Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

Egyenlő esélyekkel ? Á gazdaság és az életmód változásairól Beszélgetés Nyitni Ferenciével, a Központi Statiszt án! Hi,r«,->! elnökével Re^isztens uborkafajták A Kecskeméti ZÖKUTI-ban Hődosy A. Sándor tudományos fömunkatárs irányításával kutatják azokat az uborkafajtá- ka(. amelyek a szántóföldi termesztés során a különböző belecrsccekkol — az uborka-mozaikvírussal, mézgásodással, lisztbarmattal szemben — ellenállók lesznek. A több évig tartó nemesítő kutatás alatt csaknem százezer növényt vizs­gálnak ál palánta korban. A kutatás végső célja olyan kon­zervipari uborka előállítása, amely jól tűri a szántóföldi ter­mesztést. (MTI fotó — Kozák Albert felv. — KS) Pályázat szakmunkásfiataloknak Katonai főiskolai előkészítő tanfolyam A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a dolgozó nép fegyveres szolgálatát hiva­tásuknak választó szakmunkás- fiatalokat, akik a Magyar Nép­hadsereg tisztjei kívánnak len­ni Mindenekelőtt várja az érett­ségivel nem rendelkező, elsősor­ban technikai jellegű, és a nép­hadsereg igényeihez közelálló ívas- és gépipari, villamossági és műszeripari) szakmunkás-ké­pesítéssel. s megfelelő gyakor­lattal rendelkező fiatalok, to­vábbá olyan katonafiatalok je­lentkezését. akik példát mutat­tak a katonai szolgálat teljesíté­sében és szakmunkás-képesítés- , sei rendelkeznek. A jelentkezés feltételei: ma­gtár állampolgárság, feddhetet­len előélet és erkölcsi-politikai megbízhatóság, szakmunkás­képesítés (legalább jó minősí­téssel) és a tanult szakmában eltöltött, egyévi munkaidő, nőt­len családi állapot, 23 évnél nerfl idősebb életkor. A pályázók szeptemberben fel­vételi vizsgán vesznek részt, amelynek anyaga a katonai pá­lyaalkalmasság felmérése és spe­ciális képességvizsgálat. A polgári fiatalokat behívják, a sorkatonákat pedig vezénylik a tanfolyamra. A szakmunkásfia­talok katonai főiskolai tanul­mányaikat az érettségizettekkel együtt folytatják. A tanfolyamra pályázók je­lentkezési lapot a megyei had­kiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadki­egészítő) parancsnokságtól kap­hatnak. A pályázati határidő: augusz­tus 30. (MTI) Korszakváltás és reformok, szüntelenül megújuló gazda­ság: ez jellemzi hazánkban az elmúlt két évtizedet. Mind. ezekkel együtt járt a váro­sok. falvak arculatának, az ottlakók életmódjának átala­kulása is. Egyre többen for­dultak a jobb életkörülmé­nyeket. nagyobb lehetősége­ket ígérő városok, ipari kör. zetek felé s ez egyenlőtlen­ségeket teremtett az ország egyes vidékeinek fejlődésé­ben. Az egyensúly fokozatos megteremtése lett ezért a te­rületfejlesztési politika fő célja: körültekintő intézke­désekkel gondoskodni a vá­rosok falvak kiegyensúlyo­zott gyarapodásáról. E ki­egyenlítődési folyamat ered­ményeiről, a még eltérő szemléletmód okozta feszült­ségekről volt szó a napok, ban az Egerben rendezett tudományos ülésen, ahol sta­tisztikusok. közgazdászok mondták el véleményüket, ismertették tapasztalataikat. A fejlődés valóban egyen­lő esélyeinek lehetőségéről kérdeztük meg ebből az al­kalomból Nyitrai Ferencné kandidátust, államtitkárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét. — Kezdjük a fővárostól távoli megyék életében — így Hevesben is — döntő változást hozó vidéki ipar- telepítéssel. Munkaalkalmat teremtettek, serkentették a területi fejlesztéseket. Ám az üzemeket, gyáregységeket irá­nyitó nagyvállalatokon belül mintha konzerválódott volna a központi irányítás ... — Ez az egyik legfonto­sabb megállapítása annak a vizsgálatnak is, amely a nagyvállalatok működését elemezte az elmúlt években. Nem az a probléma önmagá­ban, hogy túlzottan centrali. zált a magyar ipar. hanem az is. hogy a gazdasági Irá­nyítás változásait, fejlődését a nagyvállalatok nem tudták közvetíteni vidéki telephe­lyeik felé. Lehet, hogy nem is akarták. Hadd mondjak egy példát. Előadásomban említettem az üvegipart: a centralizált nagyvállalat a jól exportáló, gazdaságosan termelő gyárak és a hagyo­mányos. meglehetősen kon. zervatív ízlést kielégítő, ne­hezen eladható gyártmá­nyokkal jelentkező üzemek eredményeit összemosta. Ezen változtatni, alapvető feladat. — Gondot okoz, hogy be­olvadtak a nagy gazdálkodó egységekbe a korábban he­lyi igényeknek dolgozó kis­üzemek is ... — Az a baj, hogy most kezdünk erről panaszkodni, miután az alapellátást biz­tosító kisüzemek egy részét minden érintett egyetértésé­vel a nagyok beolvasztották. Hadd beszéljek ezzel kap­csolatban a szabályozásról, visszatérve az előző kérdés­re. A nagyvállalatoknál mű. ködik egy meghatározott nyereségérdekeltség és ex­portot követő árrendszer. A gyáregységnek viszont fogal­ma sincs arról, hogy gazda­ságosan dolgozik-e és nem tudja, hogy az exportált tér. mék árában mennyi a gyár­egység munkájának eredmé­nye és mennyi a központi adminisztrációé. A megoldás nem az, hogy most ízekre szedjünk minden nagyválla­latot. de ki kell. hogy ala­kuljon az „együtt sírunk, együtt nevetünk” gyakorlata: egy korszerűbb belső elszá­molásnál látja ,.a telephely is, mit teljesített jól és mit rosszul... — Sok szó esik most a kis­vállalatok alapításának ügyé­ről. Hogyan ítélhetjük meg ezt, a nagyobb hatékonyság igényét is szem előtt tartva? — Az ár- és szabályozó, rendszer elmúlt évi módosí­tása legkevésbé az ipari szö­vetkezeteket rázta meg. Ezek közismerten kis egységek. Az új feltételek ezeknek teret adtak a kezdeményezésre, új piacok felkutatására. Nem bizonygatnunk kell az egyes elképzelések helyességét, ha. nem kipróbálni, hogyan mű­ködnek azok a gyakorlatban. Az említettek között nem egy olyan egység akad már, amelyik bármilyen állami nagyvállalattal versenyképes. Az önálló kisvállalatok ki­alakulásának sikeréhez azon­ban két feltétel szerintem mindenképpen fontos: az egyik a helyi kezdeményezés, a másik a megfelelő vezető gárda. Azok, akik egy-egy telephelyet, gyáregységet irányítottak, nem biztos, hogy önálló vállalatot is ve­zetni tudnak. — összefügg az előző kér­désekkel a területfejlesztők másik nagy gondja, az ingá­zás. Ügy tűnik, hogy az el­járó dolgozók igénye a csa­ládhoz minél közelebb levő munkahelyet- találni. Ezért is könnyen ..csábíthatok el” az alacsonyabb hatékonysággal dolgozó kis műhelyekbe ... — Bár azt mutatnák a szá­mok, amit mond: az embe­rek nem akarnak ingázni. A legnagyobb meglepetés min­ket, statisztikusokat akkor ért, amikor a VI. ötéves terv 'kidolgozása előtt, még a nép- számlálást megelőzően -ingá­zási adatfelvételt készítet­tünk. Az ingázás mértéke az elmúlt tíz évben nem csök­kent! Miből adódik ez? A legmagasabb az életszínvonal ott, ahol a családban van ipari és mezőgazdasági kere­ső is s ezért nem akarnak otthon maradni. Igaz, jó né­hány téesz van már. ahová visszamennek a magasabb fi­zetésért, lemondva a vállalat által nyújtott szociális, kul­turális lehetőségekről. Biztos vagyok benne egyébként, hogy néhány' év múlva már ezt igénylik a termelőszö­vetkezetekben is. — A gazdaság szerkezeté­nek változásaiban nagy sze­rep jut a népesség alakulásá­nak. Aggasztónak tartom a legutóbbi időszak statisztikai adatai alapján körvonalazha­tó állapotot: a népesség nö­vekedésének üteme hirtelen lelassult. Heves megyében például a tervidőszakban 18 százalékkal csökken a böl- csődés és óvodás korúak szá­ma, ugyanakkor 13 százalék­kal nő az iskolás korúaké. Nem okoz majd nagy gon­dokat ez a hullámzás? — Gondokat . mindenkép­pen okoz, de ennek a lükte­tésnek a hatásai csillapítha- tóak. Az már nyilvánvaló, hogy a népesedéspolitikai határozatban megfogalmazott háromgyermekes család- modellt nem tudjuk megva­lósítani. Arra kell ösztönöz­ni, hogy szülessen meg a második gyermek is. Nem kizárólag anyagi ösztönzésről van szó, hiszen nem a csa­ládi pótlékért vállalnak gye­reket a fiatalok sőt, többsé­gében nem is a lakásért. Egy néprétegnél végeztünk olyan vizsgálatot, amikor megkér­deztük; a családok hány gyereket vállalnak és meny­nyi születik. Döntő többsé­gükben nem teljesítették,’ amit vállaltak. Még az OTP. nek tett vállalások . sem mind teljesültek, hiszen a pénzt visszafizetni már könnyebb. Azt kell elérnünk,’ hogy legalább a saját csa- ládtervükben elhatározotta- kat valósítsák meg, s erre sokféleképpen lehet ösztö­nözni. Például jobb szolgál­tatásokkal. Vissza kellene hozni a már-már elfelejtett nagvcsaládeszményt is. mint ösztönző erőt. És természete­sen elérni, hogy a válások igen nagy száma csökkenjen, — Végezetül az urbanizá- ció témaköréből engedjen meg egy kérdést. Nemcsak a városiasodás, de a várossá válás folyamata is felgyor­sult az utóbbi időben s nem titok, szűkebb hazánkban is van ilyen törekvés. A mosta­ni feltételek között milyen eséllyel lehet indulni ebben a versenyben? — Az elmúlt húsz év »tett 33 nagyközség kapta meg a városi rangot. Ismertek a várossá nyilvánításért kiala­kult versengés okai: ez nem­csak formai változást jelent; hanem új. nagyobb lehető­ségeket.. Sok olyan városunk van, amely nemigen nőtt fel kiharcolt rangjához, s én nem hiszem, hogy a jövőben a vá­rosok száma az eddigi ütem­ben gyarapodhatna. A konk­rét esetek persze eltérőek le. hetnek, de én azt gondolom, az esély a várossá válásra kisebb, mint tíz évvel ez­előtt. — Köszönjük a beszélge­tést. Hekeli Sándor Üröm az örömben Másodszor lettek kiválóak SZÁMVITELI VEZETŐI (főkönyvelő-helyettes) munkakörbe. számviteli főiskolai végzettséggel rendelkező személyt felveszünk. Jelentkezés: Városi Tanács V. B„ Városgondozási Üzeme. Gyöngyös, Kenyérgyár út 9 A KARÁCSONDI KOSSUTH MGTSZ felvesz autószerelő, mezőgazdaság’ gépszerelő, géplakatos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a tsz-irodán. a személyzeti ügyintézőnél. Fiatal, kezdő szakmunkások jelentkezését is várjuk! — Elismerő ez az oklevél — jegyzi meg mosolyogva Tóth István, az Egri Csilla­gok Termelőszövetkezet el­nöke. — Nagyszerű érzés volt másodszor is elnyerni az V. ötéves terv során a kiváló, címet, de az örö­münkben most ott az üröm is! Amennyire optimistán te­kintettünk az idei év elé, azt áthúzta a rendkívül száraz, csapadékban sze­gény tavasz. — Mi történt a határban? Az elnök lesújtóan le­gyint. — Amire nem számítot­tunk. Az Eger város "hatá­rában lévő szőlőink egy ré­szében. a Kisgalagonyás-dü- lőben a rizlingszilváni, a Ráchegyen a Medoc noir, a saszla és a muskátottonel, az Almagyar-dülőben a muskátottonel és a muskát- lunel ültetvények egy része nem hozott fürtöket. Bár a tőkekipusztulás minimális, a tőkék egy része kiszáradt. 1972-ben volt hasonló je­lenség az egri borvidék szőlői­ben. úgy tűnik, most. újra megismétlődött. — Mennyi a kár? — Becsléseink szerint légi alább 25 millió forint, ami máris jelentős veszteséget jelent gazdaságunknak, mi­után minőségi szőlőfajtákról van szó. Ezért intézkedési tervet készítünk, hogy tud­juk mérsékelni a kárt. A Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet egri állomása, a Kertészeti Egyetem, va­lamint az Eger—Mátra vi­déki Borgazdasági Kombinát munkatársai mintákat vet­tek ezekből a szőlőkből és vizsgálják a kiszáradás okát. Leginkább csapadélchiány- nyal magyarázzák és szeret­nék mielőbb kidolgozni a védekezés lehetőségeit. Azért nem adtuk fel a reményt, bár jelentősen növeli a költ­ségeket. mégis mindent, megteszünk a zavartalan zöldmunkáért és többszöri permetezéssel pedig a szőlő fokozott védelméért. Mindez ésszerű takarékosságra int bennünket! A szövetkezet a múlt esz­tendőben, megküzdve a szél­sőséges időjárással, jó ered­ményeket ért el. A korábbi­nál sokkal szigorúbb köz- gazdasági környezetben, a sorozatos fagykárok ellené­re növelték termelésüket, sőt a múlt évi tervhez ké­pest t.