Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

ßj űTOM.:: Dokumentumkötet megyénk felszabadulásáról Érdekes; hobbinak hódol a budapesti Frízli József: söröskorsókat és -poharakat gyújt. Pld. dig mintegy hétszázat szerzett, nem mindennapi gyüjtemén yenek büszkesége a 65 ezer darabos sörcímke-kollekció is. (MTI fotó: E, Várkonyi Péter felvétele — KS) Megyénk helytörténetirá- sa rendkívül szegény doku­mentumkötetekben. A fel- szabadulás óta eltelt három és fél évtized során mind­össze egy dokumentumgyűj­temény jelent meg a Ta­nácsköztársaság 50. évfordu­lójának tiszteletére. (A pol­gári demokratikus forrada­lom és Tanácsköztársaság Heves megyében, Eger. 1969.) Éppen ezért örömmel vet­tük kézbe az Oj úton címet viselő dokumentumkötetet, amely a napokban hagyta el a sajtót a Heves megyei Le­véltár: Tanulmányok Heves megye történetéből című so­rozata IV. köteteként. A kö­zei ötszáz oldalas kiadvány anyagát Á. Varga László, a Levéltár munkatársa gyűj­tötte össze, s láttá el jegy­zetekkel, mutatókkal. A könyv, s 131 db írásos és sajtó, valamint 49 db fény­képet tartalmaz megyénk történetének 1944. október 30-tól 1945. május 7-ig ter­jedő időszakáról. A munka tehát a megye felszabadu­lásának időszakából közöl anyagokat. A kiadvány ösz- szeállítója természetesen nem törekedhetett teljességre — hisz ez köteteket igényelne — hanem csak az általa legjellemzőbbeknek tartott, a kort legjobban tükröző for­rásokat adott közre. A könyv anyagának ren­dezőelve az időrendiség, a kronológia. Minden bizony­nyal a gyűjtemény szerkesz­tője azért tért el az ilyen jellegű munkáknál általában szokásos tematikus szerkesz­tés elvétől, mert az anyagok időrendbeli közlését célsze­rűbbnek látta a történelmi folyamatok bonyolultságá­nak. egymásba fonódósának, elválaszthatatlanságának ér­zékeltetésére. Szerintünk Á. Varga László helyes módsze­Az országban egyedülálló kezdeményezés volt a gyalo­gos belváros kialakítása me. gyénk székhelyén, Egerben. Üj és szokatlan a közleke­dés átszervezése, a városkép átalakítása; éppen ezért fog, laikoztat mindenkit, aki csak itt megfordul, s különöskép. pen azokat, akiknek az éle­tét. munkába járását vala­milyen módon befolyásolják ezek a változások. Nem volt meglepetés, hogy több száz levél érkezett a városi tanácshoz, a Volán vállalathoz, s szerkesztősé­günkhöz. Ki-ki vérmérsékle­te szerint fogalmazta meg a legkülönbözőbb véleménye, két. tett javaslatokat. Igé­nyelve a közvélemény javas, latait. a városi tanács ülése is úgy döntött, hogy egy év múltán, a tapasztalatok bir­tokában felülvizsgálja a közlekedés átszervezésére hozott döntéseket. Az eddig beérkezett leve­leket az érintettek, a megyei, a városi tanács, a Közúti Igazgatóság, a rendőrkapi­tányság. a Volán vállalat szakemberei mind elolvas­ták. a javaslatokat közösen megvitatták. Bár a legtöbb levélírónak kütön-külön is ‘válaszolnak, a sok hasonló vélemény miatt mód nyílik összegzésre is. Másutt is követik a példát Mezey András, a Városépí­tési Tudományos és Tervező Intézet mérnöke, a gyalogos belváros tervezője: — Országszerte figyelmet keltett ez a kezdeményezés, IHazen egyedülállóan nagy kiterjedésű közlekedési vál­rét választotta az anyagköz­lésnek. Az elhaló régi és a kibontakozó új így jobban tetten érhető, nyomon követ­hető. A közölt dokumentumok bepillantást adnák a kora­beli megye politikai, gazda­sági, társadalmi és kulturális életébe. A kötetet lapozva, kibontakozik az olvasó előtt a megye felszabadulását kö­vető első hónapok rendkí­vül szorgalmas és izgalmas légköre. Nyomon követhet­jük az élet megindulását, a romok eltakarítását. Tanúi lehetünk a népi demokrati­kus forradalom kibontako­zásának, a demokratikus újjászületésnek. A felsora­koztatott dokumentumok jól érzékeltetik azt a történel­mi folyamatot, amelynek so­rán a korábban elnyomott osztályok és rétegek kezükbe veszik sorsuk irányítását. Különösen bizonyítják azt a különféle népi szervekről, elsősorban a nemzeti bizott­ságokról közölt anyagok. A munka tanulmányozása azt bizonyítja, hogy annak összeállítója a) após forrásku­tatásokat végzett. Nem csak a Heves megyei Levéltár anyagát tárta fel. hanem hasznosította a Magyar Or­szágos Levéltár, az egri Dobó István Vármúzeum és a gyöngyösi Mátra Múzeum legújabb kori adattárának jellemző forrásait, valamint a korabeli sajtót. Merített a Sorsforduló címmel 1970-ben megjelent országos doku­mentumkötethez kigyűjtött anyagokból is. A kötet összeállítója ala­pos és következetes forrás- közlést adott a kutatók ke­zébe. Ahol szükséges volt, az egyes dokumentumokat bőséges jegyzetekkel látta el. A kötet használhatóságát nö­tozásról van swö. őszintén szólva korábban attól fél­tünk, hogy ez a nagy válto­zás majd komolyabb zava­rokat okoz. Nem így történt, ezt egy hónap tapasztalatai alapján nyugodtan mond­hatjuk. Erre utal a levélírók többsége is, hiszen azért — eltekintve a szélsőséges meg. fogalmazásoktól — a levelek túlnyomó többségében örül­nek a gyalogos belvárosnak, helyeslik az intézkedéseket. Van folytatója is a kezde­ményezésnek! Székesfehér­váron július 15-től alakíta­nak ki a belvárosban gyalo­gos övezetet, az egrihez ha­sonlítva körülbelül fele ak­kora területen. Radikálisabb megoldással: minden jármű elől elzárják a területet, csak az ottlakók hajthatnak be. ősszel egyébként tapasz­talatcserére jönnek Székesfe­hérvárról, hogy az itteni bel várost tanulmányozzák. — Néhány gondról is hadd szóljak. A Csiky Sándor— Széchenyi utca kereszteződé­sénél. a gyalogos övezet ha­tárán éles szögben törik meg a főútvonal, ráadásul lejfős az utca. Veszélyes lehet nagy sebességgel behajtani. Kí­sérletképpen fehér sávokat festünk itt az úttestre, hogy optikailag is sebességcsök­kentő hatásuk legyen. Ugj’an. csjtk ebben a csomópont­ban okozhat nagy gondot ősztől az iskolások nagy gyalogosforgalma; az út men­tén lánckorlátokat kell ki­tenni. Nem sikerült az elképze­léseket megvalósítani a pi­ac környékén. Rendezetlen a véli a főként a forrásköz­lés módszerével foglalkozó bevezető tanulmány, a rövi­dítések feloldása, a név. és a helymutató. A két mellék­let, amely a megye közsé­geinek korabeli állatállomá­nyát és a háborús vesztesé­geit közli, önmagában is igen hasznos forrás. Az anyagot még szemléleteseb­bé teszi a közreadott 49 db fénykép reprodukció, amely­nek jó részét szintén ebben a kötetben láthatjuk először. A rendkívül gazdag anya­gú és elmélyült munkát tük­röző kiadvány tanulmányo­zásakor mindössze két hi­ányérzetünk támadt. Szerin­tünk a kötet anyagát jól kiegészítette volna egy olyan tanulmánynak a közlése, amely átfogó képet ad a né­pi demokratikus forradalom megyei kibontakozásáról, jellemző sajátosságairól. A másik pedig az, hogy hasz­nos lett volna a névmuta­tóban olvasható fontosabb korabeli megyei személyek­ről rövid életrajzi leírást adni. Ugyanis a felszabadu­lást követően született és fel­nőtt generáció ezekről a sze­mélyekről jóformán semmit sem tud, illetve semmit sem hallott. Ez a tény is felve­ti annak szükségességét, hogy ideje volna egy me­gyei életrajzi lexikon ki­adása. Az ismertetett könyv nem csak a megyei helytörténet írásának, hanem a közokta­tásnak, a közművelődésnek, és a propagandának is ko­moly nyeresége. Ajánljuk te­hát beszerzését minden kul­turális intézménynek, a hely- történetet művelő és szerető közönségnek. közlekedés, a parkolás. Itt mindenképpen érvényt kell szereznünk a korlátozásnak. Térburkolatok, virágládák Hacskó Gyula, a városi ta­nács megbízott műszaki ősz. tályveze tője: — Sok levél foglalkozik az itt érvényes közlekedési szabályokkal, sokan jönnek még most is hozzánk, akik behajtási engedélyt akarnak kérni. Semmiféle behajtási engedélyt nem adtunk és nem adunk ki. az ittlakp au főtulajdonosok kaptak ingye. nes parkolójegyet a gyalogos belvárost övező parkolóhe­lyekre. A KRESZ jelenlegi szabályai szerint célforga­lom hajthat be a belvárosba. A sebességet úgy is csökken, feni igyekszünk, hogy virág, ládákat teszünk az útttest- re. Tervezzük diszburkola. tok, térburkolatok kialakítá. sát, az úttestnek a járdával egy szintre emelését. — Nekünk az a kötelessé­günk. hogy a lakosság érde­keit szolgálva intézkedjünk, ezért is vesszük nagyon ko­molyan a javaslatokat. Fi­gyeljük az üzletek ellátását, ez a tapasztalataink szerint nem okoz gondot a sétáló­belvárosbon. A piac körül viszont valóban rendet kell teremteni, megoldani például azt. hogy a patak felöli ol­dalon se szorítsák le a gya­logosokat, a járdáról az árut szállító gépkocsik. Zay István őrnagy, az eg­ri városi-járási rendőrkapi­tányság közbiztonsági és köz. lekedési osztó lyvezetője: — Célforgalom címén, úgr tűnik, egyre többen behaita. nak a sétálóbelváros terüle­tére. A várakozni, megállni Világszerte népszerű ital a sör — különösen ilyenkor, nyáridőben. S kiváltképpen: ha kellően hűtött. A vi­szonylag alacsony alkohol- tartalmú nedűt fiatalabb és idősebb egyaránt fogyasztja, napjainkban már — mint a strandokon látható pocik bizonyítják — a nők is gyakrabban emelgetik a' po­harat. Hogyha nem a koirsót. Az aranysárga, hófehér, gallérú szomjoltóról, hűsítő­ről azonban bizonyára nem sokan tudják, hogy gyártá­sával már az idöszámitá- stmk előtti 3000. évben fog. ffifas Mzrftábták eTIenére mind többen parkolnak ezek. ben az utcákban. Eddig nem bírságoltak a rendőrök, hi­ssen türelmi idő kell az át- aiteshoz. Ez a türelmi idő azonban lejárt. A tapaszta­latok azt mutatják, van ele. gendő parkolóhely a belvá­ros körül, így, ha nem fel­tétlenül szükséges, kérjük, ne hajtsanak be az autósok. Akit megállítunk, meg is kérdezzük, milyen céllal jött. Előfordul az, hogy a reklámra hivatkoznak. Való­ban: a Dobos presszó hirde­ti, hogy az ott rendelt tortá­ért gépkocsival is be lehet menni... — Áthelyeződött és zsúfolt a forgalom a Beloiannisz utca—Somogyi Béla utca csomópontjában. Sok a pa­nasz emiatt is. A reggeli és délutáni csúcsforgalomban rendőri irányítással segítünk, ez is enyhít, a zsúfoltságon. Ami viszont nagyon fontos lenne: udvariasabb közleke­déssel mindenütt elkerülhet­nénk a torlódást. Ez már az új KRESZ-ben is megfogal­mazódott! Ritkább helyijáratok? Nagy István, a Volán 4-es számú Vállalat személyfor­galmi osztályvezetője: ( — A legtöbb levelet a gyalogos belvárossal kapcso. latban a vállalatunk kapta. Nagyobbrészt így is kezdőd­nek : jó a gyalogos belváros, de a tömegközlekedés... Két­ségtelen, azzal, hogy új vo­nalakat is ki kellett alakí­tanunk, — nemcsak a Szé­chenyi utcán jönnek be au­tóbuszok. a Csebokszári-la- kótelep felől, hanem a kiszé. lesített Vörösmarty utcán is — így megoszlik az öt-tíz perces helyijárat. Több autó. buszunk nem lett. Ezt előre látva igyekeztünk segíteni új járatunkkal, a Szarvas tér és a Csebokszári-lakótelep között. — Többen vesznek össz- vonalra szóló bérletet a já rátok megoszlása miatt Számunkra ez nem jelent több hasznot, s • gazdálkodá­sunkban sem sokat érnénk azzal, ami a levelekben is lalkoztak Mezopotámiában. Mi több: a nép természetbe­ni járandósága volt az ár­pából főzött különlegesség. Aminek aztán olyannyira hí­re futott a világon, hogy utóbb például Közép-Euró- pában a sörkészítés bevonult a mindennapi háztartási munkák közé is. Majd fan­táziát látván a dologban, földesurak formáltak jogot az előállításra s tisztes ha­szon reményében kolostorok is berendezkedtek rá. Hazánkban — mint fenn­maradt az emléke — német telepesek ültették el a ne­megfőgalmazódott! burkol, tan árat emelünk. Szigorúan szabályozott tarifarendszer határozza meg a díjakat, mi magunk nem változtathat, tunk rajta, — Sokan írnak a keleti városrész kiszolgálatlanságá. ról, s arról, hogy a rendelő­intézetet sem közelíti meg helyijárat. A rendelőintézet miatt állnak meg az autó­buszok a Tűzoltó téren. Egyébként terveinkkel is ta­lálkoznak a javaslatok: a várállomás környékére jövő­re helyijáratot akarunk szervezni. Vizsgáljuk. hol lenne a legjobb az útimnál: egyébként most; itt ezen a részen a helyközi járatok is felvesznek utasokat helyijá­rati jeggyel. Ami pedig a menetidőket illeti, még min. dig sokat késünk amiatt, hogy elakadnak az autóbu­szaink. A Beloiannisz utca sarkán és a Lenin úton is, ahol az építkezés befejezté- ig dugókra kell még számí­tani. Bundics Zoltán, a KPM Egri Közúti Igazgatóságának osztályvezetője: — A tervezett ütemben halad az átkelési szakasz építkezése, s ha az elkészül, fokozatosan már az idén is könnyebb lesz a belváros miatt elterelt közlekedés. A Beloiannisz úti csomópontra közlekedési lámpa kerül, a beh-árosbon leszerelt lámpa átalakításával. A városi 'ta­nács már megrendelte, a gyöngyösi Építő- és Szakipa­ri Szövetkezet kivitelezésé­ben valószínűleg augusztusra el is'készül. Nem tudják ősz. szehangolni a Vörösmarty ut_ cai lámpákkal, ez előidézhet torlódást, de a csomópont forgalmát könnyíti. Az igazi segítség persze valóban az lenne, s nemcsak az. említett utcán: ha udvariasabban, egymást segítve közleked­nénk ... dé Mindezeket válasznak te­kintjük a. hozzánk érkezett levelekre, is. Hadd tegyük hozzá, örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több vélemény dicséri a csendes, nyugalma­sabb. tisztább, jobb levegő­jű belvárost... Hekeli Sándor mes mesterség tudományát; s a sörfőzést legelőször Sop­ron, Pozsony, Baranya és Bács-Bodrog megyékben si­került meghonosítani. A „hűség városában 1523. bán este kilencig mérhették a szóban forgó italt s, hogy több jusson belőle a szom­jas polgároknak: később. 1659-ben a város épít főzdét. Ősi, faforgács-cégér alatt. Későbbi gyárunk a pécsi, amit 1700-ban alapított Scholtz Antal és Fia, de be­csesebb az előbbinél, mivel még ma is megcsodálhat- juk. Jellemző az Iparág térhó­dítására, hogy 1868-ban már 349 helyen főzik a sört az országban, s az üzemek évi termelése eléri a 625 ezer hektolitert. A számos sörivó által ma legfinomabb világosnak tar­tott soproni ászok gyárát régi vegyi üzemből alakított ták át 1895-ben. A vállalko­záshoz — ahogyan fennma­radt — helyben készültek az érlelő kádak és Pozsonyból hozták a hordókat. A követ­kező évben pedig az első szállítmányok is elhagyták a telepet. A Lővér alatti városka rit­kasága — a' maga 9734 négyszögöles területér — ma már természetesen kor. szerű termelő bázis. Ám csak a technika új és mo­dern, a technológia hagyó, monyokat őriz. Most is a maláta őrlésével kezdik a munkát, majd az úgyneve­zett cefrézés következik, az­tán a szűrés, míg utána a tulajdonképpeni sörfőzés. Ezt követően lehűtik a sör­lét, fö- és utóerjedésnek ve­tik alá, ászokolják, szűrik, Végül pedig hordóba, pa­lackba töltik. A soproni gyárban készsé­gesen bevezetik az érdeklő­dőt a szakma rejtelmeibe js. Elmondják, hogy a Pécsről vagy Nagykanizsáról kapott maláta alapanyaga az ázta­tott s a csírájától megfosz­tott sörárpa. s a cefrézés al­kalmával lényegében a kü­lönféle adalékanyagokkal, il­letve a vízzel keverik a ma­látát. A széles körben emle­getett komló Ízesítést és tar­tósítást szolgál, A kellemes zamatban azonban része van a sajátosan kemény it­teni víznek is. Nem utolsó­sorban pedig — Heves me­gyében. vajon tudják-e? — a kitűnő, sőt, egyenes a leg­jobbnak tartott Hatvani 308. as sorarpának. S ha ez utóbbi tényleg igaz. nos, akkor emeljük hát poharunkat, korsónkat szű. kebb hazánk örömével:-- Egészségünkre! (gyóni) 1381. július 12„ vasárnap Br. Seeesius Kérwty TÉMA AZ EGRI BELVÁROS VÁLASZ A LEVELEKRE SÖRTÖRTÉNET Aranysárga palást, hófehér gallérral

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents