Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-09 / 133. szám
Ä2 ÖTNAPOS MUNKAHÉT BEVEZETÉSE ELŐTT Mi lesz a menetrenddel? AZ ÖTNAPOS MUNKAHÉT BEVEZETÉSE természetesen azt is jelenti, hogy a rendeletekben előírt helyeken a munkanapok meghosszabbodnak. S ez a tény a munkakezdéshez és -végzéshez" igazított helyi autó- buszjáratok menetrendjében, valamint a távolsági munkásjáratok menetrendjében is óhatatlan változásokat követel. Rendelet mondja ki, hogy a közlekedés menetrendjét a megváltozó munkaidőhöz kell igazítani, s azt is, hogy ezt mindenütt egyeztetni kell az üzemek vezetőivel. Csakhogy ahány üzem, annyiféle az elgondolás. Vannak otyan vállalatvezetők, akik a velük egy telephelyen működő másik vállalattal sem hajlandók a jövőbeni munkakezdést és Befejezést összehangolni. És van nálunk egy olyan „babona” is, amely szerint műszakot kezdeni és végezni csak kerek órakor lehet, így pedig sehogyan sem jön ki a 20, 30, vagy 45 perces többlet. Bár, ha muszáj, ennél nehezebb matematikai feladványokat is meg lehet fejteni... Nagy feladat vár a megyei tanácsokra, az ő feladatuk egyeztetni a különböző vállalatok jövőbeni munkaidejét és az ehhez szükséges közlekedési módosításokat. A rendelet fogalmazói kifelejtettek egy fontos tényezőt: sehol nincs arról szó, hogy mi történjék, ha nem sikerül egyeztetni! Sem hatalmi szóval döntő hatóság, sem az ötnapos munkahét bevezetését kicsinyes vállalati szempontok miatt késleltetőket sújtó szankció nem szerepel a jogszabályokban. így pedig nehéz lesz... Talán majd a megyei szállítási bizottságoknak sikerül egybehangolniuk — legalábbis a Volán illetékesei ebben reménykednek hiszen ezekben a testületekben minden „tárca” képviseletet kapott. Ám nekik is jó lesz igyekezni, hiszen amíg a tárgyalások tartanak, addig az ötnapos munkahetet aligha lehet az adott megyében sikerrel bevezetni. Az mindenképpen biztos, hogy a buszok menetrendje nem maradhat változatlan. Ez ugyanis annyit jelentene, hogy a munkaidő csak „elvileg” hosszabbodnék meg. mert a reggeli késést vagy a délutáni korábbi távozást indokolhatnák azzal a dolgozók, hogy „nem jött a busz”, vagy hogy „elmegy a busz”. MIKÖZBEN ENNYI GOND VAN a majdani ötnapos munkahét autóbusz-közlekedése körül, alig kevesebb a megoldanivaló a másik két nap, a „hosszú hét vége” buszjárataival. Annyi már biztosnak látszik, hogy hétvégeken mintegy kétezer kocsit tud a szabadnapos dolgozók rendelkezésére bocsátani a Volán, vagyis egész autóbusz-állományának egynegyedét. Itt is az az első lépés, hogy felmérjék az igényeket. Lesznek helységek, ahol sok kocsi szabadul fel, s mások, ahol a hétköznapinál több buszra lesz szükség. Különösen áll ez a helyközi járatokra, amelyek némelyikét mentesítő kocsikkal kell majd megerősíteni. A Volán tröszt most azt ajánlja vállalatainak, hogy a hosszú hétvégeken adjanak 10—15 százalékos kedvezményt a különjárati díjakból. Szó van például arról is, hogy előre olcsóbban lehet majd megváltani a jegyeket és kirándulócsoportoknak is nyújtanak külön kedvezményt. Mindez azonban ma még csak elképzelés, s egy sereg tényezőtől függ, hogy mi valósul meg belőlük, amikorra sor kerül az ötnapos munkahét, azaz a kétnapos hét vége bevezetésére. Nem utolsósorban az is befolyásolja ezt, hogy a vállalatok szándékoznak-e hét végén csoportokat indítani saját üdülőjükbe, illetve hétvégi házaikba és táboraikba. Mert érdemes lenne „char- ter”-szerű járatokat indítani az ország autóbuszvonalain, meghatározott indulási és érkezési idővel, ha a két időpont közötti órákat, egymásfél napot kikapcsolódásra, felfrissülésre felhasználni kívánó dolgozók megtalálhatnák a kirándulóhelyeken mindazt, amit keresnek. PERSZE SOK GONDOLKOZÁSRA NINCS IDŐ. Az ötnapos munkahetet, a Kétnapos hét végét előreláthatólag sok helyen már júliusban bevezetik. Addigra fel is kell készülni az új tennivalókra. Ami pedig a különböző álláspontok rugalmasabb egyeztetése nélkül aligha sikerülhet. Várkonyi Endre Egymilliárdos fejlesztés Heyes megye élelmiszeriparában Beszélgetés dr. Kiss Ferenccel, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályyezeiőjével Élelmiszer-termelésünk szerepe az egyéb iparágak gyors fejlődése ellenére az előző tervidőszakban sem csökkent, miután a népgazdaság termelésének több mint egynegyedét adta. Az összes exportnak 22—25 százaléka, a lakossági fogyasztásnak pedig 45 százaléka mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termék volt. így a jelentősége a nyolcvanas években is megmarad, sőt az exportban tovább növekszk. Dr. Kiss Ferenccel, a MÉM főosztályvezetőjével a fejlesztés gondjairól beszélgettünk. — Merre tart élelmiszeriparunk a hetvenes évek eredményei alapján? — A negyedik ötéves tervben dinamikusan fejlődött az ágazat, és 23 milliárd forint fejlesztést valósított meg. Ez azt jelentette, hogy a mezőgazdasági termelés évi egyszázalékos növekedése mellett az élelmiszeripar 4—4,5 százalékos növekedést ért el. A hetvenes évek második felében, az ötödik ötéves tervben 52 milliárd forint fejlesztéssel tovább korszerűsödött élelmiszeriparunk. A megváltozott világ- gazdasági helyzet, és ennek nyomán a hazai közgazdasági környezet változásai miatt a mezőgazdasági termelés évi egyszázalékos növekedése mellett élelmiszeriparunk a korábbihoz képest csak egykét százalékkal növekedett. Az ötödik ötéves tervidőszakban így is 17 százalékkal többet termelt! Bár a tervelőirányzattól elmaradt, mégis jó színvonalú ellátást biztosított és 23 százalékkal növelte a nyers, illetve a feldolgozott élelmiszerek kivitelét. Az iparág ma 14szakágazatban több mint 40 gyártási ággal tevékenykedik. 1978—1980 között a növény- termelés előirányzatai elmaradtak a várttól, az állat- tenyésztés viszont túlteljesítette tervét. Ez kedvező feltételeket teremtett az állati termékeket feldolgozó ágazatoknak. A gabonaipar, valamint a kertészeti termékek feldolgozásét kedvezőtlenül érintette a kevesebb nyersanyag. öt év alatt az átlagosnál jobb eredményt ért el a növényolajipar és a tejipar. Alacsonyabb volt a növekedés a kon zen.'-, a gabona-, az édes- és a sütőiparban. A tervidőszak végére javult a baromfi-, a hús- és a cukoripar helyzete. — Hányféle termékkel jelentkezik az ágazat a nyolcvanas éveb elején? — Élelmiszeriparunk jelenleg csaknem 4500-féle élelmiszert állít elő, amelyből 530 újdonság az ötödik ötéves tervben született. Ebből kiemelkedő szerepet vállalt a hűtőipar, a háztartási munkát könnyítő korszerű termékeivel. A tejipar ízesített joghurthabbal és sajttal. a húsipar termékválaszték-bővítéssel jelentkezett. Egj’enletesen jó volt a növényolaj-. a hűtő-, a cukor- és a szesziparban előállított élelmiszerek minősége. Lényegesen javult a baromfi-, az édes- és konzervipari termékeké is, jó színvonalon vannak a tej-, a hús-, a gabona- és a söripar termékei. A javulás ellenére sok még a kifogás a borokra, valamint a kenyér minőségére. — Milyen új beruházások valósultak meg? — 1976—1980 között korszerű üzemek sora kezdte meg működését, amelyek a VI. ötéves tervet alapozzák meg. Öt év alatt 117 olyan létesítmény készült el, melynek beruházási értéke meghaladta a 25 millió forintot. A jól sikerültek közé tartozik a Zalaegerszegi Hűtőház, a Martfűi Növényolajgyár, a kaposvári és veszprémi tejüzem, a Kecskeméti Konzervgyár bébiétel-, illetve a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ pat- tinkaüzeme. Az élelmiszer- iparban az elmúlt öt esztendő során egyszázalékos létszámemelés mellett 16 százalékkal növekedett a termelékenység. — Heves megye élelmiszeripara milyen létesítményekkel gazdagodott? — Az ötödik ötéves tervben jelentős fejlesztéseket valósítottak meg az üzemek, hiszen 1 milliárd 205 millió forintot költöttek erre. Ezek főleg az export növelését, illetve a belföldi ellátás javítását segítették elő. Kiemelkedő volt az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát miskolc—kistokaji palackozóüzeme, a Mátravi- déki Cukorgyárak rekonstrukciója, amelynek során a cukorfeldolgozás teljesítményét növelték. Ezeken kívül a Hatvani Konzervgyárban a tőkés export fokozására 260 millió forintért új paradicsomfeldolgozó rendszert létesítettek. Gyöngyösön felépült a Heves megyei Gabo. naforgalmi és Malomipari Vállalat húszezer tonnás vasbeton tárolója, felújították az egri és a gyöngyösi kenyérgyárat, szociális épülettel gazdagodott és bővítették a raktárát az Egri Dohánygyár, ban. — A hatodik ötéves terv magasabb ’ követelményeihez megvannak-e a feltételek ebben az ágazatban? — A terv 1985-ig az élelmiszeripar feladataként évi 2,7—3.2 százalékos termelés- növekedést határoz meg. Ez öt esztendő alatt 15—18 százalékos növekedésnek felel meg. ami valamivel kisebb, mint az elmúlt öt évben volt. Ugyanakkor magasabb szintről indul, ezért mennyiségi teljesítése nem jelent kisebb feladatot! A munka minőségével kapcsolatos követelmények pedig lényegesen növekednek, hiszen jobb beltar- talmú, igényesebb csomagolású és bővebb választékú termékekből kívánatos gazdaságosan növelni a termelést. Ezeknek a feladatoknak csak úgy tudnak megfelelni az élelmiszeripari üzemek, ha még jobb kapcsolatot alakítanak ki a mezőgazdasági üzemekkel, mint nyersanyagtermelőkkel. Arra van szükség, hogy valamennyi termelőberendezést gazdaságosan használjanak ki és biztosítsák a munkások, a szakemberek legcélszerűbb foglalkoztatását. Fokozott figyelmet fordítsanak a tudomány újabb eredményeinek hasznosítására is. A mező- gazdasági hátteret és a piaci lehetőségeket figyelembe véve az átlagosnál nagyobb termelésnövekedés várható a hús, a növényolaj, a szesz, a bor és az üdítő italok gyár. fásában. Kisebb lesz a növekedés a sütő- és a tejiparban. A javuló belföldi ellátás mellett a hatodik ötéves terv az export jelentős növelésével számol. A nyers és feldolgozott élelmiszerekből a kivitelt 33 százalékkal kívánjuk fokozni. Ezzel párhuzamosan az egyensúlyi helyzet javításával az import korábbinál mérsékeltebb ütemű emelkedésével számolunk! A kiemelt cikkek közül előtérbe kerül a hasított sertés, a dobozos sonka, a növényolaj, a cukor, a vágott baromfi, valamint a gabona exportjának fokozása. (Fotó: Mentusz Károly) Ennek érdekében valameny. nyi külpiacon érdekelt iparágban fokozni kívánjuk a gazdaságosságot, a termék- szerkezet korszerűsítésével együtt. A hatodik ötéves tervben 38—42 milliárd forint áll az élelmiszeripar fejlesztésének rendelkezésére. Állami nagyberuházás nem indul, annál nagyobb szerepük lesz a vállalati beruházásoknak. Ezek főleg a géppark modernizálásával a feldolgozási technológiát és a csomagolás minőségét, termékeink versenyképességét fokozzák! — Hogyan illeszkedik ebbe a fejlesztési—programba Heves megye élelmiszeripara? — A következő öt esztendőben csaknem egymilliárdos fejlesztést valósítanak meg Heves megye élelmiszeripari üzemei. Folytatódik a Mátra- vidéki Cukorgyárak rekonstrukciója, az állatforgalmi és húsipari vállalat berendezéseinek felújítása.. Egerben, a borkombinátnál az export növelésére új kékszőlő- feldolgozót, -tárolót és -palackozót építenek. Felújítják o selypi malmot és a gyöngyösi tejüzemet, bővítik a Hevei megyei Sütő- és Édesipari Vállalat egri, illetve hatvani sütemény-, valamint halmajugrai édesipari üzemét. Ezek az új létesítmények eredményesen szolgálják majd a népgazdasági célok megvalósítását. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly Medárd meghozta. . . ? Végre eső—az utolsó pillanatban ' Heteken át tartott és okozott sok kárt a mezőgazdaságnak a tavaszi aszály. Az utóbbi napok végre meghoz, ták az enyhülést, megyeszer- te záporok, zivatarok csillapították a föld szomját, sok halódó növény kapott új életre. Lényegesen javult a helyzet — adott összegzést Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági osztály vezetője. — Heves megye területének több mint felén 20 milliméter feletti csapadékot mértek, ennek eloszlása azonban sajnos nem egységes. A déli részeken eddig kevesebb eső esett — 10—20 milliméter köz.ött —, az északi területeken pedig, a Mátra és a Bükk alján 20— 50 milliméter között volt a lezúdult eső. Mindenesetre, átmenetileg még a kevés is sokat jelent: kedvezőbb ki. látások múltak mezőgazdasági naavü7°meink számára annál inkább mert a zivatarokkal nem iárt különösebb kár. jelentős jégverés nem volt. ★ Mátrád erecskén már-már katasztrófától tartottak, amikor végre megnyíltak az ég csatornái . . . Hatszáz darab limuzin húsmarhánk a legelő kétharmadát már lelegelte — mondta Forgó János, a tsz elnöke —, és új faka- dásban már alig reménykedtünk, amikor végre megjött az eső. Ez, ha kevés is volt, de sokat segített, első. sorban a kalászosokon, a kukoricán és a legelőn. Fokozza a mátraderecskei- ek örömét, hogy múlt évi munkájuk alapján termelő, szövetkezetük egyike annak a tíz mezőgazdasági nagyüzemnek, amely múlt évi munkája alapján kiérdemelte a megyei TESZÖV oklevelét és jutalmát, amelyet ma. délután vehetnek át a szövetkezet vezetői. ★ Az utóbbi időkben ismét az időjárás volt a legfőbb téma a Mátra alján is, a mezőgazdasági szakemberék kö. rében. A szőlészeket nem a szárazság aggasztotta, hanem az a furcsa tünet, amely a hajtásokon mutatkozott: egyes vesszőkben megszűnt a vegetáció. A különböző fajtáknál másként alakult a tőkék fakadása, és még az egyes táblákon belül is nagy volt a különbség. A gyöngyössolymosi Mátra Tsz elnöke azt válaszolta a szőlészbrigád tagjainak s kérdésére, hogy most nem az a fontos, milyen szép lesz a szőlőtábla külsőre, hanem, hogy minél jobban kivédjék a pusztítást. A hajtásoknál a termőrügyekre kell ügyelni. Ez az aggódás a közösért általában is jellemző a környéken. A gyöngyösi Mátra Kincse Tsz. traktorosai, műszaki dolgozói önként vállalták, hogy szárazság idején segítenek az öntözésben. A csöveket az öntözőfürthöz csatlakozó táblákig hosszabbították meg. hogy az eredeti területen túlra is eljuttas. sák a vizet. Bár mintegy másfél millió forint a költsége az öntözésnek, azt is kiszámították, hogy minél több vizet juttatnak el a nö. vényekhez, annál gazdaságú, sabb ez az eljárás. Az utóbbi napok nagy esőzései ugyan jót tettek a szántóföldi kultúráknak, az özön. vízszerű felhőszakadás és viharos sz.él azonban kisebb- nagyobb károkat is okozott. Mindezek ellenére és ezekkel együtt is reménykednek a megfelelő eredményekben a mátraalji gazdaságok. ★ A hatvani Lenin Termelő. «wvetkezetnek 4S0 hektár borsója egész májusban nem kapott esőt, holott a csapadék éppen a virágzás idején kelt volna el a leginkább. Így a közös gazdaság megközelítően sem számíthat a várt termésmennyiségre, bár a múlt hét utolsó napjaiban lehullott eső valamicskét tel. tebbé teheti a hüvelyben megbúvó szemeket. A borsó betakarításának a nehézsége is előreveti árnyékát! A növényzet alacsonyra nőtt, a gépek felemás munkát tudnak csak végezni a táblákon. A termelőszövetkezetnek, amely a megye egyik legnagyobb gabonatermesztő gazdasága, 3461 hektárnyi kalászosa. továbbá 675 hektár cukorrépája szomjazott hasonlóképpen az egész tavaszon. Az őszi és a tavaszi árpa nagyon megsínylette az aszályt, kedvezőbb a helyzet az őszi búza tekintetében, mert állománva zárt. ilyenformán pár hetes szárazságot könnyebben átvészel. Erre a növényre most nagyon jó időben érkezett a csapadék, mintegy biztonságosabbá téve a legtöbb árbevételt produkáló kenyérgabona termését, habár ez a hozam is elmarad majd a remélt meny. n»géatói - ■»«!»_!!' A vámosgyörki Barátsár Termelőszövetkezet cpitő- brigádja a sávospataki TÖ- VÁLL dolgozóival közösen április eleién kezdett hozzá az áj, 64* tarthetyes rents, .matfaatekp epütei owgteUiáihoz. A mintegy 24 millió forintos létesítményt még az idén szeretnék átadni. (Fotó: Szabó Sándor) ,NmüsM& 19S1. K hftdd
