Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-19 / 168. szám
Hatvan világjá hegedűse Csaknem egy évtized múltán , ismét önplló hangversenyt adott szülővárosában, Hatvanban Kocsis Albert, hazánk hegedűvel és Liszt- díjjal utazó nagykövete. A galériában rendezett művészeti esemény, túl Corelli, Schubert, Bartók, Kodály műveinek igényes tolmácsolásán, emberi gesztusaiban, megnyilatkozásaiban is maradandót nyújtott a lelkesen újrázást követelő hallgatóságnak. Arra a rövid, de annál .izgalmasabb nyíltszini beszélgetésre gondoltunk a „La Fólia” és a „Szonatina” között, amely megvilágította Kocsis Albert életpályáját. művészi törekvéseinek utolsó évtizedét. Vagyis jószerivel azt a tíz-tiz.enkét esztendőt, amely örök ingajárat kontinensek partjai között, s nem csupán neki szerzett sikereket, hanem a magyar zenekultúra hírnevét is gazdagította. Igen! Mert a kitűnő hegedűs és pedagógus, akinek magyar útlevél lapul a zsebében, s voltaképpen kölni lakos: a kassali szeminárium vagya nyugatnémet állami kamarazenekar elén éppen úgy Kocsis Albert, éppen úgy népünk küldötte, mint a moszkvai Csajkovszkij Intézetben, ahol a legutóbbi időkig havónta hat napot tanított. Hegyeshalmon túl — Persze egy-egy ilyen kurzus még mindig felüdülést jelent életemben, ha saját művészi teljesítményeim tempójával hasonlítom össze. Mert. a szakmabeli tudja igazán, mit jelent egy zenekar élén évente hatvan- hetven alkalommal koncertezni, legalább ugyanennyi önálló előadóestet tartani, s ^miközben ide-oda röpköd az ember, együttesekkel és - „.hangszeres kísérőkkel gya- ökorolni, készülni a föllépésekre. Arról nem is beszélve. hogy szeretem figyelemmel kisérni a legkülönbözőbb zenei eseményeket, zenepedagógiai vállalkozásokat, továbbá belső szükség számomra a korral lépést tartó muzsika meg,.', mérésé. Mást ne mondjak, életvitelemre igen jellemző például a mostani koncert. Szombat este még a bonni kancelláriában hangversenyeztem. Éjjel röpcsi Kölnbe, hajnalban Frankfurtba, majd Budapestié, hogy vasárnap este közreműködhessen) a jubiláló hatvani vasutaszene- kar estjén, az alapító Ángyán Jenő bácsi köszöntésén. És ma a galériában, kedden pedig már Centben lépjek dobogóra. A zenei kifejezés örömét mi keseríti meg e közben? Figyelvén a világra, sok új, izgalmas művet ismerek meg, de csak módjával tűzhetem műsoromra. Mert Hegyeshalmon túl árucikk a művész. Azt játszik, amire a koncertirodák, impresszáriók leszerződtetik. Jaguár és muzsika Kocsis Albert összehason- totfa a nyugati féltekén, illetve a Szovjetunióban szerzett pedagógusi tapasztalatait is, különös figyelemmel a művészképzésre. — Kinézem sokszor, amint például a kassali zeneakadémia elé megérkezik Jaguárjával a süvölvény titán, miközben professzora valamivel odébb egv ütött-kopott Volswagenből kecmereg ki. Várható a/, elkapatott, sok-, szór divatból muzsikuspályát választó fiataltól, hogy feloldódjék a önében? Hogy többre, tökéletesebbre törekszik? Aligha. Ezért any- nyi a félbehagyott stúdium, vagy a híg, a felszíni úsz- kálás. A szocialista országokban. például a Szovjetunióban mind ennek az ellenkezőjét látja, érzékeli az ember. Ott a fiatal növendékek nehezebben jutnak be valamely felsőfokú intézetbe. rosszabb körülmények között élnek, tanulnak, de (Fotó: Szabó Sándor) ugyanakkor hallatlanul mély bennük a zene iránti vonzalom, bámulatra méltó a szorgalmuk, kitartásuk. És mivel érzékeny a válogatás, évről évre kiválóan felkészült, a muzsika tartalmával azonosulni képes ifjak rajzanak ki az akadémiákról. Persze a cári Oroszország sem nélkülözte a zene kultuszát, de az udvarok inkább befogadói voltak a világ legjobb hangszereseinek, szerzőinek, s magának a zenének. Most? Tessék évtizedekre visszamenően átnézni a nemzetközi versenyek mezőnyét. A szovjet énekesek, dirigensek, zongoristák, hegedűsök mind az élen találhatók. F.z nem véletlen. Sokkal inkább a hajlam, a szándék és a pedagógia együttesének sikere. ..! Azonos görbék Hatvan világjáró hegedűművésze ötvenesztendős, s a szakma szerint pályája csúcsán áll. Kitűnően értelmezi a klasszikusokat, nem különben a kortárs muzsikát. Játéka letisztult, mentes minden modorosságtól. És miközben a sikeres előadók hajszás élétútján jár, ennek az útnak gyakoriak az azonos, a szülővárosba visszatérő görbéi. — Amikor tegnap este a Daliban fölcsendült a vas- utaszenekar hangszerein a Himnusz, kicsordult a könny a s/.empmból. Es isién tudja hányadszor megbizonyosodtam,. bárhol, bármilyen siker kísérjen, bármekkora anyagi, erkölcsi elismerés érjen,' nekem itt a hazám, itt vagyok igazán otthon. Még csak nem is Budapesten, hanem Hatvanban, amelyen az Egri Szimfonikusok jóvoltából évente többször átutazom. Ilyenkor mindig kimegyek apám sírjához, s módját ejtem, hogy itt élő, volt „bajzás” diáktársaimmal szót váltsak, vag.t élcelődjem Ángyán Jenő veterán hangszereseivel, akik között hajdan, kisdiákként magam is húztam a vonót. Ez.ek a találkozások mély nyomot hagynak bennem’ gondolataimba fészkelik magukat, bármerre járok. És erősítik a bizonyosságot, hogy ide bajomba, bánatomban úgy térhetek vissza, mint gyermek a szülői házhoz. Valóban, lassan elég lesz . a vándorlásból, bármilyen ünneplés kísér. Pár esztendő, aztán meghúzom magam. De csak azért, hogy egyre inkább magamnak, illetve annak a muzsikának éljek, amely szívemhez és vérmérsékletemhez legközelebb áTl. Ai igazi csúcsot éri ott vélem, s azok között, akikkel ebbéli gyönyörűségemet megoszthatom. ., ^ Moldvay Győző Húzónk, Kelet-Európo (13.) ült, jelen es jovo Ä kelet-közép-európai térség 1949—72. közötti történelme alakulását ismertető cikksorozat befejezéseként érdemes nagyobb történelmi távlatból értékelnj kontinensünk e számos sajátossággal rendelkező történelmi tájának múltját, jelenét és jövőjét. s —■ a teljesség igénye nélkül — megpróbálni néhány egyetemes értékű tanulság levonását. A Balti-tengertől a görög szigetekig terjedő földeken élő számos nép a középkor hosszú századaiban szűnni nem akaró küzdelmet vívott államiságának megőrzéséért, vagy megteremtéséért, szenvedett külföldi hódítók elnyomásától. s nemegyszer maga volt a hódító. A pol- gáriasodást, a felvilágoso. dást, a nagy francia forradalom új Európát teremtő éveit e népek nagy birodalmak csekély vagy semmilyen függetlenséggel nem rendelkező — bár erre egyre inkább áhítozó — részeként éltek át. • A térség népeinek egymás közti viszonyában a történelmi tudatra hosszú ideig ható — pozitív és negatív — események követték egymást. Felemelő példa lehetett volna a magyar 1848—49; nem kevés lengyel, cseh és más külföldi forradalmár küzdött • magyar és a „világszabadyj f ; i 1981. július 19.. vasárnail Ságért”. Ugyanakkor a nemzetté válás történelmi folyamatában meglevő fáziskülönbségek eredményeként a magyar forradalom — s nem. csak az akkor élő generációk tudatában hagyva nehezen gyógyulni akaró sebeket — saját országának nem magyar népeivel is szembekerült. , Az első világháború — a napóleoni háborúk óta az első összeurópai trauma — négy gyötrelmes éve után Keiet-Közép-Európa gyökeresen megváltozott. A térség népeinek életét végetérhetet- lennek tűnő évszázadokon át meghatározó három, önmagát túlélt birodalom — a Habsburg, a cári és a török — egvcsapásra puszta történelmi emlékké vált. Azonban. a história kanyargós útjait bizonyítandó, a győztes ántanthatalmaknak és a kelet-közép-európaj társadalmi progresszió erői gyengeségének következtében a három soknemzetiségű birodalom Helyett sok önálló, de etnikai összetételében változatlanul heterogén nemzeti állam jött létre. A két' világháború között eltelt röpke két évtized valamennyi ország számára nehéz periódusnak bizonyult. A (öbbszörösére növekedett, \agy összezsugorodott ország az újonnan megszerzett, vagy visszaszerzett önálló állami lét egyaránt súlyos problémákat teremtett. A térség országai közötti viszony a határproblémák, a nemzetiségek kölcsönös elnyomása, a leginkább a szomszédokat sújtó „gazdasági nacionalizmus” miatt úgyszólván állandóan feszült volt. Ez a gyenge struktúra, amelyet az 19*29—33_as nagy gazdasági világválság alapjaiban rengetett meg, képtelennek bizonyult — s az adott társadalmi rendszer korláta; miatt ez talán nem is lehetett másként — arra, hogy gátat vessen a szény- nyes hitleri áradatnak. A kelet-közép-európai népek — ki protektorátusként, ki „csatlósként” — menthetetlenül a német „nagy élettér” határain belül találták magukat. Ismét külső erő, a Szovjetunió Vörös Hadserege teremtett új történelmi helyzetet, hatalmas áldozatok árán szabadítva fel a térség népeit a fasiszta elnyomás alól. E hatalmas történelmi feladathoz igen bonyolult nemzetközi feltételek — a hidegháború — között kellett hozzákezdeni, s a folytát.ás sem volt könnyű. Mindezek ellenére három évtized alatt olyan eredményekei, sikerült elérni, amelyék alapvető változást eredményeztek a szóban forgip országok gazdasá- , gí és társadalmi szerkezetében. Lényegében mindertütt — talán Albánia kivételével — a fejlett szocializmus építésén munkálkodnak. Egyes országokban voltak — s lehetnek — kisebb-na- . gyobb politikai-gazdasági válságok. Ezek azonban semmiképpen sem a szocialista rendszer lényegéből fakadnak, hanem minden egyes esetben nagyon is, konkrétan körülhatárolható . téves gazdaságpolitika, hibás társadé. lompolitikai döntések, felelőtlen vezetői magatartás kö-' vetkezményei. A kommunista pártok helyes, elvszerű politikájának döntő szerepe van az objektív talajon kialakuló társadalmi érdekellentétek, konfliktusok időben történő megoldásában. A szocializmus útjára lépett országok közötti kapcsolatok új elvi alapja a proletár internacionalizmus. Ez természetesen csak lehetőség, kihasználása szubjektív tényezőkön, azaz embereken múlik. Kelet-Köí.ep-Buró- pában változatlanul nagy jelentősége van a lenini nemzetiségi politika következetes alkalmazásának, s e téren még korántsem beszélhetünk lezárult fejlődésről. Számba véve a kelet-közép-európai szocialista országok politikai, gazdasági, kulturális együttműködésének számos eredményét, azt a megkerülhetetlen körülményt, hogy ez az* együttműködés a koiAniunizmust építő Szovjetunióval a vi- 1 á gs zoc i ni i z.m us lep tekintélyesebb és legerősebb tényezőjével szoros szövetségben folyik, a jövő útját egyértelműen a további integrációban lehet megjelölni. Mindez természetesen nem jelenti a különbségek, a nemzeti sajátosságok bármiféle mesterséges megszüntetését. A történelem útja egyértelműén bebizonyította; csakis és kizárólag a más népek tisztelete, megértése, elvhű támogatása jelentheti saját magunl^ megbecsülését é.s meg becs ü 1 tetésé t, nemzet tin k valódi helyének megtalálását, VÉGE Molnár Tamás | 1T®i©if íseíö Hadüzenet a sablonoknak A/, idősebbek még emlékeznek arra, hogy sok esztendőn át a mai magyar drámák hiánya mia'tt keseregtünk. Aztán megszülettek az annyira várt alkotások, más. szóval; örvendetes mennyiségi fellendülés bontakozott ki. Ez akkor is igaz. ha csak néhány szerző lépett, a porondra, s ők ontották egyre- masra a műveket. Azokat, amelyek úgy hasonlítottak egymásra, mint áz egyik tojás a másikra. Ez sajnos nemcsak a tematikára vonat, kozott, hanem az.értékszintre is. Mindannyian szerettek volna eljutni a Parnasszusra, de . Pegazusuk kissé rozzant paci volt, így hát meg sem ■közelítették azokat a nevezetes ormokat. Ne szépítsük a valóságot: ez a helyzet ma is. Az. persze megnyugtató, hogy olykor — kár. hogy igen ritkán — tel-íelcsilian a reménysugár, azaz olyan író is színre lép, aki eredeti látásmóddal közelíti meg a világ dolgait. Ilyen — hirtelenjében másikat említeni sem tudnék — Galambos Lajos, akinek tévéjátékát néz.hettük a képernyőn az" elmúlt hét csütörtök estéjén. A Fegyverletétel több szempontból is úttörő jellegű munka. A szerző elég bátor ahhoz, hogy a szabadságharc eseményeit illúziók és kötelező aranyköd nélkül vizsgálja. Alapvető erénye az összetett ábrázolás, a kísértő sablonok határozott elvetése. Görgeyt, Perczel Mórt nem övezi kötelező glóriával. hanem épp olyan esen- dőeknek múlatja be őket, mint a kor más neves és ismeretlen figuráját. Nagy eszmékért lángolnak, kételkedve hiszenek. egymás ellen acsarkodnak, karakterük a hatalom bűvöletétől, máni- kus imádatától torzul. Az- igazi hős Galambos számára a kisember, áz a Kenéz nevű végzős tiszti iskolás, aki az ifjúság naivitásától vezérelve hisz az eszmék tisztaságában, s horvát létére a nemzetiségi ellentétek felszámolására törekszik. Amolyan XIX. századi Don Quijote, aki csak fokozatosan. végső soron élete utolsó pillanatában jön ra. hogy szélmalomharcot vívott, mert belegabolyodott az érdekellentétek fojtogató hínárjába. Minden elismerés ezért az újszerű, ezért a friss szemléletért, mert eredeti tehetséget jelez, olyat, amilyennel hosszú éveken át aligha találkozunk. Az emlékezetes siker másik lényeges összetevője, hogy az alkotó teljes fegyverzetben áll a porondra, mindent tud a jellemábrázolás és a drámai hatáskeltés fortélyairól. Csoda-e, ha a néző folytatást vár akkor'is, ha sejti, hogy ebben sokáig nem lesz része, s legfeljebb csak annak drukkolhat, hogy a már. említett Pegazus-gebék az eddiginél jobban bírjak szuf- lával... , (pécsi) Derűs halotti beszéd Gyűlnék halottaink. Elment Királyhegyi is . .. Sok az emlékműsor a tévében. Pénteken -az övére is sor került ... Nem tudom, hogyan fogadta volna a saját halálára készült megemlékezést, -mert ezt már nem nézhette végig, még ő sem. Királyhegyi — nem kincstári — optimizmusánál csak egy volt erősebb. Nem tudom, hogyan, milyen körülmények között halt meg, de talán még egy baráti fecsegésre is meghívta a Kaszást. Csodálom ezt az embert. Mert annyiszor -találkozott é.s szembenézett, az Elfogadhatatlannal és csak egyetlenegyszer, veszített — és ebbe halt bele. Királyhegyi mondta: Ha senki sem kisér ki az utolsó Utarara. azért sem haragszom, legfeljebb viszonzom neki.. Élt Amerikában, Európa városaiban, Magyarországon és ahol elképzelte, de sehol sem tudott létezni társaság, emberek) barátok, ellenségek’ nélkül. Mire volt jó,; és miért voltrjs érdemes emlékezni rá? Ta-ij Ián mert úgy érzem, ő voltV az az eddig ismert és eltávo_ * zott ismeretlen, aki kikérte * volna magának, hogy őt tisz-^ teljék. Nem számított rá, hi-S szén ő, sem élt ezzel soha.. .(§ Ezért is1 tartom hozzá mél-® tónak' a televízió műsorát.' Verebes István személyes élménye) között lapozgatot*. idézte fel Királyhegyi kicsiny alakját. Emlékezett arra az emberre, aki a legnagyobbakat is képes volt kritizálni és nagyító alá venni, mert bennük is csak egyet nézett: az Embert, az esendőt. Verebes búcsúzott attól, akit szeretett, de nem a szimpla tisztelet hangján. Talán, mert tudta — ez Királyhegyire nem vonatkozik —. mindennapjainkban annyi mindenkit kell tisztelnünk, akit n,em szeretünk ... (szilágyi) 1945-48. Kik vettek A KISZ KB építőtáborok bizottsága és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum elhatározta az önkéntes ifjúsági brigádmozgalom történetének feltárását, dokumentumainak feldolgozását és publikálását. Ezért kérik mindazokat, akik 1945—48. között részt vettek az akkori ifjúsági szervezetek által, toborzott valamelyik önkéntes ifjúsági munkabrigádban itthon vagy külföldön, hogy lakcímük közlésével jelentkezzenek az alábbi címen: Győrffy Sándor, Magyar Munkósmozgalmi Múzeum, Budapest, Budavári Palota 1014. Szerelmes novellák Három, különböző témájú könyv jelent meg a napokban a Kossuth Könyvkiadónál. A Szerelmes novellák cínní kötet :i() novellája a felszabadulás utáni magyar irodalomból válogatott alkotások. mely az utóbbi 35 év férfi—nő kapcsolatát, az' egyenjogú és egyenrangú társsá válás küzdelmét, a megszerzett jogokkal való élni tudás problémáját, a boldogság lehetőségeit idézik. Több íiónemzedék „találkozik” a kötetben, többek között Déry Tibor, Örkény István, Sarkadi Imre, Karinthy Ferenc, Illés Endre, Gál. góczi Erzsébet. Szakonyr Ka. roly, Bertha Bulcsú. Az ötvenes években már egyszer megjelent, s akkor pillanatok alatt elfogyott az üzletekből a Diplomata című regény, James Aldridge írása. Nászágy é.s koporsó címmel adtak közre Kovács István útirajzát. Az amerikai életforma egyik szimbolikusnak tekinthető terméke t»; alakítója az autó. Nemegyszer ná.szágy és szolgált már koporsóként is, innen «* ntj címe.
