Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

r Heti külpolitikai összefoglalónk Casablanca! utcakép Több mint ezer személyt tartóztattak le a hét végi Casa­blancái megmo/.d Jósok után, amelyeket a rendőrség - érbe • fojtott. A kénen: a marokkói zavargásokat követően még mindig katonai járőrök cirkálnak a főváros utcáin, (Népújság-telefotó — UP1 — MTI — KS.) Willy Brandt Moszkvába utazik Á hét 3 kérdése Milyen a visszhangja a szovjet parlament békefel­hívásának? A Szovjetunió népei a hit­lerista tamadas 40. évfordu­lójára emlékeztek, ez alka­lomból a Legfelsőbb Tanács ünnepélyes felhívással for­dult a világ parlamentjeihez és népeihez. Ebben nyoma­tékosan kijelenti a szovjet népképviselet, hogy a Szov­jetunió senkit sem fenyeget sem nyugaton, sem .keleten, nem törekszik katonai fö­lényre. Nem kezdeményezi a fegyverkezési verseny új fordulóit, nincs olyan fegy­verfajta, amelynek korláto­zásával vágj' eltiltásával ne értene egyet. A felhívásban utalnak az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott bé­keprogramra, tárgj’alásokat sürgetnek, és felszólítják a világ országainak parlament­jeit: határozottan foglalja­nak állást a tárgyalások mel­lett. hogy így meg lehessen akadályozni a nukleáris és a raketafegyverek terén foly. tatotf új versenyt. A magyar országgyűlés nyári ülésszakán a képvise­lők válaszüzenetet fogadtak el, amelyben kinyilvánították egyetértésüket a szovjet bé­kék ezdeménvezessek A Ma. gyár Népköztársaság a jövő­ben is részt vállal az olyan kezdeményezésekben. ame­lyek a fegyverkezesi ver­seny megállítását, célozzák, a leszerelést, a vitás kérdések, nek targj'alások útján való rendezegét. az enyhülés vív­mányainak megszilárdítását. A szovjet parlament felhi. vását rendkívül fontosnak minősítette Waldheim ENSZ- főtitkár. A világszervezetben hivatalosan terjesztik ezt a dokumentumot. A.ma nyilvánvalóan nem lehet számítani, hogy — mondjuk — a washingtoni Capitoliumon sietnek kedve­ző választ megfogalmazni, az amerikai vezetés épp ellen­kezőleg. a fegyverkezesi haj­sza fokozását kívánja, a szovjet—amerikai tárgyalá­sok megindítását viszont ha­logatja. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának felhívása annál inkább képes visszhangot kelteni egyes kisebb NATO- államok es a skandináv or­szágok közvéleményében, parlamentjeiben is, mivel az utóbbi időben egyre fokozódott a fegj'verkezésellenes han­gulat, mind több akció indult el az eurorakéták telepítésé, nek megakadálj'ozására. Te­hát természetes, hogy a tár­gyalások megkezdéséi sürge. tő állásfoglalások új érv­anyagot kapnak a szovjet parlament felhívásában. Hogyan alakul ar ú,i fran­cia kormány külpolitikája? A francia baloldal, minde­nekelőtt pedig a szocialista párt. nagy választási győzel­me után a második Mauroy- kormány úgy jött létre, hogy a köztársasági elnök, Mitter. rand négy kommunista mi­nisztert is kinevezett. Ami aztán külpolitikai bonyodal­makhoz vezetett, elsősorban az Egyesült Államokkal. Per­sze, nehéz is lett volna el­képzelni. hogy Reagan Ame­rikája sző nélkül hagyja a kommunista jelenlétet a pá­rizsi kormányban ... A kis- singeri időkben is vétót emelt az USA az ellen, hogy Lisz- szabonban vagy Rómában kommunisták kerüljenek be a kabinetbe. S most, amikor a washingtoni kommunista . ellenesség szinte már a Mac- carthy-féle „boszorkányüldö. zés” hangulatát idézi, most „merne” egy Mitterrand kom­munista miniszterekkel együtt kormányozni ? Chejtsson francia külügy­miniszter ismételt nyilatko­zatokban utasította vissza George Bush amerikai al- elnök bíráló és fenyegető megjegyzéseit. Bush az új ftancia kormány kinevezé­sének másnapján járt az Élysée-palotában ... A ven­déglátó Mitterrand elnök is leszögezté előtte, hogy Fran- ciaórszág politikáját Fran­ciaországban fogalmazzák meg. A francia-—amerikai ellen, tétek mélyebben gyökerez­nek. Az a washingtoni pénz. ügyi koncepció, amely a hi­hetetlen magas kamatláb ré­vén igen erős dollárt terem, tett, súlyosan érinti a fran­cia gazdaságot. Elég csak ar. ra utalni, hogy a drága dol­lár miatt drága dollárért vá­sárolt olaj... Az új francia elnök megpróbálja Japán és az NSZK támogatását meg­nyerni ahhoz, hogy a július második felében Ottawában porra kerülő „nyugati csúcs- találkozón” új pénzügyi rend kialakítását szorgalmazhas­sa. Franciaország új vezetése feltehetően az Atlanti Szö­vetség új felfogását, is sze­retné egyszer elfogadtatni szövetségeseivel — es Ame­rikával. A párizsi kormány közel­keleti politikáját egyfelől az arab olaj igénye, másfelől az Izraelhez való közeledés ha­tározza meg. Jellemző, hogy Cheysson legutolsó nyilat­kozatában közölte: csak ak­kor építik újjá az iraki atomreaktort, ha Bagdad biz. ' tositékot ad arra. hogy nem szándékozik atombombát gyártani. Milyen új fejlemények kö­vették Baniszadr leváltá­sát Iránban? Az Amerika-baratsaggal és az iráni forradalom elárulá­sával vádolt Baniszadr köz. társasági elnököt a teheráni parlament végül is leváltot­ta „alkalmatlanság” címén. Ideiglenes elnöki tanácsot hoztak létre, amelynek tag­jai Behest! ajatollah. a leg­felsőbb bíróság elnöke, Raf- szandzsai. a parlament elnö­ke és Radzsai miniszterei, nők. Megbízatásuk ötven napra szól. nekik kell előké- sziteniök az elnökválasztást, ezt pedig július 14-re tűzték ki. A francia polgári forra­dalom évfordulóján minden bizonnyal az iráni változá­sok forradalmiságát akarják bizonyítani az elnökválasztás során. Emlékezetes, hogy annak idején Khoméini ajatollah is Párizs mellett- élt szám­űzetésben, kíséretével együtt, amelynek egyik befolyásos tagja éppen Baniszadr volt. A most. leváltott elnök eset­leg újra Franciaországban kérhet menedéket. Párizs környékén egy kisvárosban van is lakása, leányai már rég ott-tartózodnak .. • Az iráni fővárosban a múlt hét végén kirobbant súlyos, véres zavargások után úgy látszik, helyreáll a rend. Baniszadr számos mun­katársát letartóztatták, kö­zülük többet ki is végeztek. A nyugati sajtó, amely ért­hetően nem sok rokonszenvet tanúsít az iráni forradalom ügye iránt, hangulatkeltés céljából a valóságot minden bizonnyal meghaladó szá­mokat közöl, mind a zavar­gások áldozatait illetően, mind pedig a kivégzésekről. Ugyanakkor az iráni gazda­sági és társadalmi gondokról is„sokaj, írnak g nyugati tu­dósítók. akik több millió munkanélküliről, magas inf. Táeióról és növekvő állam­adósságról. viszont alacsony olajkitermelésröl tudnak. Pdlfy József Leonyid Brezsnvevnek, az SZKP KB főtitkárának, szov­jet államfőnek a meghívá­sára hétfőn, június 29-én, Moszkvába utazik Willy Brandt, a Nyugatnémet Szo­ciáldemokrata Párt elnöke. Négynapos látogatása so­rán Brandt előre láthatólag Andrej Gromiko- szovjet kül­ügyminiszterrel és az SZKP KB több vezető személyisé­gével (Arbatovval, Falinnal. Zaglagyinnal) fog tárgyalni. Bonni várakozások szerint Brandtot fogadja Leonyid Brezsnyev is. Egyelőre nem ismeretes, hogy melyik szociáldemoxra- ta politikus kíséri el tárgya­lásaira Brandtot. A mostani. sorrendben Brandt negyedik szovjetunió- beli útja. Először 1970 au­gusztusában, a szovjet—nyu­gatnémet szerződés aláírása­kor járt Moszkvában. A szer­ződésben. amely a hideghá­ború végét és az enyhülési folyamat kezdetét jelentette Európában, az NSZK és a Szovjetunió vállalta, hogy mindent megtesz az európai helyzet normalizálásáért, le­mond az erőszak alkalmazá­sáról és a vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel oldja meg. A szerződés talán legfontosabb részében az NSZK végleg lemondott a környező országokkal szem­beni területi követeléseiről és az. európai határokat sért­hetetleneknek ismerte el. Wolfgang Clement, az SPD szóvivője bejelentette: Brandt nem a nyugatnémet kor­mány „megbízottjaként" vagy ..közvetítőként”, hanem az SPD elnökeként utazik a szovjet fővárosba. Uruguay 1981 C.-ró! mindenki tudta « szakmában, hogy uruguayi. De semmi egyebet. Pontosan, lelkiismeretesen ellátta a dolgát, bár soha nem alko­tott semmi rendkívülit. Is­mert alakja a panamai köz­életnek Ha megérkezett a nyom­dába. szokása szerint letette a vastag, barna borítékot az egyik szedőgép sarkára, majd elmaradhatatlan szivarjával a szájában távozott. Rendre, néhány nap múlva tűnt fel az egyetemen, a szerkesztő­ségekben. a baloldali szerve­zetek irodáiban a Desde Uruguay (Uruguayból) cint ti 1881. június 28., vasárnap ki salakú újság, ez Uruguay Kommunista Párt helyt lap­ja, C. olykor néhány napra, hétre elutazott, majd ismét megjelent — pontosan ellát­ta a dolgát, nem tett semmi feltűnőt, rendkívülit. * ElkKifödt*« » „lengerulttt,*- ró”. Letépték a ruhimat, rag­tapasz* tették a kezemre, me*- bilincseltek. Hirtelen olyan ütést kaptam * sipcsoniomra. ho*y térdre estem. A lejemet egy hii*ysza*ú. Tízzel teli vftrtörbe nyomták. Ezt aznéán a végte- lenségi* ismételték. Közben erős aramét veritek a jtcrinqemhcz, a hónom alá, a nemi szerve­imhez. Az elektromosságtól görcsbe rendültek az izmaim. Bár elengedtek, képtelen Toltam kiemelni a fejem a vízből. Ké­sőbb egy másik szobában hát­ra csavart kézzel felhúztak a magasba és otthagytak. (Eugenio Bentaberry Bemtez) Uruguay Dél-Amerika dél­keleti részén fekszik. Terü­lete: 177 508 négyzetkilomé­ter. Lakosainak száma két­millió hétszázhatvannegyezer (1975). Fővárosa: Montevi­deo. Ipari-agrár ország. Ás­ványkincse kevés. A mező­gazdasági művelésre alkal­mas terület 60"0-a 600 csa­lád tulajdonában van. A pa­rasztok felének egyáltalán nincs földje. Az állati ter­mékek második exportőre Latin-Amerika ban. (MTl-dokumentació) **■ ★ Tupac Amaru kikiáltotta a rabszolgák felszabadítását. Eltörölte az adókat és az in­dián munkaerő „elosztásá­nak” minden formáját... „Nincs itt más cinkos, csak te, meg én; te, mint elnyomó, én, mini szabadító, és mind a ketten megérdemeljük a halált.” Cunco Wacaypata nevű te­vén Tupac A ma rut k ínipa dra vontak. Kitépték a nyelvét Négy lóhoz kötötték karját, lábat, de a teste nem szakadt el. A bstófa tövében végül lefejezték ... Elrendelték, hogy negyedtziírten irtassák ki minden ivadéka. Minden esztendőben júni­us 37. az uruguayi néppel való nemzetközi szolidaritás napja. (Embert Jogok Bizottsága) ár Politikus barátaimmal együtt üdvözlöm azt az uru­guayi mozgalmat (ti. a Nem­zeti összetartás Csoportját), mely elindult, hogy megte­remtse. s megszilárdítsa a demokráciáért harcoló erő­ket. (Willy Brandt) ár Rendkívül erős « sajtocenrúra. Mindennapi az újságírók üldöz- tetése, bebörtönzése, elrablása, halála . . . Minden állampolgárt személyi igazolványában minő­sítenek („A, B, C” kategória). Az „A”, a rezsim feltétlen hí­veit jelenti; a „p’% akik ideoló­giailag „nem megfelelően gon­dolkoznak”. ftk nem tölthetnek be közhivatalt, meghirdetett ál­lásra nem pályázhatnak; a „C” kategóriájú állampolgár veszé­lyei:. esik ellenőrzés alatt dol­goztait. * Ar. Uruguayi Köztársaság elnökének. Aparicin Men­őéinek KORMANYPALOTA — MONTEVIDEO — URU­GUAY. (Eduardo Gelegne# * A* btrenes evekben itflw kö­rt gerillaharc. » tupamarok mozgalma bontakozott ki. vá­laszképpen 1973. június Vf-én a hadsereg államcsínyt hajtott végre, s iobboldali katonái dik­tatúrát vezeteti be. Az alkotmá­nyos rendszer teljesen megszűnt. Több ezer haladó nézeteiről is­meri uruguayi állampolgárt kon­centrációs táborokba zártak. 197« második felében már több mint hétezer politikai fogoly sínylődött az ország börtönei­ben. (MTI-dokumeiitaeio) Követetjük « fclteetkete hajtanak mmmmü wa ba­ft on bor sátánét: Liter 8t- rngiri, Jooe Tarig Manóéra. Gérard« ftoenta, Ytadtmte Tnrianky, Hector R»drúm«r„ Rasri Setwfte, Roonrin PeR- rarrota, Lena Hu arte. Követeljük m emberi Jo­gok tineteie+ben tartását. (Aláíró«: 11 központi álla­mi. ifjúsági, sajtó-, diák- és szakszervezet — Nicaragua.) A magnófelvételek tanúsára szerint Eduardo Bleier kommu­nista vezető a hónapokon át tartó szakadatlan kínzások kö­vetkeztébe?* halt mer • .. Hosz- azú időn át dolgoztunk az OCOA t3-as kihallgató központjában, amit a letartóztatottak egysze­rűen csak „PokoT'-nak hívtak. A titkosszolgálat több tagja közvetlenül a C1A embere. (Garcias Rí vas, az uruguayi titkosszolgálat volt alkalma­zottja.) ár Akik a húst termelik, el­vesztették a húsevés jogát. Hiába árasztanak derűt a nemzetközi statisztikák, csa­lóka átlagokat mutatnak. A szegény országok fizetnek gazdag vásárlóiknak, hogy ez utóbbiak versenyezni tudjam nak velük. A hátszín kilója Montevideóban ötször annyi­ba kerül, mint amikor az a hamburgi, vagy müncheni hentes boltjában lóg. (Eduardo Galeáno) ár Higiénikusabb és hatasn- *»bb a partizánokat még az anyaméhben megölni, mint a hegyek közt, vagy az utcán. ★ Bn. nemactkőgl Beke-díjas létemre ú^y vélem, hogy La_ tín-Amerika «számára — saj­nos — ma mér nincs más megoldás, mmt az erőszak. *” (Josué de Castro) • * ™ fÍA tegyfadH hfrsffk és nap­jaink forradalmai, a gyalá­zat és o halottaiból feltárna, dó remény; termékenyítő ál­dozatok... Minden kiválasz­tott, halála egy újabb 1X5 holdas ciklust nyitott meg." v Cziráki Péter FELMENTÉSEK, KINEVEZÉSEK (Folytatás az 1. oldalról) István egyetemi tanárt, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. Inczédy János egyetemi tanárt, a Veszprémi Vegyipari Egye­tem. Kecskés Sándor egyete­mi tanárt, az Erdészeti és Faipari Egyetem, Várnagy László egyetemi tanárt, az AUatorvostudományi Egye­tem, valamint Cselőlei László egyetemi tanárt, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorát e megbízatásuk alól — munkájuk elismerése mellett — felmentette. Egy­idejűleg Polinszky Károly egyetemi tanárt, a Budapesti Műszaki Egyetem, Csikai Gyula egyetemi tanárt, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. Heil Bá­lint. egyetemi tanárt a Veszp­rémi Vegyipari Egyetem, Gál János egyetemi tanárt az Erdészeti és Faipari Egye­tem, Kardeván Andor egye­temi taogrt, az Állatorvos­tudományi Egyetem. Bíró Ferenc egyetemi tanárt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektori teendőinek ellátásával háromévi idő­tartamra megbízta. A Minisztertanács július 1-töl három évi Időtartamra meghosszabbította Eörsi Gyu­la egyetemi tanárnak, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem, Czábere Tibor egye­temi tanárnak, a Miskolci Nehézipari Egyetem. Földvá­ri József egyetemi tanárnak, a. Pécsi Tudományegyetem, Dimény Imre egyetemi ta­nárnak a Kertészeti Egyetem, Petri Gábor egyetemi tanár­nak. a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem, valamint. Zalka András egyetemi tanárnak, a Testnevelési Főiskola rek­torának a megbízatását. j

Next

/
Thumbnails
Contents