Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-18 / 167. szám
Szerelmeim Színes olasz film ,> r Nem kell bizonygatni, az újságírók meglehetősen elfogult emberek. Az is elképzelhető, hogy a túlzott hi- vitásérzettel feleségük — ha csak nem menekültek meg ettől a „tehertételtől” — egyáltalán nem ért egyet, s ki kissé magányosnak, elhagyatottnak érzi magát. A megoldás — magyar képlet szerint — egy snajdig házibarát. Eddig azt hittük: Olaszországban sincs másféle kiút. A Szerelmeim cí- | mű film forgatókönyvírója ' Jaja Fíastri — aki saját da- r rabját vizsgáztatta a kamerák előtt — azonban másként vélekedik. Ö gyógyírnak a biandridt, azaz a két- férjüséget ajánlja. Méghozzá úgy, hogy a meggyőzésről sem mond le. Ezt a célt szolgálja sztorijával. Főhőse, Amalisa, egy jó nevű zsurnaliszta házastársa — mivel élete párjával nem elégedett sem nappal, sem éjszaka —, még egy férjet választ Antonio Rianchi professzor személyében. Egy ideig nem derül fény a turpisságra, végül azonban lehull a lepel, s a vétkes nőt vádak sora éri. Persze — s ez már előírás az ilyen jellegű alkotásoknál — a kierőszakolt, enyhén giccses jellegű hep- piend most sem marad el. Eddig minden rendben is lenne, a baj csak a tálalással van. Vígjátékot vártunk, de ennek bevált kellékeivel is alig találkoztunk. A cselekmény medvetempóval cammog, a kamera lusta — ezért Franco di Giacomo hibáztatható. A ritmus andalító, szendergésre serkentő. Különösképp unalmas az indíttatás. Sehol egy vérbeli ötlet, nyomuk sincs a rekeszizmokat Ostromló leleményeknek. Habkönnyű, gondolati élményt egyáltalán nem kínáló mű esetében ez tévedés, méghozzá a javából. Mellesleg rtehezén érthető. hogy egy sikerre utazó stáb tagjai nagyvonalúan lemondanak a hatáskeltés megtanulható fogásairól, azok elegyítéséről, a különböző kellékek szűnni nem akaró kacagást kiváltó ötvözéséről. Nem gondolnak arra, hogy a magabiztosság egyenes következménye a nézők érdektelensége, s a velejáró tagadhatatlan kudarc. Nemcsak Egerben, másutt is. S ha már az alapkérdésre is illik válaszolnunk: akkor ajánljuk inkább a hazai medicinát. a házibarátot. Vígjátékíróknak és szerelemben szűkölködő ki kapós asszonyoknak egyaránt... Pécsi István Szabó Gyula hitvallása f Csak dicsérni lehet az eg- j ri Megyei Művelődési Központ egykori kezdeményezését. Azt, hogy presszópódiumot létesített a Dobos, cukrászdában. Tények, sikeres | produkciók sora igazolja, | hogy a hajdani ötlet életké- ! pessé vált, olyannyira, hogy s közönség már várta a folytatást. I Ezt jelentette kedd este | Szabó Gyula kiváló érdemes I művész általános elismerést, stűnni nem akafó tapsot kiváltó bemutatkozása. Ez ak- ; kor is igaz, ha az idegesítően naiv kezdést joggal hibáztat- I juk. A színész kíséretében ugvanis megjelent egy csetlő- bctló. egy ép mondat meg- I fogalmazására is képtelen [ „riporter”, aki suta kérdezz- felelek játék keretében próbálta megismertetni a hallgatósággal neves beszélgető- partnerét. Ez teljesen felesleges volt, mert aligha van olyan színházbarát, aki nem tisztelné ritka tehetségét, ne emlékezne gonddal megformált alakításaira. A bevezető többek között azért is indokolatlan volt, mert a kiváló előadó azt ígérte, hogy az önismeret tükrét tartja maga elé, s így vall — költők műveit segítségül híva —, az élet értelméről, hitvallásáról. a szerelem szárnyakat adó lendületéről, a csorbítatlan hűség emberi nagyságáról. a honszeretet, a szülőföldhöz kötődés felemelő érzéséről, a tovatűnt ifjúság semmi mással nem pótolható varázslatáról, az emlékezés fájdalmas szépségéről. A felsorolás is jelzi, hogy sokat markolt, mégis úrrá lett a hatalmas anyagon. Jó érzékkel és mértékkel állította össze műsorát, egy.egy vezérgondolat hangsúlyozására mindig a legkifejezőbb költeményt használva fel. Szerkesztői gondosságát dicséri, hogy az egyes egységek terjedelmét jól szabta meg. Csak nyert azzal, hogy Pro- kopiusz Imre zeneszerzővel, a Thália Színház művészeti vezetőjével társult, mert közreműködése. játéka még inkább markánsabbá tette azt, ami lényeges, s háttérbe szorította a kevésbé fontosat. Ismét igazolta, hogy érett színész, aki biztos kézzel bánik szakmájának valamennyi eszközével. Nem kedveli — s ez rangos erény —, a hűvös mértéktartást, a se hideg. se meleg visszafogottságot. Szenvedélyes előadó, aki együtt él. izzik, kesereg, lázong, háborog. vitatkozik, hadra kel az igazságért, a szépért, viaskodik, szenved az általa tolmácsolt művekkel, illetve poétákkal. így érte el kitűzött célját: hogy az övével egy ritmusra dobbant a szivünk... P. I. Hazánk, Kslet-Európa (12.) Politikai, katonai ős ideológiai együttműködés A nyugat-európai országoknak amerikai irányítás mellett az 1949-ben létrejött NATO-ba való katonai-politikai integrálódási folyamata 1954-ben zárult le, amikor az NSZK-t felvették a szervezetbe. A kollektív európai biztonsági rendszer és a német kérdés megoldására irányuló erőfeszítések ismét sikertelenek maradtak. Az új európai helyzet követelményeinek megfelelően a Szovjetunió és a többi ke_ let-közép-európai szocialista ország (Jugoszlávia kivételével) 1955 májusában — az osztrák államszerződés megkötésével és a külföldi csapatok Ausztriából való kivonásával egyidejűleg — VarMBümíjűui 1881. július 18., szombat sóban kollektív barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést (Varsói Szerződés) kötöttek. Az Európa területére érvényes szerződés egyesített fegyveres erőt hozott létre, közös katonai Irányítással. A szervezet legfelső szerve a Politikai Tanácskozó Testület. A tagállamok 1960. óta rendszeresen tartanak közös hadgyakorlatokat. Albánia 1962. óta gyakorlatilag nem vettl részt a szervezet munkájában. 1968. szeptemberében pedig — azt követően, hogy öt szocialista ország katonai segítséget nyújtott Csehszlovákiának — formálisan is kilépett. A nemzetközi helyzet alakulásának megfelelően a tagállamok egyre nagyobb figyelmet fordítottak politikai együttműködésük bővítésére is Az évek során a Politikai Tanácskozó Testület vált a jelentős külpolitikai kérdésekben való állás- foglalások egyeztetésének legfontosabb fórumává. A katonai integráció továbbfejlesztése érdekében 1969. márciusában létrehozták a Honvédelmi Miniszterek Bizottságát, a Katonai Tanácsot és az Egyesített F egy veres Erők Főparancsnokságát is. Az önmagát elszigetelt Albániára a hatvanas években csak a kínai kulturális forradalom gyakorolt némi külső hatást (például számos vezető pártkádert vidékre küldtek, csökkentették a háztájit. 1967-ben bezárták az országban fellelhető 2169 mecsetet és templomot, még vórösgárdisták is megjelentek). Némi javulást jelentett, hogy Albánia 1968—71. között helyreállította diplomáciai kapcsolatait Görögországgal. Bulgáriával ésJu gusz’iviávai. A Varsói Szerződés tagállamai közül egyedül RomáNÉPEK TÄNCA SZEGEDEN. Szegeden július 11-től 20-ig tart a nyári ünnepi hetek egyik nagy érdeklődéssel várt — kétévenként sorra kerülő — rendezvénye, a nemzetközi szakszervezeti ncptáncfes ztivál. A fesztiválon öt hazai, valamint egy-egy bulgáriai, csehszlovákiai, hollandiai, jug oszláviai. lengyelországi. NDK -beli, romániai, svájci és szov. jetunióbeli együttes hétszáz tagja vesz részt. A képen: táncosok a Széchenyi téren. (MTI fotó — Tóth Gyula felv. — KS) A Derkovits-teremben Kátai Mihály „őszikéi“ Élet és halál mezsgyéjéről tért vissza. Vallja: az mentette meg, amiből festészete is töltekezik. A természet! Szemben a tudós medicinákkal. Vagy éppen azok eredeti, leszűrt lényege révén. Igen, hetvenöt esztendő nyűgével-göncével a vállán, előbb tapogatózva, majd a bizonyosság tudatával, művészpályája újabb összegzésére vállalkozott idős Kátai Mihály, , a Kunságból Egerbe származott festő, az Alföld és a hevesi tájak hittel fölvállalt megjelenítője, ízes pingálója. Hogy aztán mennyire intenzív az újbóli jelentkezés? Mintha csak a beszűkült, ágyhoz kötötten múló esztendők valamiféle akkumulációs hatást keltettek volna benne. Felszabadultan, régirégi skiccek, színvázlatok hasznosításával, elementárisán tört ki belőle a lélek- kél teremtés ereje, lendülete. Alig két év alatt három kiállításra való, kisebb-na- gyobb lélegzetű munkával lepte meg környezetét. És ennek az anyagnak a javát láthatjuk most. a fővárosban. a Lenin körúti Derkovits-teremben. Miről tudósít még az itt kifüggesztett, s napiok alatt gazdára lelt negyven olajkép? Idős Kátai Mihály „őszikéi” nem csupán a reinkarnációt, a testi-szellemi föipezsdülést tükrözik, hanem azt a természetes, emberi lényében gyökerező hűséget is, amellyel fölnevelő tárgyi-környezeti világához kötődik minden idegszálával, minden kivetített művészi munkájával. Mi több: festőnk következetesen vállalja feladatul, hogy szinte néprajzi hitellel idézze meg, mentse át a jövendőnek az eltűnő, hajdanvolt alföldi parasztélet és szokásmód megannyi rítusát. A Szántás 1980-ban olajban letett, négy ökrös kompozíciója például ma is olyan telítettségű, akár valami pogány szertartás. A Kisparaszt szérűskertje pe- dig akkora fegyelem, oly értelmű önsanyargató családi diktátum, amihez hasonló kottajegyeket Bartók és társai vetítettek papírra országjáró útjaikon. De még ha csupán a természet változásainak, az évszakok tűnékenységének látványos megjelenítésére szánja magát, azon is van valami sajátos, csak tőle származó stigma. A Hortobágy finom sárgáival, csordakút- jának a szürkéiével, a Kunsági határ sötétkékbe hajló, vízparti erdőszegélyével szinte személyével beazonosítható, mint ahogyan — e színhatásokon túl — az őszi határ elhagyott kukoricászár kúpjaiban önnön esendő voltával szembesülünk És Kátai Mihály vállalja példáit, akik közül talán Ferenczy koloritgazdagsága, Rudnay és Endre Béla minden teatralitást mellőző, kis formákba komponált. lírai kifejezésmódja csendül harmóniává legtöbb művén. Ugyanekkor ahhoz is van leleménye és bátorsága, hogy a természetadta világban olykor ironikusan, vagy épp>en bölcs rezignációval szólaljon meg. Így nekem a kecskeméti öregfa nem csupán egy növénymatuzsálem leképezése. A melléje festett, eget kereső, nyúlánk suhán- gok a társas magányon túl a törekvők iránt érzett megértést, netán nosztalgikus vágyódást is tökéletesen, emberi áttétben tárják elénk. Vagy ott a Virágzó fák kis tablója, amelynek fehér, máshol halványlila sugárzása megint csak azonosítható az ecsetjéhez, palettájához visszatalált művész boldogságával, belső kitárulkozásának vidám perceivel. Így, együtt — ám ide sorolva még a Tavasz a Szép- asszonyvölgyben, vagy az Andornaki nyárfák sejtelmes világát, tárgyi pontosságát — summázatként jegyezhetjük le a Derkovits- terem tárlatéról: megkésett- ségében sem időszerűtlen Kátai Mihály fővárosi bemutatkozása. Sokkal inkább annak a bizonyító erejű kifejezése. hogy a magyar vidék szellemi tartalékai ki- meríthetetlenek, s gyakorta olyan rejtőző értékeket mutatnak föl, amire figyelni kell. Moldvay Győző nia tartott fenn változatlanul jó kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal. 1970 —71-ben R. Nixon Bukarestbe. N. Ceausescu pedig Washingtonba látogatott. Románia nem vett részt a többi európai szocialista ország 1968. augusztusi csehszlovákiai közös katonai segély- nyújtási akciójában sem. A hatvanas évek végétől, a sok múltbeli konfliktus és sikertelen föderációs kísérletek emlékével terhelt balkáni országokban megerősödtek az összbalkáni együttműködés jelentős javítását célzó törekvések. Ezt egyes vitás kérdések időnként.) ki- újulása sem akadályozta meg. A kelet-közép-európai szocialista országok együttműködésében egyre nagyobb szerepet kapott az ideológiai munka, tekintettel arra, hogy az enyhülési foly<unat előrehaladtával a két világ- rendszer közötti harc a gazdasági-ideológiai területre tevődött át. Az ideológiai együttműködés és a burzsoá propaganda fellazító tevékenysége elleni együttes küzdelem alapját az azonos társadalmi, politikai célok és a marxizmus—leninizrrus elvei jelentik Ez azonban rém zária ki. hogy bizonyos k.mkiét kérdésesben éllé. ', zot ellentétes aLJá-.poMo,alakuljanak ki. A marxista elmélet fejlődésében is előfordulhatnak eltérések. A különbségek nem akadályozzák a kommunista pártok együttműködését. hacsak ezek nem fajulnak egészen szélsőségessé, mint például az Albán Munkapárt esetében. A múlt tapasztalatai alapján a pártok általában arra törekszenek, hogy az ideológiai véleménykülönbségek ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást az államközi politikai-gazdasági kapcsolatok fejlődésére, és ne vezessenek ezek megszakadásához. A véleménycserét és az álláspontok közelítését szolgálják a rendszeresen megtartott nemzetközi elméleti konferenciák is. Más hasonló értekezletek az antikommu- nista ideológia elleni harc kérdéseivel foglalkoznak. Az összehangoltabb ideológiai együttműködés megvalósítására a Szovjetunió, az NDK. Lengyelország. (Csehszlovákia. Magyarország és Bulgária 1972-től egyezményeket kötöttek. ★ A kelet-közép-európai országok 1949—72. közötti tapasztalatai megmutatták, hogy a szocializmus építése hosszú bonyolult. ellentiRon- dasok'ói sem mentes folyama: Küönösen fontos, hogv a társadalmi-gazdasági építőmunkát irányító kommunista pártok kellő időben vizsgálják meg és oldják meg a kialakuló elléntmon- dásokat, mert ellenkező eset* ben a felhalmozódó feszültségek súlyos konfliktusokhoz vezethetnek. A kelet-közép-európai szocialista országok fejlődésének évtizedei azt is bebizonyították. hogy a szocialista rendszer fiatal, erősödő társadalom, amely a gazdasági, politikai, ideológiai változások, a nemzetközi helyzet alakulásai nyomán állandóan fejlődik. A szocializmus folyamatos sikeres építése érdekében állandóan törekedni gell a politikai intézményrendszer és a gazdaság- irányítás tökéletesítésére, a változó helyzetet adekvát módon tükrözni képes rugalmas szervezeti formák kimunkálására. A kelet-közép-európai szocialista országok 1949—72. közötti fejlődése egyértelműen bebizonyította a szocializmus társadalmi-gazdasági rendszerének életerejét, fe.i- lődőképességét. valamint, a térség népeinek azt a szilárd elhatározását, hogy jövőjüket visszafordíthatatlanul a marxizmus—leninizmus eszméinek megvalósításához kötik. (Folytatjuk) Molnár Tamás
