Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-27 / 200. szám
Mal összeállításunk a bolygókutatást választotta témaköréül. Természetesen abból az alkalomból, hogy négy évig tartó út végén tegnap áthaladt a titokzatos Szatur- nusz-gyűrűkön a Voyager—2. amerikai űrszonda. Megkezdte minden bizonnyal sok szenzációs felfedezést hozó felvételei továbbítását a Földre, ahol tudósok százai készülnek az adatok kiértékelésére. összeállította: Hekeli Sándor Földön kívüli civilizáció? Rádiótávcsövek kémlelik az eget A naptevékenység fizikai jelenségeit vizsgálják a kutatók a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Krími Asztrofizikai Obszervatóriuma rádióteleszkópja segítségével. (MTI Külföldi Képszolgálat) Léteznek-e Földön kívüli civilizációk? Amerikai és szovjet rádiócsillagászok a SETI (Search fór 'Extra Ter- restial Intelligence) program keretében keresik erre a kérdésre a választ. A SETI- program felelőse az USA- ban az űrkutatási csúcsszerv, a NASA. míg a Szovjetunióban a Tudományos Akadémia. Ebben a nagyszabású kutatóprogramban rádió- csillagászok mellett elektronikai szakértők, biológusok, számítógépes szakemberek, nyelvészek stb. vesznek ■ részt. A világ legnagyobb para- boloid antennái segítségével kutatnak, a rádiócsillagászok a más bolygókon feltételezett értelmes lények rádiójelei után. Húsz éve várják a választ, egyelőre eredmény nélkül. 1527-ben egy üstökös megjelenése „olyan borzadátyt keltett. hogy némelyek a rémülettől szörnyethaltak, mások megbetegedtek” — így szól a krónika.. Valóban, számos babona tapadt egykor az üstökösökhöz, ám ezeknek volt egy hasznuk is: többnyire feljegyezték meg- megjelenésük évét. és ez lehetővé tette az utókor számára. hogy lajstromot készítsen róluk és felismerje visszatérésüket. Az üstökösök pályájával kapcsolatban még Newton is tévedett; Halley volt az. aki felismerte, hogy az 1531-ben. 1607-ben és 1682-ben látott üstökösök pályája feltűnően hasonló, tehát azonos üstökösök tértek vissza, sőt megjósolta, hogy ugyanez az üstökös 1758-ban ismét látható lesz. A jóslat teljesült, és ezt ma is a tudomány egyik legnagyobb diadalának tekintheti ?k. A Halleyről elnevezett üstökös azóta 1853- ban és 1910-ben tért vissza: legközelebb 1986-ban lesz látható. Az üstökösök egyébként három részből állnak. A legfényesebb fejrész közepén helyezkedik el a mag. körülötte a gázokból álló kóma látható, és innen indul ki a A Kaukázusban 1979 óta működik egy gigantikus méretű rádiócsillagászati komp. lexum: hatalmas antenna, amely kör alakú 1800 méter a kerülete, 600 méter az átmérője. A tükörantenna vertikális tengely körül forog. A NASA mérnökeinek az az elképzelése, hogy a Hold kráterei köré kellene felépíteni majd a parabolaantennákat. és ezeknek segítségével vallatni a világűr rádióforrásait. Ez azonban mér a XXI. század gondja iesz. A szovjet—amerikai rádiócsillagászati kísérletek eredménye szerint a legkisebb zajszintű frekvencián, azaz 1,42 GHz-n (hidrogénvonal) kell a jövőben megkísérelni a földi jelek kibocsátását. A Herkules csillaghalmaz felé egyébként az emberiség üzenete már elment az arecibói antenna segítségével. ritkább gázokból álló csóva. A mag mérete a bolygókhoz képest kicsi, a Halley-üstö- kös magja például 50 kilométernél kisebb átmérőjű. A magot régebben több tíz vagy száz méter átmérőjű laza meteorhalmaznak, vas- és kődarabokból álló rajnak gondolták. Később arra a következtetésre j u tóttá k, hogy a mag jégbe ágyazott meteorszemcsékből áll; az üstökösben a meteorok a téglák, a jég pedig a habarcs szerepet játssza. A vizen kívül gázok jege is előfordulhat benne. Az összefagvás a Naptól távol, alacsony hőmérsékleten történik, majd a Naphoz közeledve — a Jupiter-pálya távolságában — a jég párologni kezd. A párolgó jég a mag körül sűrűsödve gázburkot, kómát alkot. A csóva keletkezése pedig azzal hozható összefüggésbe. hogy a. csóvát a Nap sugárnyomása taszítja ki a kómából, és mint valami szökőkút, a Nap felőli oldalon kilökődik. A csóvák hossza általában 10—20 millió kilométer. Az üstökösök pályái nagyon elnyúlt ellipszisek, amit azonban sok minden befolyásolhat, például a Nap vagy a bolygók vonzása. Elméletileg csaknem száz éve tudjuk, hogy a Nap és a csillagok elektromágneses hullámokat sugároznak a teljes spektrumban, a, röntgensugárzástól