Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

Könyv szerinti értéke; nulla NÉPGAZDASÁGI ÖSSZES­SÉGBEN az állóeszközök nettó érték alapján számí­tott állománya az 1970 és 1979 közötti időszakban éven­ként átlagosan .3.8—7,8 szá­zalékkal növekedett. Külö­nösen gyors volt a gyarapo­dás mértéke az építőiparban, a kereskedelemben, az ipar­ban. Ami azért, kérdőjelet tétet a sokat hangoztatott nézet mellé: valóban annyi­ra' szegényes, szűkös, elavult-e bizonyos népgazdasági terü­letek állóeszközeinek tára? A kérdőjel azért ,s indokolt­nak látszik, mert egyes terü­leteken belül, például a vasútnál vagy a textilipar­ban szintén lényeges eltéré­sekre bukkanhatunk. Tavaly az iparban 38,5 milliárd forintot költöttek állóeszköz-fenntartási fel­adatokra. Több mint a két­szeresét az 1970. évi összeg­nek. Ami lehet jó jel, ám utalhat arra is: sok pénzzel tartják, életben az eszközök egy részét, bár azok termé­szetes sorsa már korábban a selejtezés lett volna. A ta­pasztalatok és nem az óva- tcskodás íratja le: is-is, az­az mindkettő hat az állóesz­köz-gazdálkodásban. Az élel­miszeriparban a gépek, be­rendezések, fölszerelések bruttó és nettó értéke közöt­ti különbség egyharmad, az­az — leegyszerűsítve — ek­kora az elavultság foka. Ki mondhatná rá ugyanakkor a település öregecske sütőüze­mére, hogy zárják be hama­rosan, hiszen elavult, ha nincs válasz arra a kérdés­re, hol készítenék akkor a jövőben két-, vagy három­ezer embernek a kenyeret? Veszélyes lenne, ha mér­legelés nélkül azonosítanák mindenkor és mindenütt a könyv szerinti értéket a gya­korlatival! A teljesen amortizálódott gépek, berendezések — ezek azok, amelyeknek a könyv szerinti, azaz a vagyoni ér­téke nulla — az iparban az állomány egészének 18—20 százalékát teszik ki. Ezt, a viszonylag nagy tömegű esz­közt azonban nem szabad egységesen megítélni. Egy részük ugyanis gond nélkül, haszonnal működtethető; ám a másik rész (a műszakilag alkalmatlanok, a nagy költ­séggel üzemben tartottak, az alacsony hatásfokkal dolgo­zók) súlyos veszteségek for­rásai. Ráadásul nem jelen­téktelen az ipar ilyen va­gyonának az a csoportja sem, ahol az amortizáció még nem fejeződött be. de az eszkö­zök elvesztették valóságos értéküket; gátjai a termelési folyamatnak, mert annak más elemei túlhaladottá tet­ték ezeket a gépeket, beren­dezéseket. Furcsa ellentmondás: az alacsony technológiai színvo­nal széles gyártmányválasz­tékkal társül az iparágak, az üzemek egy részénél, s ez csakis ráfizetéses kapcsolat lehet. Az egyik munkahely és a másik munkahely kö­zött. vállalaton belül hatal­masak a különbségek, holott látszatra a két munkás egy­aránt edzőberendezést — da­rabolok saitológépet stb. — kezel. Erre az eltérésre azonban a szükségesnél jóval kisebb figyelem jut,- gyakran mintha a véletlenen, a sze­rencsén múlna, hogy a „job­bik”, vagy a „rosszabbik” he­lyet töltik be a munkaválla­lóval, akinek persze legtöbb­ször fogalma sincs arról, dol­gozhatna ő sokkal haszno­sabban is. Azaz: ennek a helyzetnek a földerítése és ésszerű rendezése, a haté­kony és a nem hatékony esz­közök csoportosítása, nem a munkásokon múlik. Olyannyira nem rajtuk áll vagy bukik ennek a feladat­nak a sikere, hogy minden­napos eset: a sokszor han­goztatott létszámhiány elle­nére sok munkavállaló a szó szoros értelmében gürizik az elavult eszközök mellett, ere­jét, nem kímélve. Mindenna­pos eset az is, amikor fö­lösen nagy teljesítményű gépeket, eszközöket vásárol a munkahely — bár olykor eszi, nem eszi, nem kap mást alapon vette meg! —, s az így létrejövő veszteség sem­mivel sem megbocsát.hatóbb, mint a teljesen elavult, esz­közök működtetésével létre­hozott. Gyakori: az értékes, nagy termelékenységű gép áll az egyik műhelyben ke­zelő híján, a másik műhely­ben viszont a gyatrát, a sok­sor 'lerobbanót két műszak­ban gyötrik; így alakult ki a szokás, a műszak-rend va­lamikor, egészen más fölté­telek között,, s így is maradt, a föltételek változása ellené­re. EDDIG SZINTE KIZÁRÓ­LAGOS SZEREPET KAPOTT a fejlesztésben az új műhe­lyek. üzemrészek — gyárak •— létrehozása, teljesen friss eszközökkel történő fölszere­lése, s ezzel párhuzamosan a szükségesnél ritkábban ke­rült selejtezésre az, ami rá­szolgált, hanem a kettő, a régi és az új gyakran pár­huzamosan működött tovább. A rekonstrukciót is így ér­telmezték sok helyen, holott ugyanannyi pénzből, ameny- nyiből egy üzemrészt újjá­varázsoltak. futotta volna a gyár egész eszköztárának korszerűsítésére: az ismétlő­dő zavarokat okozó, teljesen elavult berendezések kihají­tásával. s azok helyére újak beszerzésével, tehát ésszerű komplettálással. amint azt a szakemberek jelölik. M. O. FEJLŐDŐ KAPCSOLAT A KÉT VÁROS KÖZÖTT Egri vendégeli Maciién Az egriek és vendéglátóik, a város vezetői A közelmúltban háromta­gú delegáció járt Franciaor­szágban Macon városában, hogy a két város közötti kap­csolat, a rendszeres és szó. cos együttműködés lehetősé­geiről tanácskozzék a ma- covi vezetőkkel. A küldött­ség tagja volt dr. Vasas Joachim, az egri városi párt- bizottság titkára, dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke és Dancz Pál. az Eger—Mátra vidéki Borgaz­dasági Kombinát vezérigaz­gatója. Kedves fogadtatásban volt részük a magyar vendé­geknek: s.ok híve van ott is a testvérvárosi kapcsolatok­nak. A vendéglátók érdeklő­déssel hallgatták a tájékoz­tatókat az egriek, a Heves megyeiek életéről, és számos közös program rendezésében állapodtak meg. Megyeszékhely, idegenforgalmi központ Macon 85 ezer lakosú kis­város. A Saone folyót, amely mintegy 300 méter szélesen szeli ketté, sétánvok szegé­lyezik, mellette halad el a 6-os számú fő közlekedési út. A folyón rendezték már két alkalommal is az evezős Eu_ rópa-bajnokságot. Megyeszék­hely, borkereskedelmi köz­pont, élénk ipari város; csakúgy, mint. Eger. A sző­lő- és a bortermelés ezer szállal kötődik a város éle­téhez. múltjához, jelenéhez, meghatározza fejlődését. Egy évtizede már. hogy évenként legalább 2500 új, nem mezőgazdasági mun­kahely létesül: az iparban és főleg a harmadik szektorban. Saone-et-Loire megye Bur­gundia területének legjobban iparosított megyéje, az üze­mek számát, nagyságát te­kintve egyaránt. A mező- gazdaság egyébként a megye aktív lakosságának 15 száza­lékát. foglalkoztatja. Termé­keikből igen sokat exportál­nak, így a charolles-i hús. a burgundiai, maenni, beaujo- lais-i bor világhírnévre tett szert. Mindez elősegítette a gasztronómia fejlődését és nagy hírnevét is. A sajátos hangulatú éttermek, vendég­lők sokasága hasznosan szol­gálja az idegenforgalom fej­lesztését, a helyiek igényei­nek kielégítéséit. Egert választották Maconban már hosszú évek óta baloldali vezetés irányít­ja a várost, A polgármester helyettese kommunista és a a szocialista párt tagja, több helyettese kommunista és a tanácstagok többsége is a baloldal soraiból kerül ki. A város vezetői — Helsinki szellemében — elhatározták, hogy több nyugat-európai testvérváros mellett egy szo­cialista országbéli várossal is szorosabb kapcsolatot alakí­tanak ki. A választás Ma­gyarországra, közelebbről Egerre esett. Bizonyára több tényező is hozzájárul ehhez, említettük, hogy sok a kö­zös vonás a két város arcu­latában. Maconból már több veze­tő járt Egerben az elmúlt években, s hasonlóan az it­teniekhez, úgy látták, hogy a szorosabb együttműködés lehetőségei adottak. A hiva­talos kapcsolat létrejöttét az is jelzi, hogy Macon főterén már állandóan ott leng a magyar zászló. Ott ugyanis az a szokás, hogy a város központjában kitűzik azok­nak a nemzeteknek a zász­lóit, amelyekkel testvérkap­csolatot alakítottak ki. A borok kiállítása A magyar vendégek szá­mára igen gazdag programot szerveztek. A francia ven­déglátók bemutattak több nagy ipari, mezőgazdasági üzemet, kulturális, oktatá­si intézményt, meglátogat­ták például az ország leg­nagyobb gyufagyárát, amely állami tulajdonban van. Jár­tak egy pinceszövetkezetnél és találkoztak borosgazdák­kal is. Impozáns látvány volt a városi ' sportkombinát. az úszóközpont, a kulturális centrum, amelv Franciaor­szág egyik legnagyobb, leg­modernebb művelődési in- tézménye. Egerben is elkel­ne egy-egy ezekből... Minden év májusában megrendezik Maconban Fran­ciaország borainak orszá­gos kiállítását és vásárát. Az egri vezetők ott-tartózkodá­sa idején nyitották meg a vásárt, amelyre meghívást kapott az Eger—Mátra vidé­ki Borgazdasági Kombinát is. Ezen a hagyományos or­szágos kiállításon Francia- ország legjobb és leghíre­sebb bortermelői, szövetke­zeti gazdaságai vonultatják fel termékeiket. Franciaor­szágban a borvásárok között ez az egyik legrangosabb, így érthető a rendkívüli ér­deklődés. s természetesen nagy megtiszteltetés, ha egy külföldi cég is bemutathatja termékeit. Az egriek sikeré­nek értékét csak növeli, hogy a világ legnagyobb bor­termelő országában mutat­kozhatnak be. ahol igencsak ismerik és értik a borkészí­tés minden fortélyát. Jellem­ző. hogy az egriektől ott. helyben mindjárt mindent meg akartak venni,.. Közös rendezvények Maconi tartózkodásuk alatt az egri vendégek több alka­lommal is megbeszélést tar­tottak a város vezetőivel az együttműködés továbbfejlesz­téséről. Sorra vették az idei közös programokat. Októ­berben magyar napokat ren­deznek Maconban, s a ren­dezvénysorozaton egriek is szerepelnek. Eger küld egy történészt, aki Magyarország és ezen belül Eger történe­téről, fejlődéséről tart elő­adásokat. A magyar napou kon fellépnek egri zenepeda­gógusok is, akik Kodály, és Bartók-műveket szólaltatnak meg. előadásokat tartanak Kodály oktatási módszeréről. A TIT Idei nyári egyetemi rendezvényeire több részt­vevőt várnak Maconból is. Az IBUSZ szervezésében pe­dig várhatóan legalább száz maconi tölti Egerben a szil­vesztert. (-) Bóta Ferenc 1304-1981 Hetvenhét esztendős korá­ban, hosszas betegség után, június 9-én elhunyt Bóta Ferenc elvtárs, a munkás- mozgalom ' régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdem­érem tulajdonosa. A veterán még ifjú korában. 1929-ben .csatlakozott a Szociáldemok­rata Párt balszárnyához, a felszabadulás idején részt vett a kommunista párt szer­vezésében, s haláláig tagja maradt az MSZMP-nek. Megbízatásai során — többi között — dolgozott az egri városi pártbizottságon, nyug­díjba pedig a megyei párt- bizottság apparátusából ke­rült. Temetésének intézésére operatív bizottság alakult, * végső búcsúztatásáról később intézkednek. Expedíció a Tiszán Különleges tiszai expedí­ció száll vízre júliusban Kis­körénél, hogy ladikokon, né­piesen szólva, lélekvesztőkön három hétre birtokába vegye a folyót. Utasai alföldi nép­rajzosok, biológusok, ornito­lógusok. festő- és grafikus- művészek. Ütjük végcélja Tiszaug. A két állomás kö­zött levő mintegy kétszáz kilométeres folyószakasz egyes pontjain kikötnek, sát­rat vernek és hiánypótló tu­dományos kutatómunkát vé­geznek, Illetve a művészet eszközeivel megörökítik a romantikus tiszai környeze­tet, felvillantják a folyó menti települések életét. A néprajzosok tanulmá­nyozzák a vízi életet, a vízi közlekedést, kutatják a tu­tajozás, az átkelő kompok múltját és jelenét. Szemügy­re veszik, a Tisza menti te= lepüléseken lakók életében milyen szerepet játszik a ha­lászat, az állattartás, az ár­téri gazdálkodás, mi maradt meg a régi szokásokból, for­mákból, gyakorolják-e a víz­hez kötődő háziipart, a vesz-' sző- és gyékényfonást, vala­mint a ladikkészítést. A bio­lógusok a növény- és rovar­világot, az ornitológusok a vízimadarak életét figyelik meg. Választ keresnek arra is, fellelhetók-e még a par- tifecske-tanyák, gólyafész-: kék; vizsgálják, hogy a civi­lizáltabb környezet, a mező-, gazdasági gépek, vegyszerek,' a vízszennyezések hogyan hatnak a természetes élő kör­nyezetre. A mostani vállal­kozás bevezetője egy három évig tartó expedíciós mun­kának. (MTI) Kalapács alat a saláta A fogyasztókat általában nem érdekli — nem is tud­hatják —, hogy a termelési költségeken kívül, milyen egyéb tényezők határozhat­ják meg a piaci árakat. A háziasszonyokat csak az iz­gatja, hogy milyen mélyre keli nyúlni erszényükbe, ha levesbe való zöldséget, idei paprikát, paradicsomot, sa­látát vagy primőrként meg­jelenő gyümölcsöt akarnak vásárolni Nem felesleges tehát fel­hívni a figyelmet néhány olyan tényezőre, melyek a termeltetési költségeken, va­lamint a kereslet-kínálat vi- szonván kívül — jelentős' mértékben befolyásolhatták az árakat. Érthetően drá­gább például a boltban az a makói hagyma, vagy nyírsé­gi alma, melyért története­sen Csongrád megyei, vagy szabolcsi kereskedő autózik a fővárosba, hogy a buda­pesti Bosnyák téri piacon „nagyban” felvásárolja. Eb­ben az esetben az alma, vagy #. laMVirw) kétszer utazik, s az így megduplázódott üzem­anyag-költséget a fogyasztók fizetik meg. Felmerül persze a kérdés, hogy a vidéki kereskedők többsége miért kénytelen a fővárosban vásárolni, s ez­zel feleslegesen utaztatni a friss zöldséget, gyümölcsöt? Vagy egyszerűen arról van szó. hogy a termelőknek nem érdekük helyben árusítani, mivel a Bosnyák téren töb­bet kérhetnek termékeikért? Az elmondottakon kíyül növelhetik — pontosabban: felverhetik — az árakat a Bosnyák téri éjszakák ügyes­kedői. a zugkereskedők is, akik kihasználják, hogy a termelők szeretnének gyor­san túladni portékájukon, hogy mielőbb visszautazhas­sanak. Olcsón felvásárolják a friss zöldséget, gyümölcsöt, melyet — anélkül, hogy egy ládát arrébb tennének — busás felárral adnak tovább. Mindezek előrebocsátása után nem érdektelen, hogy az AGKERT KFT — jól be­vált nyugati példákon fel­buzdulva — elhatározta: az áru útjának megrövidítése és a zugárusok kizárása ér­dekében az ország különbö­ző pontjain termék börzéket tartanak. Mit jelent ez? Ál­lami gazdaságok önálló pia­cokat nyitnak, ahol mint a börzén, megállapítják a ter­mékek kikiáltási árát, me­lyekre a kereskedők — a kí­nálattól és kereslettől füg­gően — licitálhatnak. E „ke­reskedelmi forma” garan­tálja a minőséget, hisz a ke­reskedők minden bizorfnyal, csak a friss, jó minőségű áruért hajlandók a kikiáltási árnál többet fizetni. Az első ilyen termékbör- zéket a debreceni, a miskol­ci, a nagykanizsai, a hosszú- hegyi, a felsőbabádi és a törökbálinti állami gazdasá­gok tartják meg — rövid időn belül. A debreceni bör­ze például már június köze­pétől várja vásárlóát a gaz­daság hűfcőházában kijelölt piaeterületen. s ugyancsak ebben a hónapban rendezik Zsolcén * Miskolci Állami Gazdaság termékbörzéjét is. Az üzemeltető gazdaságok és az ÁGKER KFT közös célja, hogy a kereskedők lehetőleg egy helyen tudják beszerez­ni zöldség- és gyümölcsszük­ségletüket, ezért a választék- bővítés és az egészséges kon- kurrencia kialakítása érde­kében a környékbeli terme­lőszövetkezetek. valamint háztáji gazdaságok és illet­ményföldek munkaigényes termékeit is felkínálják az állami gazdaságok piacain. A választékbővítést szol­gálja, hogy a kereskedők vá­logathatnak majd az állami gazdaságokban palackozott üdítő italok és borok között, s vásárolhatnak a gazdasá­gok konzervkészítményeiből is. Egy fuvarral tehát sokfé­le cikket szállíthatnak bolt­jaikba a kereskedők, s ez a könnyítés remélhetően csök­kentő hatással lesz az árak­ra. Ha ezt a vásárlók is ta­pasztalják, nemhiába alakul­tak a termék börzék..: Ágh Tihamér Az ötödik ötéves terv legna­gyobb gumiipari beruházása­ként megépült nyíregyházi TAURUS Gumigyárban 1981. ben már százkilencvenhétezer mezőgazdasági gumiabroncsot gyártanak. A radiál, diago­nal, ks-diagonal gumiköpe­nyeket összesen tizenkét mé­retben állítják elA. A tenné, kék hetven százalékát ex­portálják. A képen: kész Diagonál abroncsok (MTI fotó —; Oláh Tibor felv. — KS) .tlSníürőn£i 1*1. jüant Ifi. azetó*

Next

/
Thumbnails
Contents