Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-15 / 164. szám
SZILVÁSVÁRAD! SÉTÁK (t.J * Ahol az Anjou-király is járt... Kirándulók a Szál a jka.völgyben (Fotó: Szántó György) A cementgyáráról nevezetes, s nem éppen szívderítő látványt nyújtó Bélapátfalvától mindössze hét és fél kilométerre esik Szilvásvárad, valamint a Szalajka-völgy, amelynek sajátos természeti adottságaival, egyedi hangulatával talán az ország egyet, len tájegysége sem versenghet. Mielőtt körülnéznénk a községben, ismerkedjünk meg a falu történetének főbb fordulóival ! 1. A kedvező adottságok már az ősembert is letelepedésre sarkallták. Az istállós- kői barlangot 1911-ben fedezte fel Roskó Pál, répáshutai erdőtiszt. Mivel nem volt szakember, ezért Hilde- I brand Jenő régészhez fordult, aki 1912-ben. 1913-ban, 1 1914-ben, 1916-ban. 1917-ben és 1925-ben ásatott itt. Tévé. | kenységét folytatta Saád Andor és Megai Géza, 1929-ben Kadic Ottokár. 1938-ban Győrffiné dr. Motte Mária, s 1947—48-ban dr. Vértes : László. Q tárta fel, emelte ki a körülbelül 80 mázsás őskori tűzhelyet, amelyet később a Nemzeti Múzeum régészeti osztályára szállítottak. A kutató — erről számol be a „Medve emberek krónikája” című művében —, ilyen költői fordulatokkal biztatta kollégáit: „Keressük meg az ősember tűzhelyét... Kaparjuk le késsel a gödör oldaláról az évek alatt rárakódott tör- rhéléket. Íme, itt van, ez a 4—5 centiméter fekete csík a vöröses agyagban Ez a tűzhely. Most meghatódhatsz, leemelheted kalapod. Ez a réges-régi ősöd esze, keze munkája: az emberkéz élesztette ősi tűz nyoma. Itt rakta máglyáját, tábortüzét a barlangöl homályában. A hideg ellen védekezett, a vadállatok váratlan támadásai ellen biztosította magát. Tüzet rakott. Ellopta az égből, táplálta a villámsújtotta fa parazsát.” 1 Gazdag leletanyagra bukkantak : találtak jégkorszaki tundraszarvas-, barlangi- medve-csontokat, ősbölény- maradványokat, mammut- 1 agyarakat, paleolit kori kő- és csonteszközöket. Kimutatták, hogy kétféle népcsoport váltotta ezen a területen ' egymást. A legalsó szint korát 36 ezer évesnek minősítették. A nevezetes barlang feltárását az nehezítette, hogy — s erre utal a néphagyomány is —, évszázadokon át istállónak használták. Fényes Elek, aki 1851-ben jelenttette meg „Magyarország geográfiai szótára” című művét, megjegyzi, hogy akár ezer sertés is elfért itt. A kutatók .észlelték is a talaj bolyga- tottságát. de sokáig arra gondoltak. hogy az ide terelt állatok túrták fel a földet. Mellesleg innen ered a 959 méter magas — ez a Bükk legmagasabb csúcsa —, Is_ tállóskő neve is, amely a hajdani barlang nyújtotta menedékre emlékeztet. A vaskorszakban érkeztek ide messze földről a jazigok. a szkíták, majd az avarok. akik az itt élő bolgár-szláv népeket leigázták. 1962-ben Örömeden az útépítő földgyalugép szkíta sírokat bolygatott meg: két férfi és egy nő tetemének maradványaira bukkantak, amelyeket később átadtak a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának. Az adatok arra utalnak, hogy ezen a helyen valószínűleg egy ősi temető található. Egyébként a szlá- vokat idézi a község Tőrölc- sánc nevű része, ahol valaha gyűrű alakú földvár létezhetett. 2. Honfoglalóink felfedezték azokat a nagyszerű lehetőségeket. amelyeket a Bükk dia- démjának környéke kínált. Az 1200-as években a diósgyőri királyi várból sokszor járhattak Uppony, Dédes. Szilvás környékére vadászni. A XIV. században — s erről oklevelek tanúskodnak —. Éleskő vára az ország urának birtoka lett. Károly Róbert ugyanis Ernye bánt. a tulajdonost megfosztotta minden vagyonától. A nagyúr azért lett kegyvesztett, mert egyik leglelkesebb híve volt a koronára pályázó Csák Máténak. Történeti feljegyzések említik, hogy az Anjou Nagy Lajos szívesen vadászott erre. Érdekes: a nép emlékezete megőrizte alakját, sőt legendát szőtt köréje. Azt tartja: a haldokló fenséget 1282-ben innen vitték Nagyszombatra. A falut és környékét Zsigmond utóda. Albert, a Páló- czi családnak adományozta. A família kihalása után a Perényiek következtek. 3. Máig is vitás a falu nevének eredete. Először 1232-ben az egri egyházmegye pápai tizedlajstroma említi Warad. Warada-Wárad néveri. Alig telik el fél évtized, s már így írják: Zylvaswarad. Többen így vélekednek, hogy valószínűleg a szilvatermesztésből keletkezhetett az elnevezés. Erre utal Fényes Elek is. A feltevés meglehetősen tetszetős. Gál Gyula lelkes helybeli pedagógus, helytörténész kéziratos művében vitába száll ezzel a nézettel. Köztudomású, hogy 1790-ben vashámor működött, amelynek Fazola Henrik fia sziliciumdús nyersvasat, azaz szil-vasat gyártott. Egyesek szerint elképzelhető, hogy a Warad utótaghoz így csatlakozott a szil-vas előnév, Persze ezt is kétségbe lehet vonni, hiszen már 1332-ben Zylvaswarad-ként szerepel a település a pápai tizedlajst- romban. Ekkor viszont hfre- hamva se volt még a bükki vasgyártásnak. A leghitelesebbnek a harmadik változat tűnik. Eszerint a latin silva, azaz erdő szó származéka, lenne a községnév. Ezt igazolja a terület jellege, s az is, hogy a régészeti ásatások cölöpépítményeket hoztak felszínre a Szalajka-völgy kapujában. A várad-tag — s ez hiteles érvelés —, a Bükk-fennsík hajdani erősségeire, a legendák sorával övezett Gerenna és Éleskő várakra emlékeztet. Ezt a toldalékot egyébként a magyar királyi belügyminiszter 1906-ban kelt rendelete csatolta ismét a Szilvás névhez, azért, mert a messzi Baranya megyében is található ilyen nevű község. S ha már itt tartunk, akkor ne feledkezzünk meg a néphit szüleményéről sem. Egy tetszetős, egy máig is kifejező történetet őriztek meg az egymást követő nemzedékek. Erdély égbe nyúló hegyei között létezett valaha egy kis eldugott hely, amelyet a vallási meggyőződésükhöz makacsul ragaszkodó reformátusok laktak. Nyugalmukat felbolygatta a könyörületet nem ismerő ellenreformáció, a klérus szüntelen zaklatása. Addig állták a sarat, amíg ellenfeleik tűzcsóvát nem dob. tak otthonaikra, el nem űzték őket megszokott környezetükből. A számkivetettek a Felvidék felé vették útjukat. Itt letelepedtek, nemcsak keresték, hanem meg is találták az annyira óhajtott békét. Magukkal hozták természetesen sok száz kilométerre levő településük nevét is Következik: A katolikus gróf bosszút áll. Pécsi István Innen oda, onnan ide Ma már nem szoktunk lelkesen tapsolni, ha egy kisdiák úgy dönt, a nyári vakációjának egy részét munkával tölti. Kell az a kis pénz — valamire, akár szórakozásra is. Aztán jön az Élet. A mama elmegy az iskolába és kéri az ott lévő „felelős személyt”, ' adna egy igazolást arról, hogy az általánost elvégzett fia a helyi ktsz-be mehet ilyen vagy olyan munkára. — Tovább tanul a gyerek? — Igen, a gyöngyösi Vak Bottyán szakközépiskolában. — Akkor tessék odamenni. az igazolást ott adják ki. A szülő megköszönj a felvilágosítást, majd elintézi. hogy egy nap szabadságot kapjon, és utazik a városba. — Most végezte a gyerek az általános iskolát? Akkor nem mi adjuk neki az igazolást. hanem még az általános iskola. Ennyit ért el egy nap szabadság révén. Mrt tehetett volna? Ott állt tanácstalanul. — A gyöngyösi középiskolában jól mondták a szü- i lőnek, hogy nem ők illeté- ! kesek még az igazolás ki- ] adására — tudtuk meg ] Murcsányi Lászlótól, a já-,i rásj művelődésügyi osztály ! vezetőjétől. — Ha a gye- ] rek most végzett a nyol- ] cadikban és már betöltőt- j te a tizennegyedik életévét, ! akkor az általános iskola igazgatójának kell a papírt kiállítania arról, hogy a szünidőben munkát vállalhat. — És ha az igazgatót ] nem találja az iskolában? ] — A nyári szünetben < kéthetenként egy nap ] ügyeletét kötelesek tartani ] az iskolákban. ] Hát — a jó szándékot í sem könnyű mindenkor | tettekre váltani, különösen. J ha az illetékes ügyintézők a tényleges ügyintézés helyett helytelen tájékoztatást adnak csak. (- ár) KERÁMIÁK A LAKÁSBAN Budapesten öt bolt. Balaton, füreden egy ajándékpavilnn kínálja az Iparművészeti Vállalat termékeit. A művészi tervezésű kézműipari termékek egyre keresettebb darabjai mindennapjainknak. Nemcsak saját otthonainkat díszítjük szívesen egy-egy szép ötvös-, vagy kerámiamunkával, hanem ajándékozási alkalmakkor is gazdag választékot kínálnak az iparművészeti alkotások. Képünkön: Kiss Roóz Ilona kerámiája. ■, (Hauer Lajos felv.)' I fejlett szocializmus építése (1982-72) Hazánk, Kelet-Európa (9.) A szocializmus alapjainak lerakása és megszilárdulása után a kelet-, közép-európai szocialista országok hozzákezdtek a fejlett szocializmus építéséhez. (Az elnevezések különbözőek voltak: fejlett szocializmus, érett szocializmus, a szocializmus betetőzése, befejezése. továbbépítése stb.). A fejlett szocializmus építésének általános irányelveit először a kommunista és munkáspártok 1960. évi moszkvai értekezletén határozták meg. majd ezt követően az egyes országok kommunista pártjai kongresszusaikon kidolgozták saját konkrét elképzeléseiket. A gazdaságpolitika fő feladata mindegyik országban abban állt. hogy a fejlett szocializmus anyagi-műszaki bázisának kiépítése érdekében a tudományos-technikai fejlődés vívmányainak felhasználásával minél gyorsabb ütemben korszerűsítse a népgazdaságot, és emelje az életszínvonalat. Egyre OHM 1981, július 15., szerda nyilvánvalóbbá vált, hogy a nagyszabású célkitűzések sikeres megvalósítása érdekében az extenzív fejlesztésről (a munkaerő- és nyersanyagtartalékok felhasználása) fokozatosan ál; kell térni az intenzív módszerekre (amelyekben a növekedés alapja a munka termelékenységének emelkedése). A gazdaságpolitikának minden országban voltak a helyi adottságokból fakadó sajátosságai. Az NDK-ban az extenzív fejlődés tartalékai teljesen kimerültek, a súlyos munkaerőhiány miatt csak a gyors ütemű gépesítés és automatizálás jelenthetett kiutat. Csehszlovákiában változatlanul jelentős volt a cseh és a szlovák országrész fejlettségbeli különbségi. A mezőgazdaság 1960-ban érte el a termelés háború előtti szintjét, a továbbhaladás lelassult, Csehszlovákia munkaerő- és nyersanyaghelyzete fokozatosan az NDK-éhoz vált hasonlóvá. Bulgáriában a fő cél változatlanul az iparfejlesztés volt. ugyanakkor a mezőgazdaság kínálta hagyományos lehetőségeket sem hagyták kihasználatlanul (zöldség- és gyümölcstermesztés). Nagy hangsúlyt helyeztek az agrártevékenység ipari jellegének fokozására. Románia viszonylag jelentős nyersanyag- és munkaerő-tartalékok birtokában rendkívül rövid idő alatt kívánta elérni a fejlettebb szocialista országok szintjét. Emiatt 1964-ben bizonyos véleménykülönbségek alakultak ki Románia és a KGST többi tagállama között, mivel a román vezetés az említett cél eléréséhez nagy egyoldalú segítséget igényelt a többj szocialista országtól. Lengyelországban új lendületet vett az iparosítás, ugyanakkor a lakosság igen gyors növekedése és a falusi munkaerő városba áramlása miatt évente nagyon nagy számú új munkahelyet kellett létesíteni. Jugoszlávia céljai lényegében megegyeztek a többi szocialista országéval, a megvalósítás alapja azonban az önigazgatás és a piaq mechanizmus széles körű érvényesítése volt. Az ország sajátossága az egyes tagköztársaságok közötti igen nagy fejlettségbeli különbség, a munkaerő-felesleg miatti tömeges külföldi munkavállalás. a nyugati tőke jelentős szerepe. Albánia az európai szocialista országokkal történt szakítás óta az „önerőre támaszkodás” elve alapján — jelentős kínai segítséggel — igyekezett az országot mielőbb ipari-agrár jellegűvé alakítani. Az arányosságot és terv- szerűséget előtérbe helyező gazdaságpolitika mindenütt jelentős eredményeket hozott. A hatvanas években Romániában a nemzeti jövedelem több mint kétszeresére nőtt, Bulgáriában csaknem megkétszereződött. Magyarországon 64 százalékkal, Lengyelországban 63 százalékkal, az NDK-ban 50 százalékkal, Csehszlovákiában pedig 47 százalékkal volt magasabb 1970-ben, mint az évtized elején. Látható, hogy a nagy hátránnyal induló balkáni országok jelentősen csökkentették lemaradásukat. A nemzeti jövedelem egyre nagyobb hányadát állította elő az ipar. Az ipar részesedésének növekedése pedig együtt járt a mezőgazdasági részarány további csökkenésével. Az évtized második felében a korábbi öt évhez viszonyítva az ipari növekedés évi üteme az intenzív módszerekre alapozó országokban (NDK és Csehszlovákia) valamelyest nőtt, a többi országban 1—2 százalékkal csökkent. Jugoszláviában pedig a felére esett. A térség országaiban legevor- sabban az energiatermelés, a vas- és fémkohászat, a vegyipar. a gépgyártás és a műszeripar fejlődött. A mezőgazdasági össztermelés tíz év alatt 12—40 százalékkal nőtt. A mező- gazdaság intenzívebbé válása a gépesítés és a kemizá- lás előrehaladása következtében tovább folyt. A nemzeti jövedelem felhalmozásra — azaz beruházásokra — fordított része növekedett. Minden országban nagy gondot fordítottak az elmaradottabb vidékek gyorsított ütemű fejlesztésére. (Például Csehszlovákiában a szlovák országrész részesedése az ipari termelésben 13-ról 24 százalékra emelkedett.) Jugoszláviában azonban a jelentős erőfeszítések ellené, re a fejlett (Szlovénia és Horvátország) és a kevésbé fejlett tagköztársaságok közötti szintkülönbség — bár ez utóbbiak is jelentősen fejlődtek — nőtt __ A z életszínvonal emelkedése — eltérő ütemben — folytatódott. A gazdaság fejlődése magával hozta a társadalom struktúrájának további változását is. A technikai fejlődés biztos jeleként az anyagi termelésben dolgozók száma csökkent, és nőtt a nem termelő ágazatokban (szolgáltatásokban) foglalkoztatottaké. A munkásosztály létszá • mának növekedése az ipari ing legfejlettebb NDK-ban és Csehszlovákiában már csekély, a többi országban viszont változatlanul jelentős (8—15 százalék) volt. A' munkásosztályon belül nőtt a magasabb szakképzettsé- gűek aránya, a nehéz fizikai munkát végzőké pedig csökkent. Folytatódott az agrárnépesség számának csökkenése is. Az NDK-ban és Csehszlovákiában már csak 5—.9 százalék a csökkenés mértéke. a többi országban még 13—22 százalék. (A még nem kollektivizált Lengyelországban és Jugoszláviában csak 11 százalék.) A városi és a falusi lakosság életszínvonala közötti rés szűkült. Változatlanul gyors ütemben gyarapodott az értelmiség. A munkaerőtartalékok fokozatos kimerülése egyre jobban az intenzív növekedés felé fordította a népgazdaságot. A népesség természetes szaporodása tovább csökkent. (Az NDK-ban a lakosság összlétszáma is fogyott.) A születési arány- szám egyedül Jugoszláviában volt magas, azonban itt is a legfejlettebb területeken. A közoktatás nagymérvű fejlődése következtében az általános műveltség és képzettség szintje sokat iavult. A felső- és középfokú végzettséggel rendelkezők száma rendkívül gyorsan emelkedett. A munkaerő szakképzettségi színvonalának 'avulása a gazdasági fejlődés egyre fontosabb tényezőjévé vált. (Folytatjuk) ~ ff w Molnár Tamás