a rádióhullámokig. Már a rádiótechnika őskorában, a XTX. század végén kísérletet tettek a Nap rádiósugárzásának az észlelésére, ez a kísérlet azonban akkoriban nem járt sikerrel. Csak századunk harmincas éveire jutott el a technika arra a fejlettségi szintre, hogy észlelni és rögzíteni tudja a kozmoszból érkező gyenge rádióhullámokat. A világűrből a rádióhullámok által szállított információ rendkívül fontosnak bizonyult a csillagászat számára. Ennek elsősorban az az oka. hogy a rádióhullámok hullámhossza nagyjából milliószorosa a fény hűl. lámhosszának. Ezért a kozmosz olyan részei, amelyek a fény számára áthatolha- tatlanok, a rádióhullámok számára átlátszók. Másrészt a rádióhullámok olyan fizikai folyamatokról hoznak hírt. amelyek a csillagközi tér hatalmas térségeiben játszódnak le, és optikai műszerekkel nem, vagy csak részben figyelhetők meg. A rádiótávcsövek jeladata tehát, hogy a Föld légkörén túl levő objektumok rádiósugárzását jelfogja és en. nek jellemzőit rögzítse a további feldolgozás céljából. A rádióteleszkópok a legérzékenyebb műszerek közé tarNégy évig tartott az út toznak. amelyet az ember valaha is épített. Ezzel a berendezéssel 700 csillagászati egység (1 csillagászati egység a Nap—Föld távolsága) távolságból észlelni lehet égy gömbsugárzó 1 watt teljesit- ményü kis adót. Ez olyan elképzelhetetlenül kis energia áram. amelyet 200 millió évig kellene összegyűjtenünk, hogy egy zseblámpaizzót. 0,01 másodpercre felvillantsunk vele. A rádióteleszkóp szerkeze, tileg három fő egységből épül fel: az antennából, amelynek a sugárzási energia földi teleszkópfelvételek is csupán két-három Szatur- nusz-gyűrűt voltak képesek mégkülönböztetni. A Voyager—1 a Szaturnusz-gyűrűk számát több tucatra bővítette. A Voyager—2 jóval közelebb száguldott el a bolygó mellett. Hétfőn és kedden továbbított fényképei alapján több ezer gyűrűt lehet megkülönböztetni. Az amerikai tudományos megfigyelők szerint a Voyager—2 négyéves út után haanyag egyenlő mennyiségben keletkezett, és a világegyetem fejlődése során különültek el. Arra viszont semmiféle elméleti magyarázat nincs, hogy a világegyetem hozzánk közeleső részén miért nincs antianyag. Mostanáig csak az antielektrono- kat. az ún. pozitronokat sikerült kimutatni az űrben. Viszont ahhoz, hogy antianyag létezhessen, antipro- tonoknak is kellene lenniük, melyekből az antiatomok felépülhetnének. Nagy energiájú részecskegyorsító berendezésekben sikerült már — rendkívül rövid élettartamú — antiprotonokat és más antirészecskéket előállítani. de létezésüket a világűrben eddig nem tudták kimutatni. Robert Golden és munkatársai (Űj-Mexikói Állami Egyetem) az aatirészek után a Jhwrotkus sogárH ■ #• összegyűjtése és a sugárforrás irányának a meghatározása a feladata, a vevőberendezésből. amely felerősíti az antenna által felfogott jeleket. és az adatrögzítő berendezésből. A rádiócsillagászati mérések különösen magas követelményeket támasztanak az elektronikus és mechanikai berendezések stabilitása, a kis zajszintű vevőkészülékek, az időmérés és az információfeldolgozás iránt. A rádiócsillagászat további fejlődését alapvetően ezek fejlődése fogja meghatározni. MAI MŰSOROK: IÍDI0 Kossuth 8.25 Operettek. 9.20 Irodalmi évfordulónaptár. 9.44 Zenevár. 10.05 Nyáridéző 5/3. 10.35 Fúvószene. 11.Ó0 Magyar zeneszerzők szonátáiból. 11.24 Aranymosók Magyarországon — 1981. 11.39 Tom Jones. 12.35 Filmkörkép az Országúton c. filmről. 12.10 Zenemúzeum. 14.28 Az elbeszélés klasszikusai. 15.10 Dominó. 16.03 Bórczy János: Zuhanóugrás. 16.15 Operafelvételek. 17.07 Olvastam valahol. .. 17.27 Filmdalok. 17.38 Rádiószínház. Zsákutca. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 A King's Singers együttes felvételeiből. 19.30 Zenekari muzsika. Kb. 21,10 A Spotnick együttes játszik. 21.40 A Gyorsuló idő nyomában. . 22.15 Sporthíradó. 22.25 Tíz perc külpolitika. 22.35 „Csak a derű óráit számolom.. /’ 23.41 Dzsesszfelvételek. Petőfi 8.33 Napközben. 10.00 Zé- nedélelőtt. 12.33 A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55 Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. 13.25 Látószög. 13.30 Muzsikáló természet. 13.37 Hans Helfritz: Bolíviái indián táncok. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Sanzonújdonságok. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Mozaik. 18.33 Daloló, muzsikáló tájak. 19.14 Haj (Filmzenerészlet). 19.55 Slágerlista. 20.33 A titokzatos kéz. 21.30 Hegedűs Géza hat története. 22.00 Portré slágerekből. 23.15 Nóták. Miskolc J7.00 Hírek. Időjárás. 17.05 A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes.., 8.25 Tévétoma. 8.30 Pedagógus-továbbképzés. 10.30 Pedagógus-továbbképzés. 16.10 Utánam, srácok! (Gyermekfilmsorozat) 17,10 A nyelv világa. 18.05 5+2. A munkaidőről. 18.35 Telesport. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Az ecset és az egérke. 19.30 Tv-hír- adó. 20.00 Családi kör. 20.45 „Mexico Balett Folk- lorico”. Részletek az együttes budapesti vendégjátékából. 21.30 Szép Szó. A televízió irodalmi folyóirata. 22.30 Tájak, városok, emberek. A végső aratás. 23.00 Tv-híradó 3. 2. műsor 18.50 Sorstársak. Rehabilitációs fórum. 19.05 Ä pécsi körzeti stúdió műsora. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Volt egyszer egy ország... Chrudinák Alajos és Zsombolyai János libanoni riportfilmje. 21.15 Tv-híradó 2. 21.35 Víkend a tengerparton (Komédia két részben). .NéimsM® 1981. augusztus 27., csütörtök Közel a Szaturnuszhoz a Uoyager-2 A fotót szinten a Voyager—2. továbbította a Földre néhány héttel ezelőtt. A képen a Szaturnusz és titokzatos gyűrűi, amelyekről máris kiderült, hogy jóval nagyobb számban léteznek. mint azt korábban teleszkópokkal megállapíthatták a csillagászok. Szerdán közép-európai idő szerint reggel öt óra 24 perckor a Voyager—2 amerikai űrszonda majdnem százezer kilométerre közelítette meg a Szaturnuszt és áthaladt a titokzatos Szatumusz-gyűrű- kön. A közel kétmilliárd kilométeres távolságban levő bolygót az olasz Galileo Galilei tanulmányozta elsők között, de egészen tavalyig, amikor a Voyager—1 Szatur- nusz-közelbe ért, a legjobb Van-e antianyag? Amerikai kutatók úgy vélik. hogy megtalálták az első bizonyítékot a világűrből érkező antianyag létezéséről. Megfelelő műszereket juttattak léggömb segítségével 37 300 méter magasságba; és a műszerek nagy energiájú antiprotonokat mutattak ki a kozmikus sugárzásban. Az antianyag sok szempontból azonos a közönséges anyaggal, de elektromos töltése éppen ellenkező. így pl. a pozitív töltésű protonoknak a negatív töltésű anti- protonok felelnének meg. Ugyanez áll a többi elemi részecskére, és az ilyen elemi részecskékből felépülő atomok, molekulák stb., alkotnák az antianyagot, melynek létére csak az elméleti fizikusok következtet, nek. A legtöbb elmélet feltételezi. hogy a vitágegyete- met kialakító „nagy robbanáskor” az anjfctg aßtalmas mennyiségű anyaggal gazdagítja mind a csillagászatot, mind pedig a Föld keletkezésével foglalkozó tudományt. Bár a Szaturnusz- gyűrűk természetét még mindig nem ismerik pontosan, a Voyager-fényképek vizsgálatától e- tekintetben is eredményt remélnek. A Voyager—2 útja körülbelül egy tucattal bővítette a Szaturnusz ismert holdjainak számát is. A rendkívül hideg „éghajlatú” bolygó egyik holdjáról kiderült, hogy tulajdonképpen egy grandiózus. több száz kilométer átmérőjű „hólabda”. A színes felvételek ugyanis kimutatták, hogy anyaga teljes egészében jég. A Voyager—2 útja egyszer-, smind belátható időn belül az amerikai bolygókutatás utolsó nagy vállalkozása. Míg a szovjet és nyugat-európai kutatók több nemzeti és nemzetközi kutatási programot készítenek elő a nyolcvanas évekre, a Reagan-kor- mányzat leállította a távoli bolygók kutatását, s minden rendelkezésre álló anyagi eszközt a nagyrészt katonai célokat szolgáló űrkompprog- ramra fordítja. (MTI) zásban a NASA támogatásával mintegy 2300 kilogramm súlyú, bonyolult műszert juttattak fel léggömbbel a Föld légköre fölé. A legutóbbi nyolcórás repülés során a műszer mintegy 28 antiprotont mutatott ki, azaz négy-ötöt minden tízezer protonból, mely a kozmikus sugárzásban a műszeren áthaladt. Az antiprotonoknak ez a száma jól egyezik azokkal a számításokkal, melyek szerint az antiprotonoknak a kozmikus sugárzásban lévő protonok és a csillagközi hidrogén kölcsönhatásából kellene keletkezniük. A kimutatott antiprotonok közel fénysebességűek voltak és a kutatók feltételezik, hogy ugyanolyan mechanizmus gyorsította fel őket, mint a többi kozmikus sugárzást, továbbá, hogy több millió ■ évesek.lehetnek, Üstökösök nyomában f*
