Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk Á hét három kérdése 1, Milyen eredményeket hozol! a vezető tőkés ál­lamok ottawai csúcsér­tekezlete? A hét vezető tőkés ország állam- es kormányfői. . vala­mint nyolcadikként a lu­xemburgi Gaston Thorn. a közös piaci bizottság elnöke, két napon át tanácskoztak a' kanadai főváros szomszédsá­gában levő. monfebellbi kas­tély márvány kerek asztalá­nál. Azután a szó szoros ér­telmében a színpadra léptek, hiszen az ottawai opera ház­ban válaszoltak az újságírók kérdéseire. Az alaphangot az elnöklő házigazda. Trudeau kanadai miniszterelnök ütöt­te meg. aki találó hasonlat­tal kezdte: „Nem akartuk a szemetet a más küszöbére seperni...” A kijelentés felettébb szel. lemes. de igazából nem fe­jezhette ki a valóságot. A- hivatalosan gazdasági csúcs, értekezletként szereplő talál­kozón a szövetségesek pa­naszáradattal fordultak Rea- gen felé. nehezményezve a számukra kedvezőtlen gaz­dasági manővereket. Az át­lagosnál jóval magasabban tartott amerikai kamatláb következtében a nyugat-eu­rópai valuták az idén csak­nem» 30 százalékkal gyen­gültek a dollárhoz képest, fokozódott a gazdasági visz- szaesés. nőtt. a munkanélkü­liség. , A „hetek”, között csak az NSZK. Kanada és Nagy-Bri- tannia kormányfője volt je­len a tavalyi, hasonló jelle­gű velencei csúcson. A négy újonc pedig nem felejtheti el. hogvr Japán kivételével — ahol a korábbi kormány­fő szívrohama nyitotta meg Szuzuki előtt az utódlás le­hetőségét — a korábbi ame rikai és francia elnök, va­lamint az olasz miniszterel­nök éppen bel. és gazdaság­politikai okok következtében volt kénytelen átengedni he­lyét a mostam vezetőknek. Jellemző adalék. hogy Schmidt nyugatnémet kancel. jár máris úgy nyilatkozott: új gazdasági, stratégiát kell kidolgoznia az amerikai hajt- hatatlapság fényében. Az ottawai összejövetelt egy közös, politikai tárgyú ál. . lásfoglalás is fémjelzi: a hí­rek szerint ebben a tárgyban kisebbek voltak a nézetelté­rések. Nyugat-Európa és Ja. pán több kérdésben (például Afganisztán vagy Kambod­zsa) felsorakozott Washing. tón hidegháborús hangvételű nézőpontjához, a kelet—nyu­gati fevgyerkorlátozási tár- \ gyalásokat illetően pedig fel­újították a NATO kettős ha. tározatát. Csakhogy a „tár­gyalni és fegyverkezni” több­féle magyarázatot tesz lehe­tővé. Az Egyesült Államok — s az alaphangot az ame­rikai kijelentések ütötték meg — a fegyverkezést be­fejezett ténnyé kívánja ten­ni. s a tárgyalást csupán ali. biként használta. Rendkívül nagy nyomás nehezedik a szövetségesekre azért is. mert őteszel tanácskozik majd a COCOM (a nyugat-európai országok embargó bizottsá­ga, amely bizonyos árufajtá. kát tilalom alá helyezhet a kelet—nyugati- kereskedelemi ben), s Washington külön­böző szállítások visszatar­tását követeli. Szeretnék j megakadályozni például a szovjet—nyugatnémet föld­gázüzletet. ami kölcsönös haszonnal járna: az NSZK fontos energiahordozót im­portálhatna: s cserébe gépe. két. a gázvezetékekhez szűk. , séges csöveket exportálhat­na. Mindezt energiaszűke és acélipari visszaesés idején! Ottawa megoldatlan prob­lémák egész sorát hagyta örökül. A szemetet. — a nyíl. vánosság reflektorfényében — ugvan csak mérsékelt mó_ .dón seperhette más portája elé, a többit — más lehető­ség nem léven — egyelőre a szőnyeg alá kotorták .., 2. Mennyire lehel tarlós a libanoni tűzszünet? A politikai előrejelzés ma, napság mindenütt kockáza­tos. de különösképpen a Kö­zel-Keleten. Miután a Biz­tonsági Tanács kedden el­hangzott tüzszüneti felhívá­sa lényegében eredményte­len