úl is teljesítették elő­irányzataikat, A jövedelmük 46 millió-kétszázeZerre nö­vekedett, a nyereség pedig meghaladta a 14 millió fo­rintot. A szeszélyes időjárás 1300 tonna szőlő terméskiesését okozta. s ami megmaradt, azt a szövetkezeti tagság ál­dozatkész munkájával, a szocialista brigádok példa­mutató helytállásával és a tanulóifjúság segítségével si­került betakarítani. Jelen­tős sikereket értek el a szántóföldön is, hiszen a kenyérgabona-termelésben a hektárankénti öt tonnát megközelítve Heves megye legjobb búzatermelő szövet­kezetei közé sorakoztak fel. Az erdőgazdálkodásban, a fakitermelésben túlteljesítet­ték a tervüket és megválto­zott az állattenyésztés szer­kezete is. A szarvasmarha helyett 20 ezres baromfiál­lományt alakítottak ki és a juhászat is túlteljesítette tervét. A termelést jól se­gítette a 18 millió forintos költséggel kialakított köz­ponti géptelep, amely folya­matos javítást, karbantar­tást biztosított a gépeknek. Sokat fejlődött a háztáji gazdálkodás az elmúlt év­ben, hiszen kétezer sertést vásárolt fel a szövetkezet, emellett 190 tagot érintő 55 hektár új szőlőt is telepítet­tek. A munkát ma már 34 felsőfokú végzettségű szak­ember, és 60 szakmunkás- bizonyítvánnyal rendelkező ügyintéző irányítja a szövet­kezetben. A tagság kötődé­sét bizonyítja, hogy 1980- ban 165 dolgozó vette át a törzsgárdajelvény . különbö­ző fokozatát, akik között sokan 10—20—30 éve dol­goznak a nagyüzemben. A közgyűlés még tavasz- szal elfogadta a közös gaz­daság VI. ötéves tervét Tóth István elnök, ezt így méltatja: — Legfontosabb felada­tunk, hogy szövetkezetünk meglévő termelését és köz- gazdasági lehetőségeit a népgazdaság célkitűzéseivel összhangban kihasználjuk.. Ezért olyan termelési szer­kezet kialakítására törek­szünk, amely lehetővé teszi a főágazatok arányos fej­lesztését. így az ország leg­nagyobb szőlőgazdaságához illően növeljük a termőterü­letet. Ennek megfelelően az idei 1044-ről 1985-ig 1100 hektár lesz a szőlő, ebből a közös művelésű 794 hek­tár. A felújítást követően 155 hektár új ültetvényt te- , lepítünk. Növeljük a kenyér­gabona-termő. a napraforgó- területet, a növekvő állatállo­mány számára pedig öszi- árpa-termeléssel is foglalko­zunk. A juhászat fejlesztésé­vel növekszik a gvepgazdálko- dás szerepe is. Ezért 240 hek­táron végzünk gyepfelújítást. A VI. ötéves tervben a juhállomány jelentős növe­lésére számítunk, ami a fé­rőhelyek bővítését teszi szükségessé. — Mennyit fordítanak be*­ruházásokra? — Ügy tervezzük, hogy évente 20 millió forintot, tehát öt év alatt százmilliót,. Ennek fő része a szőlőfel­dolgozó és bortároki teljesít­ményének növelése teszi Emellett, folytatjuk az ültet­vén ytelepité6hez szüksége« meliorációt, bővítjük az üze­mi úthálózatot és új, kor*; szerű gépekkel egészítjük ki a meglévőket. Figyelem­be véve az egyre szigorodó közgazdasági feltételeket, az évi árbevételt 43—45 millió forintban irányoztuk elő, a nyéreséget pedig 14.5—15,5 MFt-ra tervezzük. Szövet­kezetünk vezetősége a ter-uj időszakban is megkülönböz­tetett figyelmet fordít a dol­gozók élet- és munkakörül; menyeinek javítására. Öt év alatt 30 millió forintot kívánunk költeni a szociá-’ lis, a kulturális, a munka- és egészségvédelmi körűié mények javítására. Az elképzelések reálisai; igaz, nehezebb körülmények között, de a tagság és a ve­zetés eddig szorgalmas, lel­kiismeretes munkáját, felté­telezve megvalósítható. Er­re törekednek, hiszen a két­szer elnyert, kiváló cím is érre kötelezi őket. Mentusz Károly 1981. június, 7., vasárnap f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents