Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

„Visszhangok a Rohamos léptekkel fejlődik az orvostudomány. Ma már olyan betegségek ismerhetők fel és gyógyíthatók, ame­lyek nem is olyan régen még titokzatos, halálos kórként szerepeltek. Ebben nagy szerepe van a diagnosztika újabb módszereinek, melyekkel nap mint nap diadalmas- kodnak a betegségek fölött. Mai összeállításunk az orvos- tudomány új eredményeibe nyújt bepillantást. Összeállitotta: MENTUSZ KAROLY A malária Az egyik legismertebb és a trópusi övezetben legelter­jedtebb népbetegség a ma­lária: évente még ma is csaknem 200 millió ember szenved ettől a betegségtől, amelynek kórokozója egy spórás egysejtű állat. Bonyo­lult, köztigazdás fejlődése so­rán az egyik fejlődési alakja az ember vérében, a vörös- vérsejtekben élősködik, s itt meghatározott idő alatt ivar­talanul szaporodik; az új egysejtűek robbanásszerűen rajzanak ki, a megtámadott vörösvérsejtekből, hogy új vörösvérsejtekbe furakod! hassanak. E kirajzás során hirtelen felszökő magas láz­zal reagál a fertőzött ember szervezete, a láz nyomban megszűnik, amint a kirajzott spórás egyedek újabb vörös­vérsejtekbe furakodnak. Ez a szaporodási, illetve fejlő­dési ciklus meghatározott időtartamú, s egymást köve­tően többször ismétlődik, ezért okoz ritmikusan jelent­kező láztüneteket, váltólázat. A ciklusosán ismétlődő ivar­talan szaporodási periódust előbb-utóbb ivaros szakasz­nak kell felváltania: ez azonban csak a maláriát ter­jesztő szúnyogok gyomrában mehet végbe. Ezért rendkí­vül fontos a maláriát ter­jesztő mintegy 43 trópusi moszkitófaj elleni hatékony beteg emberek gyógyszeres rovarirtó tevékenység ts a kezelése mellett. A moszkitók elleni harc leghatékonyabb vegyszere: a DDT. Sajnos, ez a lehetőség is sokat veszített jelentősé­géből. nemcsak azért, mert a DDT .veszedelmes és em­berre is ártalmas környezet- szennyező anyag, hanem azért is, mert 1976 óta egyre több bizonyíték szól amel­lett, hogy a szúnyogok kö­zött több a rezisztens faj, i 11. populáció, amely a DDT-nek is ellenáll. A betegség gyógyszeres kezelésénél is számolni lehet a reziszten­ciával: a legjobban bevált chlorognin nevű gyógyszer­rel szemben is már tapasztal­tak a kórokozóknál bizonyos ellenállóképességet. Ezért a szakemberek jog­gal tartanak attól, hogy a malária a jövőben — az el­lene folytatott harc ellenére is — még ■ jobban terjedni fog. Ezért a gyógyszeres és vegyszeres védekezés mel­lett sürgetően szükségessé válik újabb vagy éppen régi, lehetőleg biológiai védekezé­si módszerek keresése, amely főleg a moszkitók ellen irá­nyul. Ilyenék lehetnek a mocsaras területek megszün­tetése, a szúnyogok petéző- és szaporodási helyeinek felkutatása és megszüntetése. Az agysebészetben, a nő­gyógyászatban, a szívgyó­gyászatban, az urológiában és az orvosi gyakorlat egy sor más területén egyre gya­koribbá válik az ultrahan­gos vizsgálati módok alkal­mazása. A vele elért ered­mények egyrészt nagyon pontosak, másrészt — ellen­tétben egyéb eljárásokkal, pl. a röntgenezéssel —, a betegnek nem okoznak sem­miféle megterhelést, káros mellékhatást. Érthető tehát, hogy először a terhes nők vizsgálatánál, a csecsemő- és gyermekgyógyászatban kezdték el alkalmazni az ultrahangos vizsgálatokat. Se­gítségével ma már következ­tetni lehet a magzat korára, nemére, a méhben elfoglalt helyzetére, az ikerterhesség­re. újszülöttek, csecsemők vizsgálatánál az agyon be­lüli károsodásra, a koponyá­ba sérülés révén bekerült idegen test elhelyezkedésére stb. A belgyógyászok az ultrahang diagnosztikai se­gítségével tájékoztatást kap­hatnak a máj, az epehólyag, az epeutak, a hasnyálmi­rigy, a lép, a vese elváltozá­sairól. Urológusok számára kirajzolódnak az epekövek is. ha legalább 6—7 millimé­ter átmérőjűek. Ultrahangoknak egyéb­ként az ember által nem hallható, másodpercenként ti­tüdoviisgálat úi lehetőségei Az idősebb korosztályok még jól emlékeznek a tü­dőbaj pusztítására, amely nemcsak hazánkban, hanem Európa többi országaiban és az USA.ban is rendkívül elterjedt volt. Ez a súlyos helyzet kezdeményezte már a múlt század közepén a tbc elleni szervezett küzdel­met. Hála a tbc-gondozó és .gyógyító hálózatnak, számos új diagnosztikai módszer­nek, az antibiotikumok fel­fedezésének. korunkra a tu­berkulózis elveszítette ko­rábbi jelentőségét A jól kiépített tbc-hálózat — megfelelő átcsoportosítás után — ráállt az összes többi tüdőbetegség elleni küzdelemre. Időközben a korábbi belgyógyászatból ki­vált, és önálló tudományág­gá fejlődött a tüdőgyógyá­szat, amelynek az össztüze ma már nem a tuberkuló­zis, hanem elsősorban a tüdőrák, a krónikus bron- chitis és a szilikózis ellen irányulhat. A tüdőgyógyászat egyik új, sokat ígérő területe a * bronohológia lett. Ennek, egyik módszere a bronchog- rófia, amely felvilágosítást ad a hörgőrendszer anató. miai viszonyairól, a hörgő­elágazásról és ahörgő.rend­Egy japán gyártmányú korszerű ultrahangos vizsgálóberen­dezést láthatunk, amelynek működési elve megegyezik a radaréval. A letapogatófej az általa kibocsátott ultrahang­impulzusokat a visszaverődés után is fogja, s az elektron- sugárcsöves kijelzőre juttatja, megjelenítvén a vizsgált bel­ső rész körvonalait. (KS) zenhatezernél nagyobb szá- ben másodpercenkénti ezer- toú mechanikai rezgéseket ötszáz méteres haladási se­tekintjük. Az orvosi diag­nosztikában másodpercen­ként egy—húszmillió, 0,1— 1.5 milliméter közötti hul­lámhosszúságú, élő szövetek­bességű rezgéseket használ­nak, amelyek két közeg érintkezési felületéről visz- szaverődnek. Bronehográfiai vizsgálat Európa egyik legmodernebb tüdő­kórházában, az NDK-ban, az Erfurt melletti Bad Berka-ban (MTI Külföldi Képszolgálat) ellenességekről, a hörgők tá- gulatairól vagy szűkületeiről. A műtét előtti kivizsgálásban egy-egy elváltozás helyé­nek a megállapítását segíti azzal, hogy az adott terű. lethez vezető hörgőt kiraj­zolja. A hörgőket jódve­gyületek vizes oldataiból álló kontrasztanyaggal töl­tik fel, miközben a beteg a röntgenasztalon fekszik helyi- érzéstelenítésben vagy altatva. Az ilyen állapot­ban készült röntgenkép kép­erősítőn vagy ipari televí­zió képernyőjén jelenik meg, amelyek nagy előnye, hogy a vizsgálat világosban is elvégezhető, és a vizsgáló személyek sugárterhelése így kisebb. A kontraszt- anyaggal való teltöltés után — amely kiterjedhet kisebb vagy nagyobb tüdőrészlet­re — több irányból készül­nek a röntgenfelvételek, így a térbeli tájékozódás ponto­sabbá válik. A gümőkór és a dagana. tok diagnosztikájában leg­gyakoribb módszer a bron- choszkópia vagy a tüdő tük­rözés. Olyan fémcső segít­ségével végzik, amely a fő­hörgőkbe is levezethető, erős fényforrással van fel­szerelve és különböző lencsé­ket foglal magában. Az el. járás csak csekély kellemet­lenséget okoz a betegnek, mégis leginkább helyi ér­zés te Leni tésben vagy rövid altatással végzik. A rendel­lenességet az Orvos ennél a / vizsgálatnál közvetlenül ér­zékeli, gyakran azonban együtt alkalmas bron- chográfiával. — Csontvelő a mélyhűtőben A Szovjetunió Kijevben levő esontvelőbankjának mélyhűtő tartályai, s a szünetmentes Szemű nagy teljesítményű -hűtőberendezés. (AEN-^KS) ~~ A tudományos kutatókat sok év óta foglalkoztatja a csontvelő-átültetés problé­mája. A csontvelő biztosítja a szervezetben a vérsejtek állandó regenerálódását. Ha elveszíti azt a képességét, egyre fokozódó vérszegény­ség és súlyos vérzékenység alakul ki. Ugyanakkor gyen­gül a szervezet fertőzések­kel szembeni saját védekező­rendszere, és súlyos gyulla­dások lépnek fel. Az ilyen