Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-30 / 151. szám

A partesoport munkáid ümivel legtöbbet segíthetnek Az Agria Bútorgyárban most is építkeznek, de az üzemekben zavartalanul dol­goznak a gépek és az embe­rek. — Amikor a sorrendről kellett, dönteni, a gyár veze­tői és a munkások egyet ér­tettek azzal, hogy előbb az új lapmegmunkáló üzem és a felületkezelő készüljön el, a gyárnak legyen korszerű alagutas száritórendszere. Ma már elmondhatjuk, hogy az Agria Bútorgyár rendelkezik azokkal a feltételekkel, hogy a mai igényeknek megfelelő bútorokat gyártson. Csak most kerülhetett sor az ide­iglenes barakkok helyett, megfelelő irodarész építé­sére. Talán ez is jelzi, hogy nálunk a termelés az első — mondta Fülöp Sándor, a kárpitosok pártcsoportjának bizalmija. — Bizonyára az irodaház építését korlátozó központi rendelkezések is hozzájárul­tak a sorrend megválasztá­sához. — Kétségtelen. Amikor a beruházásokról dönteni kel­lett, mi azt hangsúlyoztuk, hogy itt szinte évente új tí­pusú bútorokat kell gyárta­ni, méghozzá úgy, hogy a minőség és az árak állják a piaci versenyt. A fokozott igényekhez megfelelő szak­emberekkel rendelkezünk, de a gyárat, a technológiát kor­szerűsíteni kellett. — Ügy értsem, hogy az utóbbi évek fejlesztése kizá­rólag műszaki feladat volt, tehát csak a vezetőkre tarto­zott? — Ennél sokkal többről van szó. Nemcsak az üzemet és a gépeket kell korszerű­síteni, hanem a vezetők és a munkások gondolkodását is. Űj vezetési módszerekre van szükség, és a követel­ményeknek megfelelően új módon kell dolgozni min­denkinek. — Nyilvánvaló, hogy mindez új feladatokat jelent a pártcsoportok számára is. — Igen. Az új feladatok új munkamódszereket kíván­nak. Ma már nemcsak a po­litikai kérdésekkel, a termelés napi gondjaival, az anyagel­látással, a bérezéssel kell foglalkoznunk, hanem a pia­ci igényekkel, a beruházások­kal, a fejlesztéssel, mert e- nélkül nem érthető, hogy ma miért van szükség jobb minőségre, mint tegnap. Az asztalosnak és kárpitosnak holnap miért kell többet tudnia mint ma, vagyis mi­ért nélkülözhetetlen a szak­mai és politikai továbbkép­zés. Az Agria Bútorgyárban hat pártcsoport és egy alap­szervezet működik. Fülöp Sándor bizalmi irányítása alatt a kárpitosüzemben dolgozó kommunisták egy pártcsoportot alkotnak, ahogy ezt a többi üzemrészben, munkahelyen is szervezték. Az azonos helyen dolgozók jól ismerik egymást, a fel­adatokat, a sikereket és a gondokat. A közvetlen mun­kakapcsolat nyíltabbá teszi az embereket, megmondják véleményüket. — Ha a pártcsoport érte­kezletén a munkáról, a gaz­dálkodásról esik szó, akkor többen véleményt monda­nak. Mocsári János többnyi­re javaslatot is tesz, hogy mit kellene másként tenni, hogyan lehet a feladatot jól megoldani. Várkonyi József- nét olyan asszonynak isme­rik, akinek a gondot és a panaszt érdemes elmonda­ni, mert segít, ha tud, vagy szóvá teszi annál, akire tar­tozik. Filep Lajosné a Pa­tyolattól egy éve került a gyárba, hamar beilleszkedett a közösségbe. Előző munka­helyén szb-titkár volt, meg­felelő mozgalmi tapasztalat­tal rendelkezik, a pártcso­port számít a munkájára. Soós Kálmán marxista esti egyetemet végzett. Gavallér Rozália és Vargóczki István gazdaságpolitikai tanfolyam­ra járt. Ha társadalmi mun­kára. ■'•agy ünnepség meg­szervezésére van szükség, Gavallér Rozáliára és Var- góczki Istvánra mindig szá­míthatunk. A pártcsoport tagjai megteszik azt, amit önként, vállaltak, többségük jó példát mutat.. Nehéz azt szavakkal elmondani, hogy a termelésben, a politikai mun­kában milyen sokat jelent a kommunisták példamutatá­sa, kezdemén3rezése. — Munkaterv szerint dol­gozik a pártcsoport? — Ennek alapján tárgyal­juk a taggyűlés elé kerülő fontosabb beszámolókat. De azt tapasztaljuk, hogy nem lehet és nem is szükséges pontosan előre megtervezni a pártcsoport munkáját. Mi a politikai munka első vona­lában dolgozunk, a párt tö- megkapesolatát akkor tud­juk növelni, ha olyan kérdé­seket vitatunk meg és arra adunk választ, ami az em­bereket akkor a legjobban foglalkoztatja! Amikor nagy huzat volt a kárpitosüzem- ben, akkor a gazdaságveze­tést- ebben kellett intézkedés­re bírni. Ha bérügyi vita merül fel. akkor a pártcso­port azt az álláspontot kép­viseli, hogy aki többet és jobban dolgozik, az többet, az elmaradók, a kevésbé képzettek a jóknál keveseb­bet kapjanak. — Mi történik, ha vita támad, vagy fontos döntése­ket a pártcsoport meghallga­tása nélkül hoznak? — A pártcsoport a vitát vállalja. Szervezetten lé­pünk fel és ez nagy erőt je­lent, A tények, az érvek szerint döntsenek, érvénye­süljön a kritika és az önkri­tika. akkor az igazság győz. Az Agria Bútorgyárban nem szokás fontos kérdésekben k pártcsoport, illetve az alap­szervezet megkérdezése nél­kül dönteni. Tavaly sikeres gazdasági évet zártunk, fel­tételetek adottak, hogy 1981- ben is eredményesen gazdál­kodjunk, vagyis nálunk bi­zakodó a hangulat — mond­ta Fülöp Sándor. Ebben az évben az Agria Bútorgyárban — megyénk többi vállalatához hasonló­an — sok és bonyolult fel­adat, vár megoldásra. A kommunisták, a pártcsopor­tok vállalják, hogy a leg­fontosabb feladatokra irá­nyítják a figyelmet, támo­gatják a gazdasági vezetők helyes döntéseit, erkölcsi - politikai súlyukkal fellépnek a téves néaetek és gyakorla­tok ellen. A parkcsoportok sokat tehetnek a jó munka­helyi légkörért, ezzel segít­hetik leginkább gazdasági gondjaink megoldását Fazekas László Hazátlcmul — Mit tud a palesztinok­ról? — Arabok... — Jasszer Arafat... nem? — Elűzték őket, s most menekülttáborokban lak­nak. .. — Szerintem bajkeverők..'. — Náluk bombáznak most... — Hát ugye, amennyit az ember a tévében lát... A kérdést, találomra kivá­lasztott embereknek tettem fel. Volt aki többet is mon­dott volt aiki megvonta a vállát; messze vannak in­nen. Volt, aki nem értette állandó harckészültségüket. Ügy tűnik, kevesen tudnak róluk. Jobban megérteni őket engem is vezérelt, amikor faggatni kezdtem Khalil Safit, akivel jósor­som összehozott ★ — A legrégibb emlékem? Ajsrah városából való. Ott születtem. Apámnak volt egy kis földje. Akkoriban még békében éltek egymás mellett, arabok és zsidók, a régi történelmi Palesztina területén. Az a föld brit gyarmat volt. Ügy éltem, mint a többi, hozzám ha­sonló gyerek, mit sem tö­rődtem a világgal, csak az érdekelt mikor teszi le anyám elébünk azételt. Hét- év«« voltam, amikor elkez­dődött népem tragédiája. Egy nap — és azt a napot soha nem lehet elfelejteni — izraeli katonák jöttek. El kellett hagynunk a várost. Apám nem sokkal élte túl az egészet. Belehalt a kilá­tás talanságba. Ott maradt velünk anyám, egyedül. Bet­lehem mellett telepedtünk le.-k — Az iskola? A menekült- táborokban az ENSZ létesí­tett; iskolákat én is ott ta­nultam, leérettségiztem. De folytatni akartam tanulmá­nyaimat mindenáron. Ott­hagytam anyámékat. Nyu- gat-Németországba mentem, tele keserűséggel, daccal. Nehéz esztendőik követ­keztek, tele keserűséggel, daccal! Pénz kellett, hogy beiratkozhassam az egye­temre, munkavállalási en- kedély, hogy megkeressem az egyetemre való pénzt. Nekem egyik sem volt. Fe­ketén dolgoztam egy gyár­ban, más paiesztinekkel együtt. Minket nem jelen­tettek be — így nem is al­kalmazhattak volna —. de mi­vel sokkal kevesebbet, le­hetett fizetni, mint. a német munkásoknak, a munkaadók vállalták a kockázatot. Mi­kor együtt volt a kéthónapi tandíj, beiratkoztam a frank­furti Goethe egyetemre. A kéthónapi tandíjjal meg­váltottam a jogom az ott- maradásra. így már kaphat­tam engedélyt munkaválla­lásra is. Nagyon nehéz volt. Dolgoztam, hogy megélhes­sek, s tanultam, előbb a nyel­vet, aztán közgazdaságtant. Amikor átléptem az egye­tem kapuját, még nem volt egységes palesztin felszaba­dító mozgalom. Kisebb-na- gyobb csoportok léteztek, mindegyik a maga módján képzelte a harcot. Mi, ott az egyetemen csoportot ala­kítottunk. Akkor még nem volt kapcsolatunk Jasszer Arafatékkal, csak az veze­tett, hogy igazságtalanul bántak el velünk. Tőlünk függetlenül csoportot alakí­tottak a munkások is az NSZK más városaiban. No­ha azt sem tudtuk, hogy lé­teznek, mégis velük együtt utasítottak ki bennünket, is. Bűnünk: hoev igyekeztünk felhívni a fig3'elmet a népün­ket ért igazságtalanságra. A német, diákok egy cso­portja rokonszenvezett is velünk. Bizonyára ez volt az oka, sok más külpolitikai megfontolás mellett, hogy egy nap összepakol tatták velünk a holminkat, s kito­loncoltak. A vád: veszélyez­tetjük az állam biztonságát. Mármint az NSZK-ét. Szíriába mentünk vala­mennyien, hiszen számunk­ra a halállal jelentett volna egyet, ha visszatérünk Izra­elbe. Ugyanis adatainkat megküldték az izraeli ható­ságoknak. Anyám és testvé­reim sem élnek már Betle­hem mellett, az 1967-es há­borúban onnan is menekül­niük kellett. Most Dél-Liba- non egyik táborában van­nak, naponta kitéve bombá­zásnak, ágyúzásnak. ★ — Elűztek a szülőföldem­ről. de nem volt helyem máshol sem. Tanulni nem hagytak. Szíriából Bejrutba kerültem, s ott, bekapcso­lódtam a felszabadító moz­galomba. Tudom, kívülről talán nehéz megérteni a mi harcunkat. De tudni kell azt. is, hogy a legkülönbö­zőbb csoportok szövetsége a felszabadító mozgalom. Van­nak közöttünk hithű mu­zulmánok, s vannak a bal­oldallal rokonszenvezők. Sőt! Segít bennünket a Jordán Kommunista Párt is. Kü­lönböző politikai állásfogla- lásúak a. csoportok, mint ahogy támogatóink között is megtalálhatók a szélső­baltól a jobboldalra hajló­Tízenegyeier tag — % szakcsoport Kistermelők kitüntetése Juhász Ignác, a zöldségtermes ztő. Vadas Elemér, a méhé­szek és Nagy Imre az állattenyésztő szakcsoport elnöke a kitüntetések átvétele után. (Fotó: Perl Márton) Több mint tíz éves, szép hagyomány, hogy a megye legeredményesebb kister­melőit és szakcsoportjait ün­nepélyes keretek között ki­tüntetik. Ez történt tegnap is Egerben. a MÉSZÖV székházában. ahol Kla.isz Ferenc, a MÉSZÖV elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elöljárójában elismeréssel szólt arról, hogy kisterme­lőink és szakcsoportjaink az elmúlt évben — hasonlóan a korábbiakhoz — ismét ele­get tettek a párt- és kor­mányhatározatoknak. ered­ményes munkával segítették a lakosság ellátását. Me­gyénkben az áfészek 27 ezer kistermelővel kötöttek szer­ződést. és 96 szakcsoport is működik- 10 700 taggal. Az általuk felhasznált fóliafe­lület például eléri a 800 ezer négyzetmétert. Jelentősebb eredményeik közé tartozik 7—8 millió palánta kihelyezése, 150 ezer szaporítóanyag. 35 ezer tonna táp és takarmány ér­tékesítése. Felvásárlóhelyei­ken 17 ezer tonnát vettek át burgonyából, zöldségből és gyümölcsből, továbbá fel­vásároltak 160 vagon nyu- lat, 65 vagon mézet, 10 va­gon baromfit, 11 millió to­jást és 50 millió forint ér­tékű egyéb terméket, közte babot, mákot, galambot. Az eredmények ismerte­tése után átadták a kitün­tetéseket. A mezőgazdasági szakcso­portok közül a zöldségter­mesztésben elért eredmé­nyeiért a boconádi primőr termelő szakcsoport a Be. reczki Máté plakett ezüst, a boldogi pedig bronz foko­zatot kapott. Az állatte­nyésztők Béld.v Bálint em­lékplakett ezüst fokozatát a füzesabonyi, bronz fokozatát a verpeléti nyúltenyésztök kapták. A méhészetben el­ért eredményeiért az Egri Nektár méhész-szakcsoport a Sőtér Kálmán emlékpla­kett. ezüst fokozatát vehet­te át. A kistermelők közül a zöldségtermesztésí kategó­riában Savanyú István bo- conádi és Bányi Aladár bol­dogi lakos kapott ezüst-, il­letve bronz fokozatot. Az állattenyésztési eredményei­ért Nagy Imre füzesabonyi és Illés András hatvani la­kost egyaránt ezüst foko­zattal jutalmazták, míg a bronz Kovács János bodo* nyj és Kákái Mihály hatva­ni lakosnak jutott. A termelésfejlesztésben az áfészek közül a hevesi, felvásárlásban az Eger és Vidéke Körzeti Áfész a leg­jobb eredményt érte el. Milyen tejet iszunk?!... Három éve. hogy a KNEB felmérte a tejtermelés, ipari feldolgozás és a fogyasztás alakulásának helyzetét. Az 1978-as év országos hatáskörű felmérései rámu­tattak, hogy gyorsítani kell a nagy- és kisüzemi fejőbe­rendezések szervizellátásá­nak korszerűsítését, hűtőbe­rendezéssel ellátását, a tej- feldolgozó kapacitások bőví­tésének ütemes megvalósítá­sát, a lakosság igényeinek megfelelő ízesített-savanyí­tott sajtkészítmények gyár­tását, a bakterológiai tiszta­ság javítását. krg. Egy bizonyos, a felsza­badító mozgalomban össze­kovácsol bennünket: hazán­kat akarjuk szabadnak, füg­getlennek látni. És egyre többen ébrednek rá, az iga­zi barátaink a szocialista, táborban keresendők. •k — Abba kellett hagynom az egyetemet, de a tanulást nem. Az NDK-ban felaján­lották, hogy a nemzetközi újságíróiskolán tanulha­tunk. Jelentkeztem. Elfogad­tak. A kapitalista gazdaság- politika tudománya mellett, most már ismerem a szocia­lista gazdaságpolitikát is. És megismerkedtem az újság­írás tudományával. Ez igen hasznos lehet a további munkában.-k — Dolgozom, és mindenütt, minden alkalma* megraga­dok. hogy felhívjam az em­berek figyelmét sorsunkra. Az én népemnek az élethez való jogát vették el. Az ősi földhöz való jussát tagadják. A palesztinoknak ma nincs hazájuk, és soha nem tud­ják, mikor űzik tovább őket onnan, ahol megtelepedtek. Nemsokára indulok haza. Körülményes lesz. de vissza­térek, mert tovább akarok dolgozni. •k A magánéletemről is kér­dezett. Nos, nincs családom, mert akinek nincs hazája, annak családja sem lehet. Sokadmagammal élek állan­dó készültségben: és higgyje el, nem közhely, mi az igaz­ságunkért meghalni is tu­dunk. ★ így vallott nemzetéről, életéről Khalil Safi, a pa­lesztin az NDK-beli Hallé­ban. így adom tovább. Deák Rózsi Biztosítani kell az üzle­tekben előírt választékmini­mumot nyitástól zárásig, a vendéglátóipar választéká­ban pedig legyenek tejételek és tejtermékek. Az idén a KNEB-et az Mg-i és Éleim. Ip. Min. tájé­koztatta az 1978-as alapvizs­gálatok megtett Intézkedé­seiről és az eredményekről. TBC-mentes tehénállomány Az 1976-ban hozott kor­mányhatározat eredménye­képpen a tejtermelés dina­mikusan, évi 5, 6 százalékkal növekedett. A mezőgazdasá­gi nagyüzemekben termelt tej fizikai tisztasága elérte a 92 százalékot, az ország tehén- állománya pedig ez év I. ne­gyedévére TBC-mentessé vált. Ennek ellenére a bakterio­lógiai szennyezettség körül vannak még bajok. Az ide­ális az 500 ezer sejt 'ml csi­raszámú tej lenne, ami egy­ben azt is jelenti, hogy lé­nyegesen alacsonyabb lenne a magas sterilizálási költség, hosszabbodna az eltartható­sági idő. és többféle nagy ér­tékű saitot lehetne előállí­tani. Ettől azonban még igen messze vagyunk: az elegvte- jek 40 százaléka első osztá­lyú. 45 százaléka másodosz­tályú, 15%-a pedig har­madosztályú. Kutatva az okokat, mindezek az állat­egészségügyi és takarmányo­zási követelmények be nem tartására is visszavezethetők. Ebből adódnak ugyanis az úgynevezett tünetmentes tőgygyulladások (egyes nagy­üzemekben eléri a 30—40 százalékot is), de hozzájá­rul a nem megfelelő szak­ember-ellátottság is. A tej tisztasága elsődlegesen a dol­gozók jó vagy rossz munká­ján múlik. A termékszerkezet a ma­gasabb feldolgozottságé, ke­resettebb termékek irányá­ba változott: 25 úi tejtermé­ket hoztak forgalomba. Az egészségügyi intézmé­nyekben javult a tej és tej­termékek felhasználásának aránya, és a kórházak élel­mezési szakembereinek in­formáltsága. Csöpögős zacskók Ami szinte minden em­bert érint, a zacskós tej, ill. annak csomagolása. A boltban hányszor bosszankodtunk már azon, hogy rryje a pénz­tárhoz erőnk, tejcsöppek jelzik utunkat Arról nem beszélve, hogy a késői vásárlók (már-’ pedig ilyenek is sokan va­gyunk), már nem kapnak tejet, viszont a selejtes, rossz csomagolás miatt ládányi „jó” tej vész kárba. És már itt vagyunk a kővetkező problémánál. A vállalatok) az áfészek a boltokat kate­góriákba sorolták és meg­határozták a választékmini­mumot. A felmérések során azonban jócskán akadt olyan üzlet, ahol nemhogy a vá­laszték nem volt meg, de azt sem tudták megmondani az üzletvezetők, mit is kel­lene tartaniuk. Szomorú tény) hogy az ország több városá­ban, de még inkább falvai­ban nem is ismerik az újabb készítményeket. Az is fura, ám nem éppen szokatlan dolog, hogy a tej­termékek eltarthatósági ide­je igen változó. Ez az inga­dozás azonban nagyon egy­szerű okokra vezethető visz- sza: nincs megfelelő hűtő- kapacitás, tehát a tejtermé­keket nem megfelelő körül­mények között tárolják. Csecsemőtej — iskolatej Ma is érvényben van az az 1951-ben hozott határozat, amely szerint 16 városunk­ban csecsemőtejet kapnak hatéves korukig a gyerekek. Ebben a kedvezményben az ország lakosságának mintegy 35 százaléka részesül. Meg­közelítőleg 300 ezer gyerme­ket érint, és kb 600 ezret nem. Ez a megkülönböztetés ma mór alig indokolt, a szo­ciálpolitikai követelmények szem előtt tartásával felül kellene vizsgálni. Az iskolatej-akció — saj­nos — nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kívánt mértékben. Szüksé­gessége nem hiszem, hogy különösebben indoklásra szorulna. Az ifjúsági szer­vezetek : úttörőszövetség, KISZ figyelmébe ajánljuk... Az itt elmondottak termé­szetesen nem terjednek ki minden részletre, de a lénye­gesebb eredményeket, prob­lémákat érinti. Mindebből érzékelhető: itt bizony még sok a tennivaló. O. E. MfmM& 1981, június 30., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents