhallgatott. Ügy tetszett, minden nagyszerű­en sikerült. Most vigyázz,1 dón Reba! Rumata a koro­navédelmi miniszterre pil­lantott, és elhűlt. A korona­védelmi miniszter cseppet sem látszott zavartnak. Nyá­jas atyai szemrehányással bólogatott Rumata felé. Re­ba el van ragadtatva, gon­dolta elképedten Rumata. A király viszont úgy viselke­dett, mint az várható volt — Szélhámos! — ordítot­ta. — Felköttetem! Hol a doktor? Hol a doktor, art kérdem! Hallgasson! Azt kérdeztem, hol a doktor? Don Reba kellemes mo­sollyal előrelépett. — Felség — kezdte —, ön igazán szerencsés uralkodó, mert oly sok hűséges alatt­valója van. hogy olykor gá­tolják egymást abbeli jgye- kezetükben, hogy szolgála­tára legyenek. Nem titko­lom, hogy a lobbanékony dón Rumata nemes szándé­káról is tudomásom volt. Nem titkolom, hogy Budah doktor elébe küldtem a mi szürke katonáinkat — de kizárólag azért, hogy meg­védjék a tiszteletre méltó, koros embert a hosszú úton. Azt sem titkolom, hogy nem siettem Irukani Budahot felséged elébe állítani... — Hogy merészelte? — kérdezte szemrehányóan, a király. (Folytatjuk) Napirenden a helyes beszéd Logopédus kongresszus Makón

Next

/
Thumbnails
Contents