Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-09 / 133. szám

Segr! az EIET: A TELEFONHÍRMONDÓ SZÜLETÉSE Vagyis az Éjjel-nappali Lelki Elsősegély Telefonszolgálat Bevallom, hogy ez az újságcikk csalással kezdődött. Fel­hívtam Budapesten a 229-600-at és egy kitalált ügyben kértem a segítségét. Hosszan beszéltünk és időközben elszégyelltem magam; őszintén, segíteni akarón szólt hoz­zám a vonal túlsó végéről valaki, jó pár hasznos tanácsot is kaptam. A végén így búcsúzott: Ha úgy érzi. hogy a továbbiakban is szüksége lesz rám, a 9-es munkatársat kérje!" A Lelki Elsősegély tíz éve működik hazánkban. Először Debrecen. 1973-tól Budapest, rá két évre pedig Pécs ka­pott lelki telefondoktort. Mégis viszonylag kevesen is. merik ezt a jótékony intéz­ményt. Hazánk az öngyilkossá­gok statisztikájában ugyan, csak elöl szerepel, tavaly csak Rudapesten több mint négyezer ember kísérelt meg öngyilkosságot. Ezt, az éjjel es nappal', vasár, és ünnep­napokon egyaránt hívható intézményt éppen azért hoz­ták létre, hogy az öngyilkos­ságok«! megelőzze, illetve segítsen a válsághelyzetbe jutott embereken. Ilyenek pedig — döntésre, alkalmaz­kodásra. kapcsolatok kialakí. tására és megtartására kép­telenek — sokan vannak, napjaink egyik legelterjedtebb civilizációs betegsége a neu­rózis. . — Mi a teendő tehát, ha valaki megoldást keres va­lamilyen lelki, vagy egyéb vonatkozású problémájára? — kérdezem dr. Bágyoni At­tilát, a Fővárosi Egészség- nevelési Központ igazgató főorvosát. — Felhívja a 229-600-as telefonszámot. A hívás, a be­szélgetés díjtalan és bármed­dig tarthat. A hívó és a vá­laszoló személy egyaránt in­kognitóban marad, ami gát­lásos emberek számára igen fontos. — A titoktartás ugyan egyik fontos „kelléke” a Lel­ki Elsősegélynek, mégis so­kan szeretnék megtudni, ki is rejtőzik a kellemes hang. használható tanácsok mö­gött ... — Pszichológus irányítá­sával több mint húszán — orvos, könyvtáros, mérnök stb. — dolgoznak nálunk fő, vagy mellékállásban. — Mennyire eredményes ez a szolgálat? — A szakmai vélemények mégoszlanak, az ideggyógyá­szok egy része ellenzi. Ná­szét — ha elmúlt a baj, megfeledkeznek róla. Néha ugyan érkeznek levelek, né­hány telefonáló pedig állan­dó kapcsolatot tart velünk. — Ha. ön kerülne válság- helyzetbe. felhívná saját szol. gáltatásukat: a telefondok­tort? — Nem. Egészséges pszi- chéjű ember nem hiszem, hogy hívja. Azok hívják, akik saját problémájukat nem tudják egyedül megol­dani. A beszélgetés után kíván­csi voltam, milyenek „élő­ben” a telefondoktorok. Ott- jártamkor négyen voltak ép­pen szolgálatban. Sztorikat nem meséltek, köti őket a titoktartás. Ám azt elmond­ták, hogy a telefonálóknak általában milyen gondjaik vannak. A fiatalok a part­nerválasztáshoz kérnek se­gítséget, de sok az elhagyott, megcsalt házastárs, és még több az idős, a magányos ember. Ezenkívül olyan is akad, aki „csak beszélgetni akar”. Van 15—20 pácien­sünk, akik évek óta rendsze­resen telefonálgatnak. És akik számára elsősor­ban létesült? ök, vagyis az öngyilkosságra hajlamos be­tegek a jelentkezők 14—15 százalékát teszik ki. Ez bi­zony — ha a már említett szomorú statisztikára gon­dolunk, sőt, ha azt is hoz­zátesszük, hogy elsősorban értük jött létre Magyarorszá­gon ez a szolgálat — kevés. A magyarázat eléggé lehan­goló; tíz év óta egyetlen vo­nalon, egyetlen telefonszá­mon hívható. Pedig az1 or­szágban több ezer embernek lehetne szüksége rá. akiknek egy része nem igazán akar meghalni. Aki szólni szeret­ne valakihez, hogy. védje meg önmagától. — És milyen gyógyszerrel gyógyítanak? — Mindenekelőtt az akut problémát próbálják meg­oldani, de ez csak úgy sike­rülhet, ha a betegség oká­lunk állampolgári jog, hogy mirtdenki olyan gyakran jut­hat orvosi ellátáshoz, segít­ségnyújtáshoz, amilyen gyak­ran csak akar. Betölthetne ugyan segítségnyújtó hiva­tást ez a szolgálat, de csak akkor, ha kórházi háttér len­ne mögötte. A visszajelzés ritka, ilyen az emberi termá­nak mélyebb összefüggéseit is feltárják. A betegnek, mert a segélykérőt annak te­kintik, kiutat kell találnia, ebben szorul segítségre. Éle­tének lehetséges új távlatait is felvillantva ‘rá kell vezet­ni arra. hogy az összeomlás, vagy a halál nem megoldás. Oraveez Éva Lada márkatalálkozó Veszprémben Vasárnap immár « nyolca­dik alkalommal rendezték ftieg Veszprémbén a Lada márkatalálkozót. Az ország minden részéből több mint 1500 Lada fordult meg a ta­lálkozó színhelyén, az M8- as úton a 48-as kilométer­kőnél kijelölt terepen. A há­zigazda ezúttal is a veszp­rémi Bakony Művek volt, de megjelent ott az autóval kapcsolatban levő vaiameny- nyl vállalat, intézmény, ke­reskedelmi szervezet képvi­selői is. Mindannyian jól szervezett szolgáltatásokkal, tanácsadással várták az ér­deklődőket. Így képviseltette magát az Avtoexport, a Mogürt, a Merkur, az Elzett, a Video­ton. az Autóker, ÄFOR, az AFIT, az Állami Biztosító, a kihelyezett Autóker-pavilo- nokban árusítottak, műszeres beállításokat vállaltak. Leg­nagyobb sikere az idén is a díjtalan kulcsmásolásnak volt. A találkozó fénypontja az autós ügyességi verseny volt, amelyen száz Lada vezetője mérte össze tudását. Az 1. kategóriában (az 1200—1300 Ladák között) első lett Far­kas János Jászberényből, a 2. kategóriában (az 1500— 1600-as gépkocsik között) pedig Kardos Péter székes- fehérvári versenyző. A leg­jobb női vezetőnek Farkas- né. Beszteri Éva bizonyult, aki szintén Jászberényből jött a Lada-találkozóra. Száz éve telefonálunk I. Ferenc József telefonkészüléke a Budapesti És egy modern készülék a Telefongyárban (MTI fotó — KS) Posta Múzeumban Száz évvel ezelőtt nyílt meg fővárosunkban az első telefonközpont. Maga a te­lefon sem sokkal idősebb, 1876-ban szabadalmaztatta az Egyesült Államokba kiván­dorolt angol kutató, Alexan­der Graham Bell, aki így megoldotta az emberi beszéd­nek elektromos áram segít­ségével történő távolsági to­vábbítását. Még abban az esztendőben üzembe helyez­tek egy 5 angol mérföld hosszú vonalat. Bell telefon­ján azonban csak a vonal vé­gén ülő két ember tudott egymással tárgyalni, s így készüléke tulajdonképpen csak a táviratozás tökélete­sítését jelentette. Ahhoz, hogy több állomásról lehessen egymással beszélni, mind­egyiket össze kellett kötni a többivel, ami rendkívül nehézkes és költséges fel­adat. Bell felkérte Edisont, hogy tökéletesítse találmányát. A világhírű feltaláló több ki- sebb-nagyobb újítást java­solt, de nem sokáig foglal­kozott a kérdéssel. A tele­fon esetleges hasznosítására azonban felhívta tehetséges ‘magyar munkatársának. Pus­kás Tivadarnak (1844—1893) a figyelmét. Puskás mögött ekkor már érdekes pályafu­tás állt, volt többek közt ne­velő, vasúti mérnök, arany­ásó: vállalkozásaival sok pénzt szerzett, de el is vesz­tette. A telefon tökéletesí­tésében nagy lehetőséget lá­tott. Hasznosítása érdeké­ben Edison műhelyében köz­pontot tervezett, amely a te­lefontulajdonosokat egy he­lyen kapcsolja össze egymás­sal. Igv mindegyik tulajdo­nos mindegyik tulajdonos­sal tud beszélni. Az első ilyen központot Bostonban állították fel 1878- ban. A találmány értékesíté­si jogát Amerikára nézve Edison magának tartotta fenn. de az európai lehető­ségeket átengedte Puskás­nak, aki először Párizsban nyitott szervezési irodát. Itt eleinte nem talált megértés­re, s ezért az első közpon­Ny. L, Jelin: Egy meleg tavaszi estén a kezdő költő, Mihail Da- nyilovics Taganszkij gon­dolataiba merülve .járkált öröklakása teraszán és vár­ta a múzsa megjelenését. A múzsa azonban valami oknál fogva nemigen sietett hozzá. Vagy a címét nem tudta, vagy amúgy is elég gondja volt. Végül mégis megesett a szíve Ta. tot Friedrichsb’erg német kisvárosban rendezte be. 1879. június 20-án azután si­került a párizsi és még ugyanebben az évben a lon­doni központot is megnyit­ni. Ezután sorrendben Zü­rich és Berlin következett, majd Budapest. A magyar főváros központját azonban nem Puskás Tivadar, hanem öccse, Ferenc rendezte be. Katonatiszt volt, bátyja kí­vánságára lemondott rang­járól, és minden energiáját a telefonnak szentelte. Az előkészítő munkát 1879_ben indította meg. Fürdő (ma József Attila) utca 10. szám alatti második emeleti laká­sát huzallal összekötötte a földszinttel és mindkét vé­gén telefonkészüléket sze­relt fel. Nagy szenzációt okozott, lakását sokan keres­ték fel, hogy kipróbálják az újdonságot. A felsőbb szer­vek azonban nem értették meg a találmány jelentősé­gét, a miniszterek épp úgy. nem mint az ügyosztályveze­tők. Végül Puskásnak sike­rült a képviselőházban Ti­sza Kálmán miniszterelnök­kel beszélnie, s ő utasította Keményt, hogy foglalkozzék a kérdéssel. A miniszter ez­után látogatást tett a Fürdő utcai házban, tanulmányoz­ta a telefont, beszélt is raj­ta, és két hónap múlva Pus­kásnak koncessziót adott 20 évre „Budapest és Újpest te_ rülétén közvetlen érintkezés céljára szolgáló távbeszélő összeköttetés létesítésére." A központ 1881. május 1- én kezdte meg működését.. ekkor hangzott el Budapes­ten először a — már nem kísérleti — készüléken a „halló” szó, amelyet Puskás Tivadar kezdeményezett az üzenetváltások megkezdésé­re. Azóta ez a magyar kife­jezés talán a legismertebb, legtöbbet használt nemzetkö­zi szó lett. Az első 54 előfi­zető közül 3 megszakítás nél­kül ma is előfizető, mégpe­dig a Magyar Távirati Iro­da. a képviselőház és a Földművelés-, Ipar., és Ke­reskedelemügyi Mínisztéri­ganszkijon és ott termett nála. — Nos, miben állhatok a szolgálatára? — kérdi. Taganszkij csodálattal bámult rá, és hallgatott, mint aki elvesztette a be­szélőképességét. Ez eleinte még hízelgett is a múzsá­nak. — Miért hívott hát tu­lajdonképpen? Am Mihail Danyilovics csak egyre hallgat, és fé­lénken mosolyog, mint aki szeretne ugyan kérni va­lamit, de még nem szánta rá magát. — Na, ki vele, bátran! — biztatja a múzsa. — Mondja csak. ne szégyen- lösködjék! Végül is nem vagyunk gyerekek. •— Én ... ön .. . nekem .. dadogja Taganszkij —, bocsásson meg, természete­sen ... de ... Ezt már megsokallta a múzsa, és kezdte elveszíte­ni á türelmét. — Ne piszmogjon! Mond­ja meg végre nyíltan, mit akar tőlem! Regényt? Hős­költeményt? Netán dalt a közlekedési szabályokról? Addig kérje, amíg jóked­vemben vagyok! Bármilyen kívánságát teljesítem. um, illetve az ebből kivált minisztériumok. Az előfize­tők száma állandóan nőtt, a következő évben 291-re, 1890-ben 1436-ra, 1900-ban 5000-re és a megnyitás 50. évfordulóján, 1931-ben 66000- re. Sok akadályt okoztak a háztulajdonosok, akik nem akarták megengedni, hogy házaikat dróttal csúfítsák el. A telefontársaság ugyanis hosszú ideig légvezetékeket használt, a föld alatti kábel­re csak jóval később tértek át. A központ, illetve később a központok 1928. április 28- ig kézi kapcsolásúak voltak. Minden 200 előfizető után egy-egy kezelőt kellett alkal­mazni, akiknek nem volt könnyű dolguk, munkájuk állandó figyelmet és nagy ügyességet igényelt. Az elsó telefonoskisasszonyt Matko- vits Júliának hívták. Ked­ves hangja lehetett, legalább­is erre enged következtet­ni a hozzá írt sok szerelmes levél. Puskás Ferenc csak 3 évig vezette a vállalatot; a túlfe­szített munkában megrok­kant és fiatalon, 36 éves ko­rában, 1884-ben elhunyt. Halála után Párizsból haza­költözött bátyja vezette a központot. A kormány a táv­beszélő szolgálatot 1887-ben államosította. Puskás Tivadarnak ké­sőbb az az eszméje támadt, hogy a távbeszélő nemcsak üzeneteket közvetíthet, ha­nem híreket, zenét, opera­előadást és más szórakoztató műsort. Telefonhírmondó­nak elnevezett találmánya az előfizetők lakásán levő hallókészülékeket egy köz­ponttal kötötte össze, amely 1893. február 13—tői a mai rádióhoz hasonlóan adott műsort. Előfizetőinek száma az első világháború után elérte a tízezret. A telefon­hírmondó a második világ­háború végéig működött, de 1928. április 28-tól nem adott önálló műsort, hanem csak a rádió adását közvetítette. “TjL Vérteasy Miklós , — Bármilyet? — csillant í meg a reménysugár Mihail i Danyilovics szemében, és í elpirult. í — Bármilyet! — ismé- > telte a múzsa, miközben ) biztatóan mosolygott. í — Nem tudna mo- s tyogta Taganszkij. —• Már olyan régen ábrándozom > róla... — Hebegett-habcr > gott, aztán nagy nehezen > kibökte: — Nem tudna ne- ( kém egy divatos bőrkabá- < tót szerezni? Tudja, a í presztízs... Mégiscsak... > Amint meghallotta ezt a < múzsa, fölpattant, dühében < fölborított egy széket, majd ) teljes erejéből becsapta az > ajtót, és eltűnt. Azon a J helyen pedig, ahol addig < ült és mosolygott, csak egy £ negyvennyolcas bőrkabát j maradt. > Ettől fogva Taganszkij nem irt több verset. De < nem is volt már szüksége í ilyesmire. Hordta az új > bőrkabátját, és tökélete- S sen meg volt győződve ar- ! ról. hogy aki csak ránéz, í rögtön látja: igazi költővel j van dolga. S (Fordította: Grabócz Gábor) ' MAI műsorok: Kossuth rádió 8.27 Én vagyok az úr a ketrecben. 8.57 Népzene. 9.44 Rímek és ritmusok. 10.05 MR 10-14. 10.35 Ju­hász Frigyes—Kövesdy Já nos: A másik Amerika — song. 10.45 Szimfonikus zene. 11.43 A Balogh csa­lád. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. 12.50 Hangverseny délidőben. 13.50 Nóták. 14.17 Kórus­pódium. 14.40 Élő világiro­dalom. Spanyolország. 15.10 Operafelvételek. 15.28 Nyit- nikék. Játsszunk mesét.. 16.05 Van új a Nap alatt 16.20 Magyar szerzők mű­vei — külföldi előadók tol­mácsolásában. 16,40 Ma­gyar képeskönyv. 17.07 Mozgásterek, 17.32 Szelényi István: Szvit rézfúvósra. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt 18.30 Esti magazin. 19.15 Mindenki zeneiskolája. 20.11 Hová tűnt a tudomá­nyos-technikai forradalom? 20.41. Népdalfeldolgozások 21.05 Húszas stúdió. Ván­dorkelengye. 22.15 Sport­hírek. 22.20 Tíz perc kül­politika. 22.30 Baritonári­ák. 22.50 Kihaló mestersé­gek. A szegedi papucs. 23.00 Zenekari muzsika. Petőfi rádió 8.05 Operettfelvételek. 9.20 Vonzások és változások. 8.33 Társalgó. 10.00 Zene- délelőtt. 12.25 ©yermekek könyvespolca. 12.33 Meló­diakoktél. .13.27 Éneklő If­júság. 14.00 Kettőtől ha­tig. .. 18.00 Tip-top paré- dé. John Lennon felvéte­leiből. 18.33 Shirley McLaine énekel. 18.53 Ze­nei tükör. 19.23 Kis pszi­chológia szülőknek. 19.33 Csak fiataloknak! 20.33 Ti­zenkét szék. 21.00 Örökzöld dallamok. 21.59 Nóták, 22.30 Berki &éza szerze­ményeiből. 23.15 Operettek. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Zakar János és Regős Zsolt. 17.45 Féltett kincseink. Legányi rózsá­ja. 18.00 Észak-magyaror­szági krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes., 2 TQ 16.05 A történelem lapjai­ról (Francia dok.-film). 17.10 Az ország tetején. A Mátra és a Bükk’ 19&1- ben. 18.00 „Add a kezed". Az Illés-zenekar műsora 1972-ből. 18.30 Újra hallok. 19.10 Tévétoma. 19.15 Es­ti mese. Állatkerti szenzá­ció. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Nád és mocsár (Spanyol filmsorozat). 21.00 Stúdió ’81 22.00 Csapás a maffiá­ra (Dok.-film.) 22.30 Tv- híradó 3.' 2. MOSOR 20.00 Műsorismertetés. 20.01 Angol nyelvű hírek. 20.05 Hidas Frigyes: A cédrus (Balett-film). 21.20 Tv-hír­adó 2. 21.40 Orosz nyelvű hírek. 21.45 Az üzbég se­lyem (Szovjet kísfilm). 21.55 Lendvay Kamilló: A tisztességtudó utcalány (Opera). .HwüsäßGl 1981. június 9, kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents