Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-15 / 164. szám

„Derékig érő gaz volt itt, amikor elkezdtük a munkát” Akik még évekig a szőlőről fognak álmodni Török Mária táborvezető Tini tanulók tábora Faház. esetleg sátor, néhány lenge ruhadarab — mag nap­fény, Ml kell még a táborozáshoz? Attól függ, hM^Vielylk- hez? Hiszen akad olyan hely. ahol az egyetlen program n 24 órás semmittevés, vagy másként fogalmazva: a passzív pi­henés. Egy nehéz, fárasztó tanév után persze ez sem lehetne kifogásolható. Az utóbbi napokban tett táborlátogatásaipk során azonban mindenütt dolgos diáksereggel találkoztunk. Három. Heves megyében működő építőtáborban érdeklőd­tünk munkájukról, arról, hogy mivel töltik a szabad idejü­ket, s hogy az önkéntes „munkások" elégedettek-e az ellá­tással? részletekig — be kellett val­lania a tábor lakói előtt, jártunkkor Török Mária újra eredeti beosztásá­ban készülődött a táborla- kók-táborvezetőségi tagok labdarúgó-rangadójára. ap A tanár úr a fejét fogta . Az M3-as autópályán, a Heréd után épülő szakaszon értük utói azt a kis teher­autót, amelyikben a tízórai utazott, no és az útépítő fi­úk táborvezetője. Amikor előadtuk jövetelünk célját, szinte habozás nélkül muta­tott vissza, egy már éppen falatozó társaságra. — Ezek a fiúk remekül dolgoznak! A többit majd ők elmondják —, s ezzel már ment js tovább, hiszen még sokan várták a sárga Nysát. A brigád szinte szó nélkül evett. Nem tudni, az éhség, vagy a fáradtság jele-e ez. Rövidesen azonban Szénége­tő József, a brigádvezető mindent megmagyarázott. — Eszünkbe sem jut a fá­radtság, bár éppen kipihen­teknek sem érezzük magun­kat. Mind a kilencen a ka­zincbarcikai Ságvári Endre Gimnáziumban tanulunk, s az az igazság, ha valami balhét számom kérnek, ak­kor először mindjárt ben­nünket kérdeznek. Pedig az iskolában még csak nem is egy osztályba járunk. Ami­kor a kísérő tanárunk meg­tudta, hogy ez a társaság — mutat a kőlapokon üldögélő társai felé — egy brigádot alkot majd, a fejét fogta, s csak úgy maga elé mormol­va többszőr azit kérdezte: Te úristen, mi lesz ebből? Ak­kor elhatároztuk, hogy meg­nyerjük a brigádversenyt. Mivel mindnyájan harmad­szor vagyunk már építőben, tudtuk, hogy ezért mit kell tenni Eddig, azaz a máso­dik hét elején jól állunk: öt százalékkal lemaradva a má­sodik helyen. Biztos, hogy a táborozásnál a tanár úr ez­úttal örömében foghatja a fejét. Mert a „fekete bárá­nyok” kellemes meglepetés­sel szolgálnak... — Iszonyatosan feltört a kezünk az első napokban — vette át a szót a brigád „eminense”, aki noha a „fe­kete bárányokéhoz tartozik,- kitűnő tanuló. — Az a jó — magyarázta önmagát meg nem hazudtoló tudományos­sággal —, hogy látjuk az eredményt. Itt — mutat kör­be — még derékig érő gaz volt, amikor elkezdtük a munkát. Magam sem hittem volna, hogy valaha ilyen betonlapokból kirakott víz­elvezető árkot építünk ide. — Hát, íme a brigádom. Lehet velük ismerkedni — mondta Szénégető Jóska mo­solyogva, majd felvette a lapátját, elindult a munká­jához. S mintha azt mondta volna: elég volt a beszélge­tésből. A többiek szó nélkül követték is. A jó értelemben igazi va­gányok ők kilencen. A bú­csúzásnál őszintén kívántuk, hogy elérjék a kitűzött cél­jukat. Minden bűnét bevallotta . . . Mi sem nagyon késleltet­tük a búcsút, hisz a követ­kező állomást — a Hort kö­zelében levő Fáy-tanyán — ugyanis a 105 lány lakta tá­bor jelentette. Amikor fotós kollégám ezt megtudta, egy­re többször idézte az. előbb említett tanár urat: Te úr­isten. mi lesz ebből? Aggo­dalomra persze nem volt semmi okunk, mivel 105 lány helyett csak egy volt a táborban: Török Mária, a tá- borvfezető. Még tartott a munkaidő. — Hogyan fér meg együtt ennyi hölgy? — Meg fogtok lepődni: kitűnően — válaszolta ha­tározottan a huszonéves „ka­pitány”. akj „civilben” a csongrádi művelődési ház népművelője. — Igaz, amikor a lányok megérkeztek, nem azit kér­dezték. mi lesz majd a dol­guk, hanem hogy hol van­A kel is kellett Gyöngyösön a Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat szakmai építőtáborá­ban újra fiúkkal találkoz­tunk. Leendő szakmájában két hétig ki-ki azon fárado­zott, hogy mielőbb elkészül­jön az új szakmunkásképző Azok a bizonyos kezek, amelyeket „iszonyatosan” feltörtek a szerszámok az első napokban (Fotó: Szabó Sándor) nak a fiúk? Amikor bemu­tattam az egyetlen srácot — Guba Imrét, aki táborvezető- ségí tag —, nem volt nagy a lelkesedés. De most be kell érniük ennyivel. Meglepe­tésre. mégis úgy határoztak később, hogy ebből az egé­szem fiúból is lányt csinál­nak. Legalábbis az első hét után rendezett fordított na­pon. Amikor is a lányok vet­ték a kezükbe az irányítást. Kiagyalták, hogy Imrének is női ruhába kell öltöznie, s természetesen részt vennie a szépségversenyen is. Később aztán nemcsak a hastáncot járatták el vele, hanem fá­rasztó előadást is kellett tar­tania a szakszerű szőlőter­mesztésről is, mivelhogy s Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság szőlőjében is akadt munkájuk a lányoknak. — Értettek talán a szőlő- műveléshez? — Olyannyira nem — sze­gedi és makói gimnazisták —. hogy többen fogadalmat tettek: még az otthonuk kör­nyékén levő egy-két tőkét is kiirtják! Többen vallják ugyanis, hogy amilyen a sze­rencséjük. még évekig szőlő­sorokkal álmodnak... Per­sze, akadt testhezállóbb munka is: egy-két napig meggyszüret. Szerencsére, karóval kellett leverni a fá­ról a gyümölcsöt, mivel majd likőr lesz belőle, s így na­gyon élvezte mindenki. A lányok csapatát a sző­lőben kerestük meg. Kissé bágyadtan a naptól, de azért dacból, itt-ott més énekelve is. tiszteletre méltó temoó- ban végezték a kacsolást, kötözték a szőlőket. Alig le­hetett szóra bírnj őket. So­kára derült ki. hogy azon a bizonyos fordított napon a táborvezetőt levélben értesí­tették. melyik brigádban kell ténykednie, s azt is megha­tározták. hogy a kaoálás tu­dományában kell elmélyed­nie. Kimenőt csak akkor kaphatott, ha táborvezető­höz méltóan szerepelt a szel­lemi vetélkedőn, s hiányta­lannak* találták a vezéröltö­zetét is, amit ezen a napon viselnie kellett. A legnehe­zebb próbatételként pedig minden bűnét — a legapróbb iskola. Már csak az ebédlő­ben értük utói őket. S néz­zük csak, mit ajánlott a konyhafőnök a megerőltető fizikai munka után? Az ét­lapon zöldségleves, kelká­poszta-főzelék, töltött pap­rika, meggymártás marha­hússal és almás lepény. Az egyik 15—16 év körüli le­endő kőműves így kommen­tálta az ebédet: — Utálom a kelkáposztát, de amikor az ittenit meglát­tam, egyszerűen nem tud­tam ellenállni. Kell egy szakácsnak en­nél nagyobb dicséret? Kiss Csaba jövő ilyen kot már mint ács-állványozó dol­gozik majd. — Jó és bőséges kaját kapunk — mondta, miköz­ben majszolta az étvágyger­jesztő almás lepényt. — Na­ponta négyszer étkezünk, itt biztos, hogy a munka elle­nére sem fogyunk le. S hogy miért jöttem szívesen? Én is gyöngyösi vagyok. Remélem, hogy ha jómagam már nem, de a fi^m majd biztosan az általam is épített új. mo­dern szakmunkásképzőben tanul.,. .. .majd fogta a tálcáját, s elindult a mosogató ablaka felé. Sebtiben még hozzátet­te: — Ma délután a strand­ra megy a társaság. Ránk fér egy kis lubickolás. Utá­na biztos, hogy jólesik majd a vacsora is... Tini tanulók tábora. Rö­viden így lehetne összefog­lalni a látottakat. S mégis mi-mindent takar e három t-betűvel kezdődő szó. Ami­kor azt kérdeztem egyikük­től. hogy miért jött har­madszor is építőtáborba, így fogalmazott: — Ez mindig jó balhé. Itt csak egybeforrott, jó társa­ságok jöhetnek össze. Ezt nem lehet, megmagyarázni. Aki egyszer eljön, ha tehe­ti, addig ismétli, amíg lehe­tősége van rá. Csak egyszer kell megpróbálni. Ezek után én is szívesen megpróbálnám újra. Mert ez tényleg egy jó „balhé”... MAI műsorok: IMII) Kossuth rádió 8.25 Jelen időben. 8,55 Be­szélni nehéz. 9.07 Magyar szerzők hangszerszólóiból. 9.38 Kis magyar néprajz. 9.43 Tarka mese, kis mese. 10.05 Sirius kapitány fog­ságba esik. 10.35 Válaszo­lunk hallgatóinknak. 10.50 Apámról... 11.46 Népdalok. 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Dzsesszmelódiák. 14.15 Mai dalok. 14.29 „Mindig örö­met akartam szerezni”. 15.10 Muzsikusportrék gyermekeknek. 16.10 Kri­tikusok fóruma. 16.20 Ma­gyar előadóművészek. 16.49 Egy hajdúsági nótafa: Ba­lázs Jánosné. 17.07 Koráb­ban érkezett. 17.32 Olasz művészek operafelvételei­ből. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. 20.00 Ka­marazene. 21.03 Nóták. 21.30 Háttérbeszélgetés. 22.15 Sporthírek. 22.30 Tíz perc külpolitika. 22.30 Nagy siker volt! 23.38 Haydn-felvételek. Petőfi rádió 8.05 Nóták. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 10.00 Zene- délelőtt. 11.33 A Szabó család. 12.03 Népi zene. 12.33 Tánczenei koktél. 13.30 Színes szőttes. 14.00 Kettőtől négyig... 16.00 Várbarátok bajvívása. 16.33 Útközben. 16.35 Néhány perc tudomány. 16.40 San­zonújdonságok. 17.09 Ének­szóval, muzsikával. 17.30 ötödik sebesség. 18.33 Ope­rettfelvételek. 19.25 Világ- történelem dióhéjban. 19.45 A beat kedvelőinek. Quin- cy Jones felvételeiből. 20.33 Válas(s)z! 21.25 Jég nélkül — muzsikával. 22.25 Nó­ták. 23.15 Behár György szerzeményeiből. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Koncz Zsuzsa és a Fonog­ráf együttes felvételeiből. 17.30 Index... A miskolci stúdió gazdaságpolitikai magazinja (A tartalomból: Igény és kapacitás az épí­tőiparban. .. — Exporttö­rekvések a Salgótarjáni Síküveggyárban — Munkás mérnökök). Felelős szer­kesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Nagy István — Sport. 18.00 Észak-magyar­országi krónika (Főidény a Mályi Téglagyárban — Ara­tás a pásztói tsz-ben — Borsodban is jó ütemben folyik a betakarítás). 18.25 Lap- és műsorelőzetes... Tsa 9.00 Tévétorna. 9.05 Csak gyerekeknek! 9.25 Delta. Tudományos híradó. 9.50 Aranyásók Alaszkában (Francia—román—NSZK kalandfilmsorozat). 10.55 Zenés terefere. 16.10 Tes­tünk. Az alvás. 16.35 Stop. Közlekedj okosan! 16.40 Nemzetközi diszkó. 17.25 Egészségünkért. 17.40 Vá­ros a Volga mentén. 18.05 Staféta. Tíz perc ifjúság. 18.20 Másfél millió lépes Magyarországon. Bodajktól Zircig a Bakonyban. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti me­se. 19.30 Tv-híradó. 20.00 „Űj” Scotland Yard (Angol bűnügyi film). Nincs miért élni. 20.45 Ki járt jobban? (Dokumentum, filmsoro­zat). 21.10 Ne nevess ko­rán...! Vidám játék. 21.45 ízlések és pofonok. 22.25 T^v.hiradó 3. 2. MOSOR 20.01 Kertünk — udvarunk. 20.25 Norvégia — az óriá­sok országa. 20.50 Autó­motorsport. 21.10 Tv-hír- adó 2. 21.30—23.20 A gyúj­togató (Grlgorij Gorin színműve két részben). Kis Szabó Ervin MjÜÜSßßGi 1981. július 15., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents