Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

Szilvásvárnál séták (2.) A katolikus gróf bosszút áll Tihanyi poggyász A székelyföldi eredet alap­ja csupán az lehetett, hogy valóban éltek itt a XVII. századtól Erdélyből menekült unitáriusok, őket idézik a ma is meglévő Orbán, Bras­só, Kelemenszék, Küllőhegy földrajzi nevek. A Perényiek a cuius regio, eius religió, azaz akié a föld. azé a vallás elvét és gya­korlatát érvényesítették, s parancsszóra reformátussá térítették a szilvásváradia- kat, akiknek körében a protestantizmus hamarosan gyökeret is vert. 1666-tól a község tulajdon­jogában a Perényiek a Keg­levich családdal osztoztak, akik I. Lipót császártól kap­ták adományként a telepü­lés felét. Ügyesen gazdálkod­tak, ennek köszönhető, hogy idővel már mindent ők bir­tokoltak. 1 Á festői szépségű Szalaj- ka-völgyben — ma már ez sokak számára nehezen hi­hetőnek tűnik — a XV111. és a XIX. században gyor. san fejlődött a manufaktu­rális ipar. Foglalkoztak itt hamuzsír-főzéssel. üveggyár­tással. vasbányászattal. Vol­taképpen ez érthető, hiszen a hegy, az erdő biztosította az ásványokat, a kőzeteket és a fát. Gróf Keglevich Ádám és Zsigmond 1790. körül építtette az első vas­hámort. Az egykori leírások utalnak arra, hogy ez éven­te mintegy négyezer mázsa kovácsolt vasat termelt. A mezőgazdasági szerszámokat elsősorban az Alföld ön érté­kesítették. A hajdani termé­kek közül még ma is meg­vannak a helybeli reformá­tus templom homlokzatát díszítő felirat betűi, itt ké­szült az egri Bazilika előtt álló Pál apostol kezében lé­vő kard, valamint a falubeli katolikus kápolna harangja. Innen származik az egykori Fazola-kancellária jellegű erdészház küszöbe alól ki­emelt vashídlap az alábbi felirattal: „Tilalmas a ha­lászat, ebadta.” Elképzelhető, hogy a környéket uraló gróf. aki már az 1700-as évek vé­gén foglalkozott pisztráng­tenyésztéssel, így próbálta riasztani az illetékteleneket. Valaha kőedénygyár is mű­ködött itt. Az agyagot Bél­apátfalváról és a Borsod me­gyei Mucsonyból hozatták. A kelet-, közép-európai szocialista országokban a gazdaságpolitika és a gazda­ságirányítás rendszerének átalakulásával párhuzamosan a politikai rendszer intéz­ményei is fejlődtek. A kép­viseleti és a közvetlen de­mokrácia egyaránt erősödött. A választott képviseleti szer­vek (parlament, tanácsok) szerepe növekedett. A köz­vetlen demokrácia fejleszté­sének jegyében a már meg­levők (üzemi termelési ta­nácskozások) mellett új módszereket is bevezettek (egyes törvénytervezetek nyilvános előkészítő vitái stb.). Az érdekvédelmi sze­repet ellátó társadalmi szer. vezetek tevékenysége széles_ körűbbé és a hatékonyabbá vált. A társadalmi és gazdasá­gi viszonyokban végbement 4 jelentős változások megfele­lő tükrözése érdekében több országban új alkotmányt fo­gadtak el vagy módosították —* néha többször is — a ré­git. Az 1960. évi csehszlovák és az 1965. évi román alkot­mány az államot szocialista köztársasággá nyilvánította. Cí.kmmM i JA81. július 16* csütörtök A színvonalas tevékenység­re utal az is. hogy a készít­mények az 1846-ban rende­zett iparmű kiállításon szép sikert arattak. A szlovák telepesek a Tó­falu-völgyben. valamint a fennsíkon az üveggyártással is megpróbálkoztak. Ennek emlékét őrzi a Hutarét. Fel­használták a mészégetés so­rán visszamaradt bükkfaha­mut is. A régvolt iparágra utal a Szalajka-völgy neve. Az elmúlt században ugyan­is a hamuzsírt és szódát Sal-aícaíi-ként emlegették, ennek magyarosított válto­zata a Szalajka. A termékek közül néhány családnál még mindig megtalálható az a porciós üveg. amelyből az ízletes pálinkát kóstolgatták elődeink. 2 A Keglevich grófoktól gróf Erdődy Rudolf vásárolta meg a birtokot. A világhá­ború előtt pedig egy cseh iparmágnás, Vessely lovag lett Szilvásvárad ura. <5 épít­tette a bélapátfalvi cement­gyárat. 1912-ben mészüze- met és kőbányát nyittatott a községben, s 190R-ban uta­sítására elkészült a gőzüze­mű iparvasút is. A Tanács- köztársaság bukása után az új földesúr őrgróf Pallavi- cini drótkerítéssel záratta el a kirándulók elöl a Bükk ékességét, a festői Szalaika- völgvet és a fennsík a bir­tokához tartozó részét, s csak különleges esetekben enge­délyezte a látogatást. 3 A múlt ismeretében néz­zünk szét és keressük meg a műemlékeket és helytör­téneti nevezetességeket! A panorámát uralja a 35 méter magas klasszicista stílusú, négyoszlopos refor­mátus körtemplom. Terveit Pách János, vagy Hild Jó­zsef készítette. A munkála­tokra 1837-től 1840-ig mint­egy 40 ezer ezüstforintot ál­doztak. Felhasználták a gót stílusú cseh templom anya­gát is. Érdekessége az. hogy a harangláb az 1600-as esz­tendőkből származik, s a harangok egyike 1488-ban készült. A hithű katolikus gróf Keglevich Miklós azért vál­lalkozott az építésre, mert Mindenhol törekedtek az államigazgatási szervezet egyszerűbbé és hatékonyab­bá tételére. Sajátos megol­dásként 1968 óta Romániá­ban az azonos szintű párt­titkári és tanácselnöki funk­ciót ugyanaz a személy tölti be. Egyes szocialista orszá­gokban a hatvanas évek vé­gén újabb nehézségek me­rültek fel a szocializmus épí­tésében amiatt, hogy figyel­men kívül hagyták a gazda­sági és a társadalmi fejlő­dés egyes törvényszerűségeit, nem tudták leküzdeni a pár­ton belüli szubjektivizmust. Csehszlovákiában a Novof- ny-féle pártvezetés 1953 és 1956 után csak nehezen tért át az új irányvonalra, halo­gatták az elkövetett hibák kijavítását. A személyi kul­tusz áldozatainak rehabili- tását csak a hatvanas évek elején kezdték el- A gazda­ság elbizonytalanodott, egy­másnak ellentmondó intéz­kedések születtek. A CSKP- nak nem volt egyértelmű és világos programja a társada­lom és a gazdaság további fejlesztésére. Az államot al­kotó két nemzet egymás kö­zötti viszonya sem volt meg­oldott. Az 1966. májusi XIII. pártkongresszuson a helyzet megváltoztatását célzó he­lyes határozatok születtek, de valamilyen ügy miatt ösz- szeveszett Pyrker érsekkel, így a reformátusoknak szánt ajándékkal akart borsot törni az egyházfejedelem or­ra alá. Bizonyára sikerült is neki. Könnyen megközelíthetjük az ősparkot, amelynek ékes­sége az egymást váltó föl­desurak kastélya, amely ma SZOT-üdülő. A tornyos épü­letét valószínűleg Ybl Mik­lós tervezte. Ezt azonban Er­dődy és Pallavicini átformál- tatta. méghozzá neobarokk stílusban. A parkban barangolva a hangulatos tó partján ráta­lálunk a szomorú blikkre és a mocsári fenyőre. Érdemes ezeknél elidőzni, hiszen az országban csak néhány he­lyén található ilyen faféle­ség. Innen nem kell messzi­re mennünk, s máris ott va- gyurtk az állami gazdaság lovasmúzeumában. amely 1969-ben nyitotta kapuit. a Az első teremben megis­merhetjük a lipicai fajta ere. detét, történetét, hasznosí­tását. A tenyésztést I. Fer- dinánd fia. Károly főherceg kezdte meg a Trieszt mel­letti Lipicán. A XVIII. és XIX. század fordulójára már ki is alakultak a ma is meg­lévő törzsek: a Plútó, a Con. versano, a Maestoso, a Fa- vary. a Neapolitano és a Siglaci. A legszebb példányokat megvásárolták a spanyol is­kolák és a testőrezredek is­tállói számára. Ez érthető, hiszen felhívták magukra a figyelmet elegáns mozgásuk- kaí. magas nyakilleszkedé­sükkel, sajátosan mély fej­tűzésükkel. s ráadásul szik­lákon edzett patájukat a városok kövezete sem tudta felsérteni. Hazánkban 1803- bán Mezőhegyesen kezdték meg tenyésztésüket. A törzs- állományt 1874-ben Fogaras- ra helyezték át azért, hogy karsztvidéki származási he­lyükhöz hasonló feltételeket biztosítsanak számukra. A ménes 1912-ig maradt itt, ekkor átrendelték Bábolná­ra. A felszabadulás után a Nyugatról visszahozott lova­kat nem sorolták be ‘az anyaménesbe, hanem igavo­násra alkalmazták őket. Ek­kor derült ki, hogy erre a feladatra is nagyszerűen megfelelnek. Ezért tenyész­a végrehajtás rendkívül las­sú volt. A Központi Bizottság 1968 januárjában fontos határo­zatokat hozott, és A. No­votny helyébe A. Dubceket választotta meg. A határo­zatok azonban — amelyeket egyébként hibás módon nem hoztak nyilvánosságra — el­késettnek bizonyultak. A kommunista párton belül nem sikerült megakadályoz­ni a frakciós tevékenység vi haros ütemű terjedését. A párt kezéből kicsúszott a tár­sadalom és a gazdaság irá­nyítása. számos átgondolat­lan intézkedés született (pél­dául megszüntették a marxiz­mus— leninizmus oktatását). Jelentős mértékű inflációs folyamat bontakozott ki. Na­cionalista hangok kaptak lábra. Hamarosan nyilván­valóvá lett a párt felbomlá­sa. (Az ebben viselt felelős­ség miatt később négy KB- titkárt, kilenc megyei és 58 járási vezető titkárt kellett a pártból kizárni.) Az „em­berközpontú szocializmus” hangzatos jelszavával fellé­pő csoportok mellett teret nyertek az egyértelműen jobboldali erők is, amelyek céljaikra főleg a szövetsé­ges pártokat és a szakszer­vezeteket használták fel. A testvérpártok vezetői több tárgyaláson is felhív­ták a csehszlovák vezetés tőkörzetül az Északi-Közép­hegységet jelölték ki szá­mukra. Így kerültek 1952- ben Szilvásváradra, valamint Csipkéskútra, ahol csaknem ezer méter magasságban, kedvező adottságok között erősödhetnek három éves ko­rukig a fiatal csikók. Ezután komoly vizsgát tesznek fu­tásból, teherbírásból, egy­szóval bizonyítaniuk kell képességeik javát. A vitrinekben megtekint­hetők a különböző koroknak megfelelő lószerszámok. Van itt XVI. századi patkó és zabla, s nem hiányzik a mil- leneumi testőrség ékkövek­től szikrázó, díszes kantárja sem. 5 Nézzünk most be a kö­vetkező terembe. Itt a szil­vásvárad! eredetű bognár- és kovácsműhelyek berendezé­sei. szerszámai sorakoznak, amelyek ízelítőt adnak egy sp>eciális mesterség műhely­titkaiból. Az összekötő fo­lyosón a látogató megismer­kedhet — rézmetszet-máso­latok segítségével — az ido- mítás magasiskolájának tíz figurájával. Ennek elveit a XVI. században alakították ki, Európa fényes királyi udvaraiban a jól képzett lo­vaglómesterek. A turista a harmadik te­remben különbséget tehet az angol és a magyar fogatolási módok között. Itt állították ki a különböző kocsilámpá­kat. ostorfajtákat, lóápolási eszközöket. Emlékezetes él­ményt nyújt a kocsiszín is: itt található a fedeles utazó- batár, az a szán és az a ma­gyar hintó, amely a század- forduló hangulatát elevení­ti fel. Ezt a képet egészíti •ki az egyszemélyes vadász-, vagy gavallérkocsi és az Eperjesi testvérek által ké­szített szilvásvárad! szekér. A múlt és a jelen ösvé­nyeit járva már eddig is él­mények regimentjével gya­rapodtunk, aki azonban még mindig nem elégedett, an­nak a bőkezű természet min­den eddigi látványnál töbi bet kínál: az ezerarcú, az esztendő minden időszakában változatos, az önfeledt ki- kapcsolódást, az ideanyugta­tó csendet varázsló Szalajka- völgyet. .* (Vége) Pécsi István figyelmét a kialakult hely­zet rendkívüli veszélyeire, de eredmény nélkül. A belpolitikai helyzet za­varossá vált, nem lehetett kizárni nyílt ellenforradalmi hatalomátvételi kísérlet le­hetőségét. Ennek megakadá­lyozására a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország. Ma­gyarország és Bulgária 1968. augusztus 21‘én katonai se­gítséget nyújtott Csehszlová­kiának. A frakciós erőknek au­gusztus 22-én még sikerült megtartaniuk Prágában a „XIV. kongresszust”, de a szlovák párt 28-i pozsonyi kongresszusán már a gyors konszolidáció programját képviselő G. Husák lett a párt első titkára. Október 30-án új alkot­mányt fogadtak el. amely a csehszlovák államot a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztár­saság egyenrangú föderáció­jává alakította. Kétkamarás központi parlamentet és szö­vetségi kormányt hoztak lét­re. Mindkét köztársaság sa­ját parlamentet és kormányt kapott. Ugyancsak elfogad­ták a nemzetiségek jogait szabályozó alaptörvényt ft. Jelentősen meggyorsult a politikai és gazdasági kon­szolidáció folyamata, ami­kor 1969 májusában G. Hu­sák váltotta fel A. Dubce­ket a CSKP főtitkári poszt­ján. és átalakították a KB Elnökségét. A párt megúju­lását elősegítette A. Dubcek és mások 1970 januárjában történt kizárása és a végre­hajtott tag könyv csere. Fon­tos szociálpolitikai intézke­déseket hoztak (például be­vezették az ötnapos munka­hetet). Legnehezebbnek a — Tudod, mi vagy te? Ál­talános gép- és elektrotech­nikus ! Jó húsz esztendeje ezzel a fitymáló címmel ruházott fel öreg barátom, Galyasi Miklós múzeumigazgató, miután minimális érzékem sincs a különböző műsze. rek, masinák kezeléséhez. Nahát így jöttem kapóra, amikor egy bécsi szalonban a világ legegyszerűbb és legolcsóbb Kodak gépét rak­ták elém, fotós indulatai­mat levezetendő. — Uram, ezzel magának semmit sem kell hókuszpó. kuszolnia — jegyezte meg a gazda. — Belevágja a ka­zettát, és csak kattogtat a kis bigyusszal. Se idő-, se távolságállítás. Tra-ta.ta-ta Egytől húszig. Minap, immár elválaszt­hatatlan Instamaticommal állítottam be a kitűnő mes­ter, Borsos Miklós tihanyi villájába is, hogy újfent gyönyörködjem Buba asz. szony csodálatos, könyvben megénekelt kertjében, s lás­sam: idei munkáiban hol tart szobrászatunk repre­zentánsa? A személyes ér­deklődés kölcsönös volt. Házigazdám legnagyobb fi. gyeimét azonban nem any- nvira dajkamesém, sokkal inkább fotómasinám kötötte le. — Miféle jószág ez, hogy csak lövöldöz rám véle? Valami új csodagép? Előadtam a fekete doboz­ka kezelésének tehetségem­hez méretezett ismérveit, meg hogy annak idején po_ tóm pénzért vesztegették az osztrák sógorok. Mondan­dóm a kert zugában locsol­kulturális-tudományos élet helyreállítása mutatkozott. A CSKP 1971. májusi XIV. kongresszusa megállapította: „Mivel hiányzott a készség az ötvenes években elköve­tett hibák és tévedések or­voslására, a tényleges hely­zet felmérésére, s nem volt meg a felkészültség, hogy marxista—leninista elemzés alapján határozzák meg a szocializmus építésének programját... törvényszerű­en mind a gazdaság, mind az ideológia területén a legkü­lönbözőbb rögtönzések szü­lettek, és ebből következett a párt dezorganizálódása.” Lengyelországnak az 1960. as években jelentős gazdasá­gi eredményeket sikerült el­érnie. 1964—69' között az ipari termelés 50 százalékkal nőtt, másfél millió új mun­kahelyet hoztak létre. Azon­ban sok politikai és gazda­sági feszültség megoldatlan maradt. Emiatt 1967—68-ban diákmegmozdulások voltak Varsóban és másutt. A párt­vezetésben ismét megsértet­ték a kollektivitás elvét. A beruházási, bér- és szociál­politika hibái, a nehezen ja­vuló lakáshelyzet, a közel- látás problémái — közvetle­nül pedig a hús árának eme­lése — 1970 decemberében Gdanskban és más tenger­parti városokban halálos ál­dozatokat és sebesülteket is követelő megmozdulásokat váltottak ki. Az események következményeként W. Go_ mulkát a párt élén E. Gierek váltotta fel. Az új vezetés szakítani kívánt elődei hi­báival. E. Gierek 1970. de­cemberi. a rádióban és a te­levízióban elmondott beszé­dében kijelentette, hogy: „Gazdaságpolitikánknak é§ gató hitves után eresztett vidám kurjantást váltott ki a művészből. — Buba, lelkem, gyere gyorsan! Itt olyat látsz, ami éppen neked termett. Ha sikerül, ki is módoljuk a beszerzését. Majd bajusza atett gyor­san hozzátette: a ház asz.' szonya sem tündököl fotó­zási ügyben, annál inkább passzdöja. Hanem láttam én, a lugasban szürcsölvén bort, feketét, hogy vendéglátó­mat ugyancsak izgatja va­cak kis gépem. Szinte gyér. meki érdeklődéssel labdáz- tatta kezében az apparátot, aztán félénken hozzám for­dult. — Te, hagynál néhányat kattintanom? Ugyan, mi féltenivalóm? Még örültem, hogy a mes. tér kedvében járhatok, aki aztán megcélozott az Ins- tamaticcal néhány szobrot,1 kertrészletet. Lencsevégre kapta legfrissebb művét, azt a csodálatos, a mag termé­kenységét idéző, fehérmár^ vány asszonyfigurát is) amellyel éppencsak elké­szült. Közben pedig előke­rült virágai, különleges bök.1 rai közül Buba asszony) hogy most már ketten ál- mélkodjanak fenemód nép­szerűvé vált tulajdonomon! Fel is kellett jegyeznem minden azonossági jelét) Cserében viszont „lekapható tam” a mestert új művével) így állítva ki igaz tanúsít-; ványt a szimpla doboz kéu pességéről. Tihanyból meg-j térve, szerény útipoggyásza ként, fogadja most ezt a kedves olvasó. (moldvay) általános politikánknak alapd szabálya lesz a realitásoki számba vétele, a munkásoszé tállyal és az egész értelmi­séggel folytatott széles körű tanácskozás, a kollektivitás és a demokrácia elveinek megtartása a pártéletben és a párt vezető szerveinek te­vékenységében. A pártnak mindig szoros kapcsolatot kell tartania a munkásoszi tállyal, az egész néppel.” Jugoszláviában a tagköz­társaságok eltérő fejlettségi szintje és gazdasági növeke­dési üteme rpiatt kiújultak a nemzeti ellentétek. Hor-' vátországban sokan úgy vél­ték, hogy indokolatlanul nagy támogatásban kell ré­szesíteniük a fejletlenebb te­rületeket. Ennek a nézetnek a Horvát Kommunisták Szö­vetségében is sok támogató­ja akadt, Az 1971-re kiala­kult helyzet súlyossága miatt Tito elnök kénytelen volt jelentős tisztogatásokat vég­rehajtani a horvát (és a szerb) pártban. Ugyanakkor az 1963-as alkotmány meg­változtatásával nagyobb be­leszólást adtak a tagköztár­saságoknak saját pénzügyeik­be, a kollektív államelnök­ségben az egyes köztársasá­gok képviselői vétójogot kaptak. A krízis veszélyes­ségét mutatja, hogy Tito el­nök véleménye szerint még polgárháború is kialakulha­tott volna, ha nem teszik meg idejében a szükséges intézkedéseket. A belooliti. kában Jugoszlávia változat­lanul kitartott az önigazga­tás, a külpolitikában pedig az el nem kötelezettség kon­cepciója mellett­(Folytatjuk) Molnár Tamás j Hazánk, Kelet-Európa (10.) Átmeneti nehézségek a hatuanas-heluenes évek fordulóiéin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents