Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
Az életszínvonalat érintő időszerű kérdésekről interjú Hetényi István pénzügyminiszterrel Úszódaru exportra • • v, • <X- '/'P«!-'-' A Magyar Hajó- és Dariigyár angyalföldi gyáregységében az idén 13 darah. különböző típusú — Jö és 25, valamint 100 tonnás — uszodám készül. Valamennyit exportálják, elsősorban Szovjetunióba. Romániába. Csehszlovákiába, Marokkóba. A képen: 16 tonnás úszódaru toronyszerkezete kerül a helyére, v. .J* (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS.) Á vezetés, a gazdálkodás nélkülözhefethn eszköze a statisztika INTERJÚ DR. MIKLÓS ENDRÉVEL r Hetényi István pénzügy- miniszter nyilatkozatot adott ! : $*z MTI munkatársának a la- : j sósság életszínvonalát érintő időszerű kérdésekről. — A kormány a közelmúltban több olyan in- j tézkedést hozott, amely a lakosság életszínvonalát érinti. Ezek közül a legjelentősebb a húsáremelés, továbbá a nyugdíjemelés évi rendszeres minimumának növelése. Hogyan illesz- kednek ezek az intéz- ! • kedések a tervszerű életszínvonal-politikába? •: ■ — Az életszínvonalat érin, tő központi intézkedések szorosan kapcsolódnak a VI. ötéves terv, illetve az 1981. évi terv , előirányzataihoz, azok megvalósítását szolgálják. , — Ismeretes, hogy terveink a már elért életszínvonal megtartását irányozzák elő. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a keresetek és az árak emelkedése nem szakadhat el egymástól. Magáit ban foglalja azt is, hogy az : ötéves terv előírásainak meg■ felelően emeljük a legala1 csonyabb és megőrizzük az átlagnál alacsonyabb nyug- ’ díjak reálértékét. Emellett szélesedik a szociális és kul- ! turális ellátás. És azt is je\ lenti, hogy a lakosság a jöj védelmét az előző években l kialakult módon, keresletéy nék és igényeinek megfele| lően használhassa fel, vagyi is megfelelő legyen az áruellátás. Ebből következik, hogy az életszínvonal-politikai intézkedésekre — figyelemmel azok politikaitársadalmi jelentőségére — hangsúlyozottan a tervszerűség jellemző. - Mivel a kiskereskedelmi árak egyik része hatósági, másik része pedig > szabadon ’mozog, az árváltozások közt is mindkét típusú mozgás előfordulhat. — Az 1981. évi népgazdasági terv 4,5—5 százalékos árszínvonal-emelkedéssel számol. Az év első négy hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal nőtt. Ez úgy jött létre, hogy egyes termék — például a i benzin, vagy a mosószerek — árának emelkedése mellett más termékek, mint például a zöldség-gyümölcs és egyes vas-műszaki cikkek ára csökkent. A húsáremelés éves szinten 0,6 százalékkal növeli az árszínvonalat. Mivel ebben az évben csak félévi kihatása lesz, az idei egész évi fogyasztás költségeit 0,3 százalékkal emeli. — A lakosság pénzbevétele az év első . négy hónapjában 6,6 százalékkal, vagyis a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Ennek következtében a takarékbetét-állomány korábbinál gyorsabb növekedése ellenére is az éves előirányzatnál nagyobb mértékben nőtt a fogyasztás. Munkánk ma ismert körülményei és feltételei mellett azonban ebben az évben az alapvető cikkek esetében már nem tervezünk további árintézkedéseket. — Miért éppen a hús árának emelése vált szükségessé? Az új Beremendi Mész- müben, ahol hazánk legnagyobb mészhidrátüzeme kezdte meg működését, a szakemberek várakozását messze felülmúló, kitűnő minőségű meszet állítottak elő a termelés első negyedéve alatt. A hatezáz lengyel építő es a magyar üzemeltekosság tervezett életszínvonalával összhangban valósítható meg. — A legutóbbi húsáremelés óta a mezőgazdasági termelésben felhasznált — nem kis részben importból származó — energia, ipari eredetű anyagok, takarmányok árának emelkedése lényegesen növelte az állattenyésztés költségeit. A termelői érdekeltség fenntartása érdekében e költségek nagyobbik részét szükséges volt a fel- vásárlási árak emelésével ellensúlyozni. 1979-hez viszonyítva — tehát két év alatt — a vágósertés felvásárlási árai mintegy 21, a vágómarháé pedig 16 százalékkal emelkedtek. Ezéft a költség- vetésből folyósított fogyasztói árkiegészítés a hús és húskészítményekre az 1979. évi átlagos 23-ról 36 százalékra nőtt, s elérte a 8,5 milliárd forintot. Ezt külkereskedelmi és idegenforgalmi érdekeink sem indokolják. — Szándékunk, hogy a fogyasztói támogatások elfogadható keretek között maradjanak, s növekedésük ne vezethessen egyszerre nagyobb mértékű áremeléshez. A hús és húskészítmények árának átlagosan 10 százalékos emelése lényegében az 1979. évi támogatási’ szint helyreállítását eredményezi: az e termékekre adott fogyasztói támogatás átlagosan újra 23 százalékos lesz. — Az áremelés hatására előreláthatóan valamelyest csökken a húsfogyasztás: a csökkenés valószínűleg az értékesebb tőkehúsokat és az azokból feldolgozott készítményeket érinti. Az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy a csökkenés csak átmeneti lesz. Ugyanakkor számolunk azzal, hogy növekszik a kereslet az áremelés által kisebb mértékben érintett baromfi iránt, és bővül a tej és tejtermékek fogyasztása. E cikkekből a szükséges árualapok biztonságosan rendelkezésre állnak. Valószínű továbbá, hogy az áremelés ösztönzi a kistermelőket saját fogyasztást célzó termelésre.. — Összefügg-e egymással a húsáremelés és az évi minimális nyugdíjemelés mértékének növelése? számítva pedig 700 millió forint többletet jelent a nyugdíjasoknak a költségvetés számlájára. Sajnos, vannak olyan nyugdíjasrétegek is, ahol a nyugdíjak vásárlóértékét nem tudjuk megőrizni. — Azt a nyugdíjasréteget, amelyiknél egy ellátásból ketten élnek, mindig megkülönböztetetten kezeltük. Ennek megfelelően ez év júniusától a házastársi pótlék összege és a pótlékra jogosító nyugdíjösszeg botára 100 forinttal magasabb lett. Az intézkedés éves szinten 200 millió forint többletet, jelent. Ezzel 240 ezer nyugdíjas családnál. ahol ketten élnek 2450 forintnál kisebb nyugdíjból, valamelyest javulnak a megélhetés feltételei. Mindent egybevetve, a húsáremelés, és a nyugdíj- emelés a terv előirányzataival, számításaival van összhangban. A VI. ötéves terv- törvény előirányozza, hogy az átlag alatti nyugdíjak reálértékét megőrizzük. 1931. ben 4.5—5 százalék árszínvonal-emelkedés mellett mindazok nyugdíjának a reálértéke nő, vagy szinten marad, akiknek a nyugdija havi 2000—2500 forintnál nem több. És ez a réteg ma a nyugdíjasoknak több mint a fele. Felhívom a figyelmet arra is, hogy amíg a húsáremelés egyszeri kiadástöbbletet jelent, addig a nyugdíjintézkedés, mivel beépült a ryugdíjautomatizmusba, nemcsak ez évben, hanem minden következő esztendőben is az eddiginél magasabb évi növekedést biztosít. A 30 forintos emelés kihatása tehát jövőre 60, 1985-re pedig egv érintettnél már havi 150 forint többletet jelent. — A húsáremelés minden egyéb vonatkozásban a lakosságot érinti, vagy az állam és a vállalatok is visélnek-é többletköltséget? — A nyugdíjasok, járadékosok, rendszeres szociális segélyezettek ellátásénak növelése mellett a húsáremelés terhét több területen ne.m a lakosság, hanem az állam, illetve a vállalatok, intézmények viselik. — Az ellátást nyújtó egészségügyi, szociális, valamint gyermek- és diákjóléti intézményekben az étkezési költségek többletét az állam vállalja magára, vagyis a térítési díjak nem változnak. Ezzel összhangban a vállalati gyermekintézményekben alkalmazott’ tanácsi gyermek i n tézmén y i élelmezési költségnormatívák is módosulnak, s július 1-től a gyermekintézménnyel rendelkező vállalatok nagyobb összeget helyezhetnek jóléti alapjukba. Megjegyzem még, hogy ezzel az intézkedéssel együtt az általános iskolai étkeztetés színvonalát is javítottuk, ugyanis a költség- kereteket — pontosabban: a napi élelmezési normákat — a húsáremelés indokolta mértéknél nagyobb arányban emeljük. A térítésdíjakra ezt a többletet sem hárítottuk át. A munkahelyi étkeztetésben sem növekednek a dolgozók térítési díjai, a húsáremelés kihatását a munkáltatói hozzájárulás növelésével kell ellensúlyozni. A SZOT-, illetve a vállalati, hivatali üdültetés térítési díjai sem emelkednek az intézkedés nyomán. — Bizonyos vagyok benne, hogy a közvélemény is megérti a kormány szándékait, intézkedéseit. (MTI)' tizenegyezer tonna mészhid- rátot és ugyanannyi kőlisztet gyártott. A szakemberek ennek mindössze a felére számítottak, ugyanis hároméves „felfutási időt” terveztek az évi száznegyvenezer tonnás mésztermelés elérésére. - ' 1 -a. Az országgyűlés nyári ülés. szakán . a társadalom számára oly fontos statisztikai munka legmagasabb rangú jogszabályáról, annak végre, hajtásáról is tanácskoztak a honatyák. A vitában felszólalók elemzésükben, értékelésükben nyolc esztendő eredményeit sorolták fel, de beszéltek a gondokról, a jövőben feltétlenül megoldandó feladatokról is. Dr. Miklós Endrét, a Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatóságának vezetőjét kértük meg, hogy összegezze a főbb tapasztalatokat, — Melyek voltak ar, 1973- ban hozott statisztikai törvény megújulást ígérő legfontosabb elvei? — Talán nem ismeretes, hogy a legtöbb európai országban, így hazánkban is a statisztikai munkát egy évszázada törvények szabályozzák. A szocialista statisztika működését nálunk az 1952- ben alkotott törvény alapoz, ta meg. Ez a tudomány és gyakorlat a vezetés, a gazdálkodás nélkülözhetetlen eszköze, a társadalmi élet egészét átfogja. A fejlődéssel együtt járó változások, első sóiban a gazdaságirányítási rendszer átalakítása tette szükségessé az új szabályozást. Az 1973-as törvény célja az volt, hogy egy olyan összehangolt statisztikai rend, szer alapjait teremtsük meg, amely alkalmas as információs feladatok teljesítésére, korlátozza a felesleges vagy szakszerűtlen statisztikai tevékenységet. Fontos elve az adatszolgáltatók védelme. — A statisztika milyen területein hozott változást a nyolc éve született jogszabály? — Kedvező változás történt az állami statisztikai munkában, javult, szélesedett az információs tevékenység. A vezetés, a tudományos kutatás részére, a közvélemény tájékoztatására, de nem utolsósorban a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére kellő időben rendelkezésre állnak megbízható adatok. Azoknak szeles körű ismertetésére jól szolgálnak az olyan kiadványok, mint a Statisztikai Évkönyv, a Magyar Statisztikai Zsebkönyv, vagy a könyvárusoknál meg. vásárolható közlemények. Ezek az információk a korábbiaknál gazdagabbak, és főleg hamarabb lábnak napvilágot. Példaként említem, hogy a tavalyi népszámlálás részletes megyei kötete ez év áprilisában megjelent. Elmondható az is. hogy erősödött az adatgyűjtések stabilitása, egyszerűbbé váltak, csökkent a párhuzamosság. Nagy segítséget jelentenek munkánkban a kialakított egységes fogalmak, osztályozások. valamint a módszertani füzetek sorozata. Döntő dolog ugyanis, hogy egyes jelenségekről „egy nyelven beszéljünk”! Sokoldalú egyeztető munka eredményeként ésszerűbbé vált a központi és igazgatási statisztika közötti munkamegosztás, módosult az adatáramlás út. ja. — Az országgyűlési vitá- han felszólaltak, köztük megyénk képviselője, számos gondról ia beszéltek ... — Valóban, a jogszabály érvényesülése nem teljesen töretlen és gond nélküli. Csak néhányat említek problémáink közül: néha az adatszolgáltatók, középirányító szervek, sót főhatóságok nem ismerik vagy nem tartják be egyes rendelkezések előírásait. Nem alakult ki kellő összhang a statisztikai .beszámolási rendszer és a számvitel között, a csökkenés ellenére még mindig gyakori a párhuzamos és esetenként indokolatlan, szakszerűtlen adatgyűjtés. A rendszerünkbe nem tartozó szerveknél még mindig sokszor előfordulnak illegális adni gyűjtések. A nem egységes módszerek növelik az adatszolgáltatók gondjait, többször nagyon nehéz helyzet elé állítják őket. Amikor ezt hangsútyozzuk, bennünket az vezérel, hogy az eddigieknél jobb, megbízhatóbb adataink legyenek. Sokan nem tudják, hány szakember szükséges egy-egy adatsor összeállításához, hogy abban egy egész kollektíva többlapos munkája fekszik. Ha egy üzémnél, vállalatnál van igény, függetlenül az adat kibocsátójától, a nem kellően tájékozott ember a statisztikai hivatal „nyakába varrja” az ilyen adatgyűjtést. Pedig nekünk épp az a célunk, hogy csökkentsük ezeket az ésszerűtlen kérdéseket, és óvjuk a felesleges munkaterheléstöl az adxd- szolgáltatólzat. Ennek érdekében több beszámoló gyakoriságát módosítottuk, néhány jelentést pedig' megszüntettünk. — Hogyan lehet a jövőben javítani az említett hibákon? — A törvény megalkotása óta eltelt időben csaknem minden, területen volt fejlődés. Nem kell tehát módosítani. Inkább arra van szükség, hogy a főhatóságok, közép-irányítószervek és a2 intézmények következetesebben oldják meg a statisztikával kapcsolatos feladataikat, s tartsák is be a rendelkezéseket, előírásokat. Az adatgyűjtésben további ösz- szehangolás, racionalizálás szükséges, így érhető el egymás adatainak jobb megismerése, hasznosítása. A hivatalnak is erélyesebben kell fellépnie a szabályok megszegőivel szemben. Az állami statisztikai rendszeren belül egy sor szakmai feladat megoldása is indokolt. Ilyen például a számítástechnika további fejlesztése, bizonyos statisztikai módszerek módosítása. az adatfeldolgozás gyorsítása, a korszerűbb adattárolás. Nem árt szélesíteni elemzési lehetőségeinket sem. Szeretnénk remélni, hogy az állami statisztikai rendszerbe tartozó valamennyi szerv céltudatos együttműködésével meg tudjuk gyorsítani az előrehaladást, s így eredményesen hozzájárulunk a továbbiakban is népgazdaságunk fejlesztéséhez. Szalay Zoltán 1981. június 28., vasárnap — A racionális gazdálkodás és az igazságos elosztás követelménye, hogy a termelés társadalmilag indokolt költségeit a fogyasztók általában térítsék még. Az alapvető élelmiszerek fogyasztói árát tekintve ez a követelmény természetesen csak hosszabb távon, a la1— A hús áradtak növelése — mint már említettem — az 1981. évi népgazdasági tervben előirányzott bér- és áremelkedések keretében valósul meg. Ezért szélesebb körű, külön ellentételezést nem irányoztunk elő. A nominálbérek tervezett átlagos növelése összhangban van az árszínvonal tervezett 5 százalékos emelésével. Hangsúlyozom, hogy a .nominálbéremelésnél átlagról van szó, hiszen a bérek differenciált emelését a teljesítményeknek kell megszabniuk. — Ami pedig a júniusi nyugdíjintézkedéseket illeti : a kormány a nyugdíjak évi 2 százalékos automatikus emelésének ez évben érvényes legkisebb összegét a korábbi 70 forintról júniustól 100 forintra emelte fel. Ez a 3500 forint alatti ellátásoknál teljes egészében többletet jelent, sőt a 3500 és 5000 forint közötti nyugdíjak esetében is valamelyest növeli az eddigi ellátást. Az intézkedés tehát a nyugdíjasok túlnyomó többségét érinti kedvezően, csak a kisebbség esetében marad változatlan a nyugdíjak automatikus emelkedése. A mostani nyugdínntéz.kedés az idén 350 millió, egész évre Jó start a Beremendi Mészmien tök kiváló munkája nyomán már a próbaüzemelés hónapjában is nyereségesen termett az egymilliárd forintos beruházással felépített mészmű. A dél-baranyai, új üzem áprilisban kezdte meg működését, s már eddig több mint harmincezer tonna meszel,
