Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-18 / 193. szám

A csekk históriája A csekk — angolul cheque. németül Scheck, franciául chéque — bankra szóló fi­zetési utalvány. Hazánkban a felszabadulás óta először idén július elsején Budapes­ten került forgalomba és jövő év elejétől már a vi­dékiek is kérhetnek csekket a takarékpénztártól. S bár nálunk most még az újdon­ság erejével hat, más orszá­gokban viszont már elter­jedt, általános a csekkel va­ló fizetés. Sőt előnyei vé­gett közkedveltsége egyre nő. Már az ókorban is Története az ókorba nyú­lik vissza. A gazdag embe­rek — biztonsági okokból — a bankároknál helyezték el kincseiket mint letétet. Ha fizetniük kellett, a bankár­hoz intézett írásos felszólí­tást adtak át a vásárolt kel­méért, ékszerért vagy éppen földért, házért. Ezek a fel­szólítások is olyan utalvá­nyok, amelyek a bankárnak szólnak és hasonlóak a mai csekkhez, A középkorban a fejedel­mek, császárok már olyan módon is szereztek pénzt, hogy utalványt adtak azok­ra a városokra, amelyektől pénzt követeltek. Olaszországban a XVI., Angliában csak a XVII. szá­zadiján terjedt el a csekk­forgalom. Ennek 'oka arra vezethető vissza, hogy mi­után I. Károly király a ke­reskedők nemesércét, kény­szerkölcsönként elvette, ezért az arany, és ezüstpénzüket az aranyműveseknél helyez­ték el. Ezt a példát követ­ték a nem kereskedők is. Ha fizetniük kellett, akkor a pénzük őrzőihez, később mind többször a bankárok­hoz küldték hitelezőiket, és az utalványokon egyre több­ször szerepelt már a csekk elnevezés is. Ilyen előzmények, után a csekkforgalom a XIX, szá­zadban az Egyesült Álla­mokban öltött legnagyobb méreteket. Kinek lehet csekkfüzete? Ausztriában az Osztrák Hitelintézet 1858. áprilisában bocsátotta ki a csekket. Ná­lunk az Osztrák—Magyar Bank vezette be. majd a Postatakarékpénztár is 1890. ben. Ezt követően a csekk­forgalom növekedésével 1893-ban megalakult a Bu­dapesti Giro- és Pénztár Egylet. Ilyenkor, nyáron, amikor mtnti gyérebben folyik víz a csapból, amikor gutaütöt- ten hallgatnak a telefonok, és a vendéglőkben olyan meleg a sör, hogy tél perc alatt megdöglik benne a légy — ilyenkor nekem ki­sebbségi komplexusaim tá­madnak, felebarátaimmal beszélgetve folyton piron­kodom, és r.zégynkezve vallom be, hogy másodren­dű állampolgár vagyok. Ugyanis nem megyek nya­ralni, Sehová. Felebarátaim* amikor köz. Míg a gazdasági életben széles körűvé vált a csekk használata, addig a lakosság körében — életkörülményei­nél fogva — nem vált álta­lánossá. A felszabadulás után át­szervezett pénzügyi gazdál­kodásunknak sok más, fon­tosabb feladata volt, mint a csekkrendszer újjászerve­zése. A lakossági megtaka­rítások kedvező alakulása, a takarékbetétnek általánossá válása viszony már azt igény­li, hogy a banknál levő be­tétekből készpénz felvétele nélkül is lehessen tartozáso­kat kiegyenlíteni. Ez indo­kolja a múlt évben megje­lent jogszabályi rendelkezé­seket. amelyek a lakossági csekk, hivatalos nevén a ta­karékcsekk bevezetéséről in­tézkedtek. A csekkrendszerbe azok kapcsolódhatnak be. akiknek van átutalási betétszámlá­juk. mert azokról a számla- tulajdonosok megbízásából, eddig is a takarékpénztár fizetett. A pénz is pénzbe kerül A nyugati és egyes szo­cialista országokban is be­vezették a munkabérből történő átutalást a bank­számlákra. Ez amellett, hogy kényelmes a számla- tulajdonosoknak. kedvezően csökkenti a készpénzforgal­mat. S bármilyen furcsának is tűnik, de a pénz forgal­mazása is pénzbe kerül. Ezért az államnak sem mindegy, hogy mekkora a készpénzforgalom. így már érthető, hogy csekket nálunk is csak az kap, aki kerese­tét, vagy annak egy részét, illetve nyugdíját átutaltatja a takarékpénztárhoz. Az át­utalt összeg ugyanúgy ren­delkezésünkre áll, mintha azt zsebünkbeh tartanánk, vagy otthon a fehérneműs- szekrénvben őriznénk. Sőt a csekkszámlák után magasabb kamatot térítenek, mint a betétkönyvek után. Le lehet kötni az átutalási betét­számla egy részét még en­nél is magasabb kamatra. Mennyivel kényelmesebb egy csekkfüzettel, mint több ezer forinttal a zsebben vá­sárolni. A csekk nemcsak kényelmesebb, hanem biz­tonságosabb is. Ha elveszik a csekkfüzet, más nem hasz­nálhatja fel. Több évszázados pályafu­tás után, bizonyára nálunk is hamar népszerűvé válik majd ez a fizetési forma. (L. T.) löm velük ezt a tényt, elál- mélkodnak, aztán összevon­jákj a szemöldöküket, s vé­gül úgy néznek rám, mintha valami szerfölött dicstelen tulajdonságomra derült vol­na fény, mintha legalábbis azt mondtam volna, hogy rendőri felügyelet alatt ál­lok, gyógyíthatatlan nemi betegségem van, és emellett az angoloknak szurkoltam a világbajnoki selejtezőn, Mert hát, kérem, milyen ember az olyan, aki nem megy nya­ralni? Hogyhogy nem megy? Magyar ember nyaral. Aki nem, az gyanús, annak va­lami vaj van a füle mö­gött. Jobb vigyázni az ilyen­nel. Így aztán nem is merek mindig szint vallani, inkább habogok valamit, hogy még nem dőlt el, vagy hogy sok dolgom van a nyáron, in­kább ősszel vagy... — ami épp az eszembe jut. De ennek most már vége. Ezentúl egyértelműen és világosan kijelentem, sőt — íme — írásba adom, hogy nem megyek, mert nem aka­rok. Pont. Nem megyek a Balatonhoz, a Duna-kanyar. ba. a Mátrába, nem megyek külföldre, nem megyek se­hová. Még strandra se. Persze, nagyon jól tudom, hogy pótolhatatlan élmé­nyekkel leszek így szegé­nyebb, aztán, ugye. a pihe­nés is nélkülözhetelen. erre pedig a legegyszerűbb kere­tek Is jók; leutazik az em­Ml A GOBELIN? Mélyen meggyökerezett téveszmét igyekszik eloszlat­ni a Vigadó Galéria kiál­lítása (A gobelin; nyitva au­gusztus 30-ígj, amelyen nagy­szerű szövött falikárpitok, gobelinek mellett be is mu­tatják, hogyan készül ez a nagy értékű textilmunka, A gobelin ugyanis nem azonos a kézimunkaüzletek­ben, rövidáruüzletekben kap­ható, előrenyomott, majd színes fonállal gondosan ki­varrott képecskékkel. A go­belin szövőszéken készül, ál­ló vagy fektetett szövőszé­ken, amelyen a nyers színű pamut láncfonalak közé a szövő beszövi a színes gyap­jú- vagy műszál fonalat olyan erősen, sűrűn, hogy a nyers szín nem is tűnik elő többé. Ez a szövött falikárpit- technika Franciaországban született meg, ahol is a Ma- nufactures des Gobelins — a Gobelins fivérekről elne­vezett kézműves műhely — kezdte először, magas művé­szi fokon készíteni a királyi, főúri paloták számára, a ri­deg falak ellenében meleget hozó kárpitot, s készíti ma is, mint állami műhely. A kiállítás leghangulato­sabb, legérdekesebb része az a hely, ahol a szövőszéket állították fel, s egy szövő ál­landóan dolgozik. Körötte festett fonalgombolyagok, csévélt, színes, egymástól pa­rányi árnyalattal eltérő fo­nalak, s minden kelléke a szövés munkájának. Megis­merhetjük á készülő gobelin — történetesen Péreli Zsu­zsa Fa madarakkal című munkája — vázlatát, a vég­leges méretben elkészült kar­tont és a műhelyrajzot is, amelynek alapján a szövő dolgozik. Franciaország nemcsak egyik bölcsője volt a kár­ber az ő vidéki rokonához — mindenkinek van —, ül­dögél a kertben a hársfa alatt, hallgatja az estvéli harangszót, közben házi bort iszogat... Nincs is en­nél jobb. Kell a városi em­ber leklének ez a kis ro­mantika. Csuda hangulatos ám a budi az udvar végén, főleg ha sötétben akar az ember kibotorkálni, meg a kerekeskút is, mert a vizé­ben több a kólibaktérium, mint a HjO, aztán itt van­nak a vöröshangyák, a szép, selymes fü között, sőt már nem is ott, hanem a boká­mon, ettől akkorát ordítok, hogy a hazatérő csorda meg­vadul. Ki'több jönnek a szúnyogok és a lódarazsak, ami azért már túlzás, ugyanis arra közben rájöt­tem, hogy a vöröshangyákat ki lehet irtani a házi borral, két deci egy egész bolyra elég, ám a szúnyogokhoz meg a többihez aerosolos házi bor kéne .,. Nincs affinitásom a ro­mantikához, sajnos. Node itt van nekünk Európa gyöngye, a magyar tenger. Aranyhid, vitorlá­sok, hínár; lacikonyhák kí­nálják a frissen sült hecket, mindjárt innen az Északi- tengerből, hozzá kis üveg Dab sör harminchatért, de langyos, mejt rassz a hűtő; strandra ötször próbál ki­menni az ember, négy alkalommal nem sikerűi, pitszövésnek — a másik „bölcső"' Olaszországban rin­gott —, de újjáéledésének is helye volt. Magyarországon 26 éves az Iparművészeti Vállalat szö­vőműhelye, az az állami ma­nufaktúra, amely e jelentős műveket létrehozta. Termé­szetesen dolgoznak otthon, sa­ját szövőszékükön maguk a művészek is; ez a kiállítás azonban most az. Iparművé­szeti Vállalatnál készült munkákat mutatja be. A huszadik század felfe­dezte azt, amit a tizenhete­dik mér tudott; a kárpit me­legségét, emberközeli, szelíd hangulatot hordoz, riasztó kő­rengeteget — legyen az há­romszáz éves kastély vagy vasbeton kolosszus — em­beri környezetté varázsol. Ezek az értékes munkák festőművészek, textilművé­szek tervei alapján készül­tek, legtöbbször hatalmas méretben. A gobelin techni­kájával ugyanis bármit meg lehet szőni! A felvetőszólak, a láncfonalak 1 centiméteren belüli sűrűsége (3-as, 4-es, sőt 7-es „felvetés") aprólékos motívumot is létre tud hoz­ni. Am a festménynek másfajta törvényei vannak. Ahhoz, hogy a kárpit önma­gához hű legyen, hogy való­ban textil szülessék, terve­zőjének tisztában kell len­nie sajátos törvényeivel, A kárpit, a gobelin lágy felü­let. puha tapintású, kontúr­jaiban soha nem kemény, éles, a gyapjúfonal puhasá­ga, szelíd szöszei is meleg­séget sugallnak. A kiállított munkák nagy része középületeinket díszí­ti; színházi előcsarnokot, dísztermet, házasságkötő ter­met. Ünnepélyessé, s egyben otthonossá teszi a nagy te­ret is. Pécsi László Szerelem cí­mű . munkája például a sop­roni házasságkötő terem dí­sze: két jelképes életfát bur­jánzó formavilág köt egybe, nem a természet folyondár­jai ezek, hanem a mélyten­gerek sejtelmes, titokzatos alakzatai, sejtetve ezzel a titkot is, amely két embert összefűz. Hajnal Gabriella Jónása a vörös és a kék színtartomány vibráló színei­ben ábrázolja — és idézi — a bibliai próféta és a cet­hal egymást faló, elpusztító kapcsolatát. Széchenyi Lenke Színház című kárpitja remekül kom­ponált jeleneteket mutat be a kulisszák világából, Fóth Ernő Széchenyi elmosódott alakját, a kastély és a nagy gondolkodó személyét előhívó szimbólumrendszert örökíti meg. De látható a kiállítá­son egy nagy generáció, a festőként dolgozó, de a gobe­lin formanyelvét mesteri fo­kon átélő művészek művei­nek egész sora: Domanovszky Endre, Szurcsik János, Hincz Gyula munkája. Solti Gizella Fátyol című kárpitja az a mű, amely át­vezet, a gobelin újabb állo­másához: ez ugyanis két ré­tegben szövött. A fölső réteg szövetéből kihagyottá vált láncfonalak egy másik motí­vumvilágot; a háttérben meg­szőtt felületet engedik sejte­ni. alig láthatóan. Ez már a tértextil felé vezető út... A kiállítás legnagyobb eré­nye: a tett. amellyel a mű­helybe is bepillantást enged, a kárpit megszületésébe, ér­tékes megmunkálási folyama­tába. Nem kevésbé értékes a kiállítás katalógusa: Pá­losi Judit előszava okos, rö­vid gobelintörténet. (T. A.) mert minden négyzetcenti­métert szeméthalmok, vagy nyaralók töltenek ki, ötöd- jére aztán lepakol, úszni a hínártól nem tud, viszont kap egy bőrgyulladást, és ez legalább gyógyíthatatlan. Esténként pedig ül a szállo­dában, és nézi a tévén a Pityke őrmestert. Komoly ember, persze, ez­zel nem törődik, a komoly ember külföldön nyaral, napnyugati irányban, és in­tenzíven, hogy betankolhas­son annyi élményt, ami a következő három évet kitöl­ti. Ez sikerülni szokott. Kapja magát a turista, ki­szalad Becsbe, megiszik egy pohár üdítőt, s amikor ki­derül, hogy tizennégy schil- linget, azaz körülbelül hu­szonhét forintot kell lepen­getnie érte, ez mindjárt ak­kora. élmény, hogy nem is kelirftllönb, A turista tehát nem iszik, mert arra nem futja. Nem is eszik, mert a hetvenöt Schillinget — száz- negyvenhét forint — kissé soknak találja egy bécsisze­letért. Aztán továbbmegy Jugoszláviába (étien és szomjan), hogy tovább gyűjtse az élményeket, beül valahová egy kávéra, hat­van dinárért (kilencvenhat fillérrel szorzandó), és az irigységtől elfeketedve nézi, hogy a szomszéd asztalnál va­laki egy hatalmas homárral birkózik, és jégbe hűtött pezs- djfc.- f^utkaj^ttOTzá. Ekként múlatja az időt világjáró hazánkfia, aki — mondanom se kell — fürdőszoba nélkü­li lakosztályt bérel, mert jobbra nem telik, gyalogol, mert a közlekedés is drága, egyszóval éher.en, szomjasan, ízzadtan, dögre fáradva lo­hol fel-alá, és közben örül, hogy ezt legalább három- évenként egyszer megteheti. Feladja a képeslapokat, amelyeket még itthon vásá­rolt, csomagját hatvan fo­rintért; ha hifi-bolond, ak­kor elmegy egy áruházba, és nyálcsorgatva bámulja a Thorens lemezjátszókat, Sugden végerősítőket, Se- querra tunereket; aztán vesz három magnószalagot, né­hány lemezt, megveszi a Penthouse és a Playboy leg­újabb számát, majd haza­jön. Itthon mindenekelőtt beül a fürdőkádba, meg­iszik egy üveg Martell-ko- nyakot, szivarra gyűjt, és úgy érzi Európába van. Csakhát ehhez nem mu­száj elutazni. Summa summárum: nem megyek sehová. Budapesten fogok nyaralni, méghozzá nyíltan, emelt fővel, boldo­gan. És ha ezért megvető pillantásokkal méregetnek, arra gondolok, hogy ugyan bizony, múlják brazil vagy indonéz polgár engedheti meg magának ugyanezt, akár a módosabbak közül is? No, ugye, £n tnszont megtehetem. £" _ MAI MŰSOROK: RADIO Kossuth 8.25: Babits ürügyén — a magyar nemzetkarakterről. 8.55: Népdalcsokor; 9.44, Vitorláson; 10.05: MR 10— 14; 10.35: Két romantikus vonósnégyes; 11.39: Tom Jones; 12.35: Törvénykönyv; 12.50: A Bécsi Filharmo­nikus Zenekar lemezeiből; 13.58: Mátyás király (Ese­ményjáték); 15.10: Magyar szerzők brácsaműveiből; 15,40: Szerelmes szellem; 16.05: Behár György feldol­gozásaiból; 16.15: Népdalok: 16.39: Lemezmúzeum; 17.07: Ahogy a várostervező lát­ja; 17.32: Fúvószene: 17.45: A Szabó család; 18.15: Hol volt, hol nem volt...; 18.30: Bist! magazin; 19.15: Hall­gassuk együtt! Verdi-mű- vek; 19.59: A jeru­zsálemi aliggyőzelem; 20.29: Népzenei han­gos újság; 21.09: Üt a tanyákról; 22.15: Sporthír­adó; 22.25: A szertefoszló remények évei; 22.35: Jan- nequin-madrigálok; 22.50: Helyettesek; 23.00: Kama­razene. Petőfi 8.33: Társalgó; 10.00: Ze­nedé lelőtt: 12.25: Gyerme­kek könyvespolca; 13.30: Éneklő ifjúság; 14.00: Ket­tőtől hatig...; 18.00: Tip- top parádé; 18.33: Nótacso­kor; 19.13: István királyról egykor és ma; 19.33: Csak fiataloknak!; 20.33: Renge­teg pénz; 20.59: A Rádió Dalszínházának Offenbach- ciklusa; 22.20: A tegnap slágereiből; 23.15: Deák Ta­más szerzeményeiből; 23.43: A Reneszánsz rézfúvós- együttes Játszik. Miskolc 17.00: Hírek — Időjárás; 17.05: Fiatalok zenés talál­kozója — Szerkeszti: Zakar János és Beély Katalin; 17.45: Döntött a bíróság — Szomszédjog vagy birtok­háborítás; Dr. Tomár L,ász­ló előadása; 18.00: Észak­magyarországi krónika; 18.25: Lap- és mflsorelőze- tes... TQI 15.55; Testünk. Sejtek; 18.20: STOP — Közlekedj oko­san!; 17.10: A Magyar Te­levízió tánc- és popdalfest- tiválja; 18.25: Az Északi- sarkkörön túl. 18.40: A vi­lág asztalán. A búza; 19.10: Tévétorna; 19.15; Esti me­se — A cicák városa; 19.30; Tv-hiradó; 20.00: A „Fekete Macska" bandája; 21.25: Ki járt jobban? — Újra ott­hon!; 21.50; Magyar kápol­na a Vatikánban; 22.25: Tv- hiradó, 3,; 22.35; Tv-tükör. 2. műsor 20.05; Fogfájás (Tévégro- teszk); 20.30; Zenés tv- színház — Balassa Sándor: Iris (balett); 20.50: Tv-hir­adó, 2.: 21.15: Baráti had­seregek V. nyári szparta- kiádja — A cstdgáncsdöntö közvetítése, Szolnokról. Näiifiifnnßb 1981, augusztus 18., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents