Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
I Három megye három járása — az egri, a kunszentmártoni és a tiszakéc«kei járás — fogott össze, hogy közös ifjúsági tábort hozzanak létre Bükk ken, A 33. egyenként kétszobás, zuhanyzós házikó jó része már áll, és megkezdték a víztorony feláiiitását, illetve az étterem belső szerelését is. Megyék összefogásával Tábor 300 fiatalnak Az egriek 11 házikója közül az elsőket hamarosan átadják a Mátra vidéki Kőbánya Vállalat dolgozói + A kunszentmártoni járás épületeit faszerkezetekből állítják össze a mátraballai épitőmunkások. A sportpályákkal, orvosi rendelővel is rendelkező táborban egyszerre háromszáz fiatal üdülhet majd. (Fotó: Kőhidi) fi Gyújtsunk rá... A sátrat már napokkal az esküvő előtt felállították. A két malac nem élhette meg a menyasszony boldogító génjét, s a rokonság is már egy héttel korábban hozzáfogott a sütéshez, főzéshez. Lefejtették az ez alkalomra tartogatott bort, s előkerült a már három éve érlelődő, jó zamatú szilvapálinka is. Aztán megérkezett a várva várt sokaság — sógor, koma, rokon, barát —, s elkezdődött a három napig tartó vigadalom. Vele — Mindenki Sógorával —, az ebédnél találkoztam először. Két fogás között — korát meghazudtoló ruganyos léptekkel, szájában még meg nem gyújtott cigarettával. nadrágja zsebébe rejtett kezekkel, a rá mindig jellemző mosollyal a szája csücskében — sétált a sátor kijárata felé. — Nem várja meg a következő fogást? — kérdeztem tőle. Kihúzta zsebéből a kezét, széttárta karját, s teát- rális mozdulatokkal közölte, hogy majd bolond lenne a sörön következő, számára legfinomabb falatokat kihagyni. Csak pihentetésül ki©mm, 1981. június 1* vasárnap megy rágyújtani. Közel hajolt hozzám, s úgy, hogy senki ne hallja, szinte gyerekes pajkossággal súgta a fülembe: — Tudod, nekem itt nem lehet cigarettázni. Itt a seriff, s felügyel rám — bökött a felesége felé —, ne igyál, ne cigarettázz, ne egyél zsírosat, állandóan nyaggat valamivel. — Hát a jányt hol hagytad? — kérdezte témát váltva, jelezvén ezzel, hogy az előbbi szöveget már úgy megszokta, hogy számára szóra sem érdemes. — Mulatni jöttem, drága bátyám — mondjam én helykén —. hiszen maga is csak panaszkodik. — Tyű, ezt én is megtanulom — simítja végig állcsú- csát —, legalább most már megmagyarázhatom az asz- szonynak, hogy miért nem viszem el a nyugdíjastalálkozóra. Mert ezt aztán nagyon nehezményezi. Szóval, mulatni megyek. Ez jó. Ezentúl ezt fogom mondani. Csak egy a baj — folytatta a diskurzust —, már 66 éves vagyok. — Csak egészség legyen, s nem számítanak az évek — böleselkedtem tovább. — Azzal nincs is semmi baj — húzta Ki magát büszkén —. igaz. nemrégiben győ. gyűlt meg úgy_ahogy a törött vállam, s még egy kicsit érzem a nyomát. — Mi történt? — kérdeztem hüledezve, — Leestem az ágyról — kacsintott a pohár felé, s hogy a többi kíváncsiskodót is kielégítse, gyorsan rögtönzött egy kis mesét: — Tudod, én már csak álmodom a szép fiatal menyecskékről. így történt ez akkor is — mosolyog hamiskásan —, s amikor már majdnem elértem a célom, megtámadott egy nagy kutya. Hogy honnan a fenéből került oda? El akartam zavarni. Hát így esett a dolog Csak nyugdíjas ne legyél soha — váltott át a meséről a valóságra. — Miért? Most nem érz\ jól magát, amikor azt csinál, hat, ami csak tetszik? — Azzal nincs is semmi baj, csak tudod, míg dolgozni jártam, az asszony min. dig kikísért a kapuig. Soha nem veszekedett, különösen nyájas volt úgy elseje környékén. Most meg még a bejárati ajtóig se jön ki velem, ha elmegyek otthonról — mondja mindezt úgy, hogy kiérződik belőle a „seriff” iránti szeretet, majd benyúl a zakója zsebébe, előveszi a jó magyar cigarettáiét — ahogy ő mondaná —. "elém nyújtja, barátságosan étba vereget, s odakínáüa: — Gyere, gyújtsunk rá! Kis Szabó Ervin Szerencsénk biztonsága A dolog financiális nehézségeiről nem is beszélve, meglehetősen hosszú ideig tartana csaknem 44 millió darab lottószelvényt kitölteni. Egészen pontosan 43 millió 949 ezer 268 darab lottó- szelvény kell ugyanis a biztos telitalálathoz, legalábbis nálunk, ahol a múlt századbeli lutri mintájára 90 számból ötöt sorsolnak kí. Jóval könnyebb dolga van a lottózóknak sok más országban, például Bulgái'iában. Csehszlovákiában. Lengyelországban. Marokkóban, az NDK- ban. az NSZK-ban és a Szovjetunióban, ahol a leginkább elterjedt fi a 49-ből szisztémát játsszák, aminek „mindössze” 13 millió 983 ezer 81 fi lehetséges kombinációja van. Ehhez képest a svédek 7 a 35-ből játéka a maga 6 millió 724 ezer 520-féle variációjával ennél is nagyobb sikerrel kecsegtet, nem beszélve például a svájciakról. akiknek szinte gyerekjáték 850 ezer fifi8 darab szelvényt kitölteni, hogy 5 számot a 42-ből eltaláljanak. Nálunk, Magyarországon hetente 8 és fél millió szelvénnyel kísértjük a szerencsét. ami a telitalálat esélyének szempontjából nem jelentős mennyiség ugyan, de így is épp elég munkát ad a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság dolgozóinak. A szelvényeket mindenek, előtt össze kell gyűjteni. Az úgynevezett hivatalos szelvényjárat minden csütörtökön déli 12 órától üríti a kirendeltségek gyüjtöládáit, legalábbis Budapesten. Győrött, Pécsett. Miskolcon, Szegeden és Debrecenben, más helységekben pedig (ahol van gyűjtöláda, de nincs járat), a helyi OTP-fiók gyűjti össze csomagolja és postázza a szelvényeket, hogy csütörtökön délre a területileg illetékes hat körzeti iroda valamelyikébe megérkezzenek. Még ugyanezen a napon kezdik el szortírozni, azaz szoros szamsorrendbe rendezni az igazgatóságra beérkezett szelvényeket (első képünk). Ez a teendő hetente körülbelül kétezer embernek ad alkalmi munkát, amelyet nyugdíjasok, háziasszonyok és diákok végeznek. A szortírozok darabbérben dolgoznak, s miyel brigádteljesítményt mérnek, a nappali és az éjszakai brigádok váltják egymást, hogy kiegyenlítődjenek a keresetek. A nappali 6 és fél filléres darabbérrel egy szortírozó alkalmanként kb. 150 “forintot, az éjszakai 8 és fél filléres darabbérrel mintegy 240 forintot kereshet. Péntekre virradóra a szoros számsorrendbe rakott kötegeket kettévágják, majd különleges összetételű vegytintával festik (második képünk), s a szelvények ellenőrző részét páncélszekrénybe helyezik. A páncélszekrény egyik kulcsa a pénzügyminisztériumi ellenőrnél, a másik az igazgatóság illetékes ügyeletvezetőjénél van. A biztonsági rendszabályok igen szigorúak. Ha például Az igazgatóságra beérkezett szelvényeket szo.os számsorrendbe rendezik egy ügyeletvezető pénzügyminisztériumi ellenőrré avanzsál, azonnal átalakítják a páncélszekrény zárját, ily módon teszik lehetetlenné, hogy — egy esetleges másolatkészítés révén — ugyanaz az ember mindkét kulcs birtokában legyen. Az ellenőrző szelvényeket őrző páncélszekrényt állami közjegyző köti át nemzetiszínű zsinórral, s le is pecsételi, tehát a szekrényt nem lehet kinyitni a zsinór, vagy a pecsét megsértése nélkül. A szigorú biztonsági rendszabályok tulajdonképpen a feldolgozóktól védik a fogadók érdekeit. A visszaélés lehetőségének kizárását célozza például az úgynevezett ö«z-‘ szeférhetetlenségi előírás, amelynek értelmében a lot- tósorsoiást követően csak azok értékelhetik a szelvényeket, akik a szortírozásban nem vettek részt, szombaton reggel pedig a páncélszekrényből kiemelt ellenőrzőrésszel csak azok vethetik, össze az értékelt szelvényeket. akik az értékeléstől is távolmaradtak. Óvás persze így is akad, de a reklamációk túlnyomó többsége nem jogos. Jellemző tény például, hogy nemrégiben, miután egy lottóperről újságcikk jelent meg egyik központi napilapunkban, háromszorosára nőtt az óvások száma. Az újságcikk ugyanis arról tájékoztatott, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítékként fogadta el egy tanú állítását, amely szerint az ötös találatot reklamáló fogadó az illető szeme láttára, időben dobta be megfelelő helyre lottószelvényét.. Másodfokon azonban a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalás nélkül elutasította a felperes keresetét, hiszen egy szemtanú állításának bizonyítékként való elfogadása olyan precedenst teremtene, amelynek következményéként minden héten ezrék igényelhetnék a telitalálat- 'tal járó nyereményt, s tanú is akadna bőven annak igazolására, hogy az igénylők időben dobták be szelvényei, két. Miután tehát a játékbari továbbra is csak a megfestett és páncélszekrénybe zárt szelvények vesznek részt, 44 millió szelvény kitöltésére pedig aligha vállalkozik valaki, ezért a jövőben is rend.’ kívül kevés esélyünk lesz megütni a főnyereményt,1 Viszont megnyugtató, hogy ezt az ici-pici esélyt legalább hétről hétre biztonságosan őrzik. Aczél Gabor Erdők, mezők ajándéka Külföldre megy a csiga K hazai erdőkön, mezőkön gyűjtik — több országban ünnepi csemegeként kerül asztalra. S hogy mi ez a finomság? Az éti csiga, amiből 180 mázsát vásároltak fel az idén az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő VáL lalat gyöngyösi üzemének dolgozói. Sokak számára úgy tűnhet, hogy ez fantasztikus mennyiség az apró állatból, ám a szakemberek panaszkodnak, mivel az. időjárás nem kedvezett, s így nem tudták teljesíteni a tervet. Az elképzelés ugyanis az volt, hogy 450 mázsa éticsigát értékesítenek az idén. A nagykereskedelmi vállalat 15 833 kilogrammot exportál több országba a Gyöngyösről leadott finom csemegéből. Mint megtudtuk: persze mással is foglalkoznak még. Jelenleg a kamilla begyűjtése, s felvásárlásán dolgoznak. Eddig 13 vagon nyers ál’npotban lévő virág „vár” f<'dolgozásra. S rövidesen íi ‘.kezdik a gomba, a sza_ m ica, majd később a fekete és a piros ribizli, az egres, a málna begyűjtését, feldolgozását. Magyar—olasz filmművészeti megállapodás A Magyarország és Olasz.; ország közötti filmművészeti kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt, s kötött megállapodást a Művelődési Minisztériumban az olasz filmhét alkalmából Budapesten tartózkodó küldöttség. A megállapodást szombaton Szabó B. István, a minisztérium filmfőigazgatóságának vezetője és Mario de Paulis, az olasz Művészetügyi és Idegenforgalmi Minisztérium filmfőigazgatója, a delegáció vezetője parafálta. A dokumentum szerint elő, segítik a két ország filmgyártásának együttműködését, koprodukciós alkotások készítését, A szortírozott szelvénykötegcket kettévágják, fogadást és ellenőrző részekre (Hauer Lajos felvételei — KS)