maradt és egész héten át szinte szakadatlanul folytak a harcok Libanonban (már- már az ötödik háborúról be. szeltek). pénteken mégis megvalósult a fegyvernyug­vás. Jogos a kérdés, meny­nyire lesz tartós ez a tűz­szünet? A történelmi ta­pasztalatok mindenesetre kételyt sugallnak, hiszen fél évtized alatt mintegy nyolc­van hasonló megállapodás .született, (a részleges egyez­ményekkel mintegy kétszáz- hatvan). s általában kérész­életűnek bizonyultak. Az előzmények: július ele. jón némileg enyhült a liba­noni válság, s úgy tűnt, hogy van lehetőség bizonyos meg­állapodásokra. Ebbe az irány, ba mutattak azok a szíriai intézkedések, amelyeket a libanoni haladó erőkkel, va. larnint. más arab országok­kal konzultálva tettek — ugyanakkor a kibontakozás egyik feltételének a jobbol­dali erők és az izraeli had­sereg szoros szálainak meg­szakítását tartották. Habib,, amerikai elnöki különmegbí- zott egy washingtoni rende­zési tervet hozott magával. Átmenetileg ez is a harcok visszafogását szerette volna elérni, mivel a Camp David-i kiilönút folytatásához sze­retnének újabb arab szövet­ségeseket. nyerni. (Márpedig a Begin-kabi.net Bejrut elle­ni légitámadása, az iraki re­aktor bombázása és a többi szélsőséges lépés az alapve­tően Izraelt támogató Egye­sült Államokkal is szembe­fordítja az arab világot.) A sorozatos izraeli provokáci. ók. amelyek palesztin vá­laszlépéseket vívtak ki. majd harci cselekményekben esz-' kalálódlak. elmérgesítették a válságot, A választások után. de a kormányalakítás köz­ben s esetleges újabb vá­lasztások előtt álló Regín ép. pen ezt. akarta. E tekintet­ben. a lényegi egyetértés mellett, taktikai érdekeltére, sek is jelentkezhettek Izrael és az Egyesült Államok kö­zött,. Washingtont gondolkodásra késztette az Arab Liga vé­delmi tanácsának tuniszi ülése is, amely immár Ame. rika-ellenes intézkedéseket vett fontolóra. Ügy tűnik, hogy az Egyesült Államok igyekezett „rávezetni” Izra­elt. á tűzszünet elfogadására, amelyet Libanon- és a pa­lesztinok éleve szükségesnek tartottak. A tűzszünet jövő­je tehát elsősorban azon múlik. mennyire akarja -valóban' tartósítani az Egye­sült Államok és az izraeli ve zetés a fegyverek hallgatását a Közel-Keleten s hogyan halad előre a válság általá­nos rendezése. 3..Mii jelentenek az iráni választások?- ‘ I A választást vallásos köfe. lezettségnek nyilvánították a pénteki ünnepnapon s már tizenöt éves kortól kezdve az urnákhoz járulhattak: nem utolsósorban ezek az intéz­kedések is kedveztek az első számú iszlám jelöltnek. Rád. zsai eddigi miniszterelnök­nek. A hírek szerint végül a bazár, a nemzeti burzsoázia egy része is támogatta. Való­színűleg ő lesz az új állam­fő. noha végeredmény csak jövő héten várható. Az el­nökválasztások, valamint a részleges parlamenti válasz­tások ugyanakkor az elsza­badult’szenvedélyek légkö­rében. tömeges bombame­rényietek és tömeges kivég­zések kíséretében mentek végbe. S egy felhívással együtt, amellyel Raniszadr volt elnök jelentkezett, el­lenzéki egységfrontot szer­vezve. Irán. miközben változatla­nul háborút visel Irakkal, az elmúlt időszakban kiéle­ződött belső csatározások színhelye volt, sokszor bi­zonytalan és .összemosódott frontokkal. A választás most megszüntetni látszik az ed­digi „kettős hatalmat”, az elnök, a kormány és a par­lament viszálykodását. Még­is változatlanok a kérdője­lek: hogyan alakulnak a jö­vőben a különböző politikai irányzatok, a belső harc, s mennyiben hat ki mindez az ország kük. és belpolitikájá­ra az elhanyagolt'gazdasági helyzetre, az öböl háborújá­ra? Kérdőjelek, amelyekre csak az elkövetkező esemé­nyek adhatnak választ. .... ._ Réti Ervin K GST: a nyolcvanas évekbe lépve A KGST-TAG ÁLLAMOK KORMÁNYFŐI, tanácsadó­ik es szakértőik Szófiában azért jöttek össze a közel­múltban. hogy megtárgyal­ják. a szocialista közösséghez tartozó országokban a het­venes evekben elért gazda­sági fejlődés eredményeit és fejlődésük irányát a nyolcvanas évekre. Elég megemlítenünk. hogy a KGST-tagállamok terüle­tük együttes nagyságát , te­kintve a földkerekségnek körülbelül az egyötödét fog­laljak el. lakosaik száma mindössze ttzedrésze a világ lakosságának, ipari terme­lésük viszont eléri la világ ipari termelésének egyhar- madát A hetvenes évek az együtt­működés további elmélyíté­sét és tökéletesítését, vala­mint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integ­rációjának fejlesztését célzó komplex program megvalósí­tásának első évtizedét, jelen, tik. Ezt a programot akkor fogadták •el, amikor a KGST. tagállamok már több mint húszéves tapasztalattal ren­delkeztek az eredményes gazdasaci együttműködésben, így például 1950 és 1970 kö­zött a szocialista közösséghez tartózó országokban az ipari termelés csaknem hétszere­sére növekedett, S ez az egyes országok saját erőfe­szítései mellett a szocialista kölcsönös segítségnyújtásnak köszönhető. A KOMPLEX PROGRAM rendelkezéseinek megvaló- sitasa lehetővé tette az 1981. július 26., vasárnap együttműködés pontosabb irányvételét a műszaki ha­ladásra. a gvártásszakositás. ra és a kooperációra. Az eredmények nefh várattak magukra: a gazdasági fejlő­dés legtöbbet kifejező muta. tója. a megtermelt nemzeti jövedelem volumene a KGST-tagállamok egészében a hetvenes években 66 szá­zalékkal növekedett. Nem árt, ha hozzátesszük: a szo­cialista közösséghez tartozó országok többségében a nem. zeti jövedelemnek több mint háromnegyed részéj közvet­lenül lakossági fogyasztásra, lakas. és szociális-kulturális építkezésekre használják fel. A hetvenes évek sajátos­sága volt a KGST-tagálla­mok beruházási együttmű­ködésének fejlődés?. Ennek hatékonysága jól kitűnik a Szövetség gázvezeték építé­sének példájából. Ez a négy év alatt megépített gázveze­ték — ami rendkívül rövid idő egy ilyen grandiózus építkezés számára — lehető, séget nyújtott arra. hogy az építkezésben részt vevő ál­lamok számára a szovjet földgáz szállítását 1979-hez képest 1980-ban már mint­egy másfélszeresére növel­jék. A SZOCIALISTA GAZ­DASÁGI INTEGRÁCIÓ fej­lődésének eredményeként ki. alakult a stabil gépgyártási piac. A szocialista közösség­hez tartozó államok gép- és berendezésszállitása 1980, bán több mint, háromszorosa az 1979. étónek; a KGST ke rétében lebonyolított keres­kedelemben hányaduk körül­belül 44 száz.alék. Ez a piac a KGST-tagállamok számára sarantália termékeik stabil, kölcsönösen előnyös eladását; a testvéri országok 'itt elé­gítik ki importszükségleteik zömét. A KGST résztvevőinek gazdasági kapcsolataiban a világpiaci áraknál jóval ala­csonyabb árakat állapítanak meg a tüzelőanyagokra és energiahordozókra, a nyers­anyagokra és más árukra. A gazdasági integráció enyhíti a kedvezőtlen külső ténye­zőknek a szocialista közös­ség fejlődésére gyakorolt ha tását. Csehszlovák közgazdá­szok számításai szerint a szovjet kőolajat importáló KGST-tagállamok együttes valutamegtakjiritása az 1974 —1979, években legalább évi 3 milliárd dollár volt. s ez az összeg egyre növekszik. Természetesen a Szovjetunió számára is előnyös a KGST keretében lebonyolított ke­reskedelem: az előző ótéves tervciklusban a KGST-tagál­lamok szállításai biztosítót, ták a szovjet kereskedel­mi ijlotta kiegészítését 40 százalékban, a vasúti sze­mélykocsi-állomány kiegészí­tését 35 százalékban, az autó­busz-állomány kiegészítését 12 százalékban, a kiskeres­kedelmi árualapok ruházati cikkekkel, cipővel, bútorral, konzervekkel való kiegészí­tését 15 százalékban. ,,A komplex program meg. valósításában elért eredmé­nyeket nagyra értékelve, az ülésszak megállapította, hogy a kitűzött feladatok végre­hajtásánál nem aknázták ki az összes rendelkezésre álló lehetőségeket.” A szófiai ülésszakról kiadott közle­ménynek ezek a sorai a jövő felé fordulnak: a gazdasági munka, feltételei a nyolcva­nas években lényegesen kü­lönbözni fognak a tiz évvel korábbi feltétélektől. A komplex program végrehaj­tásának időszakában az or­szágok többségében lényege, sen csökkentek az extenzív, a mennyiségi fejlődés lehe­tőségei. Széles körű beveze­tésre várnak egyes nagy tu­dományos eredmények. Meg növekedtek a nyersanyag fel sősorban a tüzelőanyagok . és energiahordozók) kitermelési és szállítási költségei. Egyes államokban munkaerőhiány észlelhető: aktív életkorba kerültek „a háborús idők gyermekeinek gyermekei”. Márpedig ők az előző kor­osztályoknál lényegesen ke­vesebben vannak. , A NYOLCVANAS ÉVEK MEGNÖVEKEDETT KÖ­VETELMÉNYEKET tá­masztanak a gazdasági együttműködés hatékonysá­gával szemben. Vegyük mondjuk a tüzelőanyag és energetikai szférát. Itt a nyersanyagszállítások részben a partnerek ellátását bizto­sító feladatnak, részben pe­dig az exportőrök népgazda, sági problémái hatékony megoldásának tekinthetők (lehetőség kínálkozik arra, hogy az exportőrök az ener. gíahordozókért cserébe olyan szűkében levő termékekhez jussanak, amelyeket kisebb költségekkel állítottak elő. mintha azok termelését ők maguk szervezték volna meg). Az együttműködés ha­tékonyságának nyilvánvaló­an minden ország számára tájékozódási pontul kellszol­gálnia. amikor megválasztja aktív részvételének irányát a közösség, keretei között meg­valósuló gyártásszakosítás, bán és kooperációban. Ugyanis éppen az intenzív termelési és tudományos­műszaki kooperáció, a minő­ségi tényezők előtérbe kerü­lése válik meghatározóvá a KGST-tagállamok gazdasági fejlődésében a nyolcvanas években. A. Drablin (APN—KS) KUBA NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Magyar ésáilamv&xet üáwöziá t DE. FIDEL CASTRO RITZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága eiső titkárának', a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, ^ 1 a Minisztertanács elnökének. HAVANNA Kedves Fidel Castro Elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a Moneada-lakta- nya elleni támadás 28. évfordulója, a nemzeti felkelés napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszter- tanácsa és a magyar nép nevében forró elvtársi üdvözletün­ket küldjük Önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának, Mi­nisztertanácsának és a kubai népnek. A magyar nép ismeri és tiszteli a kubai nép haladó tör­ténelmi örökségét, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő forradalmárok tetteit. A sok áldozattal járó harc tette lehetővé Kuba felszabadulását, azt. hogy né­pe ráléphetett a szabadság, a nemzeti függetlenség, és a szocializmus építésének útjára. A Kubai Köztársaság népének forradalmi vívmányai, építő munkájának eredményei elválaszthatatlanul összefor- rottak a Kubai Kommunista Párttal, annak marxista-leni­nista politikájával. A Kubai Köztársaság megbecsült tagja a szocialista országok közösségének, s hatékonyan járul hozzá a szocialista országok együttműködésének elmélyítéséhez, küzd a.békéért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért. Internacionalista szolidaritást tanúsít a szabadságért, a nem­zeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő erők­kel. Pártunk, országunk és népünk támogatja Kuba Igaz ügyét, társadalmi vívmányainak és nemzeti függetlenségének megvédését. Pártjainknak, országainknak és népeinknek a proletár nemzetköziség szellemében fejlődő barátságát és együttműködését a jövőben is tovább erősítjük. Nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk önnek, a kubai kommunistáknak és a népnek, hogy érjenek el további si­kereket a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusa határo­zatainak valóra váltásában, hazájuk felvirágoztatásában a szocializmus és a béke ügye javára. Elvtársi üdvözlettel: KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCÉI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. • ★ Az évforduló alkalmából Apró Antal, az Országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jó kívánságait Blas Rocának, a Kubai Köztársaság népi hatalmi nemzetgyűlése elnökének. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT. a KISZ, az Orszá­gos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. (MTI) BEJRÜ'f Kisebb’ incidensektől elte­kintve az izraeli és a palesz­tin erők tartják magukat a pénteken életbe lépett, tűz­szünethez — ez derült ki a szombati jelentésekből. Ez­zel — úgy tűnik — véget ér­tek azok, az Izrael által pro­vokált és két hete elkezdő­dött harcok, amelyeket Jasszer Arafat, a PFSZ ve­zetője „palesztin—izraeli há­borúnak” nevezett. TEHERÁN: Mint várható volt, a pérr teken megtartott elnökvá­lasztás első részeredményei Mohammad AH Radzsai mi­niszterelnök elsöprő győzel­mét, ígérik. Radzsait a nagy hatalmú Iszlám Köztársasá­gi Párt jelölte Baniszadr. a tisztségéből elmozdított elnök helyére. , VARSŐ: r Pénteken ülést tartott a lengyel kormány elnöksége. A Wojciech Jaruzelski kor­mányfő elnökletével megtar. tott ülésen meghatározták a LEMP IX. kongresszusán el­fogadott határozatokból adó. dó kormányprogram kidol­gozásának módját: a prog­ram konkrét formáját a Mi­nisztertanács legközelebbi ülésén vitatják meg. KARTÜM: Egyiptom tengerpartja egy részét felajánlotta Szudán­nak kikötő építésének- cél­jára — jelentette ki pénte­ken a SUNA szudáni hír­ügynökségnek adott nyilat­kozatában Nimeri elnök. Az Alexandriában tartózkodó Nimeri szerint Szádot aján. lata „a két ország integrá­ciójának folyamatát hivatott előmozdítani”. WASHINGTON: Az Egyesült Államok még a tulajdonképpeni hadászati fegyverkorlátozási tárgyalá­sok megkezdése előtt előze­tes, tájékozódó megbeszélé­seket kíván folytatni a Szov­jetunióval — közölte a sze­nátus hadügyi bizottsága elé terjesztett jelentésében Eugene Rostow, az amerikai fegyverzet-ellenőrzési és le­szerelési hivatal igazgatója. GENF: n Genfben pénteken befejezi te munkáját az ENSZ gaz­dasági és szociális tanácsa (ECOSOC) második ülése. Az 54 tagországot tömörítő szervezet tanácskozásának közpoijti témája a harmadik világ ’ gazdasági 'helyzete volt. « PRISTTNAs Ismét látogathatják turis­ták a jugoszláviai Koszovó autonóm tartományt, de csak turistairodák által szervezett utazások keretében — kö­zölte a pristinai idegenfor­galmi iroda, amely szerint az ily módon érkezett turisták szabadon mozoghatnak min­denütt. Egyelőre nem isme­retes, hogy egyéni turisták átutazhatnak-e a tartóméi nyon, amelyet az elmúlt hó­napokban történt zavargás sok miatt zártak el az ide­genforgalom elöl.

Next

/
Thumbnails
Contents