Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK IBamSbalc n reaktorra AZ ELMÚLT HETEKBEN a libanoni „rakétakér dés” kapcsán a politikai megfigyelők azt latolgatták, hogy a Szíriával való konfliktus kockázata mennyi­ben szolgálja Begin izraeli miniszterelnök hazai ér­dekeit. Izraelben ugyanis a hónap végén általános parlamenti választásokat tartanak, s a „külső fenye­getettség” tudatának erősítésével, a figyelem szándé­kos elterelésével a belső, gazdasági gondokról a kormányfő saját pártjának választási esélyeit is nö­velni kívánta. Méghozzá — a közvélemény-kutatási irodák felmérései szerint -r- sikerrel: a Likud párt­tömörülés, amelynek népszerűsége korábban alapo­san megcsappant, ismét előrerukkolt az esélylistákon. A legújabb közel-keleti fejlemény, az Irak ellen végrehajtott izraeli légitámadás körül sokkal keve­sebb a kérdőjel. Ez már semmiképpen nem hazai vá­lasztási manőver vagy taktikai húzás Izrael részéről. WALDHEIM ENSZ-FOTITKAR MAGA IS nyilat­kozatban bélyegezte meg, s a nemzetközi jog durva megsértéseként értékelte az iraki reaktor ellen vég­rehajtott támadást. (Tel Aviv bevetésre induló har­ci gépei Szaúd-Arábia fölött repültek át, úgy, hogy a pilóták a jordániai légierőkhöz tartozónak adták ki magukat.) Kínos helyzetbe hozta az izraeli támadás az ország legfőbb szövetségesét, az Egyesült Államo­kat is. A Fehér Házban ugyan siettek leszögezni, hogy az akció tervéről csak utólag szereztek tudo­mást, ám a washingtoni kongresszusban ismét viták forrása lehet az a tény, hogy Izrael olyan, Ameriká­tól kapott vadászbombázókkal hajtotta végre a támadást, amelyeket a fennálló egyezmények sze­rint kizárólag védelmi célokra használhatna fel. A VILÁGSAJTÓ EGYELŐRE NEM SOK HITELT AD Begin magyarázkodásának. A kormányfő ugyan­is a légitámadást azzal indokolta, hogy Irak atom­bomba előállítására készült, s ezt Izrael biztonsági érdekei miatt minden áron meg kellett akadályozni. A megfigyelők viszont rámutatnak, hogy még az USA- nak sincs semmilyen bizonyítéka arra, hogy Irak meg­sértette volna az atomsorompó-egyezmény előírásait. Bagdad ugyanis 1969'ben csatlakozott az egyezmény­hez, amíg épp Izrael — amely megalapozott értesülé­sek szerint egész nukleáris arzenállal rendelkezik — az egyetlen olyan állam a közel-keleti térségben, amely nem írta alá e nemzetközi szerződést .. . ** • sz. g. ■ Hazánk vendége: a nigériai államfő Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztár­saság elnöke 1925. májusá­ban született az észak-nigé­riai Szokoto állambeli Sha­gari faluban. Apja tanító és falusi elöljáró volt. Maga Shagari is 14 évig tanító­ként dolgozott. A politikai mozgalomhoz 1945-ben csat­lakozott, megalakította az angol gyarmatosítók ellen fellépő ifjúsági társadalmi tanácsot. 1952-ben képviselő­vé választották, az akkori miniszterelnök, Tafawa Ba. lewa munkatársa lett. 1958. és 1966 között — sorrend­ben — a kereskedelmi és iparügyi, a gazdaságfejlesz­tési, a nyugdijügyi, a beiügy-, az egészségügyi és a köz- munkaügyi minisztériumot vezette. Shagari az 1975. évi állam­csínyt követően .nem vállalt kormánymegbízatást. A Peu­geot Automobile Nigeria Limited elnökeként dolgo­zott. Miután újra engedé­lyezték polgári pártok mű­ködését, megszervezhette Ni­géria Nemzeti Pártját, amelynek elnökévé választot­ták. 1979. október 1-én foglalta el államfői hivatalát. Szovjet —- algériai tárgyalások Moszkvában A kép jobb oldalán a másod ik Leonyid Brezsnyev, vele szemben (balról a negyedik) Bendzsedid Szadii, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Időszerű nemzetközi kér­désekről, többek között a Közel-Keleten és a Földközi­tenger térségében kialakult helyzetről tárgyalt kedden Moszkvában a Leonyid Brezs. nyev vezette szovjet és a Bendzsedid Sadll vezette al­gériai küldöttség. A tárgyaló felek megálla­pították, hogy az Egyesült Államok vezette imperialis­ta körök agresszív kalandor- politikája rendkívül bon,yo_ lulttá teszi a nemzetközi helyzetet, fenyegeti a békét és a népek biztonságát. A tárgyalásokon szovjet részről megerősítették, hogy a Szovjetunió továbbra is kitartóan törekszik a nem­zetközi feszültség csökkenté­sére, az enyhülés megóvásá­ra és továbbfejlesztésére. Bendzsedid Sadll kedve­zően értékelte az SZKP XXVI. kongresszusán elfo­gadott külpolitikai progra­mot. Szovjet és algériai részről egyaránt megállapították, hogy Izraelnek az Egyesült Államok nyílt exparizionistá magatartására és a Camp David-i különalkura támasz­kodó, egyre agresszívabbá váló politikája újabb fegvve_ rés konfliktus kirobbanásá­val fenyeget. Meggyőzően bizonyítják ezt Izrael Liba­non elleni provokatív akciói és az izraeli légierő Irak fő­városa, Bagdad ellen intézett banditatámadása. A Perzsa-öböl térségében kialakult helyzettel kapcso­latban megállapították, hogy az Egyesült Államok és más imperialista hatalmak be­avatkozása komoly fenyegetést jelent a térség békéje és biz­tonsága szempontjából. Bend­zsedid Sadli kijelentette. hogy Algéria támogatja a Szovjetunió javaslatát az iz­raeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásáról, ar­ról, hogy a térségben szilárd és nyugodt légkört teremt­senek. A Földközi-tenger térsé­ge helyzetének néhány kér­déséről folytatott eszmecse­re során rámutattak arra. hogy feltétlenül meg kell szüntetni a térségben a fe­szültség mindén forrását. Összeült a LEMP KB A LEMP KB XI. plénumán kedden elhangzott előadói beszédében Stanislav Kanla, a kb első titkára a párt hely­zetéről szólva az opportuniz­must, a „szociáldemokratizá- lódást” minősítette a fő ve­szélynek. Hangoztatta, hogy az eszmei-politikai tevékeny­ség hitelét alátámasztó, a párt számára értékes törek­vések mellett „olyan irány­zatok is felbukkantak, ame­lyek figyelmen kívül hagy­ják á párt lenini elveit, ki­fejezetten szociáldemokrata jellegűek s* ezzel veszélyez­tetik a párt egységét, képes­ségét. hogy a társadalomban a vezető erő szerepét töltse be”. Az ország helyzetéről szól­va rámutatott.: „az anarchis­ta megnyilvánulások, a tu­datosan ellenforradalmi tet­tek a szocializmust, a nem­zeti létet fenyegetik. Tart a hatalom szerveinek megbé­nítását célzó tevékenység.'’ Az előző, áprilisban tartott plénum óta — tette hozzá — nem voltak ugyan tömeges sztrájkok, de a kormányza­tot továbbra is fenyegetik ilyen akciókkal. Legutóbb is figyelmeztető sztrájkot hir­dettek június 11-ére. s ..jó, hogy győzött a józan ész, és az akciót visszavonták”. A hatalom nem hagyhat­ja, hogy működését megbé­nítsák. Az ilyen kísérletek­re „élesen kell reagálni” és „már holnaptól bizonyítani kell, hogy nem tűrjük tovább a szocializmus, a Szovjet­unióval, s a többi szocialis­ta országgal való szövetsé­ges! kapcsolataink elleni tá­madásokat, a törvény és a közrend megsértését”. SPANYOLORSZÁG Cl „harmadik puccs” árnyéka Begini logika LONDON: Khaled szaúd-arábiai ki­rály kedden háromnapos hi­vatalos látogatásra London­ba érkezett. A Vietória-pá- lyaudvaron II. Erzsébet ki­rálynő és Margaret Tha­tcherrel az élén, az egész kabinet fogadta. BECS: Dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök meghívásá­ra kedden négynapos hiva­talos állami látogatásra Becsbe érkezett Nicolae Ceausescu, a Román Szocia­lista Köztársaság Államtaná­csának elnöke és kísérete. HAVANNA: Az utóbbi hónapokban Mexikóban felerősödött Wa- sington-ellenes érzelmek hát­terével tárgyal Jósé López Portillo mexikói és Ronald Reagan amerikai elnök a két ország kapcsolatairól, és idő­szerű nemzetközi, főleg kö­zép-amerikai kérdésekről. Mexikói és havannai poli­tikai körökben ezzel össze­függésben emlékeztetnek rá, hogy Mexikó városban nem értenek egyet a salvadori rémuralmi rendszert támo­gató washingtoni politiká­val, miként azzal sem, hogy az észak-amerikai kormány­zat az utóbbi időben — a salvadori hazafiakkal vál­lalt szolidaritásra hivatkozva — fokozza fenyegetéseit Ni­caragua és Kuba ellen. iö&L június 10, szerda A spanyol képviselőház padsoraiban kétkedő arccal hallgatták a képviselők Calvo Sotelo kormányfő magyará­zatát a barcelonai Banco Central elleni szélsőjobbol­dali terrorista támadásról. A kétszáz embert 36 órán ke­resztül túszul tartó fegyve­resek a februári katonai puccskísérlet őrizetben le­vő négy vezetőjének szaba­don bocsátását követelték. Amikor a miniszterelnök szólásra emelkedett, a had­sereg különleges osztagai már kifüstölték a bank megszál­lóit. A terroristák lefegyver­zése után néhány órával a barcelonai Casanova utca egyik üzlethelyiségéből kiin­duló,,,. tizenkét méter hosszú alagutat fedeztek fel. A föld­alatti járat ahhoz az útvo­nalhoz vezetett, amelyen a fegyveres erők napján János Károly spanyol királynak kellett elhaladnia. Az ünnep­ségek végül incidens nélkül zajlottak le, de aligha lehet kétséges, hogy a terroristák bankelfoglalási akciója ré­sze volt egy olyan offemzi- vának, amelynek csúcspont­ja az uralkodó elleni me­rénylet lett volna. Sötét alagútban A képviselők aggodalmait joggal táplálta, hogy a saj­tójelentések kezdettől fogva huszonöt terroristáról beszél­tek, akik között ott voltak a csendőrség tagjai is. A kor­mány a támadókat először is „politikamentes”, közön­séges bűnözőknek nyilvání­totta, majd elismerte, hogy szélsőjobboldali politikai ter­rorcselekményről van szó, a csendőrök részvételét azon­ban mindvégig cáfolta. Ám e tagadást némileg ingatag­gá tette, hogy csak tíz ter­rorista került kézre — tizen­öt gyanús körülmények közt nyomtalanul „eltűnt”. A bankfoglalósi és az ala- gútügy csak jelképe egy lé­nyegesen hosszabb és söté- tebb alagútnak, amely felé a mai Spanyolország sodró­dik. A spanyol politikai köz­vélemény — több mint há­rom hónappal, a februári puccskísérlet leverése után — joggal kérdezi: nem fe­nyeget-e egy harmadik puccs? (Az első puccskísérlet­nek a képviselőház februári elfoglalását megelőző kato­nai összeesküvést számítják. Ezt amely az összeesküvők találkozóhelyéről, egy kávé­ház nevéről „Galaxia-ügy” néven 'vált ismeretessé, ugyanaz a Tejero csendőr­alezredes irányította, aki a parlament ostromlóit vezet­te.) Sodródás jobbra A gyanú mindenekelőtt azért jogos, mert Spanyolor­szágban a .februári puccskí­sérlet nem balra — hanem jobbratolódást váltott ki. Calvo Sotelo eleve olyan személyiség, aki lényegesen jobban kötődik a spanyol banktőke és a nagyburzsoá­zia társadalmi köreihez, mint elődje, Suarez. A puccs után — nyilvánvalóan e társa­dalmi- és osztályérdekek kép­viseletében — visszautasított minden olyan javaslatot, amely a kormány bázisának kiterjesztésére irányult, bár kézenfekvő lett volna egy kétpárti nagykoalíció létre­hozása. Ebben az ellenzék legnagyobb pártja, a szocia­listák is részt vettek volna. (Egy ilyen kormányt a spa­nyol kommunisták is támo­gattak volna.) Ehelyett a kormány fo­lyamatosan engedményeket tett a hadsereg és a csend- őrség jobbszérnyának, A parlamentet megszálló csend­őrök többségét le sem tar­tóztatták. Az őrizetbe vett főkolomposok zömét azóta szabadon engedték. (Maga Tejero és Armada tábornok luxus-háziőrizetben vannak, de nem lehet tudni, hogy milyen körülmények között, és mikor indul ellenük el­járás.) „Szemmel tartott demokrácia" Ily módon olyan helyzet állt elő, amelyben a politi­kai döntések legfontosabb feltétele: mit szól hozzá a hadsereg? A spanyol közélet­ben ezt ma „szemmel tar­tott demokráciának” nevezik. Carrillo, a Spanyol KP fő­titkára szerint „a puccs a társadalomban és a polgári hatalomban elterjesztette a félelem' légkörét, amely arra vezethet, hogy kibontakozik a parlamenten kívüli erők­től való függés. Ez helyet adhat egy olyan szituáció­nak, , amelyet „harmadik puccsnak” lehet nevezni, még akkor is. ha formálisan nem változtatná meg a rend­szert”. A spanyol bel- és külpo­litika jóformán minden lé­pését _ (a Banco Central-ügy- ben tanúsított magatartástól a NATO-csatlakozás meg­gyorsításáig) úgy lehet meg­ítélni, mint menekülési kí­sérletet egy „harmadik puccs” elől. Ez a hátrálás viszont arra vezethet,. hogy egy ilyen „harmadik puccs” szükségtelenné válik,' mert célkitűzéseit voltaképpen megvalósítja a jelenlegi ci­vil kormány. C—i—e) MOSZKVA Izrael nyílt agressziót, haj­tott végre Irak, egy szuve­rén arab állam ellen. A Bagdad környéke elleni tá­madás csak nemzetközi ka­lózkodásként értékelhető, amely mögött az Egyesült •Államok áll — mutat rá kommentárjában Jurij Tisz- szovszkij, a TASZSZ hírma­gyarázója. Az ABC amerikai tv-állo- más szerint az amerikai el­hárítás már jóval az akció végrehajtása előtt tudott ar­ról. hogy Izrael a Bagdad melletti atomkutató központ és a reaktor megsemmisíté­sére készül. Az ABC arra is rámutatott, hogy az amerikai kormányt „már régen ag­gasztotta az iraki építkezés, és Washington nem egyszer Franciaország és Olaszor­szág tudomására adta: ellen­zi a nukleáris kutatóközpont és erőmű építését.” Az amerikai külügyminisz­térium mindenesetre elítél­te az izraeli akciót, de ez a nyilakozat csupán az arab országok részéről várható Viharos reagálás elhárításá­ra szolgált. Begin szándéka világos: az Egyesült Államok kato­nai-politikai védelme alatt kivárni, amíg elül a nemzet­közi felháborodás, hogy az­után büntetlenül folytathas­sa az arab országok elleni akciókat.' Vajon hogyan reagált vol­na Washington, ha mondjuk, az iraki légierő hajtott vol­na végre a begini logika szerinti „védelmi jellegű” támadást a dimoni izraeli nukleáris központ ellen, ahol Izrael saját atomfegy­verének kidolgozásán fára­dozik? ÉRTESÍTÉS! Értesítjük T. Felhasználóinkat, hogy a rendkívüli száraz időjárásra való tekintettel a mezőgazdasági üzemek részére 1981. június 5-től 1981. július 31-ig valamennyi típusú öntözőberendezést, öntözőaggregátot, öntözőberendezésekhez kapcsolódó összes szerelvényeket és idomokat 20 százalék engedménnyel értékesítjük. AGROKER VÁLLALAT, EGER---------------------------------------------------------—______________!

Next

/
Thumbnails
Contents