Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-08 / 158. szám
fHAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Urnát kiválóak: AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXfl. évfolyam, 158. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. július 8„ szerda Kinek a dolga? az igazgatót hó- 5 ” napok óta már nem is láttuk! Csak ül az irodában, mit törődik ö azzal. hogyan mennek itt a dolgok. Aztán csodálkozik, ha nincs fegyelem ...” Ugye ismerős? S valljuk be, nemcsak gyakori ez a vélemény, de igen jól is hangzik. Valóban, miért nem törődik „ő” azzal, hogy mi történik a műhelyben? Meg aztán, ha valamivel benyitnak hozzá — ha egyáltalán a titkárnő a párnázott ajtó közelébe engedi az illetőt. —, percek múlva már le is rázza a bajával- gondjával előhozakodót. Nem az ő dolga, forduljon a bizalmihoz, a műve- . zetőhóz. a szakszervezeti | bizottsághoz. Vagy ahová ! akar. Csak ne hozzá. Az í igazgatóhoz. j Olvasom egy vállalati je- lentésben, hogy az idén a ' munkanap-fényképezést < nemcsak a fizikai dolgozók- \ ra, de a központi irányító apparátusra is kiterjesztik. Talán még az igazgatóra is. Vajon mit mutat majd a fénykép'’ Egyáltalán: mit kellene fényképezniük a megfigyelőknek ? Ha igaz az, hogy a gazdálkodás feltételei,, körülményei álladóan — mostanában túl gyorsan — vál- toznak. ezzel együtt váltó- < zik a vezetői munka jellege is. Amikor arra szükség volt, valóban a legfőbb vezetői erények közé tartozott együtt mondani hórukkot a zajos műhelycsarnokban. Aki ezt elhanyagolta, nem volt jó főnök. Aztán jöttek a gyors beavatkozást igénylő mindennapi gondok. Nem érkezett í meg időben az anyag, csak > az igazgató elvtárs intéz- ) heti el. Nincs vagon, hogy \ az árut elszállítsák, talán ha az igazgató elvtárs szól- \ na ... < Ez a vezető dolga? Azt mondjuk, ma a vál- ; lalatok legfőbb teendője, gyorsan igazodni 'a piaci körülményekhez, még időben készült elemzesek alapján gyors döntéseket hozni $ a hatékonyabb gazdálkodásért. Tervek változatait kell kidolgozni, s mindig a körülményeknek megfelelőt kiválasztani. Mindezek után kevés idő marad lemenni a műhelyekbe. Minden jó szándék ellenére is. Sőt: úgy tűnik, a mai gyakorlatban beidegződött, kikerülhetetlen napi teendők, a kapcsolattartás, a fogadások. a tanácskozások, értekezletek. telefonálások, jelentésírások mellett a valódi vezetői munkára, az elemzésre, a tervezésre nem jut elég idő. Érdemes volna megtudakolni, mostanában hány vezető viszi haza a 1 vállalati dokumentumokat. S hogy otthon tanulmányoz- < va elvégezze azt. amire t napközben nem ért rá. < Semmi szükség arra, j $ hogy a vezetőt valamilyen s misztikus köd vegye körül. Ám a feladat nemcsak több. más is. mint azelőtt. Néha biztosan jobb lenne inkább kinn. az olajszagú gépek között... Hekeli Sándor Ajánlások az alkoholizmus visszaszorítására Ülést tartott az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság Két fő témává! foglalkozott kedden — dr. Schul- theisz Emil egészségügyi miniszter elnökletével — tartott ülésén az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság: elemezte a büntetésvégrehajtás eredményeit a bűnözéshez vezetett italozás visszaszorításában. és véleményezte annak az előterjesztésnek a tervezetét, amelyet a Minisztertanács elé terjesztenek az alkoholizmus elleni küzdelem további fokozása érdekében. A témák időszerűségét elgondolkodtató statisztikai adatok támasztják alá. Mindenekelőtt az, hogy Magyar- országon az utóbbi öt esztendőben — tehát 1975-höz viszonyítva — az alkoholtartalmú italok fogyasztása 16.8 százalékkal emelkedett. A borfogyasztás lényegében stagnál, sörből a forgalom — enyhén szólva — fokozatosan növekszik, a tömény szeszes italok fogyasztása viszont egyharmadával nagyobb, mint fél évtizeddel ezelőtt. Míg az alkoholos italok fogyasztásának nemzet - közi listáján 1975-ben hazánk a 13. helyen állt, jelenleg már a 7. helyre „léptünk” elő, s az égetett., szeszes italok tekintetében a 11. helyről a 3. helyre kerültünk. A bizottság ülésén dr. Nagy Tibor vezérőrnagy, az Igazságügyi Minisztérium büntetés végrehajtási országos parancsnoka, egyebek között beszámolt arról, hogy az alkoholisták gyógyítására-neve- lésére Nagyfán kialakított intézetben 1975 óta 1661 férfit és nőt fogadtak be. Eredményesnek mondható az ottani kezelés. Az elbocsátások után két évvel végzett felmérés adatai szerint a tó.vo- zottak 20 százaléka lett absz- tinens, 25—30 százaléka fogyaszt ugyan alkoholt, de magatartásával nem veszélyezteti családját, környezetét. Az intézetbe kerülés előtt a beutaltak csak 40 százalékának volt állandó munka- viszonya, a kezelés után már 75 százalékuk dolgozik rendszeresen és tartósan. Ismeretes, hogy a kormány 1077-ben hozott határozatot az alkoholizmus elleni, átfogó társadalmi fellépésről. Az eredményeket veszik számba és meghatározzák a további teendőket az. italozás felszámolásáért, annak az előterjesztésnek az alapián — várhatóan 1982-ben — amelyet az Egészségügyi Minisztérium állít össze. Dr. Kiss Elemér főosztályvezető ismertette az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság tagjaival a tervezett intézkedéseket. Például az alkohol- mentes italok szélesebb körű elterjesztése, így az alkoholfogyasztás megelőzése érdekében. Jó jel, hogy az állami nagyipar — sör-, szesz-, boripar — mellett egyre több állami gazdaság és különböző társulások is bekapcsolódnak az alkoholmentes italok gyártásába. Mind nagyobb arányú a hazai alapanyag-felhasználás az. üdítő italokhoz. Sajnálatos viszont, hogy az alma és paradicsom alapanyagú üdítő italok „bevezetése” a piacra — például megtelelő reklámmal is — messze elmarad a lehetőségek mögött. Arról is döntöttek az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottságban, hogy a következő ülés napirendjére tűzik a mértéktelen italozás elleni felvilágosító-nevelő munka különböző formáinak értékelését. s irányelveket dolgoznak ki a területi munka eddiginél hatékonyabb szervezéséhez. (MTI) Nemzetközi tanácskozás a mutációkutatásról A tudósok felelősek a jövő generációért ötnapos tanácskozási programmal, több száz külföldi é.s számos magyar résztvevővel kedden megkezdődött Budapesten az Európai Környezeti Mutagén Társaság XI. kongresszusa. Házigazdája a Magyar Humángenetikai Társaság környezeti mutagenézis szekciója. A tanácskozás é.s tárgyköre hátteréhez tartozik — ahogyan a szakemberek fogalmaznak —, hogy az élővilágnak, így az emberiségnek is legértékesebb kincse biológiai öröksége, nevezetesen az a génállomány, amely a fajok alapvető tulajdonságainak és képességeinek „információit” hordozza nemzedékeken át. Az öröklődés egységei a gének: ezek rendkívül stabilak, szerkezetüket azonban különféle behatások átalakíthatják, ami a hozzájuk kapcsolt tulajdonságok megváltozásához vezethet. Dióhéjban: ezt jelenti a mu táció, s a kiváltó hatásokat nevezik mutagéneknek. A kongresszus időszerűségét és jelentőségét dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettes méltatta megnyitójában. Utalt egvebek között arra. hogy a XX. század orvostudományának a mai napig legfontosabb eredménye volt a súlyos fertőző betegségek felszámolása, illetve kiküszöbölése modern antibiotikumokkal. de főként jól szervezett figyelő kont- rollprogrammal. Azonban újabban embsr áltál előidézett betegségek jelennek meg. ellenálló mikroorganizmusok és mérgező anyagok bukkannak fel a környezetben, é.s sokasodnak a különféle ártalmas sugárzások. Az utóbbiak súlyos mutagén károsodásokat okoznak. Az emberiségnek — tette hozzá — nemcsak a jelen problémáit kell megoldania, hanem gondoskodnia kell a jövő generációk megfelelő higiénés környezetéről. A nemzetközi társaság tagjai átérzik e felelősséget. Ezt bizonyítja a kongresszus tematikája: olyan hozzáférhető ellenőrző módszerek közreadása, amelyekkel időben kimutathatók a mutagén hatások, s mérhetők a különböző kockázati tényezők. Az első napi előadásokban elhangzott egyebek között, hogy századunkban a rohamos technológiai féjlődés — nagv haszna mellett — különféle káros genetikai mellékhatásokkal is jár. A mesterséges eredetű sugárzások é.s bizonyos vesyületek. például a mezőgazdaságban használatos kémiai anyagok növelhetik a mutációk számát. anVnek következtében káros hatások kerülnek elő térbe. A mutagén növényvédő é- gyomirtó szerek — mutattak rá az egyik előadásban — mértéktelen használat esetén a mezőgazdasági termelésre is kihathatnak: a káros mutációk gyakoriságának növekedése az énekes tarzoailományok leromlását eredményezhetik. Tekintettel arra. hogy az élővilágot érő mesterséges fizikai és kémiai hatások állandóan növekednek. fontosságukhoz mérten kell e problémákkal foglalkozni. mihamarabb kidolgozva a védekezés alapelveit és módját. A budapesti találkozó előadásaiban elsősorban arra keresnek választ, hogyan lehet a mutagéneket megbízhatóan kimutatni, é.s a kapott eredményeket az. emberi népességre alkalmazni. Először tűzték napirendre a mutagének és a bioszféra többi élőlényeinek kapcsolatával foglalkozó kutatások eredményeit. Ez irányú tudományos munka egyik letéteményese az Európai Környezeti Mutagén Társaság, amely 1970-ben alakult meg. Jelenleg 28 ország tudósait tömöríti. Magyarországot 32 szakember képviseli a társaságban, amelynek elsőrendű célja, hogy elősegítse a környezet’ mutasének genetikai határával. biológiai következményeivel és az élővilág, elsősorban az emberiség génállományának megóvásával foglalkozó kutatásokat, ösz- szegyűjtse és közkinccsé tetve az ide vonatkozó taoasz- ’alatokat. legfrissebb tudományos információkat. A tanácskozás nemzetközi programja — amellyel egy- időben gyógyszertoxikológiai szimpóziumot, is rendeznek — aaomhgtoc éaruL v Bébi ruhák Hatvanból Automata Diamant kötőgépen készülnek a gyermek holmik, Gál Józscfné felügyel a gépekre. Az elmúlt évben a Hatvani Házi-. Kézmű- és Bőripari Szövetkezet i< benevezett n Kiváló Áruk Fóruma pályázatára. Nemrég kötött bébiruha kollekciójuk a Kiváló Áru" megtisztelő védjegyet kapta meg. Az idén 50 mer garnitúra: készül ezekből, amelyeket Irakba és a Szovjetunióba is exportálnak. Kókai Magdolna a totyogókra gombokat varr Szépek, ízlésesek ezek a babák ..manökenek" helyett 19 (Foló; Szabó Sátwfe1*!
