Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

ÖTNAPOS MUNKAHÉT Az UximtmH ^üssistfalbcitciBi ím Bcirayitncilc Mi tagadás, a fogyasztó­közönség legalább olyan ér­deklődéssel várja! hogy a kereskedelem miként tér át január elsején az ötnapos munkahétre, mint azok, akik a pultok mögött dolgoznak. Óhatatlanul felmerül ugyan­is a kérdés, miként fogják megoldani ezt az átállást az amúgy is állandó létszámhi- énnyal küszködő boltok? Ed­dig is kevés volt az eladó, a pénztáros, a büfés és a ta­karítószemélyzet — meg is érezték hiányukat a vásár­lók és vendégek —, de mi lesz ezután, ha belőlük né- bányan még szabadnapon is lesznek? S ebből nem kö­vetkezik-e. hogy romlanak majd a beszerzési lehetősé­gek, több időtöltéssel és ké­nyelmetlenséggel jár a hét­végi bevásárlás? Kérdője­lek sokasága várja tehát a jövő év- január elsejét, ami­kor a kereskedelemben is bevezetik az ötnapos mun­kahetet. Az aggodalmak — bár nem teljesen alaptalanok — eloszlatása érdekében, kezd­jük egy külföldi példával. A szocialista országokban — az NDK-ban, Csehszlovákiá­ban és Bulgáriában — az ötnapos munkahét beveze­tésekor az üzletek felét —, hogy a kereskedelmi dolgo­zók minden második héten szombaton kaphassák meg a szabadnapjukat — szomba­tonként eleinte zárva tar­tották. Ennek eredményeként a nyitva tartó boltokban na­gyobb lett a zsúfoltság, hosz- szabban kacskaringóztak a sorok, s ennek következté­ben türelmetlenebbé váltak az eladók, s persze a vásár­lók. Ez az állapot nemcsak a fogyasztóközönség köré­ben keltett elégedetlenséget, hanem a kereskedelmi al­kalmazottak is elgondolkoz­tak azon: vajon érdemes-e az egyik szombaton agyon­hajtani magukat csak azért, hogy a következő szombat­juk szabad legyen? Mivel ez a nyitva tartási rend a közvélemény élénk ellenke­zésével találkozott, be kel­lett látni, hogy a kereskede­lemben — és sok más mun­kahelyen — az ötnapos munkahét nem jelent egyet a szabad szombattal, vagyis az üzleteknek nyitva kell lenni szombaton is. Ez utóbbi felismerés je­gyében született, meg a Bel­kereskedelmi Minisztérium, a KPVDSZ és a SZÖVOSZ közös irányelve, melynek értelmében az ötnapos mun­kahetet úgy kell megvalósí­tani, hogy a nyitva tartási idő mindenkor igazodjon a vásárlói igényekhez, s emel­lett az eladás színvonala ne csökkenjen. Miként valósíthatók meg ezek az irányelvek a gya­korlatban? Röviden vála­szolva: az eddigieknél sok­kal körültekintőbb és át­gondoltabb munkaszerve­zéssel. Ezért kell ügyelni többek között arra, hogy a csúcsforgalmak idején lehe­tőleg minden eladó az üzlet­ben legyen. Viszont ne tá­masszák a pultot holtidő­ben, amikor alig-alig nyitja valaki rájuk az ajtót. Be kell vezetni továbbá a csúsz­tatott munkakezdést, s uni­verzális kereskedőket kell képezni. ■ A kereskedelem nagy csa­ládján belül majd minden szakmának — az iparcikk, a ruházati, vagy az élelmi­szercikk kereskedelemnek és a vendéglátóiparnak — mások a feladatai, s' mások az adottságai és a lehetősé­gei is. S ehhez még hozzá kell venni, hogy szakmákon belül is jelentősek az eltéré­sek. Merőben könnyebb ugyanis a megyeszékhelye­ken levő esetleg száz dolgo­zót foglalkoztató nagy ABC- áruházákban áttérni az öt­napos munkahétre, mint az egyszemélyes vegyes boltok­ban. A kereskedelmi vállala­toknak azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a szabad szombatot majd mindenki élvezi, így feltehe­tően az üzletek hétvégi for­galma is megugrik, hiszen köztudott, hogy szabad ide­jüket sokan töltik vásárlás­sal. Persze nemcsak a ke­reskedelmet készteti az öt- napös munkahét bevezetése ötletesebb munkaszervezés­re, hanem a fogyasztóknak is jobban meg kell szervez­niük a vásárlásaikat. A lakosság megértő támo­gatáséra is feltétlenül szük­ség van tehát, de minden vitán felüli, hogy elsősorban a kereskedelmi és a vendég­látóipari vállalatok, valamint . a szövetkezetek feladata — a helyi tanácsi szakigazga­tási szervekkel egyetértés­ben, saját dolgozóikkal meg­vitatva — úgy bevezetni üz­leteikben az ötnapos mun­kahetet. hogy a fogyasztókat ' emiatt semmiféle hátrány ne érje. '! Ágh Tihamér Könyvbe szedett ivádiak Ha az Ivády névvel talál­kozik valaki — akár az or­szág bármelyik pontján —, szinte bizonyosra veheti: az illető eredendően az észak­nyugat Heves megyei köz­ségből való. Ahogy rejteké- ben, a Mátra északi lejtőjén, a Tarna-patak völgyében megbújik a falu., már az is az itt élő embercsoport zárt­ságát idézi fel. Tudósok a világon hét ha­sonló helységről tudnak: Svédországban, Svájcban, Hollandiában, s persze ha­zánkban. Nem csoda hát,» hogy sokak érdeklődését fel­kelti az ilyen, úgynevezett részleges „beltenyészet”. Az első biogenealógiai tanul­mány (a Századok című fo­lyóirat különlenyomata őrzi) 1944-ben jelent meg dr. Ne­meskéri János tollából, aki máig is lelkes kutatója az ivádiak családjának. A kö­zeljövőben készül el a vizs­gálatait összegző zárókönyv. Ám. a dokumentumok — nyilvánvalóan értékes — megállapításai helyett első­sorban a ma falujára, illet­ve az oda vissza-vissza járó emberekre voltunk kíváncsi­ak. Aratás idején ■ faluhelyen korántsem meglepő kép fo­gad a völgyben. Egy lélek sincs az utcákon. Kísérőnk — igazi Ivády, méghozzá a Bialos-hadból — a kepés- földnek ismert falurészbe ka­lauzol ben nőnkét. Ivády (Bialos) Vilmost nem talál­juk otthon, de felesége is nagyon szívélyes. — Nemcsak az aratás mi­att üres a község — mond­ja. — Innen sokan járnak el dolgozni. Ki Egerbe, ki a Ganz-MÁVAG mátranováki részlegébe, illetve az asszo­nyok a jánosaknai ruhagyár­ba. — Helybéli... ? — Nem, pétervásári va­gyok. Eleinte nem is akar­tam itt maradni, végül ez lett a hazám. , — Megkülönbözteti-e vala­mi Ivádot. s lakóit, persze túl a névazonosságon, más falutól? — Nemigen. Szorgalmas, segítőkész emberek élnek itt. Nagy bennük az összetartás. Olykor persze akad itt ha­rag is. De hát ez mindenütt így van! Hacsak az nem kü­lönlegesség, hogy háromszor ekkora faluból sem kerül ki annyi értelmiségi, mint in­nen. Alig pár házzal odébb Ivády Bálint nyit kaput. G is a Bialos-hadból való. Az üdvözlés után az első dolga, hogy előszedje az írásos em­lékeket. Az egyik, vastag, fekete borítós könyv, 1936- ból. Hamar kirajzolódik Ivád több évszázados törté­nete. Egészen az 1600-as éve­kig Ivágy-puszta volt a te­lepülés neve. 1617-ben Ivá­dy Imre végrendelkezett ró­la, mint ősi birtokról. — Ez volt az első jelen­tős dolog családunk történe­tében — mondja Ivády Bá­lint. — A következő lépés: az 1820-as évek. Ekkor köl­töztek át egyes családok Pé- tervásáráról ide. voltak bi­zonyítékai annak, hogy vér- rokonok léptek egymással házasságra.. Ma 670 körüli a lakosság létszáma. Számadásba kezdünk, kis idő eltelik, míg valamennyi most létező had neve szóba kerül. — Másutt azt tartják, ár­talmas a rokonok közti há- zasodás... — A 70-es évek elején Bg- latonfiireden az orvosi vi­lágkongresszuson is szó volt róla. Főleg a szervi átülte­tések kapcsán. A Vértransz­fúziós Intézet kutatócsoport­ja is járt nálunk. Négv nem­zedék tagjaitól vettek vért. három új vérseitcsoportot ta­láltak. De Walter Hubert professzor Bremenből jött vizsgálatokat végezni. — Nem terhes ..népszerű­ség” ez az itt lakóknak? — Az emberek nagy része segítőkésznek bizonyult. Persze volt olyan is, aki elzárkózott. Kiderül: Ivády Bálint hosszú ideje tanácstag, jó ismerője hát a község mai helyzetének. — Először is útjainkat kell rendbe tennünk — sorolja a tennivalókat. — A közel­jövőben portalanítjuk, fel­újítjuk a Dózsa és a Gár­donyi utat. Szükség van az iskola rekonstrukciójára is. Építettek a falu szájában egy bűzös juhhodályt. Már többször szóltunk, hogy vi­gyék el. A kastélynál épül majd a költségvetési üzem telepe. A 23-as útnál pedig autóbuszvárót alakítunk ki. A hulladék elszállítását Vár­aszóval ' közösen oldjuk meg. Ami pedig az összetartozást illeti, csak egy példát mon­dok: évtizedes tapasztalat, hogy a fiatalok közül, akik másutt keresik az érvénye­sülés lehetőségeit, sokan jár­nak rendszeresen haza. s az sem ritka, hogy öreg koruk­ra végleg visszatérnek... A további jellemzőket —• a, megyeszékhelyre visszaté­rőben — kalauzunk Ivády (Bialos) István összegzi: — Szabadság, nyugalom, tisztaság, egymás iránti sze­retet. Ezeket kaptam az ivá­diaktól s kapom most is, amikor Egerből kéthavonta hazamegyek. Feleségem ár­iái lány volt, de hamar be­fogadták. S ma. már bizo­nyos, ha bármi probléma adódna, az ivádiak mellette állnának. Számomra lehe­tetlen dolog végleg elsza­kadni tőlük. S ez az ország-világ csodá­jára járó Heves megyei köz­ség egyik éltető eleme! Szalay Zoltán Ötven éve létesült az az állomás Hatvanban, melynek fő fel­adata, hogy az ÉMÁSZ hálózati fogyasztásmérőit karban­tartsa. javítsa és hitelesítse. Négy megyéből — Hevesből, Nógrádból, Borsodból, illetve Szolnok megyéből — érkeznek ide a javításra váró készülékek, Képünkön Holecz József a már „újjászületett” fogyasztásmérő készüléket vizsgáztatja a próbapadon% Az idén 15 ezer mérő javítása történik meg Hatvanban. (Fotó: Szabó Sándor) Póí felvételi vizsgák felsőoktatási intézményekben Hosszú idő óta, először- az idén ismét pótfelvételi vizs­gát: hirdetett a Művelődési Minisztérium az 1981—82-es tanévre, néhány egyetem és főiskola egyes karaira, illet­ve szakjaira: jelentkezni le­het a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépész­mérnöki kara nappali tago­zatára, ahol a felvételi vizs­ga tárgyai: matematika és fizika, (írásbeli és szóbeli); a kohómérnöki kar nappali tagozatára (felvételi vizsga­tárgyak: matematika, fizika, írásbeli, szóbeli); a Dunaúj­városi Kohó- és Fémipari Főiskolai kar nappali tago­zatára (felvételi vizsgatár­gyak; matematika, fizika, írásbeli, szóbeli). Ugyancsak várják a pályá­zókat a Pollack Mihgl.V Mű­szaki Főiskola (Pécs) épület­gépészeti szak nappali tago­zatára (felvételi vizsgatár­gyak: matematika, fizika, írásbeli, szóbeli), a szilikát- vegvipari gépész szak nappa­li tagozatára (felvételi vizs­gatárgyak: matematika, fi­zika, írásbeli szóbeli). Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola Vállalatgazdálkodási Szak külkereskedelmi. , szakágaza­tának nappali és esti tagozatá­ra. (Felvételi vizsgatárgyak: matematika. írásbeli és szóbeli és politikai gazdaságtan vagy történelem. írásbeli, szóbeli). A felvételi vizsgán orosz és — választás szerint német vagy angol nyelvből is szá­mot kell adniuk tudásukról a diákoknak. A választott idegen nyelvet a felvételi ké­relemben közölni kell. Pót­felvételi lesz a1 vállalatgaz­dálkodási szak mezőgazdasá­gi ágazatán ((Zalaegerszegen) is, a nappali tagozaton. Itt a felvételi vizsgatárgyak: ma­tematika és politikai gazda­ságtan vagy történelem. A nappali tagozatokra 35 évnél fiatalabb — a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola esti tagozatára korhatár nél­kül —, középiskolai érettsé­givel rendelkező pályázók jelentkezhetnek, függetlenül attól, hogy az idén pályáztak- e valamilyen felsőoktatási intézménybe vagy sem. Akik az idén már részt vettek va­lamilyen felsőoktatási intéz­mény felvételi vizsgáján, most új jelentkezési lap ki­töltése’nélkül, írásban jelez­hetik. továbbtanulási szán­dékukat. amelyhez mellékel­niük kell az előző felvételi vizsga eredményéről szóló értesítést. Aki ebben az. év­ben még nem jelentkezett 'felsőoktatási intézménybe, az a megyei nyomtatványbol­tokban beszerelhető Tü 829 r. sz nyomtatv'-ny kitöltésé­vel jelentkezhet. önéletraj­zot, és középiskolai érettségi bizonyítványt is kell hozzá mellékelni. Az idén már felvételizet­tek a felvételi vizsgatárgyak megegyezése esetén kérhe­tik a teljes felvételi ered­mény, vagy részleges egyezés esetén az egyik tárgy ered­ményének elfogadását. Előb­bi esetben felvételi vizsgát nem kell most újból tenniük', egy tárgy beszámítása ese­tén pedig csak a másik tárgyból kéll felvételizniük. Egy felvételi tárgy külön írásbeli vagy külön szóbeli eredményét nem lehet fi­gyelembe venni. A pótfelvételi vizsga ered­ménye alapján hozott dön­tésről a pályázók augusztus végéig kapnak értesítést, e döntést azonban nem lehet megfellebbezni. Akik a Miskolci Nehézipa­ri Műszaki Egyetem gépész- mérnöki és kohómérnöki ka­rán. a Dunaújvárosi Kohó- és Fémipari Főiskolai karon, a Pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola épületgépésze­ti és szilikát-vegyipari gé­pész szakára jelentkeznek, okmányaikat a Miskolci Ne- hézinari Egyetem tanulmányi osztályára (irányítószém: 3515 Miskolc. Egyetemvá­ros) küldlék. augusztus 2-ig. Az írásbeli vizsgáink a Ne­hézipari Műszaki Egyete­men lesz. ha jelentkezési anyagukat e határidőre be- nyúitották. augusztus 6-án 10 órakor minden külön ér­tesítés bevárása nélkül a Nehézipari Műszaki Egyetem tanulmányi osztályán jelen­jenek meg. Akik az ország távolabbi részeiről érkeznek és jelentkezési anyaguk be­nyújtásakor szállási gényü­ket jelezték, térítés ellené­ben elhelyezést, ellátást kap­hatnak. A szóbeli vizsgákra ezt követően két héten belül kerül sor, a megpályázott intézményekben. Erről a je­lentkezők külön névre szóló értesítést kapnak az időpont és a hely pontos megjelölé­sével. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Vállalatgazdálko­dási Szak külkereskedelmi szakágazatára jelentkezők fel­vételi jelentkezési anyagukat augusztus 8-ig .küldjék a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola budapesti címére. A felvételi vizsgákat részükre augusztus 24—29-e között ’ tartják Budapesten. A vizs­gák időpontjáról és a továb­bi tudnivalókról a pályázó­kat az intézet írásban rész­letesen tájékoztatja. A Pénz- iigvi és Számviteli Főiskola Vállalatgazdálkodási Szak mezőgazdasási ágazatára je­lentkezők jelentkezési anya­gukat augusztus 8-ig a főis­kola zalaegerszegi intézeté­hez juttassák el: ők augusz­tus 24—29. között felvételiz­nek Zalaegerszegen. A vizs­gák időnontiáról és a továb­bi tudnivalókról a pályázó­kat az. intézet írásban rész­letesen tájékoztatja. A meghirdetett szakokkal és a felvételi el tárással kap­csolatos részletes tudniva­lók megegyeznek a magyar felsőoktatási intézmények felvételi tájékoztató 1981. cí­mű kiadványban találhatók­kal. (MTI) ü lepi szakmunkásnak mondják Legutóbb a Mátravidéki Fémművek tmk-üzemében jártam. Két embert kérdez­tem meg — úgy vélem, a legilletékesebbeket —, hogy kit tartanak az üzem leg­jobb szakmunkásának. Nem beszéltek össze, mert a kér­dést egy percen belül külön, külön tettem fel. Határozott és egybevágó választ kap­tam. Buda László főműve­zető és Fülöp Zoltán műve­zető azt mondta, hogy a tmk legjobb szakmunkása: Tót Imre. Külsőre olyan mint a töb­bi lakatos vagy esztergá­lyos. Talán a munkaruhája egy- kicsit gondozottabb és tisztább mint a többieké. Tót Imre túl van az ötvene­dik évén. Mozdulatai las­súnak is tűnhetnek az ava­tatlan szemnek, de valójá­ban határozottak és fegyel­mezettek. Együtt él a gép­pel. az. diktálja a tempót. Nem tesz egyetlen felesle­ges mozdulatot sem, csak a munkára figyel. Később, amikor beszélget­tünk, szavai nyomán nyu­godt célszerűséget érez­tem. .. — Amúgy a szakmám la­katos, de az esztergálást szinte gyerekkoromban megszerettem — mondja. Mindkettőt Kápolnán, Rácz József lakatos.' autójavítónál tanultam. Szigorú, de jó is. kólám volt. Az is fontos, hogy szeresse az ember, amit egész életében csinál. Akkor a nehéz munka sem fárasz­tó. Aki figyel és gondolko­dik. idősebb korában is ta-- nulhat ezt, azt. — Hogyan is volt az, ami­kor a tubusgyártó gépsor fröccsöntő gép hajtókarjának bnlygóköszörülésére került a sor? — Az nem tegnap tör­tént. .. Az emlékek elégedett mo­solyt csalnak Tót Imre ar­cára. Helyette művezetője mondta el, hogy gépére öt­letes készüléket szerelt, és a bonyolult, nehéz munkát azóta is kiválóan végzi Tót Imre. Könnyen be lehet ál­lítani. a két furat párhuza­mos, és századra pontosan lehet köszörülni. A megol­dást a . vállalat újításként fogadta el, - a sikerben tár­sával, Visztra Józseffel, a felújítók művezetőjével ősz-’ tozott. — Buda. Lászlótól tudom', hogy a. főtengelyek eszter- gálását szinte mindig Tót Imrére bízzák. Bonyolult, nehéz feladat ez? — Hát nemesített, kemény anyag. A kést is eszi, de pontosan, méretre kell ri esz­tergálni. Egyszóval jól.'kell dolgozni. :ilfi Tót Imre a főtengelyekre sem vesztegetett három rö­vid mondatnál többet. Azt is mástól tudtam meg. hogy Kápolnán és Sírokban is a legrégibb párttagok közétar­tozik. A pártcsoportban bi­zalmihelyettes, amióta ott fiatalítottak: — Mennyi éve van a nyugdíjig? — Még hat év. Az egész*, ségre nem panaszkodhatom. Ha így marad, a munkami­nőségét nem adom lejjebb. — Úgy tudom, két fia van. Sok tapasztalatából átadott nekik valamit? — Bízom benne. Igaz, ők magasabb fokon tanulják a szakmát. A kisebbik fiam Gyöngyösön, a műszeripari szakközépiskola IV. osztá­lyába megy. A nagyobbik Miskolcon végzett szakkö­zépiskolát, most BM-főis- kolás. Egyszóval megvár gyünk, jól élünk. —■ Mióta dolgozik a siroki gyárban? — Régen. Már megkaptam a 25 éves törzsgárdajutal- mat. Azelőtt Egerben, a Me­zőgazdasági Gépjavítónál dolgoztam. Sírokból hívtak máshová, mehetnék is. de maradok. Jó itt. Nincs ne­kem se haragosom, se iri­gyen-). Tót Imrét a kohó- és gép­ipara miniszter 1977-ben „Kiváló Dolgozó” kitüntetés­ben részesítette, a vállalat­tól is többször kitüntetést, jutalmat kapott. Búcsúzóul közvetlen vezetői azt mond­ták. hogy Tót Imre a leg­bonyolultabb, a legnehezebb munkát is pontosan, jól el­végzi. Ráadásul a tmk leg­jobb szakmunkása szerény ember. Ha szükség van rá, ha szólnak neki, műszak­cserére éjszaka is bejön a gyárba. Fazekas László Mimimé 1981. július 2ö., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents