Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

{TANKÖNYVELLÁTÁS 1981/82. ~ e, Minden tanulónak jut Beszélgetés Petro Andrással, a Tankönyvkiadó igazgatójával Régi óhaj: a tankönyvek, ha lehet, még szeptember előtt kerüljenek a pedagó­gusok és a tanulók kezébe, hogy kellőképpen megismer­kedhessenek velük. Mindez összefügg a tankönvvprog- rammaí, amelynek megvaló­sításáról kérdeztük Petró Andrást, a Tankönyvkiadó Vállalat igazgatóját. — Az új tankönyvek be- I szerzésével párhuzamosan t folyik a nyolcéves tankönyv, program megvalósítása, s en­nek keretében idén 100. a következő tanévben pedig , majd kétszáz új tankönyvet ' kell megjelentetnünk. Ez olyan szellemi, anyagi meg­terhelést jelent, hogy lehe­tetlen a határidőket előbbre hozni. S ilyen könyvmennyi, ségnél nem elegendő az, hogy a kézirat időben érkez­zék és kinyomtassák, hiszen ezt követik az igazi gondok, a raktározási és terjesztési problémák. Ám, ha készen is lennénk augusztus elejére, a terjesztést akkor sem lehet­ne megoldani, mivel az is­kolák ilyenkor még nem fo­gadnak, s nincs, aki szét­osztaná a könyveket. Szerin­tem ez egyáltalán nem tra­gédia. én például nagyon megelégednék azzal, ha a gyerekek elővennék, s for­gatnák a tavalyi könyveket, elolvasnák vagy átismételnék az ajánlott, kiegészítő irodai, mát. Az viszont igaz. hogy legalább a pedagógusoknak előbb kellene megkapniuk az új tankönyveket. Remélem, a következő három-négv esz­tendőben kialakulnak ennek a feltételei. *' — Idén a kiadónak ezer. kétszázféle tankönyvről kell gondoskodnia. Többsége elő­re gyártott, már raktáron is van, de azért csaknem ötszá­zat most kell kinyomtatni, és ebből 160 első kiadású tan­könyv. Időben megjelen­nek-e? f — Előrehaladtunk a tan­könyvprogram teljesítésében, 'idén a szakközépiskolában a negyedik, gimnáziumban a harmadik osztály tanköny- - veit adjuk ki, az általános f: iskolában pedig zömmel a hatodik osztályos könyvek lesznek az újak. Nem ment­ségként mondom, de az 1981 82-esés a következő tan­év feszített munkatempót je­lent számunkra. Ez magya­rázza. hogy néhány, ez évre tervezett tankönyvet csak i később tudunk megjelentet- | ni. Például az általános is- ) kólái negyedik osztályos vég­leges matematika-tanköny. ' vet és a hozzá tartozó mun­kalapokat. Helyette egy évig még az ideiglenes tankönyve­ket használják, amikor a pe_ » dagógusok szakirodalmi segít­séget kapnak. Nem tudtuk elkészíteni a gimnáziumi harmadik osztályos iroda­lomtankönyvet. s késik a szakközépiskolai negyedik osztályos irodalomkönyv is. Mivel a tapasztalatok sze­rint a pedagógusokat zavar­ja, ha egy könyv szeptem­ber közepén—végén jelenik meg, emiatt hasznosabbnak tűnik a későbbi bevezetés. Ezért döntöttünk úgy, hogy az említett könyvek kiadását egy évvel elhalasztjuk. A könyvek nagy többsége idő­ben elkészült. Űj könyvből tanulhatnak többek között a szakosított tantervű első osz­tályosok ének-zenét, az ál­talános iskola negyedik osz­tályosok technika- és kör- • nyezetismeretet. a hatodiko­sok irodalmat, magyar nyel­vet, történelmet és társada­lomismeretet, a hetedikesek biológiát és földrajzot, a nyolcadikosok pedig a vég­leges matematikát. A gimná- ^ ziumok harmadik osztályá­ban áj matematika-, törté­nelem-; biológiakönyvekből okosodhatnak a fiatalok, s a sikeres idegen nyelvi tan­könyvsorozatból idén orosz-, angol-, francia-, német-, olasz-, spanyol- és latin­könyveket adtunk ki. A szomszédos országok nyelvét második idegen nyelvként tanító iskolák számára szlo­vák-. szerb—horvát- és ro­mánkönyveket jelentettünk meg. A szakközépiskola vég­zős tanulói új matematika-, történelem-, orosz, és angol, könyvet kaptak. A kisegítő iskolák idén kilencféle új tankönyvből dolgozhatnak, olyan szép és módszertani szempontból korszerű kiad­ványokból, amelyek nem­zetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. A nemzetiségi általános isko­lák huszonhétféle új tan­könyvet kaptak, mégpedig — szlovák, szerb—horvát, hor­vát—szerb, német és román nyelven, a gimnáziumokban tizenhat új könyvből folyhat a tanítás. Jelentős számban jelentek mpg a felnőttokta­tás tankönyvei is. — A tartalomhoz hasonló­an, küllemre is jó minőségű­ek a könyvek? — Az igaz. hogy az utób­bi években szebbek, tartal­masabbak lettek a tanköny­vek, de azt még nem tudtuk elérni,, hogy minden kiad­ványunk kibírja az egész évi strapát. Nem tudtuk továbbá minden biológia-tankönyvün­ket olyan minőségben előál­lítani, hogy jók legyenek bennük az ábrák. Ezért jó papíron, funkciójuknak meg­felelő kiadásban segédleteket jelentettünk meg az általá­nos és a középiskola számá­ra: a Biológiai atlaszt és a Biológiai albumot. A minő­séget tekintve különösen az alsó tagozatos tankönyvek jobbak a régieknél. — Az idei tanévben veze­tik be a fakultációt a gim­názium harmadik osztályá­ban. Felkészült-e erre a ki­adó? — A kiadványok több ki­adónál készülnek, én csak a magunk nevében beszélhe­tek. A mi kiadványaink au­gusztus végén, szeptember első napjaiban a tanulók ke­zébe kerülnek. Persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezekhez a tár- gyakhoz vannak megfelelő, alkalmas kiadványok, a pe­dagógusok azokat is felhasz­nálhatják. — Néhány jó tanács a tan­könyvekhez ... — A tankönyvek körüli viták tanulságaira odafigye­lünk. s ezeket hasznosítjuk a munkánkban. Ugyanakkor a tankönyvi vita sose adhat felmentést a tanulónak, hogy most ebből vagy abból a tankönyvből nem kell tanul, ni. A viták ugyanis a mi alapproblémáinkról folynak: hogyan tudjuk egyeztetni a legkülönfélébb igényeket, ad­hatjuk-e ugyanazt a köny­vet a legtehetségesebb gye. rekek kezébe., és azokéba, akik kevésbé tehetségesek. Érért is érzem úgy. hogy a tankönyvek megítélésében sok a szélsőség, túlságosan az érzelmek dominálnak. Több tárgyilagosságra, s persze ta­pasztalatra van szükség ah­hoz, hogy igazán reálisan le­hessen értékelni ezeket a könyveket. Hadd adjak még egy tanácsot, ezúttal a szü­lőknek: mindenki a saját körzetében vásárolja meg a gyermeke könyvét, mert el­lenkező esetben ugyanis nem kerülhetjük el az ellátási za­varokat. Minden könyvből annyit készítünk, hogy min­den tanulónak jut, Rácz-Székely Győző . Hogyan döntünk közös ügyeinkben? , Népi ellenőrök a munkahelyi demokráciáról Általánosságban elvont fo­galom: demokrácia. Ha szó­lunk róla, mindig valamilyen konkrét megjelenési forrná, ját értjük alatta, mindig azt a példát, ami okot vagy ürügyet szolgáltat felemlíté­séhez. Munkahely; demokrá­cia? Vagyis döntés az üzem, a vállalat jövőjéről, az pü dolgozók életkörülményei, nek alakulásáról, mindenna­pos problémákról és hosszú távra szóló átfogó nagy kér­désekről. A Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság igen nagy vállalkozásba fogott, amikor felmérte a munkahelyi de­mokrácia színvonalát, össze­gezte a tapasztalatokat, s ezek alapján készített min­denütt érvényes javaslatokat. Hogy a feltárt adatok, té­nyek tanulságai valóban min­denütt megszívlelendők le­gyenek, sok munkahelyen kellett megfordulniuk az aktíváknak. Részt vettek e munkában természetesen a városi-járási NEB-ek is. s igen nagy segítséget adott a felméréshez a Szakszerveze­tek Heves megyei Tanácsa. összesen 43 vállalatnál, szövetkezetnél és intézmény­ben készült a vizsgálat 151 néni ellenőr bevonásával. Kérdőíveken, csoportos elbe­szélgetéseken kérdezték meg a dolgozók véleményét, s még a jelentések elkészülte előtt 36 gazdálkodó egység­nél ankéton is ismertették tapasztalataikat. Ezeken a megbeszéléseken csaknem ezer dolgozó vett részt, s az itt elhangzott javaslatok is gazdagították a felmérés adattárát E sokoldalú vizs­gálódás hosszú időre szóló tanulságos értékelést adott, kiindulása lehet az üzemi demokráciát fejlesztő újabb intézkedéseknek. Fórum van elég A vállalatoknál a demok­rácia fórumrendszerét az el­múlt évben módosították, kö­vetve a szervezeti változá­sokat hozó központi intéz­kedéseket. A nagyobb önál­lóság. a szabad kockázatvál­lalás lehetőségét teremtik meg ezek a változások, s ennek természetesen érződ­niük kell iaz üzemi demok­rácia fórumainak munkájá­ban is. Lehet, hogy egy-egy döntés rossznak bizonyul, éppenséggel azért, mert köz­ben megváltoznak a végre­hajtás feltételei. Mennyivel könnyebb azonban kijavíta­ni a hibát, ha az egész kö­zösség érzi felelősségét, s nem pedig kívülállóként szemlélik az ügyeket, s azt mondják: ostoba volt az igazgató. A vezető személyes fele­lősségét nem háríthatja át, de ez nem lehet érv arra, hogy akadékoskodásnak te­kintse a demokrácia fóru­mainak munkáját. Ahogyan a népi ellenőrök 'tapaszta­lataiból is kitűnik, ezt még nem mindenütt szokták meg sem a vezetők, sem a „fó­rumok” szereplői. Űgv tűnik egyébként, hogy ezekből a fórumokból van már éppen elég. Vállalatok­nál a bizalmiak testületé, a szakszervezeti tanács, a szo­cialista brigádvezetők ta­nácskozása, a termelési ta­nácskozások, a brigádok ér­tekezletei, s mindezekhez az úgynevezett- rétegtanácsko­zások, az újítók, a műsza­kiak konferenciái, az ifjúsá­gi parlamentek. Munkájuk hasznosságát korábban gyak­ran kétségessé tette, hogy sokszor tárgyalták ugyanazt, ugyanúgy. Mint a NEB-vizs. gálát megállapítja, a jobb munkamegosztás növelte e fórumok erejét, s érvényt tudnak szerezni törvényben biztosított hatáskörüknek. Leszámítva persze a néhány munkahelyen tapasztalható túlszervezést, hiszen példá­ul a munkásgyűlések is ugyanazt a szerepet kapják, mint az előbb említett ta­nácskozások. Igen gyakran nehezíti e megbeszélések munkáját egy — talán figyelemre méltó — „apróság” is. Az üléseket munkaidő végén tartják, ilyenkor a bejáró dolgozók sietnének haza. Nem szólnak inkább semmit, nehogy az­zal is az idő teljen. Termé­szetesen gondoskodnak róla, hogy az autóbuszok megvár­ják a tanácskozókat, de ha­marabb hazaérni úgy látszik mégis fontosabb. Több vál­lalattól hoz erre példát a NEB jelentése, többségükben olyanoktól, ahol sokan jár­nak be nagyobb távolságról. A javaslatok sorsa A szövetkezeteknél szintén rég kialakultak a demokra­tikus jogok gyakorlásának fórumai. A tulajdonformá­ból adódóan mások ezek, mint az állami vállalatoknál: közgyűlések, részközgyűlé. sek. küldöttértekezletek, munkahelyi tanácskozások. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben, .ahol ter­jed a brigádmozgalom, ki­egészülnek ezek a szocialista brigádértekezletekkel js. A megkérdezettek több mint fele úgy vélekedett, ér­zi, hogy részese a munkahe­lyi döntéseknek. Viszont igen sokan mondták azt is: nem tapasztalják, hogy ja­vaslataiknak valami foga­natja lenne. A . vezetők sze­rint a „nem teljesíthető ké­rések” miatt alakulhattak ki ezek a vélemények..: A legtöbb javaslat egyéb­ként vállalatoknál, szövetke­zeteknél egyaránt a bére­zéssel, anyagi ösztönzéssel kapcsolatos. Sürgetik példá­ul a nagyobb differenciálást, a végzett munka alapján va­ló megkülönböztetést. Ami viszont a munkakörülménye­ket illeti, jóval többen te­szik szóvá az anyagellátás hiányosságait, a szervezet­lenséget, a felesleges időtöl­tést, mint a munkaruha, vagy a fürdő-öltöző ügyeit. Ügy hisszük, ezekre különö­sen érdemes odafigyelni. Több változatot Sajnos, ma még elvétve készül több változat a mun­kahelyeken a termelés, m anyag; érdekeltség, a szociá­lis alapok képzése, az elosz­tás terveiből. Pedig így a dolgozók képviselői vitában dönthetnének arról, meyik a jobb. így nem lenne mód­juk, hogy bólinthassanak eg.y előterjesztésre, kénytelenek lennének jobban felkészülni az előterjesztők és a Via résztvevői is. A népi ellen­őrök sok dolgozó válaszai közt jegyezték le ezt az igényt. Miként azt is. hogy elvárják a közérthető és alapos tájé­koztatást. Mert így tudnak igazán közvetíteni a közös­ségek képviselői. így mozgó­síthatnak a feladatok végre­hajtására. Nehéz eligazodni a mostanában gyakran vál­tozó gazdálkodási feltételek között. Vajon mindig jól is- merfk-e a gépeknél dolgozó munkások a piac minőségi igényeit, tudják-e a meósok, mibe kerülhet egy-egy elné­zőbb átvétel? Nem lehet minden döntést időrabló vi­tával előkészíteni. Ám a dől- ■ gozók csak akkor érzik iga-? zán felelősségüket, ha a kö­zös gondok mindannyiuk előtt ismertek, összegzéskép­pen szól erről a népi ellen­őri jelentés is. Vizsgálván a Minisztertai nács és a SZOT az üzemi demokrácia továbbfejleszté­sére hozott határozatának végrehajtását, a NEB-aktí­vák azt tapasztalták, hogy az, utóbbi esztendőkben va­lóban nőtt e fórumok szere­pe. Sokat várnak tőlük a dolgozók is, mutatják ezt a javaslatok. Az összegző je­lentésről, a tanulságokról nemcsak azok értesülnek, akiknél a felmérés készült. Háromszáz gazdálkodó egy­ség vezetője kapja meg a napokban a tapasztalatokat, javaslatokat összefoglaló le­velet. Nagy szükség van ezekre az ötletekre a demokratikus, tartalmas munka érdekében — „.. .a dolgozó nép okos gyülekezetében.. Hekeli Sándor MEGVALÓSULÓBAN A TERVEK Mit tettek a rokkantakért? VONATOK ŰJ-ZÉLANDBA. A Ganz-Mávag Vasúti Jármű­gyárában az idén negyvennégy kétrészes villamosvonatot készítenek ú.j-zéhmdi exportra. Az első tizennégy vonat augusztus végén hagyja el a gyárat. A képen: az új-zélandi exportra készülő villanyvonatok első darabjai. (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele, — KS) ! Nem szennyeznek tovább Két üzem költözik Mint arról korábban már beszámoltunk, a megyei ta­nács munkaügyi osztályának összehangoló munkájával, az ágazatok irányítói terveket készítettek a rokkantak tá­mogatására. Együtt a Vakok és Csökkentlátók Szövetsé­gével, illetve a mozgássérül­tek megyei egyesületével, a szervezetek tagjainak igé­nyei alapján születtek a döntések. A kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek az intézkedé­sek nyomán előre megkül­dik az érdekképviseleteknek az engedményes akciók áru:, listáját, s a vásárlásnál el­sőbbséget adnak. A nyári vásáron például egy alka­lommal az egri Centrum Áruház és az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat két üzlete egy órával a nyitás előtt csak a két szövetség tagjait szolgálja ki. A hat­vani. ÁFÉSZ vállalta, hogy díj­talanul házhoz szállítja, és üzembe helyezi az iparcikk­áruházában vásárolt készü­lékeket. A Heves megyei Idegen- forgalmi Hivatal több ked­vezményes belföldi és kül­földi utat ajánlott a rok­kantak - szervezeteinek, és gondoskodik ingyenes ide­genvezetésről is. Több felajánlás történt a gyógyászati segédeszközök soron kívüli és díjtalan ja­vítására is. A Heves megyei Finommechanikai Vállalat FÜLL szervizében Trabant Hycomatok javítását végez­ték el társadalmi munkában. Megállapodást kötött az Universal szerviz is, moto­ros és kézi meghajtású to­lókocsik javítására. Társadalmi munkára tet­tek vállalásokat a szövetke­zetek szocialista brigádjai, s a megyében dolgozó kisipa­rosok is.. A sportegyesületek ugyan­csak több jó ötlettel jelent­keztek. Ingyenes úszásokta­tást szerveztek például a rokkant gyermekek részére, s Egerben rendezik a moz­gássérültek országos úszó­versenyét is. A Heves me­gyei Vízmű Vállalat strand­jait a mozgássérültek he­tenként egy napon, a vakok és csökkentlátók pedig min­dennap ingyen látogathat­ják. Mozgássérült és szívbeteg gyermekek üdülték a parádi SZOT gyermeküdülőben.. A meg.yej Vöröskereszt szerve­zettel együttműködve végez­tek itt társadalmi munkát a megyei kórház dolgozói is. Az egészségügyi ágazatban megszervezték, hogy a kör­zeti orvosok és a védőnők folyamatosan küldjék gene­tikai tanácsadásra azokat á szülőket, akiknél fennáll a genetikai károsodás veszé­lye. Igen fontos feladat, és összefogást kíván a csök­kent munkaképességűek, mozgássérültek munkalehe­tőségeinek megteremtése. Fe­lülvizsgálják ezeket a mun­kakörét, és igyekeznek megteremteni a munkaadók érdekeltségét Is, Az országos környezet- és természetvédelmi hivatal támogatásával más területre telepítik az üdülési feltéte­leket rontó, a környezetet károsító üzemeket a Bala- ton-part keszthelyi térségé­ből. A Nád gazdasági Vállalat Balatonszentgyörgy határá­ban már megkezdte új te­lephelyének kialakítását. így rövidesen megszűnik a keszthelyi partszakaszon mű­ködő dongaüzem. Más hely­re telepítik a vizet és a le­vegőt szennyező fenékpuszta! lengyárat is. , Mmísm€ü 1981. július 26., vasárnap %

Next

/
Thumbnails
Contents