Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-04 / 155. szám
Fedele# a gabona főiéi Nagy értékű műszaki fejlesztés . lett korszerű a felnémeti fűrészüzem (Fotó: Perl Márton) A MEZŐGAZDASÁG ha. todik ötéves tervének kiemelt feladata a gabonaprogram végrehajtása. Eszerint a jelenleg egy főre jutó 1,3 tonna évi termelés további 10—15 százalékkal növekszik. A termelés növekedésétől azonban a raktárfejlesztés a korábbi években is elmaradt. Emiatt pedig előfordult, hogy közvetlenül a kombájn mellől szállították exportra a termést, vagyis a kényszerhelyzet miatt viszonylag alacsony áron lehetett eladni a gabonát. Pedig raktárfejlesztésre eddig is jelentős összegeket fordítottak, nagyobb részét központilag finanszírozták. Az ötödik ötéves tervidőszakban például célcsoportos raktárépítési beruházásra hárommi Uiárd forintot kapott a gabonaipar, s ebből megközelítően hétszázezer tonna kapacitású tárolótér épült. Ezzel a betakarított termésnek 52 százaléka került a gabonaipar tárolóiba, további 35—40 százalékkal az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek magtárait töltötték fel, így a termésnek körülbelül 75 százalékát tudják viszonylag korszerű tárolókban elhelyezni. További 10—15 százalék pedig nem ritkán padozat nélküli korszerűtlen tárolókban állja az időjárás viszontagságait. Az elavult tárlókban meglehetősen magasak a kezelési költségek, a fertőtlenítés, a rendszeres mozgatás évente több mint százmillió forintba kerül. A hatodik ötéves tervidőszakban központi forrásból továbbra is jelentős összeget, csaknem hárommilliárd forintot fordítanak raktárfej- lesztésre. Ezek a milliárdok azonban az építési költségek emelkedése miatt körülbelül húszezer tonnával kevesebb tárolótér építésére elegendőek. így tehát — éppen a termelés növekedése miatt — a raktárhiány nemhogy enyhülne. még fokozódna is. A Minisztertanács közelmúltban hozott döntése szerint a hárommilliárd forint egy részét pályázati úton nyerhetik el azok a szövetkezetek. állami gazdaságok, vagy akár társulások, amelyek maguk is hajlandók áldozni a raktárépítésre. Előreláthatóan ily módon további 1,3—1,4 milliárd forinttal bővül a raktárak építésére szánt keret, s 1985-ig mintegy egymillió tonnával bővül a gabona megóvására szolgáló raktártér. Eszerint a tervidőszak végére a gabonának több mint 80 százaléka a csúcsidényben is fedél alá kerülhet. DE MI KÉSZTETI a gazdaságokat arra. hogy a zsebükbe nyúljanak? Hiszen amíg az állam erőfeszítéseket tett a raktárfejlesztésre, a vállalatok, üzemek mindezt karbatett kézzel nézték Ennek többi között az a magyarázata. hogy a tárolótérépítés a mezőgazdasági üzemeknek nem volt kifizetődő, tekintve, hogy a raktár megtérülési ideje — mivel az év egy részében üresen, kihasználatlanul áll — meglehetősen hosszú idő (30—40 év), s ez nem serkenti a beruházási kedvet. Most viszont változott a helyzet. A gazdaságoknak érdekükké vált a raktár- építés. Eddig ugyanis a bértárolást vállaló gazdaság, a raktározás eremén.yeként a külföldön jobban eladható gabona árából semmit sem kapott, ez évtől viszont a külkereskedelmi haszon egy részét a gabonaipar megoszthatja a gazdaságokkal. Ez a többletjövedelem a beruházás megtérülési idejét mintegy felére csökkentheti. Az is gyakran előfordul, hogy a gazdaságok tárolóhiány miatt aratás utám nyomban kénytelenek eladni a gabonát, amit aztán takarmányozásra később drágábban és még a szállítási költségekkel is terhelten visszavásárolhatnak. Száz kilogramm takarmánygabonánál 30—40 forint többletköltséget jelent a szállítás. Ugyanakkor az állattartó gazdaságok közül mind többen rájöttek, hogy a helyben tárolás javítja a takarmány minőségét, s ez végső soron tíz százalékos takarmányozási költségmegtakarítást eredményezhet. Az értékesebb, magasabb bel- tartalmú korai fajtákat például a helyben tárolásnál külön lehet kezelni, s az igényesebb állatok etetésére hasznosítani. A nemritkán gyengébb minőségű kései kukoricafajtákat pedig szintén külön kezelhetik, s az igénytelenebb szarvasmarhával etethetik fel. A TÁRSULÁSOS FORMA is kedvező lehetőséget kínál a raktárépítésre; összefogva, saját kivitelezésben gyakran jóval olcsóbb a beruházás. (K. G.) öt é? után, öt év előtt A megyeszékhely és gazdasága Eger fejlődésében, arculatának változásában alapvető szerepe van az itt kialakult, ide telepített iparnak. Amellett, hogy a munkába állás lehetőségének széles választékát kínálja az itt- lakóknak, ezáltal is megnőtt a város vonzóereje. Évről évre sokan költöznek ide a környékről, közelebbről, távolabbról. Gyorsan — talán túl gyorsan is — nőtt a város az utóbbi évtizedben. A gazdaság fejlődését, az ágazatok arányát természetesen a várospolitika céljai szerint kell irányítani. Ma már nem a több ipar a cél, hanem a meglevő minőségi fejlődése: a korszerűbb termékszerkezet, a rugalmasabb gazdálkodás. Az egri városi pártbizottság az új tervidőszak előkészítéseként több fórumon is értékelte a megyeszékhely gazdaságának fejlődését, s adott részletes, alapos tájékoztatást a várospolitikai célkitűzésekről. Emiatt volt különös jelentősége az üzemek, vállalatok, szövetkezetek vezetői számára rendezett találkozónak is, ahol közösen értékelték a gazdaság eredményeit, megvitatták a tennivalókat. Mire költöttek? Az elmúlt öt esztendőben tapasztalt változásokat, a kitűzött célok teljesítését néhány adattal azért is érdemes felidézni, mert ezek adnak alapot a következő esztendők terveihez. Egerben a középüzemek határozzák meg a gazdaságot. Az elmúlt években végrehajtott szervezeti változások — önálló vállalatok alakulása, szövetkezetek egyesülése — tovább erősítették a középüzemi jelleget. Mindezek mellett igen élénk volt a beruházási tevékenység is, különösen a gépipari vállalatok költöttek sok pénzt. A korszerűbb technológiát, a jobb minőséget szolgálták ezek a befektetések, s javultak a munkakörülmények is, mint azt a KAEV- gyár vagy a Finommechanikai Vállalat példája igazolja. A város gazdaságában jelenleg két ágazat a meghatározó: a gépipar és az élelmiszeripar. Az ipar foglalkoztatja az itt élő dolgozóknak csaknem a felét. Bár az elmúlt öt évben általában mindenütt a létszámcsökkenés volt a jellemző, a VILATI és a Csepel Autó egri gyárának nagyobb arányú létszám- gyarapodása a növekedés oldalára billentette az átlagot is. Külön vizsgálódást érdemelnek a jobb munkaerőgazdálkodás érdekében hozott intézkedések. Az eredmények ugyanis munkahelyenként igen eltérőek. A fejlesztésekről, beruházásokról összességében el lehet mondani, hogy azok csak erősítették a már kialakult arányokat. Nem keltettek újabb feszültséget munkaerő- kereslettel. Viszont arról is szólnunk kell: az új gépek üzembe állításával együtt nem javult az eszközök kihasználtsága, hatékonysága. Eladni nem könnyű Mint ahogyan arra a szabályozók is ösztönöznek, az Egerben készült árucikkek exportja már megközelíti az össztermelés húsz százalékát. Európa szinte minden országába rendszeresen szállítanak innen a vállalatok. Az export gazdaságosságával, különösen e gyors növekedés kezdetén, voltak ugyan bajok, de az utóbbi időben a jobb minőség, a körültekintőbb árképzés sokat javított a gazdálkodás mérlegén. Ezt folytatni mindenképpen fontos feladat a következő esztendőkben is. Hogyan segítette a többi ágazatot s a várospolitikai célok megvalósulását az építőipar? Nem hagyhatjuk ezt szó nélkül, hiszen az építők is részesei a beruházásoknak, határidőben, költségekben is sok múlik a munkájuk színvonalán. Az építőipari vállalatok, szövetkezetek több mint másfélszeresére növelték termelési értéküket öt esztendő alatt. Sok megyei támogatást is igénybe véve korszerűsítették technikájukat, ám az irántuk támasztott igények mégis meghaladták teljesítő- képességüket. Kétségtelen, a tervezettnél alacsonyabb létszámmal dolgoztak, s főleg a munka jellegéhez szükséges szakemberekből volt, van ma is kevés. Ám a szervezettség és a munkafegyelem sem javult eléggé, s a jobb együttműködés érdekében életre hívott építőipari társaság sem tud még eredményeket felmutatni. Nemcsak az építőkre érvényes ugyan, de az ágazatok értékelésekor velük kapcsolatban hangzott el a megállapítás: a bérfejlesztés nincs összhangban a teljesítmény, a hatékonyság növekedésével, A bérek mintha előlegeznék a jó munkát... Ugyanazt, de jobban Eger idegenforgalmi központ, s az ipar. mezőgazdaság mellett a közlekedés, a kereskedelem, a szolgáltatások fejlesztésekor ez a ténv is nagy figyelmet kíván. Vonzó környezetet teremteni az idelátogatók százezreinek, s megfelelő ellátást, kielégítő munkakörülményeket adni az ittlakóknak — még így nagyon leegyszerűsítve sem hangzik könnyű feladatnak. Talán az elmondottak is érzékeltetik azonban, hogy az elmúlt években következetes, előrelátó várospolitikával megfelelő alapot teremtettek mindehhez a megyeszékhelyen. A fő figyelmet már a minőségi fejlődésre kell fordítani. s ahol bővítést terveznek. területi igénnyel jelentkeznek a gazdálkodók, az csak az általános rendezési terv szigorú keretei között történhet. Nem közömbös viszont — a dolgozók életszínvonalának megőrzése miatt ■sem —, hogy javul-e a termelés gazdaságossága, műszaki színvonala az üzemekben. Bővülnie kell a gazdaságos exportnak, szükség van a termékszerkezet folyamatos korszerűsítésére, a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásra. Vagyis mindaz, ami hiányosságként felsorolható, ösz- szefoglalva öt esztendőt, az sürgős feladat lesz a következő tervidőszakban. Sok múlik azon, milyen gyorsan szűnnek meg a hiányosságok, hiszen egyúttal az is igaz: ami ma még elég, az holnap már kevés lehet. A városkép alakításában fontos szerep jut az építőiparnak, a jobb áruellátásért pedig a helyi élelmiszeriparnak, könnyűiparnak is többet kell vállalnia. Hogy javuljon a cégek közötti együttműködés, sokat tettek eddig is a város politikai, J társadalmi vezetői. Mégis :■ előfordul, hogy könnyebb * együttdolgozni egy több száz kilométerre levő válla, lattal, mint a hasonló profilú helybélivel. A pártszervezetek, a párt vezető testületéi irányító, ellenőrző tevékenységükkel sok feladat megoldásában voltak kezdeményezők. Alapját adta ez az új tervidőszak előkészítésének is. A VI. ötéves terv programját megvalósít-, va, így nehezebb gazdasági körülmények között is szépülhet, gazdagodhat a megyeszékhely. Hekeli Sándor Sugárban. V-a lak bán meslersóges eső öntözi az alatkai részen a korai paradicsomot. Nincs kizárva, hogy egy hét múlva már a piacon lesz. A homokhát oázisai Vltaminkörút a mérai határban Mondhatni: merész tervei voltak tavaly a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezetnek zöldségtermesztési ügyben — 42 millió forint termelési értéket szerettek volna elérni e náluk oly jelentős üzem- ágban. A kedvezőtlen időjárás, különösen pedig a jég sok kárt okozott, így aztán az akkori ezer hektár zöldség csak úgy hozta meg ezt az összeget, hogy a biztosító 11 millióval besegített... Nem pusztán ez okozta, hanem a kereslet bizonyos fokú csökkenése, illetve az ennek kapcsán hozott központi intézkedések, hogy ebben az évben már kisebb területen. 700 hektáron termesztenek zöldséget Tarnamérán. így csökkent, a paprika és a paradicsom vetés- területe. a zöldbab pedig — elsősorban magas termelési költsége miatt — ezúttal teljesen kimaradt. — Termékszerkezetünk átalakítására törekszünk —ad felvilágosítást ezekről és ezek kapcsán Gazsó Ferenc főagronómus. — Az áruzöldség mellett a zöldségmag termelésére akarunk átállni. Így sárgarépából és petrezselyemből 10—10 hektár már ezt a célt szolgálja. 200 hektár paradicsomból pedig 130 hektárt magra termelünk. Hibrid dinnnére*a kertészeti egyetemmel van megállapodásunk, és mivel ennek most nagyon jó ára van, úgy határoztunk, hogy a múlt évi hat hektár után most 40 hektáron termesztünk belőle. Rizonvos szervezési változások is tanasztalhatók. Tat- namérán zöldségüsvben. Mielőbb szeretnék például megvalósítani azt a tervüket, hogy a pritominpaprika termelését háztáji gazdálkodás keretei közt old iák meg. Mivel ezt a tagság is igénv- li. az ide.i . kísérleti” tíz hektár után iövőre már valószínűleg 50 hektárt adnak át erre a célra a háztáiinak. Hasonló a helyzet a burgo- nva termesztéssel kapcsolatban is. — Mi. mármint a közös — ad felvilágosítást a főag- ronómus — kipalántálásia „visszük” a paprikát, majd átadjuk a tagoknak, utána már ők dajkálják. Megéri, mert takaros kis jövedelem- forrás. A tsz szempontiából is előnyös ez a megoldás, a kertészetben ugyanis csak 120 asszony dolgozik, és kevés az utánpótlás. Ez a zöld- ségmagtermesztés felé fordulás egyik oka is. Ugyanis kevésbé munkaigényes, s jobban értékesíthető. — Reméljük, ez nem jelenti azt, hogy most már kevesebb zöldség jut a piacra! — A legkevésbé sem — hangzik a válasz, majd nekiindulunk, hogy az elhangzottakról személyesen is meggyőződjünk. Az alatkai részen, a hevesi homokhát közepén éppen egy 20 hektáros táblán öntözik a paradicsomot. A gondosan összeszerelt csőből nagy sugárban, V alakban permetez a víz, s ez kellemes. üde képet nyújt. Nem kevésbé szép és jó hallani, hogy ez a szántóföldi paradicsom már most. szedhető lesz, így azok. akik háztáji híján a piacról kénytelenek beszerezni — remélhetőleg olcsóbban hozzájutnak. Visszafelé, útban a tarna- bodi „Ezüsttanyához”, arról beszélgetünk, hogy a téli fagy és főleg a belvíz meglehetősen nagy károkat okozott a búzában, elősorban a laposabb fekvésű részeken, így 800 hektárt újravetettek napraforgóval, és a jelek szerint — nem fogják megbánni. .1 Valahol az Ezüsttanya közelében: nagy tartályból kis tar. tályba..., feltöltik a permetezőgépet. (Fotó: Perl Márton) Az Ezüsttanyánál 66 hektár „paradicsomi” kép tárul elénk, pontosabban: magparadicsomi. A termelőszövetkezet dolgozói közül most' jó néhány éppen itt található: gombaölő szerrel permetezik a magparadicsomot, S ha már itt vagyunk, megvárjuk. míg a nagy tartályból feltöltik a sorok közé induló kicsit, míg ismét megkezdődik a permetezés. Elkészül az utolsó kép is, vége a határszemlénknek. Döntse el a szakember, jól láttuk-e avagy sem, de mi úgy véljük: a tarnamérai zöldség ez évben nemigen szorul a biztosító mankóid* ra. A paradicsom, a dinnye,’ a paprika és a többi — saját erőből is tud tervet hozni. B. Kun Tibor M Mk. M 1981. július 4„ szombat
