Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-08 / 158. szám
PARTÉLET Együtt a tömegekkel Elkészült az AGROKER-telep W I lrm ff ■ ■■ rr| rr| ízesítő a jövőből A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS zavartalansága, a nemzetközi osztályharc éleződése előtérbe állítja a munkásosztály forradalmi pártjának vezető szerepét. Számos tapasztalat — közte a sajátunk, de más országoké is — arra utal, hogy a szocialista építésnek ez a törvény, szerűsége elméleti és gyakorlati szempontból nagyobb figyelmet érdemel. A munkásosztály csak olyan párt vezetésével teljesítheti be történelmi szerepét, amely rendelkezik a társadalmi fej_ lődés tudományos elméletével, a helyes tájékozódás és eligazodás képességével az osztályharc, a politikai élet bonyolult viszonyai között. A pártnak időről időre fel kei! mérnie az egyes társadalmi osztályok és főbb szó, ciális rétegek valóságos helyzetét, tényleges érdekeiket, törekvéseiket, kölcsönös viszonyaikat. tudatállapotuk fő jellemzőit stb. Egy ilyen valósághű társadalmi kép alapján képesnek kell lennie arra, hogy egyeztesse, össze, hangolja a társadalmi haladás irányába mutató különböző érdekeket és olyan politikai programot, hosszabb és rövidebb távra szóló akciótervet dolgozzon ki, amely mögé fel tudja sorakoztatni a munkásosztály nagy többségét, a dolgozók zömét. A munkásosztálynak és pártjának ez a kölcsönös egymásrautaltsága korunk, bán a haladásnak és minden fő társadalmi probléma megoldásának kulcsa. Ezért minden haladásellenes erőnek alapvető törekvése, hogy ezt az egymásrautaltságot ellep, lezze, eltagadja. így válik a párt vezető szerepe egyik központi problémájává korunk ideológiai harcának. A marxista—leninista párt vezető szerepe a legszorosabban és legközvetlenebbül kapcsolódik a munkáshatalom erejéhez, szilárdságához és vé~ delméhez. A párt vezető szerepét nem lehet formális jegyek alapján megítélni. Kizárólag a lényegi, tartalmi összetevők fejezik ki tényleges érvényesülését, Ezek pedig elsősorban abban jutnak kifejezésre. hogy a társadalmi élet minden területére kidolgozott helyes politikával, a gyakorlat számára a tömegek által elfogadható és támogatásukkal megerősített elvi útmutatással rendelkezik. Ez nem azonos a konkrét társadalmi-szakirányítási feladatokkal, amelyek a szakvezetésre hárulnak. A párt az ilyen típusú vezetést nem vállalja és nem vállalhatja magára. Ehhez sem a lehetőségei. sem a feltételei nin, csenek meg. Ennek a vezetési módszernek alkalmazása szükségképpen dilletantiz- mushoz vezetne, súlyos károkat okozna és elvonná a párt figyelmét és erejét politikai feladataitól. A PART VEZETŐ SZEREPE nem a szakvezetés irányító szerepének helyettesítését jelenti, hanem politikájának érvényesítését. A szakmai döntéseket — gazdasági, kulturális, szociális téren — a párt politikájának szellemében, elveivel összhangban az illetékes állami, vállalati, intézményi felelős vezetésnek kell meghozni. Ebben az értelemben és szel, lemben rögzíti népköztársaságunk alkotmánya a párt vezető szerepét, amely ezzel az állampolgárok kötelező politikai, cselekvési normájává lett. A társadalmi intézmények oldaláról nézve a marxista— leninista párt vezető szerepe a szocializmus politikai rend, szerének egyik döntő és alapvető eleme. Ezenkívül, mint a legfontosabbak ide tartoznak: a szocialista állam a maga intézményrendszerével. a dolgozók tömegszervezetei és mozgalmai. Ezeknek önálló, rendeltetés- szerű munkája elengedhetetlen feltétele a szocialista po, litikai rendszer zavartalan működésének, többek között a párt vezető szerepe következetes érvényesülésének is. Az általuk kapott jelzések, információk feltétlenül szükségesek a társadalmi viszonyok és folyamatok reális megítéléséhez és a helyes politikai döntések időbeni meghozatalához, és megvalósításához. Ebben az értelemben maguk is részesei a politikai alakításának, nemcsak egyszerűen mechanikus végrehajtói. EBBŐL KIINDULVA a párt politikáját — ha azt a kommunisták jól képviselik —. mint általánosan követendő irányvonalat tudatosan fogadják el- A párt általános osztály- és rétegpolitikája jó alapot nyújt a különféle intézmények sajátos tevékenységéhez, vezető szerepe ily módon e viszonylatban is érvényesül. A párt vezető szerepe ebben a kapcsolatban nem uralmat, parancsolgatást, utasítgatást jelent, a munkásosztály, a dolgozó nép önzetlen szolgálatában, a helyes politikai irányvonalak meggyőződéses, következetes képviseletében, és meggyőzésen alapuló elfogadtatásában nyilvánul meg, a különböző társadalmi szervek és intézmények önállóságának tiszteletét, munkájuknak becsülését jelenti. A nemzetközi és hazai tapasztalatok egyaránt tanúsítják, hogy a szocialista országok ereje, szilárdsága, fej lődésének üteme és töretlen- sége elválaszthatatlan a párt helyes politikai felismerésétől, szervező munkájától, a tömegek cselekvő támogatásától. Ahol nem érvényesült megfelelően a párt vezető szerepe, ott megtorpant a fejlődés, kiéleződtek a különféle társadalmi ellentmondások. elkerülhetetlenül bekövetkeztek a konfliktusok. Végső fokon olyan politikai válságok keletkeztek, amelyek a munkáshatalom fennmaradását veszélyeztették. A TÖRTÉNELEM tapasztalataiból a szocializmus ellenfelei js tanultak, ezért legfőbb feladatuknak tekintik a párt politikai befolyásának, vezető szerepének aláásását. Jól tudják, hogy míg a munkáshatalom vezető ereje, a kommunisták pártja, következetes marxista—leninista politikát folytat. politikailag egységes, szilárd. felsorakoztatja maga mögött a tömegeket, addig reakciós, ellenforradalmi politikai törekvéseik kudarcra vannak ítélve. A párt vezető szerepének következetes érvényesülése döntő hatalmi tényező. Magasraktár, számítógépes készletnyilvántartás — Na, ennek is letettük a gondját — dőlhetnek hátra elégedetten az AGROKER megyei vezetői. Június 30- án hivatalosan is befejeződött az új egri telep beruházási programja, és — noha a beruházás záróokmánya csak ezután készül el — számba vehetők a megvalósult „reáliák”. És ha most végigpergetjük a beruházás legfontosabb lapjait, azt az okulás szándékával is tesszük, — a gazdagodás örömének nyugtázása mellett. Joó Imre igazgató már az 1962-ben alakult szervezet elődjeinél is szolgálta a mezőgazdászok ellátásának ügyét: — Tízéves szándék valósult meg; közben ugyanis, vagy területünk, vagy pénzünk nem volt. A telep kijelölése körüli hercehurca ahhoz hasonlítható, amikor a sakkozó a levegőbe emelt bábuval elmélkedik, hova is tegye? Volt vagy hat változat. a kőőrlőtől az andor- naktályai határig; utóbbi lett a végső. A döntést szigo. rú környezetvédelmi megfontolások nehezítették: a mi méregraktárainkból a talajba jutó vegyianyagok fel- mérhetelen károkat okozhat, nának. A gondolkodás időszakában pedig oda jutottunk, hogy a városban tizennyolc helyre szóródtak szét raktáraink a szűkös — 1500 négyzetméteres — központi raktártér mellett. — Végül persze jól jártunk. Azzal, hogy a 17 AG- ROKER-telep közül tizenötödikként építkeztünk, vele járt a többiek tapasztalatának átvétele. így például a feltöltött terepen alagcsöve- zés óvja a talajvíztől a növényvédő szerek tárolóhelye- it; a méregraktór szennyvizeit teljesen elkülönítve kezeljük; a szabadtéri géptárolóhelyek 40 centiméteres zúzottkő burkolatot kaptak; külön tűzivíztárolót építettünk. és most folyik az erdőrendezőség segítségével a tíz méter szélességű védőerdősáv telepítése. Szóval, környezetvédelmi szempontból a huszonegyedik századra is felkészültünk. Szó, ami szó. hosszú távú előretekintés látszik a telep minden részletében. A dolgozókról való gondoskodásban is: ilyen szép öltözőszekrényeket még sehol sem láttam, az ebédlő is vendéglői külsejű, és a tárgyalók, az irodahelyiségek is méltók lennének bármely külkereskedelmi vállalatunkhoz. A munkakörülményekről külön szólni, kell. Nemcsak a jó szervezetség miatt: hogy például az apróbb „bizsuk” árusítására önkiszolgáló rendszerű „turkálót” , rendeztek be. — ugyanakkor az erős mérgek raktára megközelíthetetlen. De a tárolás, a kiszolgálás technikai megoldásai is egyedülállóak ma még. Madarast Gyula, akit rigorózus következetességű ellenőrzései miatt levélben (!) akartak kitiltani a beruházás területéről, ma már magától értetődőnek tartja: — A raktár egyik végén beérkező alkatrészek azonnal kódszámot kapnak. A táró- lódobozokat automata vezérlésű emelők helyezik el a Dexin-Salgó-rendszerű magasraktár megfelelő polcaira, és ugyanezek szolgálják ki a raktár túloldalán a vevőket is. A raktárosok gyakorlatilag mentesülnek a fizikai munkától, ugyanakkor a számítógépes nyilvántartás miatt rendkívüli bizonylatolási fegyelmet kell követelnünk tőlük. Húzódoztak az újtól. Ma meg büszkék rá,' hogy még a hordókat is konténerben mozgatják. Joggal. Az Állami Építőipari Vállalat, igaz. nem az első határidőre, de ' végül kifogástalan minőséget produkált. A többiek is: a FÖLDGÉP a jelentős földmunkák idején, a vasútépítők a majd egy kilométeres iparvágány,' illetve a vasúti híd építésekor. így ma már csak a „belakás” apróbb munkái vannak napirenden a 96 milliós beruházás után, amely — az eredeti árakon számolj va —, költségtúllépés nélkül valósult meg. Fedett raktártérből 7600 négyzetméter, bi-’ tumenes, illetve betonozott szabadtéri tárolóból 4000 négyzetméter csatlakozik hozzá, és 20 ezer négyzet- méternyi zúzottkő borítású területet foglalhatnak el a gépek. Apróbb gondok persze vannak. Deák i János főkönyvelő kettőt említ ezek közül: — A város jól járt ezzel a beruházással, hiszen a déli ipartelepen például most már minimális költséggel csatlakozhat a mi iparvágányunkra. A mi költségünkön valósult meg a két buszmegállósáv és a buszforduló is — százhúsz dolgozónk, na. pi 3—400 ügyfelünk, no meg az itteni hobbv-tulajdonosok indokolnák a jobb közlekedést. Az ötös busz mégsem jut el hozzánk, noha a mostani végállomáson még kiépített forduló sincs. Már azt is felajánlanánk, hogy egy fedett várótermet építenénk saját erőből, csak végre megszülethetne a döntés a járat meghosszabbításáról. — A másik gond, amely a munkánkat nagyon nehézzé teszi alkalmanként, a postaforgalom. Kívül esik a várostáblán a telep — így a posta, és megtagadja a csomagkézbesítést egy 1976-os tanácsi rendeletre hivatkozva. Az élet már régen túllépett ezen: a Csepel Autó. a városi kertészet, az Agria Bútorgyár és mi is idetelepültünk. Ráadásul csomagjaink a napi készletgazdálkodáshoz nélkülözhetetlen számítógépi dokumentációt ugyanúgy tartalmazzák, mint az ügyfeleink által várt alkatrészeket. Csak azért egy személyautót tartani, hogy ezeket kihozza nekünk — népgazdaságilag luxus. — Persze, ezek nem megoldhatatlan problémák, és megoldásuk állandóan napirenden van. A kezdet nehéz, ségei inkább —. amelyeket a régi gondoknál sokkal szívesebben vállalunk. Kőhidí Imre .NéflWÖoa J 1981. juhus S„ szerda .. ^ Rákos Imre Történelem szemtanúja Hat évtized — egyenruhában Szakmai tapasztalatait, hozzáértését, hosszú szolgálatát, tisztes korát tekintve — akár már tábornok is lehetne. A megjegyzésen elmosolyodik, s tiltakozva elhárítja az elismerést. Nagy megtiszteltetés számára a századosi rendfokozat is — mondja csöndes szavakkal —. hiszen önkéntes nem kaphat többet ennél. Még akkor sem, ha történetesen kerek hatvan esztendeje bújt a tűzoltók egyenruhájába. Kóczián Lászlóval — az adácsiak közismert, népszerű „Laci bácsijával” — nem mindennapi élményekről, emlékekről beszélgetünk egy kihunyt parazsú. maholnap- nyoma-sincs régi, falusi pékség szomszédságában, cipőillatú történeteket is megidézve. Mert az idős ember a kenyérnek is mestere, hosz- szu-hosszú éveken át örvendeztette mynkájával messze földön az embereket. — Érdekes ellentét — meséli —, hogy. raktam, szítottam és oltottam is a tüzet életemben. Jómagam azonban soha. semmi különöset nem találtam benne. Jól megfért egymás mellett a kettő. Az egyik a rendszeres elfoglaltságot. az alkotás örömét jelentette, míg a másik — szerencsére — többnyire a szórakozást, a passziót. . . Az ötödik általánost jártam még odahaza, Jászárokszálláson. amikor a cserkészek tűzoltóraját — amiben az iparosok gyerekeihez illendően, természetesen én is benne voltam — igazából először riasztotok. Akkor volt a nagy gyöngyösi tűzvész, amely olyan vörösre festette az ég alját, hogy a község északi részén folydogáló patak partjáról is jól láttuk. Félelmetes, megrázó volt a hír, a látvány: még mindig beleborzongok. ha rágondolok! A városból akkoriban még hiányzott a kiépített vízvezeték-hálózat, ezért a vámosgyörki vonatot kellett segítségül kérni. S mert valóban minden kézre szükség volt, ránk, fiatalokra jutott az a feladat, hogy a vasúti kaiból töltsük a vagonok tartályait, amelyekből aztán Gyöngyösön Iáitokkal hordhatták szét a vizet... Módomban állt közelről is megszemlélni a tüzet. Talán nagy szavak, de így igaz. a szívemből vallom: az a mérhetetlen pusztulás, amit ott találtam, az a fájdalmas jajveszékelés, amit. léptén-flyo- mon hallottam, nos, az volt, ami végérvényesen elkötelezett a pályán . .. Az 1917-es tűzvész alkalmával találkozott az utolsó magyar királlyal is, aki elvonult a felsorakozott tűzoltók előtt, s kegyes roller int ésse! juttatta kifejezésre köszönetét, megelégedését az áldozatkész munkáért. Történelem, amiről beszél — s az már a többi is. szolgálatának megannyi epizódja. — 1921-ben léptem a testületi tagok közé. s hét évig szolgáltam az árokszállásiaknál. Aztán, kis kitérő, szakmaváltás után. Pestről visz- szatérve. pék lettem itt, Adócsőn, ahol utóbb rábeszéltek a megüresedett tűzoltó parancsnoki szék elfoglalására. Miután nem volt senki más, ci bácsi” —, s négy vagy öt rajt indítani tudunk minden vetélkedőn. Van utánpótlás az úttörők köréből is. Ezért biztos, hogy hallanak rólunk ezután is a megyében! A százados — aki „civilben” másutt is régóta ismert közéleti ember: helyi elnöke volt a nemzeti bizottságnak, tisztségeket viselt a népfrontnál, az MSZBT-nél. sportkört vezetett több mint két éi'tizedig, s nyugdíjasán még mindig tagja a községi tanácsnak —- havonta két foglalkozást tart. S nemcsak magára ölti előkelő egyenruháját, nemcsak beszél a szolgálatról, hanem meg is mutatja, hogy az önkéntes tűzoltónak mit kell tennie. Mert úgy érzi, vallja: a Haza Szolgálatáért kitüntetés arany fokozata — amit nem- régóta visel több kisebb medálja mellett — élete végéig tartó helytállásra kötelezi már. Gyónj Gyula (Fotó: 1 Szabó Sándor) | akit vonzott volna a tisztség. hát hajlottam a kérésre, s elöljárósági javaslattal, kormányzói kegyelemmel, érettségi nélkül is bekerültem a miskolci tanfolyamra. Elvégeztem a kerületi iskolát, s zászlósként hazaérve, utóbb, 1941-ben, elfoglaltam végre a fölajánlott helyet a faluban. Vezetése alatt az adácsi önkéntesek sok szép sikerrel örvendeztették meg falujukat. A legemlékezetesebb. 19ti8-as szereplésük, amelynek során járási, megyei, országrészt versenyt nyertek. S csupán azért nem jutottak tovább, feljebb, mert — akkor az országos döntő elmaradt . .. Ám a trófeát csak megszerezték — emlegeti derűs kedvvel a 75 éves parancsnok —: a három országrészi elsőnek ugyanis utóbb, megosztva, kiadták a leges- legjobbnak járó díjat! — Változatlan lelkesedéssel még ma is csaknem fél- százan vagyunk az egyesületünkben — újságolja „La-
