Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-17 / 166. szám

A lakásépítés lehetőségei és feltételei (4.) Felkészülés az építésre Nem elég az elhatározás — Nagyobb teherhez több támogatás Rögtön,, ha learattun Cmícsszezc-js a kűtőiparfotMS Cikksorozatunk beveze­tőjében már említettük, hogy a lakásépítésnek két fő formáját különböztetjük meg. Az egyik az állami la­kásépítés, amelyet korábban részletesen ismertettünk, a másik a magánlakás-építés. Mielőtt azonban a magán­lakás-építés különböző for­máit és azok változó pénz­ügyi feltételeit részletez­nénk, indokolt, hogy számba vegyük, az anyagi felkészü­lés mértékéit, előfeltételeit és a különböző támogatá­sok, kedvezmények lehető­ségeit. Saját eső A lafeSsépfBtezfeek és -ér­tékesítések hiteltámogatá­sánál, továbbá az egyéb építési hiteligények elbírá­lásánál alapvető rendező elv az, hogy ezek a hitelek a saját megtakarítás kiegé­szítését szolgálják, a külön­böző lakás- és építéspolitikai célokhoz kapcsolódó felté­telrendszer szerint. Röviden fogalmazva tehát, a hitelek igénybevételéhez saját erő szükséges. Ennek mértéke építési módok és építkezési helyek szerint különböző, figyelembe véve a lakosság teherbíróképessé­gét. Cél a saját megtakarí­tások lehetséges mértékű bevonása. Nem támogathatók hitel­lel az olyan építkezések, amelyeknél a saját megta­karítás teljes mértékben nem áll rendelkezésre, illetve, ha az építkezést nem reális épí­tési költség alapján kíván­ják megvalósítani. A párt és kormány külö­nös gondossággal törekszik a lakosság lakáshelyzetének állandó javítására és az in­tézkedései is ezt a célt szol­gálják, A munkások és ala­csony jövedelmű dolgozók, nagycsaládosok lakásigé­nyeinek többségét — a lehe­tőségekhez képest — első­sorban az állami bér- és ta­nácsi értékesítésű lakások­ból elégíti ki. Erről már ko­rábban szó volt. Mindezek mellett figye­lemmel kísérik a lakosság tehetbíróképességének ala­kulását, és ha szükséges, a pénzügyi és hitelfeltételek változtatásával gondoskod­nak arról, hogy a növekvő lakásárak ellenére a lakos­ság terhe csak a teherbíró­képességével arányosan nö­vekedjék. Ezt szolgálják a mostani változtatások is. Ez egyben viszont azt is jelzi, hogy minden lakáshoz jutási for­mánál jelentős anyagi ter­heket kell vállalniuk mind­azoknak, akik lakásproblé­májuk megoldására vállal­koznak. A VI. ötéves tervidőszak­ban tervezett 370—390 ezer lakásból állami eszközökből — takarékos költséggazdál­kodással — 115—120 ezer lakást kell építeni. Tehát 255—270 ezer lakás állami támogatással, magánerőből épül. Ennek pedig előfelté­tele az anyagi felkészülés. A jogos lakásigények ki­elégítésének tehát előfeltéte­le az, hogy mindenki ányagi áldozatot is vállalva, megfe­lelő erőfeszítéseket tegyen jogos igényének kielégítése érdekében. Azaz céltudato­san, tervszerűen takarékos­kodjék az anyagi feltéte­lek megteremtése érdeké­ben. Ifjúsági betét Ezt célozza a szintén ja­nuár 1-től életbe lépett, új szabályozás, amely az ifjú­sági takarékbetét kedvez­ményeit bővítette. A pén züg y m i n i s z téri u mi rendelet szerint az ifjúsági betét kedvezményezettje le­het minden olyan állampol­gár, aki 35. életévét még nem töltötte be. Tehát, meg­szűnt ' az alsó korhatár, a felső pedig 35 évre módo­sult. A havonta fizethető összeg is módosult, s megszűnt az eddigi maximális 800 forin­tos felső határ. A betét ösz- szege tehát a takarékosság időtartama alatt bármilyen, százzal osztható összegre felemelhető. További kedvezmény, hogy az ötéves takarékossági idő­szak eltelte után a megálla­podás — az eddigi öt év he­lyett — határozatlan időre meghosszabbítható és mind­addig, amíg a betét meg nem szűnik, a megtakarítás után évi ötszázalékos kama­tot és egy százalék prémiu­mot térít az OTP. A különkölcsön felhasz­nálási köre is bővült. Az eddigieken kívül most már igénybe vehető toldaléképí­tésre, emeletráépítésre, tető­tér-beépítésre, továbbá nem lakás célját szolgáló helyisé­gek lakássá történő átalakí­tásához is. A különkölcsön felvételére az eddigi két év helyett három éven belül van lehetőség. A különköl­csön maximális összege is emelkedett. Üj lakás építése, vagy ál­lami szervtől történő vásár­lás esetén 70, egyéb esetek­ben 60 ezer forint. Megtakarítások és támogatások A fiatalok anyagi felké­szülésének tehát szervezett formája van, az ifjúsági ta­karékbetét. Viszont joggal vetődik fel a kérdés, hogy mit csináljanak azok, akik elmúltak harmincöt évesek? Nos, a különböző lakásépí­tési formák hiteltámogatá­sának és kedvezményes fel­tételeinek az igénybevételé­hez a saját megtakarítás legkevesebb mértéke — ép­pen az arányos teherviselés érdekében — meghatározott. Ennek biztosítására pedig tervszerű családi gazdálko­dás mellett takarékosság szükséges. Az új szabályozórend vi­szont számos kedvezmény olyán igénybevételére nyújt lehetőséget, amely saját megtakarításként vehető igénybe lakásépítés, vagy vásárlás esetén. Ilyen példá­ul, amit az állami bérlakás­nál említettünk, hogy ha valaki lemond az igényének meg nem felelő bérleti jogá­ról, akkor a lakás haszná­latbavételi díjának három­szorosát kapja. Ugyanígy azok részére, akik bérlakásra jogosultak, de vállalják a telepszerű, többszintes lakásvásárlással járó terheket, és részükre a tanácsok takarékpénztári beruházásban épített lakást juttatnak, akkor azt függet­lenül a foglalkozásuktól, az állami vállalatok munkásai­nak kedvezményeivel vásá­rolhatják meg. Ennek azon­ban előfeltétele a legalább 20 százalékos munkáltatói támogatás. Arányos teherviselés Az állami bérlakások, a tanácsi értékesítésű lakások mellett tehát a magánlakás- építés és az ide számító ÖTP-beruházásban épülő lakások vásárlásához is szük­séges a kiterjedt állami tá­mogatás és hitelnyújtás mel­lett az anyagi felkészülés. Az arányos teherviselés te­hát már az előfeltételeknél érvényesül. Emellett az állami ked­vezményeken és támogatá­sokon túlmenően az éoítési formáktól függően érvénye­sül a tervszerű differenciá­lás a különböző hitelek visszafizetési fettételeinél is. Ezt a törekvést szolgálják a munkáltatói kölcsönök nyújtására irányuló szabá­lyozások is. (Folytatjuk) Rendszeresen hírt adnak i tömegkommunikációs esz­közök — így lapunk, a Népújság is — arról, ho­gyan halad hazánkban (és megyénkben) az aratás. A munka ütemére vem lehet kifogásunk: mezőgazdasági termelőszövetkezeteink nagy többsége jól felké­szült legfontosabb nyári munkánkra, a betakarítás­ra. Legutóbb tegnapi szá­munkban adtunk informá­ciót kombajnosaink kitűnő eredményeiről. s ebben szóltunk arról is, hogy az eddigi és a várható ered­mény sajnos elmarad a tavalyitól és a tervezettől. Az ismert időjárási gon­dok miatt ezúttal kevesebb búzára kell számítanunk. A kiesés bizonyára mind or­szágos. m ind pedig megyei szinten érezhető lesz. Ép­pen ezért van fokozott je­lentősége az örökzöld ara­tási mottónak: „szemvesz­teség nélkül”.. Mármost: erre töreked­nek is gazdaságaink (ha egyik-másik helyen olykor a látszat nem ezt mutatja is), ez azonban még min­dig nem elég. A szakem­berek súllyal hívják fel a figyelmet arra, hogy ha búzatermésből nem is le­het többet „varázsolni”, mód azért tton a — remél­hetőleg nem vagyon súlyos — veszteség pótlására. Mindenekelőtt az aratás utáni földmunkák mielőb­bi elvégzéséről, majd az ezt követő másod- és tar. Lehet-e a párttagok fe­gyelmi ügyeiről a nagy nyil­vánosság előtt beszélni? Azt szoktuk mondani, hogy a párt belső ügye csak a párttagok­ra tartozik. Ez igaz is. De „belső ügynek” minősíthető-e az, ha valaki úgy él, úgy cselekszik, hogy azzal mások figyelmét magára irányítja? Azt is szoktuk mondani, hogy a piros könyv tulajdo­nosára a többiek, a környe­zet odafigyel. A ráirányuló „rezgésjelzők” talán még ér­zékenyebbek is, mint ami­lyenek a társaik. Tehát? Ne csak az árny­oldalt Bölcs mondásokat, igaz szólásokat idézhetnénk arról, hogy milyen is a környezet ítélőrendszere. Ezt mindenki tudja. Száz jó példa sem ka­var olyan hullámokat maga körül, mint amilyeneket egyetlen kisiklás, hiba kelt. — Párttagjaink közéleti aktivitása. nyílt, őszinte megnyilatkozása, példamu­tató magatartása, józan élet­vitele méltán vált ki elisme­rést a pártonkívüliek köré­ben — foglalta össze véle­ményét Pethes István, a gyöngyösi járási pártbizott­ság első titkára. Hagyjuk most a statiszti­kát arról, mennyi a párt­tagok létszáma. közülük hány végez érdembeli párt­munkát. mennyien tanultak a pártiskolákon, mit jelez a fiatalok és a nyugdíjasok aránya, a nők milyen mér­tékben vesznek részt a kü­lönböző vezetőségekben. Ezek a számok sohasem abszolút értékűek. Irányjel- zők csupán, amelyek bizo­nyos áramlásokat, átrendező­déseket vagy éppen mocca­natlan stagnálást érzékeltet­nek. Ezek — ha úgy tetszik — valóban „belső ügyek”. — Szocialista építőmun­kánk belső és külső feltéte­lóvetések növeléséről .van szó. E fontos feladatról nem szabad megfeledkezniük termelőszövetkezeteink vezetőinek, akikről — ép­pen tegnap olvashattunk a Népújságban — most már azt is elmondhatjuk, hogy okosan, ésszerűen — ..tak­tikáznak" az időjárással. 1 Nem erőltetik pl. a mi- j előbbi betakarítást. „Kés. 1 teltetik” a kelleténél na- j gyobb víztartalmú kenyér- ) gabona learatását, annak 1 érdekében, hogy azután j szárítás nélkül (drága az j energia!) szállíthassák mag. \ tárba. ! Napjainkban, ugyanilyen j — és ugyanezen — ala- ! pon fontos a már említett ) másod, és ^arlóvetések te- [ rületének növelése, vala. 1 mint az is. hogy a silóku- j koricának szánt termés egy } részét (természetesen azt I is annyit, amennyi lehet- j séges) — ne silózzanak be, I hanem hagyják meg kifut, j ni „rendes kukoricának”, j takarmánynak termelöszö. 1 vetkezeteink. Kiugró sikerekre, nagy j termelési eredményekre, J sajnos, csak kevéssé szá- j mit hatunk. Egyet azonban I megtehetünk: ahol és j amennyire lehetséges — j ellensúlyozzuk az időiárás j okozta terméskieséseket. Ma — a gondos betaka- í ritás mellett — ez a leg- I fontosabb. j (ku-ti) lei növekvő követelményeket támasztanak pártszerveink és -szervezeteink, ezeken be­lül az egyes párttagok tevé­kenységével, magatartásá­val, politikai aktivitásával szemben. Ezt a megállapítást el kell fogadnunk, akár igazolásul is annak az állításunknak, hogy a közvélemény nagyon is érdeklődik a párt iránt, a párttagok magatartása iránt. Általában jólesően veszi tudomásul, hogy azok, akik környezetük „gyújtópontját” adják, méltóak erre a társa­dalmi pozícióra. Visszatérő szigor Már mondtuk: a statiszti­ka — mozgás. A folyamat egy pillanatának a rögzítése. Például: a kongresszusok utáni évben megnövekszik a fegyelmi ügyek száma. Miért? Talán ilyenkor köny- nyelműbbek lesznek a párt tagjai? Felelőtlenkednek, el­eresztik a gyeplőt? — Mindez azzal magya­rázható, hogy abban az idő­szakban megnövekszenek a követelmények is, és az új testületek aktivitása is foko­zódik. Pontosan ezt a jelen­séget igazolja a mostani, 81-es év első hat hónapja is. A kiszabott pártbüntetések száma jelentősen emelkedett az előző év azonos időszaká­hoz képest. Igen, kongressszus után va­gyunk. Ha csak a számokra figye­lünk, azt is megállapíthat­juk, a pártbüntetések évente átlag a tagok egy százalékát sem sújtják. Mondhatnánk azt is, hogy elenyésző arány. Csak . egy a báj: ezeknek a kisiklásoknak a társadalmi súlya nagyon nagy. Pontosan azért, mert párttagok köve­tik el. — Nem ámítjuk magun­kat.. jól t'ltjuk, nem minden fegyelmi vétség von maga Éjjel-nappal fagyasztják a gyümölcsöt és más termé­nyeket; a hűtőipar üzemei­ben teljes kapacitással fo­lyik a munka a feldolgozó­vonalakon. Jelenleg a borsó, a málna, a meggy és a ri­bizli tartósítása adja a leg-- több teendőt. A mezőgaz­dasági üzemekből beérkező szállítmányokat három mű­szakban dolgozzák fel. Jó termés ígérkezik zöld­babból, most indul a tartó­sítási szezon. A zöldbabot a kukorica követi, ez manap­ság már igen keresett ter­Engedmény nélkül \ A pártbüntetés nevelő jellegű után kivizsgálást és nem minden fegyelmi végződik megfelelő felelősségre vonás, sál. Három kategória Szinte érthetetlen: miért pont a világnézeti követel­mények, az erkölcsi normák és a társadalmi tulajdon megsértése fordul elő a leg­gyakrabban ? Pedig kézenfekvő a válasz. Mai körülményeink között ezekre a normákra kell a legjobban vigyáznunk. Átme­neti korszakunk sarkalatos tételei ezek. — A világnézeti követel­mények megsértői ügyének kivizsgálására kell a leg­többször a fegyelmi eljárást elkezdeni. De mindez elke­rülhető lenne, ha az alap­szervezetek többet foglalkoz­nának1 a megelőzéssel, tehát a felvilágosítással és a meg­győzéssel. Furcsa ellentmondás, pont ebben a „kategóriában” szü­letnek meg a legenyhébb büntetések. Mintha a párt- szervezetek sem érzékelnék az ilyen vétségek súlyát. Ahogy azt sem, ha valaki italozó életmódot folytat. Fő­ként abban az esetben, ha a személy egyben valami­lyen vezető beosztást is be­tölt. Szintén ez a „nagy” megértés érződik a társadal­mi tulajdon megsértői, a jog­talan személyes előnyök kö­vetelői ügyében. Van még egy „sajátos” je­lenség. Ha „magasabb” po­zícióban dolgozik az illető, akkor a pártbüntetés törlé­sét már egy év leteltével nagy igyekezettel szorgalmaz­zák. Nem keflemes Senkinek sem telik öröme a fegyelmi ügyekben. Azok­nak sem, akiknek feladata az ilyen ügyek intézése, a vizs­gálatok lefolytatása. — A párttestületeket ese­tenként a kényelmi szempon­tok tartják vissza a vizsgá­méknek számít, ezért több helyen bővítették a feldol­gozó kapacitást. Zalaeger­szegről például kétszer any- nyit adnak, mint tavaly: ösz- szesen 250 vagonnal. A fej­lesztés ereményeként a szé­kesfehérvári hűtőházban új „kelbimbó-vonalat” állítottak be, Miskolcon új meggy és szilva „magozó-vonal” segíti a tartósítást. Győrben — egyelőre kísérleti jelleggel — a még jobb minőség ér­dekében a málnát közvetle­nül a szedés után. a földek mentén száraz jéggel hűtik. latok megindításának elhatá­rozásában. Ez a feladat nagy körültekintést, alaposságot, megfontoltságot követel. Nem szabad azonban a té­továzást csak ezzel az egyet­len körülménnyel magyaráz­ni. Időtől és helytől függően tapasztalható még a politi­kai közömbösség, a demokra­tikus vezetési módszerek ön­kényes semmibe vevé'y. a harácsolás és a túlzott anya­giasság, az állami rendelke­zések és a párthatározatok sajátos értelmezése és meg­sértése. Ha ezek előtt az ese­tek előtt szemet hunynak a párttestületek, súlyos hibát követnek el. De azok is. akik esetleges befolyásukkal pró­bálnak hatni az eljárókra. Ahogy az sem megoldás,’ ha valakit inkább törölnek a párt tagjai sorából, mint­sem fegyelmit kezdeményez­zenek ellene. Mindenekelőtt — nevelni Lehet a felelősségre vonás, a fegyelmi, a büntetés ne­velő jellegű?-Ha nem valla- nánk meggyőződéssel, hogy a * „kellemetlen” intézkedések jobbítják a cselekmény elkö­vetőjét is, de a környezetét is, céltalan volna bárkit meg­ítélni, 'büntetni. — Különösen nagy han-: súlyt kap munkánkban a konkrét pártfegyelmi ügyek általánosítható tapasztala­tainak levonása, a pártszer­vezeteken belüli nevelő, meg­előző munka fontossága. Ä járási első titkár a leg­újabban általánossá vált módszerek közül kiemelte a pártcsoportok féléves önérté­kelő üléseit. Nemcsak a kri­tikai szellem javult ennek révén, hanem növekedett a párttagok egyéni példamuta­tása és munkafegyelme is. A már elért eredmények mögött tehát következetes munka áll, de a további fej­lődést is csak munkával — egyre javuló pártmunkával lehet elérni. G. Molnár Ferenc Smmaa^ 1981. Július »-. péntek ..REPül.Ö" TORONY, Székesfehérvárott. az öreghegyen kü­lönleges módszerrel emelték he a város új víztornyát. A gomba alakú torony úgynevezett „kalaprészét” a földön sze­relték össze, és úgy emelték rá a törzsre. Ezt a módszert hazánkban most alkalmazták először. A több mint száz ton­na súlyú, mintegy harminc méter ma^as hétszáz köbméteres tornyot a megyei vízmüvek a környék és a város vízellátá­sának javítása céljából állította fel. A képen: helyére eme­lik a tornyot. (MTI fotó — Szabó Imre felv. — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents