Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-10 / 134. szám
Könyv szerinti értéke; nulla NÉPGAZDASÁGI ÖSSZESSÉGBEN az állóeszközök nettó érték alapján számított állománya az 1970 és 1979 közötti időszakban évenként átlagosan .3.8—7,8 százalékkal növekedett. Különösen gyors volt a gyarapodás mértéke az építőiparban, a kereskedelemben, az iparban. Ami azért, kérdőjelet tétet a sokat hangoztatott nézet mellé: valóban annyira' szegényes, szűkös, elavult-e bizonyos népgazdasági területek állóeszközeinek tára? A kérdőjel azért ,s indokoltnak látszik, mert egyes területeken belül, például a vasútnál vagy a textiliparban szintén lényeges eltérésekre bukkanhatunk. Tavaly az iparban 38,5 milliárd forintot költöttek állóeszköz-fenntartási feladatokra. Több mint a kétszeresét az 1970. évi összegnek. Ami lehet jó jel, ám utalhat arra is: sok pénzzel tartják, életben az eszközök egy részét, bár azok természetes sorsa már korábban a selejtezés lett volna. A tapasztalatok és nem az óva- tcskodás íratja le: is-is, azaz mindkettő hat az állóeszköz-gazdálkodásban. Az élelmiszeriparban a gépek, berendezések, fölszerelések bruttó és nettó értéke közötti különbség egyharmad, azaz — leegyszerűsítve — ekkora az elavultság foka. Ki mondhatná rá ugyanakkor a település öregecske sütőüzemére, hogy zárják be hamarosan, hiszen elavult, ha nincs válasz arra a kérdésre, hol készítenék akkor a jövőben két-, vagy háromezer embernek a kenyeret? Veszélyes lenne, ha mérlegelés nélkül azonosítanák mindenkor és mindenütt a könyv szerinti értéket a gyakorlatival! A teljesen amortizálódott gépek, berendezések — ezek azok, amelyeknek a könyv szerinti, azaz a vagyoni értéke nulla — az iparban az állomány egészének 18—20 százalékát teszik ki. Ezt, a viszonylag nagy tömegű eszközt azonban nem szabad egységesen megítélni. Egy részük ugyanis gond nélkül, haszonnal működtethető; ám a másik rész (a műszakilag alkalmatlanok, a nagy költséggel üzemben tartottak, az alacsony hatásfokkal dolgozók) súlyos veszteségek forrásai. Ráadásul nem jelentéktelen az ipar ilyen vagyonának az a csoportja sem, ahol az amortizáció még nem fejeződött be. de az eszközök elvesztették valóságos értéküket; gátjai a termelési folyamatnak, mert annak más elemei túlhaladottá tették ezeket a gépeket, berendezéseket. Furcsa ellentmondás: az alacsony technológiai színvonal széles gyártmányválasztékkal társül az iparágak, az üzemek egy részénél, s ez csakis ráfizetéses kapcsolat lehet. Az egyik munkahely és a másik munkahely között. vállalaton belül hatalmasak a különbségek, holott látszatra a két munkás egyaránt edzőberendezést — darabolok saitológépet stb. — kezel. Erre az eltérésre azonban a szükségesnél jóval kisebb figyelem jut,- gyakran mintha a véletlenen, a szerencsén múlna, hogy a „jobbik”, vagy a „rosszabbik” helyet töltik be a munkavállalóval, akinek persze legtöbbször fogalma sincs arról, dolgozhatna ő sokkal hasznosabban is. Azaz: ennek a helyzetnek a földerítése és ésszerű rendezése, a hatékony és a nem hatékony eszközök csoportosítása, nem a munkásokon múlik. Olyannyira nem rajtuk áll vagy bukik ennek a feladatnak a sikere, hogy mindennapos eset: a sokszor hangoztatott létszámhiány ellenére sok munkavállaló a szó szoros értelmében gürizik az elavult eszközök mellett, erejét, nem kímélve. Mindennapos eset az is, amikor fölösen nagy teljesítményű gépeket, eszközöket vásárol a munkahely — bár olykor eszi, nem eszi, nem kap mást alapon vette meg! —, s az így létrejövő veszteség semmivel sem megbocsát.hatóbb, mint a teljesen elavult, eszközök működtetésével létrehozott. Gyakori: az értékes, nagy termelékenységű gép áll az egyik műhelyben kezelő híján, a másik műhelyben viszont a gyatrát, a soksor 'lerobbanót két műszakban gyötrik; így alakult ki a szokás, a műszak-rend valamikor, egészen más föltételek között,, s így is maradt, a föltételek változása ellenére. EDDIG SZINTE KIZÁRÓLAGOS SZEREPET KAPOTT a fejlesztésben az új műhelyek. üzemrészek — gyárak •— létrehozása, teljesen friss eszközökkel történő fölszerelése, s ezzel párhuzamosan a szükségesnél ritkábban került selejtezésre az, ami rászolgált, hanem a kettő, a régi és az új gyakran párhuzamosan működött tovább. A rekonstrukciót is így értelmezték sok helyen, holott ugyanannyi pénzből, ameny- nyiből egy üzemrészt újjávarázsoltak. futotta volna a gyár egész eszköztárának korszerűsítésére: az ismétlődő zavarokat okozó, teljesen elavult berendezések kihajításával. s azok helyére újak beszerzésével, tehát ésszerű komplettálással. amint azt a szakemberek jelölik. M. O. FEJLŐDŐ KAPCSOLAT A KÉT VÁROS KÖZÖTT Egri vendégeli Maciién Az egriek és vendéglátóik, a város vezetői A közelmúltban háromtagú delegáció járt Franciaországban Macon városában, hogy a két város közötti kapcsolat, a rendszeres és szó. cos együttműködés lehetőségeiről tanácskozzék a ma- covi vezetőkkel. A küldöttség tagja volt dr. Vasas Joachim, az egri városi párt- bizottság titkára, dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke és Dancz Pál. az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója. Kedves fogadtatásban volt részük a magyar vendégeknek: s.ok híve van ott is a testvérvárosi kapcsolatoknak. A vendéglátók érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatókat az egriek, a Heves megyeiek életéről, és számos közös program rendezésében állapodtak meg. Megyeszékhely, idegenforgalmi központ Macon 85 ezer lakosú kisváros. A Saone folyót, amely mintegy 300 méter szélesen szeli ketté, sétánvok szegélyezik, mellette halad el a 6-os számú fő közlekedési út. A folyón rendezték már két alkalommal is az evezős Eu_ rópa-bajnokságot. Megyeszékhely, borkereskedelmi központ, élénk ipari város; csakúgy, mint. Eger. A szőlő- és a bortermelés ezer szállal kötődik a város életéhez. múltjához, jelenéhez, meghatározza fejlődését. Egy évtizede már. hogy évenként legalább 2500 új, nem mezőgazdasági munkahely létesül: az iparban és főleg a harmadik szektorban. Saone-et-Loire megye Burgundia területének legjobban iparosított megyéje, az üzemek számát, nagyságát tekintve egyaránt. A mező- gazdaság egyébként a megye aktív lakosságának 15 százalékát. foglalkoztatja. Termékeikből igen sokat exportálnak, így a charolles-i hús. a burgundiai, maenni, beaujo- lais-i bor világhírnévre tett szert. Mindez elősegítette a gasztronómia fejlődését és nagy hírnevét is. A sajátos hangulatú éttermek, vendéglők sokasága hasznosan szolgálja az idegenforgalom fejlesztését, a helyiek igényeinek kielégítéséit. Egert választották Maconban már hosszú évek óta baloldali vezetés irányítja a várost, A polgármester helyettese kommunista és a a szocialista párt tagja, több helyettese kommunista és a tanácstagok többsége is a baloldal soraiból kerül ki. A város vezetői — Helsinki szellemében — elhatározták, hogy több nyugat-európai testvérváros mellett egy szocialista országbéli várossal is szorosabb kapcsolatot alakítanak ki. A választás Magyarországra, közelebbről Egerre esett. Bizonyára több tényező is hozzájárul ehhez, említettük, hogy sok a közös vonás a két város arculatában. Maconból már több vezető járt Egerben az elmúlt években, s hasonlóan az itteniekhez, úgy látták, hogy a szorosabb együttműködés lehetőségei adottak. A hivatalos kapcsolat létrejöttét az is jelzi, hogy Macon főterén már állandóan ott leng a magyar zászló. Ott ugyanis az a szokás, hogy a város központjában kitűzik azoknak a nemzeteknek a zászlóit, amelyekkel testvérkapcsolatot alakítottak ki. A borok kiállítása A magyar vendégek számára igen gazdag programot szerveztek. A francia vendéglátók bemutattak több nagy ipari, mezőgazdasági üzemet, kulturális, oktatási intézményt, meglátogatták például az ország legnagyobb gyufagyárát, amely állami tulajdonban van. Jártak egy pinceszövetkezetnél és találkoztak borosgazdákkal is. Impozáns látvány volt a városi ' sportkombinát. az úszóközpont, a kulturális centrum, amelv Franciaország egyik legnagyobb, legmodernebb művelődési in- tézménye. Egerben is elkelne egy-egy ezekből... Minden év májusában megrendezik Maconban Franciaország borainak országos kiállítását és vásárát. Az egri vezetők ott-tartózkodása idején nyitották meg a vásárt, amelyre meghívást kapott az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát is. Ezen a hagyományos országos kiállításon Francia- ország legjobb és leghíresebb bortermelői, szövetkezeti gazdaságai vonultatják fel termékeiket. Franciaországban a borvásárok között ez az egyik legrangosabb, így érthető a rendkívüli érdeklődés. s természetesen nagy megtiszteltetés, ha egy külföldi cég is bemutathatja termékeit. Az egriek sikerének értékét csak növeli, hogy a világ legnagyobb bortermelő országában mutatkozhatnak be. ahol igencsak ismerik és értik a borkészítés minden fortélyát. Jellemző. hogy az egriektől ott. helyben mindjárt mindent meg akartak venni,.. Közös rendezvények Maconi tartózkodásuk alatt az egri vendégek több alkalommal is megbeszélést tartottak a város vezetőivel az együttműködés továbbfejlesztéséről. Sorra vették az idei közös programokat. Októberben magyar napokat rendeznek Maconban, s a rendezvénysorozaton egriek is szerepelnek. Eger küld egy történészt, aki Magyarország és ezen belül Eger történetéről, fejlődéséről tart előadásokat. A magyar napou kon fellépnek egri zenepedagógusok is, akik Kodály, és Bartók-műveket szólaltatnak meg. előadásokat tartanak Kodály oktatási módszeréről. A TIT Idei nyári egyetemi rendezvényeire több résztvevőt várnak Maconból is. Az IBUSZ szervezésében pedig várhatóan legalább száz maconi tölti Egerben a szilvesztert. (-) Bóta Ferenc 1304-1981 Hetvenhét esztendős korában, hosszas betegség után, június 9-én elhunyt Bóta Ferenc elvtárs, a munkás- mozgalom ' régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemérem tulajdonosa. A veterán még ifjú korában. 1929-ben .csatlakozott a Szociáldemokrata Párt balszárnyához, a felszabadulás idején részt vett a kommunista párt szervezésében, s haláláig tagja maradt az MSZMP-nek. Megbízatásai során — többi között — dolgozott az egri városi pártbizottságon, nyugdíjba pedig a megyei párt- bizottság apparátusából került. Temetésének intézésére operatív bizottság alakult, * végső búcsúztatásáról később intézkednek. Expedíció a Tiszán Különleges tiszai expedíció száll vízre júliusban Kiskörénél, hogy ladikokon, népiesen szólva, lélekvesztőkön három hétre birtokába vegye a folyót. Utasai alföldi néprajzosok, biológusok, ornitológusok. festő- és grafikus- művészek. Ütjük végcélja Tiszaug. A két állomás között levő mintegy kétszáz kilométeres folyószakasz egyes pontjain kikötnek, sátrat vernek és hiánypótló tudományos kutatómunkát végeznek, Illetve a művészet eszközeivel megörökítik a romantikus tiszai környezetet, felvillantják a folyó menti települések életét. A néprajzosok tanulmányozzák a vízi életet, a vízi közlekedést, kutatják a tutajozás, az átkelő kompok múltját és jelenét. Szemügyre veszik, a Tisza menti te= lepüléseken lakók életében milyen szerepet játszik a halászat, az állattartás, az ártéri gazdálkodás, mi maradt meg a régi szokásokból, formákból, gyakorolják-e a vízhez kötődő háziipart, a vesz-' sző- és gyékényfonást, valamint a ladikkészítést. A biológusok a növény- és rovarvilágot, az ornitológusok a vízimadarak életét figyelik meg. Választ keresnek arra is, fellelhetók-e még a par- tifecske-tanyák, gólyafész-: kék; vizsgálják, hogy a civilizáltabb környezet, a mező-, gazdasági gépek, vegyszerek,' a vízszennyezések hogyan hatnak a természetes élő környezetre. A mostani vállalkozás bevezetője egy három évig tartó expedíciós munkának. (MTI) Kalapács alat a saláta A fogyasztókat általában nem érdekli — nem is tudhatják —, hogy a termelési költségeken kívül, milyen egyéb tényezők határozhatják meg a piaci árakat. A háziasszonyokat csak az izgatja, hogy milyen mélyre keli nyúlni erszényükbe, ha levesbe való zöldséget, idei paprikát, paradicsomot, salátát vagy primőrként megjelenő gyümölcsöt akarnak vásárolni Nem felesleges tehát felhívni a figyelmet néhány olyan tényezőre, melyek a termeltetési költségeken, valamint a kereslet-kínálat vi- szonván kívül — jelentős' mértékben befolyásolhatták az árakat. Érthetően drágább például a boltban az a makói hagyma, vagy nyírségi alma, melyért történetesen Csongrád megyei, vagy szabolcsi kereskedő autózik a fővárosba, hogy a budapesti Bosnyák téri piacon „nagyban” felvásárolja. Ebben az esetben az alma, vagy #. laMVirw) kétszer utazik, s az így megduplázódott üzemanyag-költséget a fogyasztók fizetik meg. Felmerül persze a kérdés, hogy a vidéki kereskedők többsége miért kénytelen a fővárosban vásárolni, s ezzel feleslegesen utaztatni a friss zöldséget, gyümölcsöt? Vagy egyszerűen arról van szó. hogy a termelőknek nem érdekük helyben árusítani, mivel a Bosnyák téren többet kérhetnek termékeikért? Az elmondottakon kíyül növelhetik — pontosabban: felverhetik — az árakat a Bosnyák téri éjszakák ügyeskedői. a zugkereskedők is, akik kihasználják, hogy a termelők szeretnének gyorsan túladni portékájukon, hogy mielőbb visszautazhassanak. Olcsón felvásárolják a friss zöldséget, gyümölcsöt, melyet — anélkül, hogy egy ládát arrébb tennének — busás felárral adnak tovább. Mindezek előrebocsátása után nem érdektelen, hogy az AGKERT KFT — jól bevált nyugati példákon felbuzdulva — elhatározta: az áru útjának megrövidítése és a zugárusok kizárása érdekében az ország különböző pontjain termék börzéket tartanak. Mit jelent ez? Állami gazdaságok önálló piacokat nyitnak, ahol mint a börzén, megállapítják a termékek kikiáltási árát, melyekre a kereskedők — a kínálattól és kereslettől függően — licitálhatnak. E „kereskedelmi forma” garantálja a minőséget, hisz a kereskedők minden bizorfnyal, csak a friss, jó minőségű áruért hajlandók a kikiáltási árnál többet fizetni. Az első ilyen termékbör- zéket a debreceni, a miskolci, a nagykanizsai, a hosszú- hegyi, a felsőbabádi és a törökbálinti állami gazdaságok tartják meg — rövid időn belül. A debreceni börze például már június közepétől várja vásárlóát a gazdaság hűfcőházában kijelölt piaeterületen. s ugyancsak ebben a hónapban rendezik Zsolcén * Miskolci Állami Gazdaság termékbörzéjét is. Az üzemeltető gazdaságok és az ÁGKER KFT közös célja, hogy a kereskedők lehetőleg egy helyen tudják beszerezni zöldség- és gyümölcsszükségletüket, ezért a választék- bővítés és az egészséges kon- kurrencia kialakítása érdekében a környékbeli termelőszövetkezetek. valamint háztáji gazdaságok és illetményföldek munkaigényes termékeit is felkínálják az állami gazdaságok piacain. A választékbővítést szolgálja, hogy a kereskedők válogathatnak majd az állami gazdaságokban palackozott üdítő italok és borok között, s vásárolhatnak a gazdaságok konzervkészítményeiből is. Egy fuvarral tehát sokféle cikket szállíthatnak boltjaikba a kereskedők, s ez a könnyítés remélhetően csökkentő hatással lesz az árakra. Ha ezt a vásárlók is tapasztalják, nemhiába alakultak a termék börzék..: Ágh Tihamér Az ötödik ötéves terv legnagyobb gumiipari beruházásaként megépült nyíregyházi TAURUS Gumigyárban 1981. ben már százkilencvenhétezer mezőgazdasági gumiabroncsot gyártanak. A radiál, diagonal, ks-diagonal gumiköpenyeket összesen tizenkét méretben állítják elA. A tenné, kék hetven százalékát exportálják. A képen: kész Diagonál abroncsok (MTI fotó —; Oláh Tibor felv. — KS) .tlSníürőn£i 1*1. jüant Ifi. azetó*