esetek hatékony gyógyítására kínál lehetőséget a csont­velő-átültetés. Előzetes kí­sérletek sokasága után a kö­zelmúltban a klinikai gya­korlatba is bekerült ez a módszer, A csontvelő-átültetés más­ként zajlik le, mint a szere­pek műtéti átültetése. Ele­gendő a más embertől — az- un, donortól. — „saácmazó csontvelősejteket befecsken­dezni a befogadó vénájába. A donoroktól — teljes ér­zéstelenítés mellett —. azok medencecsontjából' csapol­ják le a vér—velő keveréket, amit a szervezet mintegy két hét alatt pótol, újrater­mel. Sokáig az jelentette az egyik legnagyobb problé­mát, miként lehetne konzer­válni a lecsapolt csontvelőt, hogy bármikor rendelkezés­re álljon az orvosoknak. Vé­gül is azt találták legalkal­masabbnak, ha előbb egy védőközegbe (polivinil-pir- rolidonba) helyezik a csont­velőt, majd az ampullák tar­talmát mínusz 126 C-fokos folyékony nitrogénbe helye­zik. Ekként akár évekig tá­rolni lehet a csontvelőt, majd szükség esetén sejtjeinek MAI műsorok: RÁDIÓ Kossuth rádió 8.25 Orosz szerzők művei­ből. 9.00 Népdalok. 9.44 Zenevár. 10.05 Sirius ka. pitány fogságba esik. 10.36 Gésák (Operettek). 11.19 Büntetés árvíz után? 11.39 Ábel a rengetegben. 12.35 Bevallom magának. .. 12.50 Zenemúzeum. 14.20 Sza­badpolc. 14.50 Szabó Csa­ba: Sárpataki táncok. 15.10 Találkozók. 16.05 30 éves a Rádiószínház. Zsuzsi nélkül (Dokumentumjáték). 16.52 Loránc István—Kö- vesdy János: Dózsa emlé­kezete. 17.07 Helyszínrajz. 17.32 Híres karmesterek felvételeiből. 18.05 Örkény István: Lágerek népe — Emlékezők. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Világhírű zongoraművészek 20.33 Nó­taest 21.40 A Dunánál. 22.15 Sporthírek. - 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 A dzsessz világa. 23,30 Ope­raáriák. Petőfi rádió 8.05 Fúvósesztrád. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Nap. közben. 10.00 Zenedélelőtt. 12.33 Nemzetiségeink ze­néjéből. 12.55 „Valamit visz a víz”. 13.25 Látószög. 13.30 Egyetem, begy etem. 14.00 Szine-java. 16.35 Idő­sebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Nyolc rádió nyolc dala. 19.03 Operettek. 19.55 Slá. gerlista, 20.33 Szociológiai figyelő. 21.08 Kabarécsü­törtök. 22.08 Népdalok. 22.37 Barangolás régi hang­lemezek között. 23.15 Zenés játékokból. Miskolc 17.00 Hírek, időjárásjelen­tés. 17.05 A Tiszától a Du­náig ... Észak-magyaror­szági képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. 18.00 Észak­magyarországi krónika (ötnapos munkahétre ké­szülnek a Heves megyei kereskedelmi dolgozók). — KRESZ-parkot adnak át az Egri Gyermekvárosban — Somogyi Győző grafikus- művész kiállítása a mis­kolci József Attila Könyv­tárban). 18.25 Lap- és mű- sorelőzetes... Tsa 16.15 Illúzió, avagy har­minc perc a cirkuszban (Filmösszeállitás). 16.45 Nagy folyók a történelem visszfényében. A Tajo. Pá­ratlan hangulatú vidéken kanyarog a Tajo, a Pire­neusi-félsziget leghosz- szabb folyója. Ha igazán meg akarjuk ismerni, nem elég útját követni, kapcso­latot kell teremteni a part­ján élő emberekkel is ... 17.45 Telesport. 18.10 Szo­rító (Dokumentumfilm). 19.10 Tévétoma. 19.15 Esti mese. Amikor a Nap nem akart felkelni. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Családi kör. Szülök, nevelők műsora. Tábirozás. 21.05 Fegyver’ letétel (Tévéjáték). A tévé­játék 1848—49 sorsdöntő napjait idézi fel. Az ese­ményekkel sodródó szerep­lők sorsában arra keres választ: van-e az egyénnek lehetősége önálló, valódi döntésekre? Egyáltalán: képes-e elismerni, áttekin­teni a történelmi esemé­nyek és az érdekek kusza szövevényéi? 22.25 Fontos Sándor-portré. 22.55 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 20J)1 Megátkozott tenger (Kuvaiti film). 21.45 Tv- „ híradó 2. 22.05—22.45 Vicky rLeandros műsora.

Next

/
Thumbnails
Contents