Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-15 / 191. szám
Seriff az égből Színes olasz kalandfilm Tudományos fctrtaták Az ősi élővilág kutatója: Fűköh Levente Valljuk meg: szinte mindannyian szeretjük a színesen, a fordulatosán szőtt meséket, azokat a költői hangoltságú történeteket, amelyekben a tiszta lelkű főhős — a legkisebb királyfi, vagy a szegény szabólegény — s velük együtt az igazság győz, amelyet hétköznapjaink során még igen sokszor arcul csapnak. Ilyen sztorival lepett meg bennünket Marcello Fondato és Francesco Scardamaglia, a Seriff az égből című színes olasz film két ügyes és írói erényekben. valamint poétikus érzékben Is bővelkedő forgatókönyvírója. Természetesen huszadik századi változatban, mai környezetben. méghozzá egy kissé a jövőbe is kacsintva, felvillantja a jó és a rossz gyermekien naiv, de örök küzdelmét. Ez a két alkotó raffinál- tan ismeri a hatáskeltés teljes titoktárát. Nemcsak a sikert akarták, de értékes művel is meg szerették volna ajándékozni a nézőt, aki nevetni óhajt, ám a színvonalas szórakozást is kedveli. Nos, ezúttal ebben is bőven volt része. Már maga az ötlet remek. Egy tipikus amerikai kisvárosban, Newmanben mindenki az UFO-k megjelenésétől tart. Akad is elég dolga a higgadt, behemót termetű, ízig-vérig a valósághoz kötődő, de egyáltalán nem fantáziagazdag seriffnek, hogy valamennyire csillapítsa a megbolydult kedélyeket. A figurát egyébként a Piedone-filmek közkedvelt főhőse, Búd Spencer alakítja irigylendő tökéllyel. A nyugodt rendőrfőnök azonban találkozik H—7—25- teL, ezzel a valóban messzi csillagvilágból idevetődött bűbájos kisfiúval, akit Cary Guffey jelenít meg utánozhatatlan eredetiséggel, nagv- részben hozzájárulva az alkotás szupersikeréhez. A telt házakat — mert azok lesznek — szinte hipnotizálja ösztönös színészi erényeivel, az átélés olyan szintjével, amelyet a legképzettebb felnőtt művészek sem kénesek Drodukálni. Az űrből jött vendég és a földi ember szorossá fonódó barátságát azonban folyvást megzavarják a hatalomra éhes. az újabb, a minden eddiginél hatékonyabb fegyverként sóvárgó, s épp ezért szánandóan ostoba egyenruhások, akik meg akarják szerezni a gyerek bio-magnetikus távirányító csodagépét. Szerencsére ez nem sikerül, ám eközben mi sokát derülünk a gonosz banda folytonos felsülésén. Hát, igen a forgatókönyvírók nagyszerű alapanyagát filmvászonra varázsló rendező, Michele Lupo ért ahhoz is, hogy miként lehet, a hatást fokozni fergeteges ritmusú vígjátéki ötletekkel. Persze a líra sem marad el. A kicsiért űrhajón érkeznek hozzátartozói. A seriff magára marad, de... A többit majd megtudják a moziban. Egy biztos. Itt a jő, a nemes, a tiszta, az igazán emberi elsöprő győzelmet aratott az aljas, a fondor- kodó, az oszd meg és uralkodj szennyes elvét és gyakorlatát valló gonosz felett. Akárcsak a mesékben. Pécsi István Egy rendkívül érdekes tudományág egri művelőjét mutatjuk be ez alkalommal. Dr. Fűköh Levente paleontológus. a Dobó István Vármúzeum természettudományi csoportvezetője, a debreceni tudományegyetemen szerezte meg diplomáját 1976-ban. Már ugyanebben az évben az egri múzeum tudományos munkatársainak a sorában találjuk. Doktori disszertációját 1978-ban készítette el, a bükki barlangok holocén üledékeiből előkerült csigák vizsgálatáról. ő a kezelője és kutatója a Dobó István Vármúzeum egyik legrangosabb gyűjteményének: a L egányiféle őslénytani gyűjteménynek, mely 150 ezer állati és növényi maradványt foglal magában. A hat évtized szorgos gyűjtőmunkájának eredménye felöleli a Bükk hegység teljes földtani múltját. A zirci Bakonyi Múzeum ily jellegű anyaga mellett ez a vidék legnagyobb őslénytani gyűjteménye, melynek legjelentékenyebb részét a nagyvisnyói 300 millió éves leletek képezik, melyek főleg a sekélytengeri állatok maradványai. Eger környékén a Kiseged az ősi növényvilág leggazdagabb hazai lelőhelye. Innen is gazdag anyaga van a múzeumnak. A város délkeleti szélén, a régi Wind-féle téglagyár agyagbányájából becses tengeri állatmaradványok kerültek elő. Egyébként Dobóról. Gárdonyiról és Egerről elnevezett maradványok is szerepelnek ebben a páratlan becsű gyűjteményben. Legányi csak a harmadkorig rendszerezte az őslénytani leleteket, de 1976-tól, mióta Fűköh Levente a múzeumhoz került a földtörténet negyedkorából származó anyagot is gyűjtenek. Fűköh a negyedkorból származó maradványok kutatását zömmel a Bükk területére összpontosítja a barlangüledékek vizsgálata során. Jelentősek ezek a barlangi maradványok, mivel az elmúlt tízezer év során ezek az üregek természetes csapdaként működtek, egy sor állati maradványt tartalmaznak. A szorgos kutató munkára utal, hogy 1977—78-ban az upponyi szorosban, 1979-ben önodváron a Hajnóczy barlangban. 1980—81-ben pedig a Répáshuta melletti öt barlangban folyt rendszeres feltáró gyűjtés. Itt a nagyállati (barlangi medve, jávorszarvas, bölény) mellett ma már éppen az apró leleteknek nagy a jelentősége. A csigák mellett az apró emlősök, pockok, egerek, denevérek, mókusok az éghajlat 1—2 ezer éves változásaira érzékenyen reagáltak, s ezért viszonylag rövid időszakban tenyésztek. Ezen vizsgálatok kimutatták például, hogy már a neolitikumban az ősember irtotta az erdőt. Fűköh' Levente rendszere-' sen látogatja a Legányi-féle lelőhelyeket is. Kutató munkája során a Vécsey völgyi téglagyár agyagbányájában több értékes halmaradványt tárt fel. Az 1981-es nyár igazán nagy őslénytani szenzációja, hogy a nagyvisnyói karbonüledékből háromhéjú ősrákok maradványai kerültek elő, melyek egyébként Magyarországon ritkaságszámba mennek. De itt olyan páfránykövületekre is bukkant, melyek növénytanilag jól meghatározhatók. Fűköh 1976 óta évente egy. egy időszakos kiállítást rendez, melyet Heves megye mellett az ország más részein is bemutatnak. A hajdan volt cisztercita gimnázium nagy őslénytani gyűjteménye — mint a paleontológus elmondta — ömlesztve hever a mai Gárdonyi gimnázium padlásán,- s mivel nem maradtak fenn az egyes maradványok lelőhelyei, tudományos szempontból sajnos, értéküket vesztették, viszont azt tervezi Fűköh Levente, hogy a gimnázium részére egy oktatási célú állandó kiállítást állít össze az értékes anyagból. Megindult a Bükki Nemzeti Park területének teljes botanikai és zoológiái feltárása a Magyar Tudományos Akadémia programja szerint. A Dobó István Vármúzeum — elsősorban Fűköh Levente — földtörténeti korszak feltárásába, kutatásába kapcsolódik be. A múzeum paleontológusa jelenleg a Legányi- féle kéziratanyagot rendezi', dolgozza fel, s összeállítjá Legányi Dezső életrajzát is, mivel 1984-ben lesz születésének 100. évfordulója. Tervei szerint Szilvásváradon egy, a múzeum által megvásárolt házban állandó kiállítás nyílik. Négy teremben a múzeum őslénytani maradványokat mutat be, két tö-' vábbi terem pedig a Bükk; mai élőlényeit tárja majd & látogatók elé. 1985-ben Magyarországon} nemzetközi földtan) kong-e resszust rendeznek. A Dobó István Vármúzeum ez alkas lommal az Eger környéki lelőhelyek őslénytani anya-' gából szakmai állandó kiál-k Ittast nyit az újjáépítendő’ Dobó-bástyában. Az őslénytani gyűiteménvfa a Dobó utca 18. számú életveszélyessé nyílvánított la-*' kőház helyiségeiben raktározzák. A részben agvonre— pedezett. részben átnedvesedett énületet nemcsak az utca felől, de belül is meg-, illetve fel kellett támasztani. A1 múzeum természettudományi irodai és feldolgozó he-1 lyiségei is megszűntettek működésüket. Megnyugtatóan rendezni kellene már ezt a semmiképpen sem elhanyagolható problémát. Sugár István Föld. •Az ablak alatt az utcán hirtelen vasalt csizmák dobbantak. Csodálatos tulajdonsága volt Kirának: szentül és önzetlenül hitt a jóban. Ha ilyen mesét egy jobbágypa- rasztocskának mondana Ru- mata, az kételkedve hüm- mögne, S2ó nélkül faképnél hagyná, és vissza-visszanéz- ne a jóságos, meghibbant nemes donra. Ha ilyesmit mesélne dón Tameónak és dón Szerának. azok végig sem hallgatnák: az egyik elaludna, a másik pedig böffentene egyet, és így szólna: ..Ez mind nagyon fe-ennkölten hangzik, de hogy áll a dolog a fehérnéppel ? ...” Don Reba pedig figyelmesen végighallgatná. aztán kacsintana a rohamosztagosoknak. hogy szedjék ki belőle, kitől hallotta ezeket a veszedelmes meséket, és kinek mondta el már... Amikor Kira elaludt, Ru- mata megcsókolta arcát, láb- újjhegyen kiment, s behúzta maga mögött a nyikorgó ajtót. Lement a cselédszobába, és az üdvözlésre meghajtó fejek fölött átnézve, így szólt: CíMmkm 1881. augusztus 15.» szambát — Házvezetőnőt fogadtam. Kira a neve. Fönt fog lakni, mellettem. A dolgozószoba melletti helyiséget holnap takarítsátok ki alaposan. A házvezetőnőnek ugyanúgy engedelmeskedjetek, mint nekem. Ha pedig valaki elfecsegi, annak kitépem a nyelvét! Egy ideig még ott állt, majd megfordult, és visszaindult a szobájába. A rozsdás fegyverrel teliaggatott, fura bútorral telezsúfolt sza. Ionban az ablakhoz állt, homlokát a hideg, sötét üveghez nyomta, és kinézett az utcára. Megtörtént az első őrségváltás. A szemközti ablakokban meggyújtották a mécseseket, becsukták a spalettákat. hogy oda ne vonzzák a gonosz embereket és a gonosz szellemeket. Csend volt. csupán egyszer üvöltött fel valahol odalent iszonyú hangon egy részeg. Legszörnyűbbek ezek az esték voltak: utálatosak, magányosak, kilátástalanok. Odalent vas csörrent, a reteszeket. tolták be, az éjszakára készülték. A szakácsnő Szent Mikához fohászkodott, hogy küldjön neki akármilyen férjet, csak értelmes ember legyen. Az öreg Muga ásítozott. A konyhában a szolgák az esti sörüket kortyolgatták és pletykáltak. Rumata eljött az ablaktól, végigsétált a szalonon. Reménytelen dolog, .gondolta. Nincs olyan érő. amely kifogalmaik megszokott köréből. Mindent megadhatnának nekik, a legkorszerűbb házakba költöztethetnék őket, esténként mégis összegyűlné, nek a konyhában, szenvedélyes kártyacsatákat vívnának, röhögnének a szomszédon, akit. elpáhol a felesége. Ebben a tekintetben dón Kondornak igaza van: Reba — jelentéktelen apróság a tradíciók, az évszázadok alatt kialakult rendíthetetlen hagyományok, nyájösztönszabályok roppant tömegéhez képest. Don Reba! Nem magas.de nem is alacsony, nem kövér, nem is sovány, nem túl sűrű hajú, de egyáltalán nem kopasz. Mozdulatai nem kevesek, de nem is lomhák, arca nem vésődik az ember emlékezetébe. Udvarias, figyelmes társalgó, de egyébként semmilyen különleges gondolatokkal nem tündököl. .. Három évvel ezelőtt búk* kant fel a palota-kancellária valamelyik penészes pincéjéből : jelentéktelen kishiva- talnok, szolgálatkész, sápadt, sőt szinte kékes arcú. Azután az első minisztert váratlanul letartóztatták és kivégezték, néhány rémülettől eltompult, magas rangú hivatalnok belehalt a kínzásba, és szinte az Ő hullájukon emelkedett fel óriási gombaként a középszerűség e könyörtelen szelleme. Sehonnal. Nem hatalmas elme egy gyenge uralkodó mellett, nem nagy és félelmetes ember, aki egész életét annak szenteli, hogy az országot egyesítse. Nem pénzsóvár kegyenc, aki csupán az aranyra és a nőkre gondol, aki a hatalom kedvéért nyakra-főre öldfts, s azért uralkodik, hogy öljön. Suttogva azt. is rebesgetik, hogy ő egyáltalán nem is dón Reba. hanem isten tudja kiféle, farkasbőrbebújt ember, hasonmás, bitorló... Bármit terveit ki, minden kudarcot vallott. Egymásra uszította a királyság két befolyásos családját. hogy meggyengítse őkét,, és áltas^luthatoá őket gondjaik és: ^lános -támadást bárók ellen. A családok azon. bán kibékültek, s meg kaparintottak a királytól egy jókora földdarabot, amely ősidők óta az Arkanari Totzoké volt. Hadat üzent Irukan- nak, maga vezette seregét a határra, de elveszítette az erdőségekben, jómaga pedig mindent a sors kényére bízott, és visszamenekült Ar- kanarba. Don Gug buzgólko- dása következtében két határ menti város fejében sikerült az irukani hercegnél kieszközölnie a békét, azután a király kénytelen volt ösz- szekotomi mindent, ami a kiürült kincstár fenekén ma. radt, hogy az egész országra kiterjedő parasztfelkelésekkel megküzdhessen. Ilyen baklövésekért bármely minisztert lábánál fogva felakasztottak volna a Vidám Torony csúcsára, dón Reba azonban valamiképp hatalmon maradt. Megszüntette az oktatási és a jóléti minisztériumot. megszervezte a koronavédelmi minisztériumot, a törzsökös arisztokratákat és a kevés tudóst leváltotta a kormánytisztségekből. végképp szétzilálta a gazdaságot. „A földműves állati lényege” címmel tanulmányt írt, s végül, egy évvel ezelőtt, megszervezte a „Védelmi gárdát”, a „Szürke századokat”. A monopóliumok Hitler mellett álltak. Don Reba mellett nem állt senki, és nyilvánvaló volt. hogy a rohamos ztagosok végül is úgy eltapossák, akár a férget. ő azonban továbbra is csűrt-csavart. kivágta ma. gát. mintha igyekezne önmagát becsapni, mintha semmiről sem volna tudomása, kivéve az egyetlen őrült feladatot. hogy elpusztítsa a kultúrát. Most pedig Budah kellett neki. Újra valamilyen képtelen cselfogás. Budah könyv, tudó. Azt pedig karóba húzzák. Nagy hűhóval, hogy mindenki megtudja. De mást nincs hűhó. Tehát az élő Bu- dahra van szükség. Miért? A legújabb magyar filmprodukciókkal Folytatódik az egri nyári egyetem Félidejéhez érkezett a nyolcadik alkalommal megrendezett egri filmes nyári egyetem programja. A mintegy száz résztvevő az elmúlt hat napon Kovács András rendező munkásságával ismerkedett. Megtekintették a Hideg napok, a Nehéz emberek, a Falak, a Labirintus, a Ménesgazda, valamint az Ideiglenes paradicsom című alkotásait, majd kedden Palotai János egyetemi adjunktus ismertette, értékelte életútját. Ezután a rendezővel találkoztak az érdeklődők, akiknek több órán keresztül válaszolt föltett kérdéseikre. A nyári egyetem programjának második felében a tíz országból érkezett filmes szakemberek az elmúlt, illetve az idei esztendő termését tekinthetik meg. így — többek között — a Ballagást, a Vámmentes házasságot, a Mérkőzést, a Ripacsokat, .a Psychét, a Pogány Madonnát. Ugyancsak mód lesz arra, hogy megismerkedjenek Szomjas György rendezővé!; akinek Kopaszkutya című produkcióját e napokban mutatják be a mozik. Vetítésre kerül még ezeken kívül Jancsó Miklós trilógiájának befejező részé: A zsarnok szíve, s az idei cannes-i díjazott magyar alkotás: Szabó István filmje, a Mephisto I—II. is. A nyári egyetem hagyománya, hogy baráti beszélgetéseket rendeznek a résztvevőknek. Csütörtökön délután például a klubmozgalom kérdéseiről vitáztak dr. Drasko- vics Tiborné. a Filmtudományi Intézet osztályvezetőjének irányításával. A tíznapos eseménysorozat mintegy kötetlen befejezés^, képpen kerül sor a vasárnapi kirándulásra Bélapátfalvára, Szilvásváradra és a Szalajká- völgvbe. Hétfőn pedig a diploma- osztással ér véget a nyolcadik egri filmes nyári egyetem. — n — Ünnepély az Országház Vadásztermében Ifjú népművészek r I ■ / I / / rr f re es kiváló népművelő Hétfőn a Parlament Vadásztermében adják át a tavasszal meghirdetett Népművészet ifjú mestere-pá- lyázaton eredményesen szereplők díjait. Ez alkalommal több Heves megyei fiatal is átveheti a kitüntető címet. A Népművészet ifjú mestere lett Erdész Judit egri és Török Mária gyöngyösi hímző, Bóta Böröczkiné Németh Erzsébet és Kovács Tibor, az egri néptáncegyüttes tagjai, valamint a megyeszékhely Fu. szulyka együttesének muzsikásai. ( Ugyanezen a napon nyújtják át Halmai Bélánénak a megyei bibliotéka gyermek- könyvtár vezetőjének a KM Katalin egri bőrdíszműves: való., népművelő kitüntetésül • -vi.. - ■'rrrT*a3:' 4
