Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-18 / 193. szám
II fekmacs és társai Igen, a fekmacsnak társai is varrnak, nem is kevesen. A „rnásfélmlll” a „kusztó”, ,^zítélét" és a többiek. Sokan vannak. Az egyik héten többen, a másik héten kevesebben, de mindig elegendően ahhoz, hogy az embernek, a televíziót néző embernek valóságos külön kis programfüzetet kelljen vezetnie: mikor, mi? így már érthető ugye, hogy a fekmacs nem más, mint A Fekete Macska bandája című négyrészes szovjet krimi címének naptár-jegy- zetbeli rövidítése, vagy hogy a kuaztó, az Cousteau kapitány „folytatása”, A tenger titkai. Mindez pedig nem kitalálmány, egy kis naptárocskában fedeznem fel, ismerősöm mutatta, hogyan figyelmezteti önmagát a napi teendők mellett arra is, mit kell megnéznie aznap este egy sorozat újabb részeként a képernyőn. Ismerem, tudom, sőt meg is értem: mindenütt a világon „műfaja” a televíziónak a sorozat, a folytatásos krimi, a családregény, amellyel estéről estére oda lehet ültetni a nézőt a televízió elé. A folyamatosság, a sorozat újabb és újabb része — legyen az bár jó, vagy gyengécske alkotás — kiszolgáltatottá, majdhogynem rabjává teszi a tévénézőt, aki valósággal „fut a pénze után”. Tudniillik, hogyha rossz volt az előző folytatás, talán jobb lesz a mai, s ha rossz lett a mai is, az volt a tegnapi is, akkor is megnézi holnap, ha már annyi estét ott ült a képernyő előtt: mi is lesz a vége? •'És műfaja mindenütt a világon a televíziónak a sorozat, a folytatás azért is, mert egyszerűen könnyebbé teszi a műsor szerkesztését, kisebb gondot jelent a félelmetes Molochnak az „etetése”, amit úgy hívnak, hogy televízió, s amely már nálunk is majd heti száz órában sugároz műsort. Mégsem szeretem a folytatásokat. Még akkor se szeretem, ha engem bíznának meg — hála az égnek, nem teszik — a heti, vagy inkább a havi televíziós műsor szerkesztésével. Mert minden bizonnyal én is kénytelen-kelletlen a • folytatásos műsorfajokhoz nyúlnék. És mégsem szeretem őket. Mert ők a gerillái az én Időmnek, ők azok, „akik” gyakran megrabolják családi életem, kiüldözik egy- egy jő könyv szellemét a világomból, ők, akik meglopják a baráti csevegés mind ritkább fesztelen perceit Inkább érdekes, mint igazán izgalmas, de azért elgondolkodtató tévéjáték volt a Per Wahlőő „krimijéből” készült Gyilkosság a 31. emeleten. Képünkön az egyik „gyanúsított”, Balázsovits Lajos. Es a kél „nem sorozat”. A filozófus televíziós változata. Bes. senyei György vígjátéka jelentős vállalkozásnak ígérkezett, * az is lett. Zsurzs Éva rendezése igazolta, hogy szíves szívvel, értő kézzel van mit és kiért kereskedni drámairodalmunk soványka múltjában is. A képen Katica — Zsurzs Kati és Dudás — Mikó István. Ezek az»k a folytatások, amelyek az átlagembert vacsoratálcával ültetik a képernyő elé, hogy még azon se kelljen gondolkodnia: mit is eszik, és hogy egyáltalán jólesik és jól eszák-e? Ám azt is tudom, hogy szavam pusztába kiáltó szó e tekintetben, s csak abban lehet bizodalmám, hogy éppen a televízión nevelkedett magyar néző eljutott, vagy eljut odáig, hogy ki lett légyen képes kecmeregni a folytatások hínárjából, s csak azt és akkor nézze, amely a szarnám valóban érdekes. Hogy ne a „pénze után fusson”, hanem fittyet hányva az újabb részletekre, gyermekének mondjon inkább mesét, barátaival beszélje meg a világ sorát, avagy sétáljon egy jó nagyot a kellemes — hanem akkor is egészségesebb — szabad ég alatt. P. S. Azaz post scriptum — utói rat: A valóban izgalmas, a valóban hasznos, s valóban igényes sorozatnak maradtam továbbra is hű tisztelője és nézője, e sorok írója. Gyurkó Géza 20. A hölgyek még mindig tá- tott szájjal, merőn nézték a fehér tollat. Az 'öreg piper- kőcök negédesen kuncogtak. Végül dón Tameo is észrevette a tollat, és összerezzent. — Barátom! — súgta, — Minek ez önnek? Ne adj’ isten, belép dón Reba... — Ne beszéljünk erről — mondta Rumata, * türelmetlenül körültekintett.. A gárdisták közeledtek a serlegekkel. — Ön olyan sápadt... — Súgta dón Tameo. — Megértem: a szerelem, a szenvedély. ., De Szent Mikára 1981» augusztus 18., kedd mondom! Az állam minde- nekfölött. •. Meg veszélyes is. Szüntelenül hajlongva lassan hátrált, visszakozott, odábbbúzódott. Rumatát pedig körülfogták a gárdisták. Valaki egy teli serleget nyújtott neki. — A becsületre és a királyra! — jelentette ki az egyik gárdista. — És a szerelemre — tette hozzá egy másik. Rumata átvette a poharat, és hirtelen megpillantotta dona Okanát. Az ajtóban állt, legyezte magát és bágyadtan himbálta a vállát. Igen, szép volt! Egyáltalán nem felelt meg Rumata ízlésének, de kétségtelenül szép volt ez az ostoba, parázna tyúk. Óriási kék szem, sokat tapasztalt, finom száj, ügyesen és gondosan lemeztelenített, pompás test... Rumata dona Gkana felé indult. A szalonban levők elfordították a tekintetüket róluk, és buzgón mindenféle semmiségről kezdtek beszélgetni. — ön tündöklő — mondta Rumata mélyen meghajolva. — Engedje meg, hogy a lába elé boruljak. Miként a gyors lábú eb, úgy heverjek a me_ zítelen és közönyös szépasz- szony lába előtt... Dona Okana eltakarta arcát a legyezővel, és hamiskásan hunyorított. — ön nagyon merész, nemes dón. Mi, szegény vidéki asszonyok, képtelenek vagyunk ellenállni ilyen heves támadásnak.. Ó, jaj, nincs más választásom, mint hogy kinyissam az erőd kapuját, és bebocsássam a győzőt,.. Rumata szégyenében é« dühében a fogát csikorgatta. Dona Okana leenaedte legyezőiét.. és felkiáltott. — Nemes dnnok, szórakozzanak tovább! Don Ruma- tával azonnal visszajövünk! Megígértem neki, hogy megmutatom az új irukani szőnyegeimet. .. — Ne hagyjon magunkra sokáig, ó, elbűvölő! — bége- tett az egyik öregember. — Csábító! — búgta negédesen a másik. — Tündér! Dona Okana megfogta Rumata zekéjeujját, és magával húzta. A folyosó végén dona Oka. na hirtelen megállt, átkulcsolta Rumata nyakát, és rekedt nyögéssel az niká’-a tapadt. Rumata nem knnott levegőt. A tündérből a mns- datlan test szagának és az JÖVÖK RANÖDI-SOCOZAJ Diplomaosztás a filmes nyári egyetemen Hétfőn délelőtt ünnepélyes diplomaosztással zárult a nyolcadik alkalommal meg. rendezett egri filmes nyári egyetem. Dr. Papp Sándor, a Filmtudományi Intézet és a Filmarchívum igazgatója mondott záróbeszédet, ő adta át az okleveleket is a tíz országból érkezett 89 hallgatónak. Ezzel ért véget a szovjet, cseh, román, NDK-s, lengyel, finn, osztrák, olasz, francia és magyar filmes szakemberek,, tudósok, érdeklődők számára szervezett gazdag programsorozat. Az Egerben töltött tíz nap alatt ugyanis megismerkedhettek Kovács András munkásságával, s az újabb magyar filmterméssel. Köztük a legnagyobb érdeklődést kiváltó Ideiglenes paradicsommal (Kovács András), a Mephis. tóval (Szabó István), valamint A zsarnok ■ szívével (Jancsó Miklós). A mintegy húsz alkotás megtekintésén kívül a hagyományoknak megfelelően találkozhattak rendezőkkel, vitákon, előadásokon vettek részt. Így a nyári egyetem vendége volt Kovács And. rás, Kollányi Ágoston, Kósa Ferenc, Lugossy László, Szomjas György rendező, valamint Palotás János esztéta és dr. Király Jenő, a Filmtudományi Intézet munkatársa is. Nem hiányzott a programsorozatból a szintén hagyományos bükki kirándulás sem. Dr. Papp Sándor a Flimtudományi Intézet igazgatója átadja a diplomát Irina Grasenkovának (Fotó: Szabó Sándor) Az egri filme» nyári egye. tem sikere persze nemcsak a „kötött” programokon múlott, hanem — a vendégkönyv tanulsága szerint azon is, hogy szívélyes légkörben mód nyílott a legkülönbő. zőbb nemzetek fiainak baráti eszmecseréjére is. Megismerhették a résztvevők egymás véleményét, gondolkodását, szokásait, s természetesen kicsit bepillanthattak hazánk mindennapjaiba is. Igaz ajánlóivá váltak így a magyar filmnek, s az egri nyári egyetemnek. Hogy a kurzus népszerűsége mennyire nem látszó, lagoe, bizonyítja az Is, hogy a következő esztendőben e jelenleginél jóval több külföldi vendégre számítanak a szervezők. S hogy mi lesz majd a kínálat? Máriíssy Félix, Fábry Zoltán, Jancsó Mik. lós, Makk Károly és Kovács András munkássága utón a fő téma jövőre Ranódi László életműve lesz. v—fi— INTAMEL-körgyűlés Budapesten Tanulmány a nagyvárosi könyvtárak szaktevékenységéről A Könyvtárosegyesületek Nemzetközi Szövetségének 1968-ban alakult szervezete, az, INTAMEL, amely a nagyvárosi könyvtárak munkájának sajátosságaival foglalkozik, augusztus 24—28. között Magyarországon — első alkalommal szocialista országban — tartja közgyűlését. A szervezetnek jelenleg 106 nagyvárosi könyvtár a tagja — a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1976 óta. A mintegy 40 külföldi szakember tájékoztatót kap a esztori parfüm illatának csí. pős keveréke áradt. Rumata erőt vett magán, megpróbál, ta viszonozni a csókot, s ez nyilvánvalóan sikerült, mert dona Oltana újra felnyögött. No, ellátom a bajodat, te cafat, gondolta Rumata, és a karjába szorította. — Te undok... — mondta az asszony zihálva, elragadtatással. — Majdnem összetörtél. .. — Égek a szerelemtől — mormolta a férfi. — Én is. Ügy vártalak! Menjünk hamar... Az asszony magával vonszolta valamilyen hideg, sötét szobákon keresztül. Rumata elővette a kendőjét, és lopva megtörülte a száját. Miért nem mosakodnak itt a palotában sosem? Meg ez a temperamentum! Legalább betoppanna dón Reba... Az asszony célratörően cipelte, akár a hangya a döglött hernyót. Rumata sült bolondnak érezte magát, és valami udvarias badarságot zagyváit, dona Okana csak halkan ka- carászott. Betuszkolta a túlfűtött budoárba, amely valóban telides-1eli volt aggatva szőnyegekkel, rávetette magát a hatalmas ágyra, és a párnákon elnyúlva bámult rá. Rumata úgy állt, mint a sóbálvány. — Gyönyörű vagy — suttogta az asszony — Jöjj ide hozzám. Olyan sokáig vártam rád!,.. Rumata égnek emelte a szemét, émelygés környekezfővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatáról, s közvetlen, helyszíni tapasztalatokat is szerezhet a közművelődési intézmény munkájáról. Az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja épp az INTAMEL megbízásából nemzetközi vizsgálatot végzett a közelmúltban, a nagyvárosi könyvtárak szakrészlegeinek tevékenységéről. Az erről készült tanulmányt is megvitatják a közgyűlés résztvevői. te. Arcán verejtékcseppek gördültek alá, s undorítóan csiklandozták. Nem bírom! A fészkes fenébe ezzel az egész hírszolgálattal... A mocsok jobb. mint a vér, de ez sokkal rosszabb a mocsoknál! — Mit késlekedik, nemes dón?! — kiáltotta visító hangon dona Okana. — Jöjjön már, várom! — A f-fene.— mondta rekedten Rumata. Az asszony odaszaladt hozzá. — Mi van veled? Részeg vagy? — Nem tudom — o rései te ki magából a férfi a választ. — Fulladozom. — Hozassak tálat? — Miféle tálat? — No. sebaj.. Elmúlik... — Az asszony türelmetlenségtől remegő ujjaival el-» kezdte kigombolni Rumata zekéjét. — Gyönyörű vagy... De olyan félénk, mint egy kezdő. Sohasem gondoltam volna. A férfi kénytelen volt megragadni a kezét, De rút, gondolta. No. ebből nem lesz semmi. Pedig kár. ez a nő tudhat egyet-mást.,. Don Reba fecseg álmában... Magával viszi a vallatásokra.. Nem bírom... — Nos? — kérdezte ingerülten az asszony. — A szőnyegei gyönyörűek — felelt« Rumata. — De mennem kell, (Folytatjuk) Népművelők és népművészek kitüntetése Az Alkotmány ünnepe alkalmából a közművelődés kiváló munkásait, a népművészet jeles művelőit tüntették ki hétfőn a Parlament Vadász-termében. Az ünnepségen jelen volt Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, s a politikai, a társadalmi, a kulturális élet több vezető személyisége. Hanga Mária művelődési fniniszterhelyettes, beszédében rámutatott, hogy azoknak a tevékenységét ismeri el a kitüntetésekkel társadalmunk, akik kiemelkedő szerepet vállalnak szocialista nemzeti kultúránk gyarapításában, értékeinek köz- kinccsé tételében, kulturális hagyományaink megőrzésében. Hangsúlyozta: az öt esztendeje megalkotott közművelődési törvény a gazdasági élet kedvezőtlen változásai ellenére is — hozzájárult a kultúra demokratizálásához, társadalmi méretű térhódításának folyamatához. A kultúra munkásainak feladatairól szólva, kiemelte: a közművelődés eszközeivel is erősítenünk kell társadalmunk szocialista vonásait, a nemzeti egységet. Ezután Hanga Mária és Nyitrai István, a KISZ KB titkára átadta a „Kiváló népművelő”. „A népművészet mestere”, a Móra Ferenc- és a Szabó Ervin-em- iékérem. valamint a „Népművészet ifjú mestere” kitüntetéseket. A Heves megyeiek közül „Kiváló népművelő" lett Halmai Bélárié, a Megyei Könyvtár osztályvezetője. A ..Népművészet ifjú mestere" minősítést kapta meg Erdész Judit egri és Török Mária gyöngyösi textiles, Béta Katalin egri bőrdíszműves. Bö- röczky Evdréné, Németh Erzsébet és Kovács Tibor az egri központi ncpláncegyüt- tes táncospár,iá, valamint a Fuszulyka együttes (vezető: Fajosak Attila)..
